Az uradalom számára a tarói terület midig fontos gazdasági kérdés volt. Az erdőgazdálkodás már a kisvasút előtt igényelte itt egy erdőőri lak felépítését. A Putnok-Eger vasútvonal század eleji létesítése után a nagyobb anyagmozgatás céljából aztán 1908-ban megépült itt a két völgyben, és a 60-as évekig üzemelt is a lóvontatású vasút.
A Leány-völgy Z3 jelzése csak Hollókőig ment. Hollókő és Istállós-kő között ekkor még nem volt meg, csak a 60-as években létesült a S3. De ugyanakkor - ahogy írtam, - a Z3 utat a 67-es térkép már nem hozza, és azóta sincs ott turistaút.
A Zsófia-kilátóhoz valóban, a hámori alagút mellett haladó Kbg jelzésből ágazik ki a szerpentin, ami egyszer talán K3 jelzést kaphat.
A vesszős oldali sétányról nem tudok, de itt a Szt. Istvánbarlang utáni alagúton túl, az egri-országútból kiágazik egy erdészeti feltáró út, ami ma már szállító út is. Mivel a Vesszős-völgy felső része ma sem leányálom a sok bedőlt fa miatt, ezért ezt a széles, kevésbé meredek, de persze hosszabb utat szokták használni Szt. István-lápára, ami helyenként szép kilátást biztosít. Ezzel lehet talán összetéveszteni. Ezen a részen sem régebben, sem most kiépített sétány nincs.
A Keleti-Bükk fennsíki bekapcsolása valóban szerepelt a tervekben, de aztán a BNP létesülése után ezek elhaltak. Ezek az elképzelések ma csak erős pénztárcával és kapcsolatokkal oldhatók meg. (pl. Jávor-hegyi libegő és ellenpélda a Szeleta-barlangi sikló). Tudtommal Bánkút ma nem kiemelt célpont, még az ide vezető turistautak kitisztítása is a nagy fabedőlések után, évek óta vontatottan halad.
- Az első, legfontosabb kérdésem, hogy tudom lementeni rendesen a mellékelt képeket. (képernyőmentésen kívül)?
- A régi Bükk térképet ahogy nézem, csak a legfontosabb neveket, helységeket említi, de az Elza-lak rajta van. Akkor mégiscsak fontos "központ"-féle lehetett.Igaz, ha a vasút ott ment és ágazott el, kellett egy "bakterház" is.
-A zöld3szög, amit a leírás említ, vajon a lehetett elődje a Holló-kőtől induló sárgának? (ami Istállósnál kiegészüól zöldre is )
-A fotón a kilátó maradványa az a Zsófiáé, igaz?
Régi ösvényt jelez a térkép (tuhu), ami az alagút előtti ösvényből ágazik balra, a képek azt mutatják, ugye?
- A vesszős oldali sétányra pedig valahol a vesszősi dózerút és a Szent István lápai rét közötti részen gondolnék.
Olvastam, hogy említésre került régen a LÁEV és a fennsíki vonal összeköttetése(nem feltétlenül siklóval). Ómassai irány vagy a Lusta-völgy lett volna a jobb?
(a net a kerekhegyi vonalnál említi). A Szinva szurdoka ott sem semmi azért. A másik irányban pedig a Vadász-völgy lett volna (gondolom) érdekesebb. (vagy a Száraz, esetleg az Ómassa-ring-régi bánkúti/borovnyáki/mályinkai út nyomvonalán )
A Dolka-tetőre menő út nem a Palotaszálló kapcsán épült. Az a Zsófia-kilátóhoz már a századforduló előtt létesült. Erről korábban a kilátó létesítése és 1900-ban történő avatása kapcsán részletesen is írtam itt.
Ez az út egyébként szerepel a jelzésfestési terveinkben, de csak akkor kerül sor a jelzések felvitelére, ha végre elkészülne az új kilátó.
Itt a térképen más eltérések is vannak még. Nagyvisnyóról a Málna(Mála)-bérc Tarrófő(Tarófő) Bálvány Bánkút útvonalat még V vörös (piros) jelzés mutatja, ami később Z+, majd a múlt évtől Z sáv jelzés lett. Valójában mára ez váltotta ki a Nagy-völgy- Ablakoskő-völgyében a 25-30 éve megszüntetett Z sáv jelzést.
Az Elza-laktól ekkor még kiindult egy Z3 jelzés is a Gerennavárra. Ez a jelzés alig tíz évvel később már nincs a 11 Ft-os térképen. De az Elza-lak és mellette forrás (nem tó!) szerepel. Az Elza-lak a 60-as évek második felében lebontásra került. Ezt az 1970-ben kiadott Bükk útikalauz említi.
A Vesszős-ház talán fönt a völgyvégén, a Szepesi rétre menő P+ jelzés mellett lévő munkásház lehetett. De ilyen Létrás-tető körzetében 5-6 is volt annak idején.
Lillafüred nyugati oldali sétányáról nem tudok, csak a Kálvária szerepel a térképeken. De sokat segítene, ha tudnánk, honnan vannak ezek az általad felvetett információk.
Ami a Vesszős és a Létrás kérdésedet illeti két leírásban találtam róluk említést.
Lillafüred-Kurtabérc-Vesszős-Lillafüred:
Lillafüred-Szentistván-kilátó-Létrás-Lillafüred
Ugyanakkor megjegyezném hogy a Palota-szálló építésekor több környékbeli turistaút is létesült, jellemzően kővel kirakott szegélyű kis szerpentineket csináltak, például egy ilyennek a nyomát véltem felfedezni a Dolka-tetőre kapaszkodva is.
Az hogy egy kis szerpentinút volt az nem kérdés, csak a kövezett szegélyt nem tudtam megállapítani pontosan hogy milyen lehetett.
A Dolka-tetőre vezető régi-régi turistaút maradványai, és a kilátó megmaradt romja
És valamennyi csúcs egyben van írva, nem kötőjellel.
Fel tudod rakni a teljes térképet is belőle?
Köszi!
A Vesszős-házról sem tudni sokat. Bár az egy picike volt, mint a Piplák létráson.
Ha már Vesszős, tudomásom szerint létezett egy sétány azon az oldalon is.(a Kálvárián kívül), de infót nem találtam róla. Van erről ezekben a régi kincsekben leírás, említés? Nekem csak egy újabb könyvem (1983-as) van, de abban nem olvastam róla.
A Bükki Portyavezetőben is épületként van még feltüntetve az Elzalak.
(éppen ma kaptam meg)
Az 1956-os kiadvány szinte szóról szóra ezt másolja egyébként. Erdey Gyula nagyon-nagyon ismerte a Bükköt és szemmel láthatóan (olvashatóan) rajongott a hegységért.
Az előbbi pedig a fokozottan védett területek határát.
Az Ablakos-kő- és a Leány-völgy környéke a BNP egyik legszigorúbban védett területe. Több ok miatt is védett. Több évtizede még a turistajelzéseket is meg kellett itt szüntetni. Ezért nem javaslom ezekbe a völgyekbe a bemenetelt. Itt nem figyelmeztet a természetőr, hanem rögtön büntet.
Azért ez a leírás csalogatóan írja le völgyeket(és a környéket is).
(az se lehetett rossz, hogy betemessék a tavat és házat építsenek rá. Mellé véletlenül se.
Szívesen visszamennék az időbe, amikor még vonat járt erre(és a fennsíkon is). Persze utasként,kirándulóként (famunkásként, kőfejtőként, hadifogolyként kevésbé).
Ha már bánya: a Nyavalyás-hegyit mikor zárták be?
Illetve a mellette lévő Szomorú-völgyi fejtőről van valakinek infója?
Az Elza-lakról én is találtam egy hivatkozást, bár nem a nevén említik, de a szöveg szerintem rá vonatkozik.
Király Lajos volt a Pallavicini Alfonz őrgróf erdőmérnöke, aki 1923-tól nagyvisnyói erdőgondnokként dolgozott az uradalomban. Emlékeim című anyagában a Gazdám legszebb agancsa című részben a következőket írja:
Hajnali kettőkor indultunk el a visnyói lakásomtól. A nagyvölgyi erdőői lakig lóréval húzattuk fel magunkat, majd onnan, korom-sötétben elindultunk a Gyepüsvölgyfő felé.
Egyébként Király Lajos volt az akitől a bükki Őserdő kijelölésének javaslata származott még 1941-ben.
A B.M. rövidítésről pedig én is a bányamérnök megnevezést tartom valószínűnek. A Pallavicini uradalomban több kőbánya is működött, főleg mészkő kitermelés céljából. Vélhetően Thurzó Gáspár is ezekben dolgozott, mint bányamérnök, aki szakmájánál fogva a kisvasút építéséhez a kőszoros áttörését is irányíthatta.
Rátaláltam egy híranyagra, az Olasz-kapu létesítésének centenáriumi (2018. július 23) ünnepségéről. Ezen az olasz konzulátus vezetője is részt vett. Az emléktáblán itt a 18 egyértelműen jól látszik, szemben más fényképekkel. A kísérő szövegben és az ott felvett videó anyagban is ezt a számot említik. Ebből következtethető, hogy a 18 hadifogoly a tényleges szám.
Az Elza-lakot kerestem már, de ( akkor ) nem leltem nyomát. Kíváncsi volnék én is, hogy hol lehetett, milyen céllal épült, és hogy nézhetett ki?
Nagy élet lehetett ott, a Leány-völgyben kb. a ház helyétől fölfelé van egy ültetett vadgesztenyesor, ami már teljesen az erdő részévé vált. Némileg szűrreális.:D
A kisvasút nyomvonala is egész jól követhető a leágazás után. Nem volt komoly töltése, de látszik, hogy merre, és meddig ment fel.
Zsófia-torony a 30-as években (fent a Dolka-tetőn)
:-)
1930
Bükk 1956
