Keresés

Részletes keresés

Elminster Aumar Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2591

"Tehát akkor ez nem lehet valódi torzulás, hiszen egy adott rúd nem torzulhat egyszerre ezerféleképpen! A torzulás csak látszólagos lehet! Éppen erről beszélek..."

 

Amúgy pedig, értetlenkedő barátom, nem a kib@szott kristályrudad torzul fizikailag, hanem a kib@szott kristályrudad szerkezetét meghatározó kölcsönhatás olyan, hogy ha a kib@szott kristályrudad mozog a megfigyelőhöz képest, akkor a MEGFIGYELŐ RENDSZERÉBEN LEÍRVA a kölcsönhatásnak anizotrópiája van: a menetirányban egy kicsit más a megnyilvánulása mint a menetirányra merőlegesen.

Éppen erről pofázok már több napja...

Előzmény: Tuarego (2586)
Tuarego Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2590

A visszakérdezés nem válasz.

Előzmény: Elminster Aumar (2589)
Elminster Aumar Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2589

"Lehet egyszerre ezerféleképpen torzult a kristályrúd?"

 

Lehet egyszerre ezerféle sebességű a kristályrúd?

Előzmény: Tuarego (2588)
Tuarego Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2588

Most nem a sebességről van szó, hanem a kristályrúd valódi torzulásáról.

Lehet egyszerre ezerféleképpen torzult a kristályrúd?

Előzmény: Mungo (2587)
Mungo Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2587

Tehát akkor ez nem lehet valódi torzulás, hiszen egy adott rúd nem torzulhat egyszerre ezerféleképpen!

Szerinted akkor a relatív sebesség sem lehet valódi sebesség, hiszenegy adott rúdnak nem lehet ezerféle sebessége?

Előzmény: Tuarego (2586)
Tuarego Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2586

Tehát akkor ez nem lehet valódi torzulás, hiszen egy adott rúd nem torzulhat egyszerre ezerféleképpen! A torzulás csak látszólagos lehet! Éppen erről beszélek...

Előzmény: Mungo (2584)
Elminster Aumar Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2585

Ott a pont!

Előzmény: Mungo (2584)
Mungo Creative Commons License 2019.01.30 0 1 2584

Honnan tudja az a szerencsétlen rúd, hogy melyikhez képest torzuljon?...Vazze...

Szerinted honnan tudja az a szerencsétlen rúd, hogy mennyi az ő relatív sebessége? Ahány helyről vizsgálják, annyiféle hogyan lehet?
Na ugyan ez a helyzet a relatív hosszával is.

Előzmény: Tuarego (2581)
Elminster Aumar Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2583

"Csak annyit ehhez, hogy nemcsak hozzánk képest mozoghat a rúd, hanem ezernyi máshoz képest is, akiknek ezernyi más sebessége van. Honnan tudja az a szerencsétlen rúd, hogy melyikhez képest torzuljon?...Vazze..."

 

Ekkora hülyeséget csak az írhat, akinek fingja sincs a relativitáselméletről!

Előzmény: Tuarego (2581)
Elminster Aumar Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2582

Ha nem vagy képes a legelemibb logikai magyarázatokat sem felfogni, sőt még hajlandóságot sem mutatsz rá, akkor továbbra is megkapod ezt a stílust.

Előzmény: Tuarego (2580)
Tuarego Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2581

A hozzánk képest mozgó atomok között fellépő kölcsönhatás pedig rövidebb rácstávolságot eredményez menetiránnyal párhuzamosan, azaz a kristályrács TORZULT lesz

Csak annyit ehhez, hogy nemcsak hozzánk képest mozoghat a rúd, hanem ezernyi máshoz képest is, akiknek ezernyi más sebessége van. Honnan tudja az a szerencsétlen rúd, hogy melyikhez képest torzuljon?...Vazze...

Előzmény: Elminster Aumar (2578)
Tuarego Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2580

Ha nem vagy képes ezt az indulatos, trágár stílust mellőzni, akkor én nem tárgyalok veled.

Előzmény: Elminster Aumar (2579)
Elminster Aumar Creative Commons License 2019.01.30 0 1 2579

"Ahogy már többször írtam, az etalon kristályrúd hosszát az atomok láncszerű darabszámával definiálhatom,"

Nem.

Azzal nem definiálhatod!

A kib@szott kristályrudad hosszát nem az angströmnyi atom-átmérők határozzák meg, hanem a kib@szott atomok közötti KÖTÉSI TÁVOLSÁGOK!!! Hogy a kölcsönhatások vonzó és taszító hatásainak nettó eredményéből következően hol a búbánatos f@szban kerül a vizsgált atom energiaminimumra a többi atom között.

Előzmény: Tuarego (2576)
Elminster Aumar Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2578

"de maga a hosszú kristályrúdból nem lehet kocka, pusztán a nézőpont váltásával."

 

De, válhat. Persze csak akkor, ha négyszög-keresztmetszetű rúdról beszélünk.

 

Hányszor kell neked leírni????

Egy kristályrács atomtávolságait a kölcsönhatások milyensége határozza meg, különös tekintettel az elektromágnesességre. A kölcsönhatások pedig úgy működnek, hogy azok Lorentz-invariánsak legyenek, azaz hogy értsed is: ugyanaz az összefüggés írja le a jelenséget akkor is ha az hozzánk képest áll, és akkor is ha hozzánk képest mozog. És például már eleve az elektromágnesesség szépen mutatja, hogy az egy közös modell szerinti viselkedésben SZÜKSÉGSZERŰEN megjelenik egy eltérés: a hozzánk képest mozgó töltésnek már mágneses tere is van! (Amúgy a mágnesesség a relativisztikus effektusok leg-hétköznapi megnyilvánulása, annyira hétköznapi, hogy gyakorlatilag senki sem kapcsolja össze a relativitáselmélettel, pedig abból ered!)

És mivel az egy közös modell szerinti viselkedésben SZÜKSÉGSZERŰEN eltérések vannak, emiatt törvényszerű, hogy nem fognak megegyezni az álló atomok közötti rácstávolságok és a mozgó atomok közötti rácstávolságok, mivel az egy közös természettörvény eltérő kölcsönhatást határoz meg az álló atomok között és a mozgó atomok között. A hozzánk képest mozgó atomok között fellépő kölcsönhatás pedig rövidebb rácstávolságot eredményez menetiránnyal párhuzamosan, azaz a kristályrács TORZULT lesz, de nem azért, mert erő hatott rá, hanem azért, mert a hozzánk képest mozgó testnél nem igaz a tér izotrópiája: van egy kitüntetett irány, amerre a kölcsönhatás más nagyságú, mint a többi térbeli irányban, ezért aztán az atomok közötti kristályrács ebben az irányban összezsugorodik.

Előzmény: Tuarego (2577)
Tuarego Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2577

A kristályrúd kristályrúd marad (és nem kocka) akárhonnan is nézzük.

Annyi kiegészítés, hogy a kristályrúd vetülete válhat kockává, de maga a hosszú kristályrúdból nem lehet kocka, pusztán a nézőpont váltásával.

Előzmény: Tuarego (2575)
Tuarego Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2576

Hát itt a bibi, mert a rudadat te is csak nézed{ egy karnyújtásnyitól messzebb van }, és semmi alapján nem tudod eldönteni, hogy a te nézeted-e vagy a mások nézete-e az illúzió

 

 

Úgy vélem a bibi nem nálam van. Te is ugyanabba a hibába esel, mint itt jónéhányan.

A kristályrúd nem attól létezik, mert én nézem, hanem mert egy objektív anyagi valóság, amiről különféle mérésekkel meg is lehet győződni. Anyagát, tömegét, atomjainak darabszámát meg tudom határozni s ezek nem függenek attól, hogy milyen koordinátarendszert használok, s attól sem, hogy ezeket váltogatom.

Ahogy már többször írtam, az etalon kristályrúd hosszát az atomok láncszerű darabszámával definiálhatom, ami szintén nem függ attól, hogy miként váltogatom a koordinátarendszereket. Az atomok darabszáma nem változik, tehát a valódi hosszmérete sem változik meg és ez nem illúzió.

Amit a Lorentz-kontrakcióval számolnak, az nem a valódi hosszméret, hanem csak egy látszólagos hossz, egy vetület. Nagyon is el lehet dönteni, hogy mi a valóság és mi az illúzió. Ha valakitől kapsz egy pofont, az neked fáj, de ha ezt csak filmen látod, az neked nem fáj. Az a valóságos, ami fáj. Ugyanígy, amikor előtted van egy kristályrúd, az objektív valóság, s nem illúzió, amiről fizikai mérésekkel meg tudsz győződni. Ha ugyanerről a kristályrúdról filmet forgatsz, vagy különböző vetületeket készítesz, árnyékot vetítesz, ezek csupán látszatok, virtuális jelenségek.

Elmondom neked, hogy ezen a fórumon már vitát kellett arról folytatnom, hogy az árnyék csak egy virtuális (látszólagos) dolog, nem egy fizikailag létező objektum. Remélem, te tisztában vagy ezzel, mert ha nem, akkor a helyzet súlyosabb, mint gondoltam…

 

Előzmény: hiper fizikus (2566)
Tuarego Creative Commons License 2019.01.30 0 0 2575

A "mérnök" úr tegnap kijelentette, hogy a kristályrácsnak semmi köze az atomok közti kölcsönhatásokhoz.

Nem azt mondtam, hanem, hogy most nem kell foglalkozni az atomokon belüli kölcsönhatásokkal. Most más vizsgálati szinten vagyunk. Elfogadjuk, hogy az atomok kristályrácsba rendeződnek, s most indifferens, hogy miért. A kristályrúd kristályrúd marad (és nem kocka) akárhonnan is nézzük.

Előzmény: Fat old Sun (2570)
construct Creative Commons License 2019.01.29 0 1 2574

"a gyakorlati életben nincs jelentősége annak, hogy  . . . relativisztikus sebességű járművekből „nézve” mit állapítanak meg,  . . .  mindez nincs semmilyen hatással. Mivel azonban elég nagy felhajtással tálalták a speciális relativitáselméletben  . . . foglalkozzunk azzal is, hogy mások mit látnak "

Ahol pedig mégis nagy gyakorlati jelentősége van (mint például a GPS műholdak órái, a nehézion ütköztetőkben keletkező részecskék, az LHC-ben gyorsított részecskenyalábok kontrahált hosszai, a szabad-elektron lézerek kontrahál hullámhosszai, a müonok dilatált élettartama, stb,  stb. . .), azt egyszerűen letagadod.

 

Annyi a mentséged, hogy mindezekhez nagyon-nagyon keveset konyítasz.

S pusztán amiatt képzeled magad hozzáértőnek, mert Einstein  vasúti kocsikról, töltésekről, bakterekről és kalauzokról szóló mesékkel magyarázta a laikusok számára a relativitáselméletet, te pedig történetesen épp villamospályák meg egyéb vasutak tervezésével foglalkozol.

 

De itt már sokszor lelepleződött, hogy a szellemi horizontod, a fizikai és matematikai tudásod, az absztrakciós készséged egyáltalán nem is terjed túl a vaspályákon. Ám az a rögeszméd, hogy te cáfolni tudod a relativitáselmélet mérhető megnyilvánulásait.

 

Mint ahogy cáfolni képzeled a modern kozmológia megállapításait is. Csak amiatt jutottunk vissza a relativitáshoz, mert azt állítottad, hogy majd akkor fogod elismerni például a sötét anyag létét, ha laboratóriumi körülmények között kimutatják. Holott a relativisztikus kontrakció meg a dilatáció ezernyi laboratóriumi bizonyítékát évek óta folyamatosan tagadod.

Előzmény: Tuarego (2564)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.01.29 0 0 2573

Szia

Nekem is van egy nagy könyvem a közettanról és egy sokoldalas kiskönyvem a kristályokról . Mond csak meg nekem, hogy abból a kusza gyakorlati kristályfészekból, hogy a francba lehet olyan szép elméleti kristálygrafikát csinálni ? Ez nem megy a fejembe .

Előzmény: Elminster Aumar (2572)
Elminster Aumar Creative Commons License 2019.01.29 0 0 2572

"A "mérnök" úr tegnap kijelentette, hogy a kristályrácsnak semmi köze az atomok közti kölcsönhatásokhoz."

 

Hűha!

Akkor komolyabb a probléma, mint hittem.

 

Most már csak azt nem értem, hogy mi a f@sznak tanultam én négy félév ásvány és kőzettant (szigorlattal), ha bárki jöttment meg tudja mondani a tutit?

Előzmény: Fat old Sun (2570)
jogértelmező Creative Commons License 2019.01.29 0 0 2571

"... a Lorentz-kontrakció nem valóságos fizikai tény, hanem csupán látszat. Ez következik a speciális relativitáselmélet posztulátumaiból."

 

Légy szíves bizonyítsd, hogy igazat mondtál.

 

Prognózisom: neked ez sajnos nem fog menni.

Előzmény: Tuarego (2465)
Fat old Sun Creative Commons License 2019.01.29 -1 0 2570

A "mérnök" úr tegnap kijelentette, hogy a kristályrácsnak semmi köze az atomok közti kölcsönhatásokhoz.

Na ezzel küzdjél meg  :D :D

Előzmény: Elminster Aumar (2569)
Elminster Aumar Creative Commons License 2019.01.29 -1 1 2569

"Ha a rúd hosszirányban ténylegesen így „összemenne”, akkor a tetraéderes rácskiosztás nem maradhatna sértetlen, hiszen annak alapfeltétele, hogy egyenlő oldalú háromszögek csomópontjaiban legyenek az atomok. Ilyen torzult állapotban geometriailag nem lehetséges a tetraédreket fenntartani, így szükségképpen össze kellene omlani a rúd kristályszerkezetének, tehát szét kellene robbannia."

 

Tudod, az az icike-picike probléma az okoskodásoddal, hogy azokat a kib@szott kristályrácsokat nem a TETRAÉDEREK tartják össze, hanem az egyedi atomok közötti kölcsönhatások!

Ha pedig az egyedi atomok közötti kölcsönhatások olyanok, hogy Lorentz-invariánsok, akkor bizony NEM UGYANAZ LESZ a kölcsönhatás két hozzánk képest álló atom között, mint két hozzánk képest mozgó atom között. A kölcsönhatás megváltozása pedig azzal jár, hogy a két atom közötti - energiaminimumra visszavezethető - kötési távolság más lesz egy hozzánk képest álló két atom között, mint egy hozzánk képest mozgó két atom között. Ha más a kötési távolság, akkor bizony a kib@szott tetraédereid geometriailag eltorzulnak, éppen annyira, hogy a kristályrács szerkezetét meghatározó kölcsönhatások a Lorentz-invarianciát kielégíthessék.

 

De ezt már egymilliószor elmondtuk neked, vagy nem érted, vagy csak nem érdekel, te jól elvagy a saját kis hibás világképeden belül.

Előzmény: Tuarego (2564)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.01.29 0 0 2568

Szia    Majd meglásuk, majd elválik .

Előzmény: jogértelmező (2567)
jogértelmező Creative Commons License 2019.01.29 0 0 2567

Ő olyan filozopter, aki képtelen jelenségeket modellezni fejben ill. papíron, és a tényekre fittyet hány.

Előzmény: hiper fizikus (2566)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.01.29 0 1 2566

Szia

Aha, már értem, hogy mi téveszt meg téged : 

Te úgy gondolod, hogy a te rudad semmit nem változik attól, hogy mások nézik, ezért a mások nézete csak illúzió .

 

 

Hát itt a bibi, mert a rudadat te is csak nézed{ egy karnyújtásnyitól messzebb van }, és semmi alapján nem tudod eldönteni, hogy a te nézeted-e vagy a mások nézete-e az illúzió; mert ugyebár kitüntetett sebeség nincs, ezért a te nulla sebbeséged sem lehet kitüntetet sebesség, mert akkor abszolút lenne, ilyen abszolútság márpedig nincs, nem hogy a relativitásban, de a Newtoni fizikában sem; csak annyi, hogy a Newtoni fizikában minden nézet ugyanolyasmi, ellenben a relativitásban minden nézet más, persze kivéve azokat, amik eleve egyenlőek . 

 

Ugye azt azért elismered, hogy abszolút sebbességű koordinátarendszer nincs ?

Előzmény: Tuarego (2564)
jogértelmező Creative Commons License 2019.01.29 0 0 2565

" Mivel azonban a koordináta rendszereket mi magunk vesszük fel önkényesen, ezért ezek csupán képzeletbeli, virtuális emberi konstrukciók, amik önmagukban nem járnak fizikai következményekkel."

 

Objektumok - pl. járművek és/vagy égitestek pillanatnyi helyzetének meghatározásához is koordinátarendszereket - azaz "virtuális emberi konstrukciókat" használunk.

 

Számodra ez gyanússá teszi a helyzetmeghatározás ilyetén módszerét?

 

Előzmény: Tuarego (2564)
Tuarego Creative Commons License 2019.01.29 0 0 2564

Legalább a Lorentz-kontrakciót elismered, hogy létezik . 

 

Egyelőre csak feltételezem, hogy van ilyen matematikai számítás. Hogy ennek van-e konkrét fizikai vonzata, jelentősége, az további vizsgálódást igényel. A Lorentz-transzformáció különböző helyzetű és sebességű koordinátarendszerek, ill. inerciarendszerek között teremt matematikai kapcsolatot, átszámítási lehetőséget. Mivel azonban a koordináta rendszereket mi magunk vesszük fel önkényesen, ezért ezek csupán képzeletbeli, virtuális emberi konstrukciók, amik önmagukban nem járnak fizikai következményekkel.

Ugyanígy a fény inerciarendszerekben való izotróp terjedése sem okoz a fizikai objektumokban tényleges változást.  

 

Tehát pusztán attól, hogy az én rudamat mások megfigyelik, az én rudam jottányit sem változik

 

Ez itt a lényeg, s tulajdonképpen itt abba is hagyhatnánk a kérdés tárgyalását, hiszen a gyakorlati életben nincs jelentősége annak, hogy az én létező rudamat mások miként látják, s relativisztikus sebességű járművekből „nézve” mit állapítanak meg, milyen optikai trükkökkel csapják be saját magukat. Az én rudamra, ami itt fekszik előttem nyugalomban, a maga anyagi valósásában, mindez nincs semmilyen hatással. Mivel azonban elég nagy felhajtással tálalták a speciális relativitáselméletben ezt a kérdést, foglalkozzunk azzal is, hogy mások mit látnak, s ez milyen jelentőséggel bír.

 

 

 de ezt mások mindenféle másnak látják, amit onnan tudok, hogy ezt elmondják nekem. És én a másokra vonatkozó adatokból előre meg tudom jósolni, hogy mennyiben látják másnak a rudamat.

 

 Ahogy te is írod, arról van szó lényegében, hogy mások – úgy vélik – másként látják az én rendszeremben lévő rudat.   Tehát csupán látszatról van szó a te értelmezésedben is, hiszen azzal, hogy mások egy másik rendszerből nézik az én rudamat, attól az nem szenved el fizikai behatást. De mit látnak másként tulajdonképpen? Hogy egy szilárd kristályrúdról van szó, azt ők sem látják másnak, s nem látnak helyette gőzfelhőt vagy kisnyulat. A hosszát látják, vélik másnak. Inkább a vélik a helyes kifejezés, mert a valóságban még senki sem tudott megfigyelni egy fényközeli sebességgel haladó járműből egy méterrudat, hogy az szemmel láthatóan mennyire rövidült meg. Tulajdonképpen kiszámolják azt a hosszat, amit a kiindulási feltételek (a specrel posztulátumai) alapján az adott módszerrel (fényjelek küldése, érkezési idők mérése) a Lorentz-transzformáció képleteivel megkapnak. Tegyük fel, hogy helyesek ezek a számítások. Jelent-e ez valamit a kristályrúd fizikai valóságára, változik-e benne ettől bármi is? Bizonyos sebesség esetén előfordulhat az az eset is, hogy a méterrudunk Lorentz-kontrakcióval számított hossza annyira megrövidül, hogy már nem is rúdnak néz ki, hanem egy kis kockának. Lehetséges ez? Ha a rúd hosszirányban ténylegesen így „összemenne”, akkor a tetraéderes rácskiosztás nem maradhatna sértetlen, hiszen annak alapfeltétele, hogy egyenlő oldalú háromszögek csomópontjaiban legyenek az atomok. Ilyen torzult állapotban geometriailag nem lehetséges a tetraédreket fenntartani, így szükségképpen össze kellene omlani a rúd kristályszerkezetének, tehát szét kellene robbannia. Márpedig ilyen eseményt nem tapasztalunk, s ahogy már tárgyaltuk, nem fordulhat elő, hogy az egyik rendszerből nézve nem robban szét a rúd, a másikból nézve meg igen.

A problémát úgy lehet feloldani, amit már jeleztem, vagyis hogy a Lorentz-kontrakció nem valóságos fizikai esemény, hanem csupán látszat, egy virtuális vetület, például ahhoz hasonlóan, mint mikor egy rudat úgy fordítunk a fény felé, hogy árnyékának hossza csak töredéke legyen a rúd valódi hosszának. A lényeg, hogy világosan el tudjuk különíteni az árnyékot, virtuális vetületet, a látszatot a valóságtól. Sajnos sokan, olykor tudósok sem tesznek különbséget látszat és valóság között, s azt állítják, hogy a látszólagos hossz (vetület) ugyanolyan valóságos, mint a fizikailag meghatározott és mért (saját) hossz. Fentiek alapján ez tarthatatlan álláspont. Ugyanúgy, ahogy az árnyék és a vetület nem lehet egyenlő magával a fizikai objektummal, úgy annak a hossza sem lehet egyenértékű a sajáthosszal.        

 

Előzmény: hiper fizikus (2557)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.01.29 0 0 2563

Szia

Hogyan zárod ki azt, hogy a kabin magávalragadhatja az "étert", mert a hanghullámok esetében mondhatjuk azt, hogy a kabin magával ragadja a levegőt ? Félre ne érts, én nem vagyok éterhívő . 

Előzmény: jogértelmező (2562)
jogértelmező Creative Commons License 2019.01.29 0 0 2562

Blabla.

 

A speciális relativitáselmélet tételei levezethetők e két sejtésből:

- Az olyan ablaktalan kabinban, amelyikben súlytalanság uralkodik, még fénnyel végzett kísérlettel se mutatható ki a kabin mozgása.

- E kabinban a fény vákuumbéli terjedési sebessége c konstansnak adódik.

 

Az ezekből levezetett tételek mérési eredmények prognózisai.

 

Aki azt állítja, hogy a mérési eredmények képzelt jelenségekre utalnak, az menjen inkább ezoterikázni.

Előzmény: Tuarego (2556)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!