Gondolom, azt már ne nagyon kérjem, hogy miként is néznek ki azon állomások helyszínrajzai (vágányhálózata, vezetékrendszer kapcsolásai/szigetelései), ahol vannak a különböző fesz.-rendszerek találkozásai.
S ha jól sejtem, nem egyszerű (értsd: nem engedélyezett) kolbászolni egy mezei halandónak....
Sajnos nekem hiába szívügyem, technikailag nem vagyok felkészülve egy digitalizálásra. Igazán embert próbáló feladat volna amúgy is, mert már csak képeken létezik
Ezekről tudsz valamit? Korábban már volt itt téma, ez a nyújtottabb kampó és a feltételezhetően csak a bányászat miatt alkalmazott egyedi biztosító rendszerek ( vagy egyedinek feltételezett ) témája:
Ismerem a cseh katalógust, először én is végignyálasztam ott, de ez valami más... Ennek az oszlopnak kb. 45-50 centi a gerincvastagsága, 1 centis vastagságú U acélból... szóval a rajzok alapján nem igazán áll össze a kép, és nem tudtam beazonosítani...
@Tamasch,
Akkor elnevezem SRH-nak, köszönöm a segítséget! :) A "magyar alkatrészekből álló" rendszer már néhány éve elkészült, kiadva, jelenleg a progi újabb verziójára frissítem a rendszert, illetve mivel az Észak-Magyarországi országrész fel nem újított vonalszakaszain eléggé domináns a szlovák rendszer is, ezért új modellekként a szlovák dolgok is bekerülnek majd a csomagba... Szolnokot illetően meg arrafelé (is) építkezünk a játékban, szóval "le kell gyártanom". :))
Nem szeretném szétoffolni a topicot - mégiscsak valóságról szól, és nem virtuális dolgokról - egy képet azért csatolok, ilyen a cuccos a játékban - ez az én kis tesztpályám. :)
A keresett oszlop, mivel a perontető tartóoszlop lett egy "picit" megnyújtva és a többlet terhelésnek megfelelően megerősítve nem része a sem a magyar sem a cseh rendszernek. Jelölése SRH ( a perontető után szabadon).
Rajzolásnál picit többnek nevezhető,amit csinál. Röviden úgy jellemezhető,hogy az összes,ma Magyarországon fellelhető, "felsővezeték-alkatrészt" elkészíti a Trainz nevű szimulátorhoz,kiváló minőségben.
Bevallom, abszolút nem volt eszemben fellapozni az E102 erre vonatkozó pontját, de valahol mégis kiábrándító, hogy a szakaszon egyik felettesem, de még az elektrikus sem tudott nekem ilyen rajzokkal szolgálni. Szerencsére ez a probléma megoldódott, úgyhogy köszönöm szépen BbojsziI és Luska a segítségeteket!
Az E-102 utasítás szerint a fázishatár szakaszszigetelő rajzjele egy téglalap lenne. Általános gyakorlat hogy az alább látható szakaszszigetelős jellegű rajz kerül felhasználásra. A mozdonysíni szakaszoló mostanában nem földelőkéses, ellenben a fázishatár szakaszszigetelő közepe le van földelve.
Egy kis segítségre lenne szükségem, bízom benne hogy itt meg is kapom valakitől. Szajol vontatási alállomásnak fázisait elválasztó, alállomás előtti fázishatár újra lett építve (a vonallal együtt). A hagyományos légszigeteléses fh helyett, nagy sebességű szakaszszigetelős fázishatár (Flury) lett beépítve.
A problémám a következő. Egyenlőre senki nem tudott nekem olyan rajzzal szolgálni, mint amilyen a képen látható, de már a flury féle egymotoros fh-t ábrázolja. Ha valaki tudna nekem egy felhasználható rajzot küldeni azt nagyon megköszönném!
A 120kV-ot figyelő automatikák is 3-5 perc késleltetéssel léptetnek. A 25 kV -os oldalon is valami hasonló késleltetésre lenne szükség az eredménye is kb. ugyan az lenne.
1-1 hirtelen terhelést a tr. szabályozással lekövetni nincs értelme.
No fene, szerkeszteni nem enged. Hogy kicsit válaszoljak is a kérdésedre, mert előbb elfelejtettem: az én olvasatomban az alállomáson inkább a 120 kV-os oldal feszültségingásait hivatott inkább kiküszöbölni a fokozatkapcsolós állítási lehetőség, sem mint a vasút oldali 25 kV-ét a terhelés függvényében. Javítsatok izibe', ha tévednék, mert ezt abszolút nem mondom biztosra! :)
Egy kis off az automatikákkal és az elektrikus mozgásterével kapcsolatban, ha belefér, ugyanitt kérdés is: Az mennyire állja meg a helyét, hogy a vonalfesz rendszerint 28 kV fölött van? (28.2-28.5 kV, ezt automatika nem léptetheti lejjebb? 1-es vonal.) Ugyanakkor hallani véltem olyasmit is, hogy a túlterheléses leoldások csökkentése érdekében van szándékosan magasan hagyva, lévén hogy a leoldás áramfüggő (500-550 A), ennek mennyi igazságtartalma lehet?
Egyébként az a kérdés engem is foglalkoztat, hogy az alállomáson ki kezeli a fokozatkapcsolót? Amikor jól beterhel pl. egy V63, vagy egy 1047, akkor ugye lemegy a vonalfesz, növelni kell a fokozatot. Ezt milyen gyakran állítja a technikus? (Vagy a számítógép?)
Visszatápláláskor is gondolom vissza kell venni a fokozatot. Egyébként +- hány fokozat van egy vontatási alállomáson?
Szerencsére a komolyabb hálózatok teljesen zárt láncúak.
IT-biztonsági szempontból a "komolyabb" rendszereknek még szigorúbb kritériumoknak kell, hogy megfeleljenek. Ezért ott a rendszer nem engedheti meg magának a legkisebb bizonytalanságot sem, minden lehetséges támadást/hibát el kell hárítani, függetlenül attól, hogy az ott előfordulhat-e vagy sem. Meg sem tudom számolni, hányszor hallottam eddigi pályafutásom alatt, hogy "ez itt soha nem történhet meg" vagy "ez az ág sosem fog megfutni, ezt nem kell lekezelni", azután meg valahogy mégis. :-)
Szépen néznék ki, ha az atomerőmű vezérlését valaki megpiszkálná pl...
Na pontosan ezt nem szabad megengedni, és IT-biztonsági szempontból az nem érv, hogy a kollégák úgysem bántják a rendszert. Ráadásul jóindulattal, véletlenül is "megpiszkálhat" valaki valamit!
Köszönöm mindenkinek a válaszát! Nekem első dolgom lenne, hogy valami táblázatkezelőbe legalább pl. az említett százalékos értékelést automatizáljam. Lustaság az informatikus fél egészsége. :) Érdekes lehet ilyen helyen dolgozni és egyben viselni a hatalmas felelősséget. Hisz tulajdonképp a gyors beavatkozás kulcsfontosságú, ha részben sem automatizált a rendszer.
"Én meg azt remélem, hogy nem egy olyan, aminek alapvető szolgáltatásairól derül ki, hogy azok bárkit beengednek a rendszerbe (OpenSSL,GHOST,stb.). :-)"
Szerencsére a komolyabb hálózatok teljesen zárt láncúak. Szépen néznék ki, ha az atomerőmű vezérlését valaki megpiszkálná pl...
Az elektrikus feladata többrétű. Figyeli a rendszer működését, és ahogy "exmv" is írta, nem avatkozik közbe csak ha szükséges. Engedélyezi vagy elvégzi a szükséges kapcsolásokat. Ezen felül bármiféle betáplálással kapcsolatos eseményt dokumentál, legyen az a havi fogyasztás, leoldások (zárlat), stb. Zárlatok esetén a számítógép beriaszt, és információt jelenít meg a zárlathely kereséshez. Ez az információ egy %-os érték, amely alapján az elektrikus megsaccolja a zárlat helyét távolság szempontjából. Ezután kezdődik a telefonálgatás a besaccolt terület környékén lévő szolgálati helyekre, hogy ki mit látott vagy hallott. Amint van felhasználható információ, az elektrikus tájékoztatja a készenléti üzemzavar elhárító brigádot és útnak indítja őket, ha indokolt.
Egy példa. Hétfő este épp az elektrikus mellett ültem Szajolban, amikor a vezérlőprogram zárlatról adott tájékoztatást. 60%-ot írt ki a rendszer, ami alapján az elektrikus besaccolta, hogy a Magasfogadó (Szolnok) környékén keletkezhetett a zárlat. Ez a 60% átváltva kb. 10km-t jelent.
