Én viszont tudok olyat (elmondani kevésbé, inkább lefilmezhető), hogy egy ping-ponglabdát ujjal lepöccintve elgurul, de utána vissza is jön...:))... a vízszinten.
A Casimire effektusra visszatérve tegnap beszélgettem QED-t tanító tanárommal a Casimire effektusról,mert Ő azzal foglalkozik. Mondta,hogy a Casimire effektus iga,hogy a vákuumfluktuációkból kiszámolható,de a hagyományos relativisztikus kvantummechanikából is kijön,mint a töltések fluktuációjából származó relativisztikus Van der Waals erő. Az,hogy a vákuumfluktuációkból is kijön az csak a munkatételnek a következménye. De alapvetően pusztán relativisztikus kvantummechanikai jelenség,és a kvantálatlan elektromágneses mező elméletéből is ki kellene jönnie.
Az elektromágnesség,vagy a Földmágnesség még klasszikus fizikai jelenség. De az állandó mágnességhez már kvantummechanika ismerete szükséges,ugyanis az elektronok spinjeinek kvantumos kölcsönhatása játszik ebben szerepet(kicserélődési kölcsönhatás).
Az állandó mágnesség nagyon sokféle lehet,egészen extrém típusai is lehetnek(a mágnesség kialakulására és a mágneses tér szerkezetére gondolok,nem feltétlenül a térerősségre). Feynman Mai Fizika könyvsorozatban vannak példák is mágnességről. Ajánlom a Maxwell-egyenletek megismerését,és annak elsajátítását,hogy hogyan lehet belőle kihámozni a alapvető elektrodinamikai jelenségeket. Például:Ampére-törvény,Faraday-törvény,Lenz-törvény,Neuman-törvény,Biot-Savart törvény. Ismered a divergencia,a rotáció,és a gradiens matematikai fogalmát?
"Ez engem emlékeztet amikor valaki azt mondta hogy a fizikusok csinàlnak egy elméletet aztàn megprobàljàk kisérletekkel, mérésekkel bizonyitani a helyességét és ha sikerul addig érvényesnek tekintik amig valakinek egy ujjabb kisérlete ezt meg nem càfolja...."
Általában,ha valamit elrontanak,az a kísérleteknél eldöl. De egy általánosan elfogadott elmélet általában egy bizonyos érvényességi tartományban továbbra is érvényben marad,csak legfeljebb később születnek olyan elméletek,amik általánosabbak,de határesetben ezek visszaadják a régi,az adott energiatartományban elég jó közelítéssel továbbra is érvényes elméletet.
""Míg a multiverzum determinisztikus, mi nem determinisztikus, valószínűségi viselkedést érzékelünk, mivel mi csak az univerzumot tudjuk megfigyelni, azaz csak a mi általunk lakott világnak az említett szuperpozícióhoz való konzisztens állapot hozzájárulását."
Azt hinni Sci-fi, pedig a Wikipediàn talàltam."
A determinisztikusság szigorúan azt jelenti,hogy a mozgást a kezdeti feltételek megadásával a világ végezetéig előre jósolhatjuk,számítással végig lehet követni. Ez Newton és Laplace legendás munkássága is hangoztatta,az óraűszerű világképükkel,és az akkoriban levő ingaórák is ezt hangoztatták. Akkoriban azt hitték,hogy a világot elegendő egy óraműnek tekinteni,és az összes jelenség feltárásával,minden előre jósolható. Persze ez akkor is csak idealizáció lehetett,mert akkor is láthatták,hogy például az egyes esőcseppek földre esését gyakorlatilag sohasem tudnák pontnsan megjósolni(a még nem volt biztos,hogy ez elvileg is csak sztatisztikusan lehet).
A modern fizikában a determinisztikusság fogalmát át kell értékelni. Először azt hitték,hogy nemdeterminisztikusság a kvantummechanika sajátsága. Úgye az elektron Bohr-modellje is megdölt,amiben az elektron még determinisztikusan keringett a proton körül,és a modell szerint az elektron helye,és mozgása jósolható. A kvantummechanika megszületése a Heisenberg-féle határozatlansági relációval indul,ami eleve leszögezi azt a tényt,hogy az elektron helyét és impulzusát elvileg sem lehet teljes pontossággal megadni. A kvantummechanikában a Newtoni óraműszerű világmodell egyáltalán nem válhatott be,hogy az elektron helyét,és impulzusát minden időpillanatban,majd felrajzoljuk a elektron pályáját,és mindent a klasszikus mechanika szerint leírjuk. A kvantummechanika már teljesen a sztatisztikus fizikai törvények színhelye.
De a káoszelmélet létrejövetele beigazolta,hogy a klasszikus mechanika mozgásai tipikusan nem determinisztikusak,csak a régebben determinisztikusnak tekintek mozgások is nagyon hosszú idő elteltével előbb utóbb nem determinisztikusak lesznek(például a bolygómozgások esete,kisbolygóval való ütközés).
én már nagyon unom, hogy csak a billentyűzetet koptatjátok, de évek óta nem vagytok képesek egyszerű gyerekjátékokkal végrehajtható kísérleteket sem elvégezni. Csináljátok, ti is, tapasztaljátok a saját szemetekkel. Ne linkeket várjatok.. Még jó hogy a foci működéséről nem kértek linket. Mert arra sem tudok linket adni.
Ez a neve, a játékboltban, piacon egyaránt kapható :) Sőt, kinder tojásban is volt már.. linket eddig nem kerestem.. Majd elkérek néhányat a fiamtól és lefotózzuk.
Amit a súlyzóról írtam..dettó, próbáld ki. Ne vitass már közismert tényeket..
Ha adsz egy linket, meg fogom ismerni. A Google nem ad értelmes találatot. Feltehetőleg elírtad a nevét, vagy csak te ismered.
Amit a súlyzós akármiről leírtál az nem jó. Olyan nincs, hogy szabadon lebegő akárminek nekidobsz egy golyót és mindkettő feléd indul. De te eddig is tudtál impulzusmegmaradást sértő eyzközt szerkeszteni, nem beszélve az örökmozgóról. A kettő együtt forradalmasíthatná az űrutazást. Sajnos érthetetlen okból nem mutatod be ezeket a csodákat... :-)
Ha a játékban a pörgő akármi a földbe tud kapaszkodni vagy ilyesmi az más eset.
Te sem ismered a Blade-Blade játékot.. és ti akik a gyerekjátékok működését sem ismeritek mertek másokat kritizálni.. Elképesztő. Egyébként ezek szerint az oszcilloszkóp működését még mindig nem érted.. Ahahh..
Szóval nem tudod, mi az a Blade-blade játék.. nagy ügy. Ettől még nem vagy tudománytalan.. nyugodj meg!
És emellett még pótolhatod is ezen hiányosságodat. Kérd meg valamelyik unokádat, hogy mutassa meg, hogy löki a "bléd-blédet" visszafelé! (Megsúgok egy trükköt! Ha egy csavarhúzó hegyét tartod a visszafelé futó oldalhoz, akkor is feléd mozdul el a "bléd-bléd" és te nyerhetsz.. .. :) és nem is túl nagy csalás..persze csak addig csinálhatod, amíg a kölykök rá nem jönnek a trükk lényegére.)
Persze én inkább úgy fogalmaznék, hogy ha valaki megérti a fotonok viselkedését és a tévhitek helyett az ismert kölcsönhatásokat helyesen értelmezi, akkor megérti a mágnesesség, az elektromágneses hullámok, a gravitáció és még sok jelenség alapjait, lényegét.
Az az érzésem kezd tàmadni ezt a topikot olvasva hogy ha valaki jol megértette a màgnesesség elméletét akkor màr valoszinuleg majdnem minden màs jelenségre is tud magyaràzatot adni olyan mélyen kell belemerulni és persze elvonatkozatni a megszokott kornyezetunktol.
Megjegyzem, hogy Astrojan tórusz modeljével nagyon nem értek egyet, de tórusz, mint a gyűrű tengelye körül forgó tömeg, tipikusan jó "célpont" a visszafelé ható impulzus eredő létrejöttéhez.. Azaz ha a gravitonok foton szerű valamik lennének, és a részecskéink tömege eloszlásilag, "szerkezetileg" tórusz térfogatban lenne akkor a tóruszokat eltalálva nem toló, hanem vonzó hatást kapnánk ha elegendően kicsi a graviton a magon való áthaladáshoz. Nagyobb fotonok pedig toló hatást fejtenének ki az anyagra..
Azaz mint ahogy jelenlegi ismereteink szerint történik.
A játék fizikai értelmezése az úgy érthető ha a blade-blade-det helyettesítjük egy olyan kézi súlyzóval, amiben egy összekötő pálca két végén vagy egy-egy tömeg és a pálca közepén felcsapágyazzuk,. majd megforgatjuk.
A két tömeg érintő irányú impulzusai egymással párhuzamos, de ellentétes irányúak.
Ha ehhez a "rendszerhez" külső impulzus adunk, akkor a külső impulzus "becsatolódási" pontján adódik a benti két impulzushoz.
Ezzel a becsatolási pont és a külső impulzus irányának és nagyságának a helyes megválasztásával, a rendszer eredő impulzusa tetszőlegesen beállítható.
Azaz a három impulzus eredőjéből a tömegek tehetetlenségeinek késleltetési ideje miatt az átrendeződés és az össz impulzus mennyiségnek a két tömeg közötti eloszlási ideje alatt mindkét tömegnek képződik azonos irányú impulzus komponense. Amikor ez a komponens a bejövő impulzussal párhuzamos tengelyű, akkor visszafelé, azaz a gurító felé mozdul el a blade-blade..
Ha középen, vagy a másik szélén találja el, akkor egyenesen távolodik fele vagy teljes sebességgel.
:) Albert kisfiúként a betegágyán kapott egy iránytűt.. elvarázsolta a mágikus tű.. De egyedül kevés volt az egész élete a rejtély megfejtéséhez. Ha az itteni beszélgetéseket figyeled, van megfejtés, mégis hihetetlenül nehéz elfogadtatni. Pedig egyszerű, világos, logikus és végtelenül kézenfekvő.
Erdekes hogy egy "egyszeru" àllando màgnes megfigyelése és a szabadszemmel is észlelheto jelenségekre a magyaràzat keresése milyen messze vezeto problémàk felvetéséhez vezethet.
Blade-Balde játék.. (bléd-bléd ahogy a kicsik nevezik.) Gondolom ismered.
A pörgentyűt úgy találod el a nekilőtt golyóval, hogy az ütközés után feléd pattan mindkettő.. Akkor ezzel megszerezted az ellenfeled blade-blad-jét.. ha pedig tovább lökted, akkor az ellenségé marad és a golyódat is megkapja..
Ne mondd már, hogy nem játszottál gyerek korodban! Vagy legalább az unokáiddal nem szoktál játszani. Az utóbbi években újra divatos lett mint a jojó..
Ez engem emlékeztet amikor valaki azt mondta hogy a fizikusok csinàlnak egy elméletet aztàn megprobàljàk kisérletekkel, mérésekkel bizonyitani a helyességét és ha sikerul addig érvényesnek tekintik amig valakinek egy ujjabb kisérlete ezt meg nem càfolja....
"Míg a multiverzum determinisztikus, mi nem determinisztikus, valószínűségi viselkedést érzékelünk, mivel mi csak az univerzumot tudjuk megfigyelni, azaz csak a mi általunk lakott világnak az említett szuperpozícióhoz való konzisztens állapot hozzájárulását."
