Köszi, Tőled ezek után olcsóbban veszem majd át a cuccot. :-)
Na most nekem rémlik még valami munkanélküliek nemtommilyen alapjába fizetendő cucc is, vagy az minimálbérnél nincsen? Merthogy engem a munkáltató terhek is érdekelnek...
Miután megszületett a lenti ötletem a remek szolgáltatásomról :-))), szükségem lenne az alábbiak tudására:
Ha bt. vagyok és van egy munkavállalóm (ő fogja felvenni, amit hoztok hozzám, bizony, meg átvenni a sok PÉNZET, amit fizettek nekem), akkor a minimálbére után (naná, majd több, mi? Nekem se a legyek hordják össze, hanem Ti...) egész pontosan milyen fizetnivalók vannak és hová?
Előre is köszi. Cserébe Ti majd kedvezményes árat fizettek... :-)
Csak mintha a posta általános szerződési feltételeiben benne lenne, hogy a nekik megfizetett díjért a küldemény felvételét vállalják szolgáltatásként, nem a kézebesítését.
Heheeee, ez qrva jó... :-)))))))) Hölgyeim és uraim, holnaptól új szolgáltatást indítok: járuljatok elibém, adjatok nekem pénzt, garantálom, hogy elveszem tőletek, amit hoztatok. :-DDD
A postának nálam az volt a csúcs húzása, amikor a Londonból rendelt DVD-csomagot a kertkapu alatt lazán beb@szták a kertbe. Még szerencse, hogy a kutyámnak több esze volt náluk, és ráült, vigyázott rá. :-)
(1) A postai szolgáltatási szerződés a küldemény felvételével, illetőleg a küldemény szolgáltató által rendszeresített levélgyűjtőszekrényben vagy más e célra szolgáló berendezésben való elhelyezésével, vagy a szolgáltatás elvállalásával, továbbá könyvelt küldemény esetén a felvétel írásbeli elismerésével jön létre. A szolgáltató a szerződés teljesítésének megkezdését, nem könyvelt küldemény esetén a feldolgozást a küldeményen elhelyezett - a szolgáltató azonosítására is alkalmas - dátumnyomattal igazolja.
(2) A szolgáltató köteles a jogszabályoknak, a nemzeti szabványoknak, nemzetközi megállapodásoknak és az általános szerződési feltételeiben (jogszabályban meghatározott esetekben a hatóság által jóváhagyott üzletszabályzatában) foglaltaknak megfelelően postai küldeményt felvenni, feldolgozni, továbbítani és a címzett vagy jogszabályban meghatározott egyéb jogosult átvevő részére kézbesíteni. Amennyiben az átvételi jogosultság meghatalmazáson alapul, ennek kötelező tartalmi és formai elemeit külön jogszabály állapítja meg.
21. § (1) A postai küldeményt a szolgáltató - jogszabályban foglalt eltérésekkel és kivételekkel - a címzett részére a feladó által megjelölt helyen az erre a célra szolgáló levélszekrénybe történő elhelyezéssel, illetve a címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek történő átadással köteles kézbesíteni.
23. § (1) A postai szolgáltatási szerződés nem szerződésszerű teljesítésére a Ptk. szabályait az e törvény, valamint nemzetközi szerződések szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A szolgáltatóval szemben kártérítési igény a feladástól számított tizenötödik naptól kezdődően, illetve a küldemény hiányossága vagy sérülése esetén az erre vonatkozó jegyzőkönyv felvételét követően, ezen időpontoktól számított egyéves jogvesztő határidő alatt érvényesíthető.
Aztán, ha ez munkavállaláshoz kellett, a cégnél készítsetek egy jegyzőkönyvet, hogy az állás betöltésére egy héttel korábban is sor kerülhetett volna, de az erkölcsi késedelme miatt nem volt rá lehetőség.
Ezután indíts egy próbapert a nyilvántartó ellen, másodrendú alperesként perbevonva a Postát, a többletköltségért és az elmaradt munkabérért.
Na ja, csak éppen ez egy ajánlott küldemény, amelyet a feladó kérésére kötelesek megkeresni. Ezt a nyilvántartóban nekem mondták is, hozzátéve, hogy ilyen esetben 1-2 hónap múlva elő szokott kerülni a levél. Ha én elkezdeném verni a asztalt a postánál, arra hivatkoznának, hogy ezt nem tettem meg. Azonban 1-2 hónap múlva ugyebár szart sem érek az egésszel...
Csak mintha a posta általános szerződési feltételeiben benne lenne, hogy a nekik megfizetett díjért a küldemény felvételét vállalják szolgáltatásként, nem a kézebesítését. (Pontosabban kizárják az elveszésből eredő kártéritési igényeket.) Mondjuk nem kizárt, hogy az uniós irányelvekre tekintettel ezt azóta módosították.
Hogy a postát perelhesd, vagy legalábbis megfenyegesd, meg kell szerezned a nyilvántartó postai feladást bizonyító postakönyvének kivonatát. Szerintem megszerezheted.
Szerintem ha ezt egy kísérőlevéllel elküldöd és elutasítás esetére perrel is megfenyegeted őket, minden további vita nélkül fizetni fognak.
Más:
A közelmúltban a feleségemnek jött egy 200 dolláros csekk némi könyvek ellenértékeként Japánból. Bevitte az MKB-ba ahol közölték, hogy dollárban rendelkezésére tartják a fedezetigaziolási procedúra után. Az MKB azonban hat hét után sem küldött értesítést, reklamációnkra azt válaszolván: a japán bank nem igazolta vissza.
E-mail a japán bankhoz, akik szinte e-mail fordultával válaszoltak: az MKB igazolási megkeresése villanypostával ezen és ezen a napon (két héttel az itteni csekkbenyújtás után) érkezett és ők ugyanazon a napon ugyancsak elektronikus úton igazolták is a fedezetet.
Közben a reklamációnk utáni napon postán a banktól érkezett 36000 forint, mint a 200 dollár ellenértéke.
Kicsit berágtam. Felhívtuk a bankot és egy alogazgató megígérte: másnap kifizetik a 200 dollárt, vigyük vissza a 36000 forintot és fizessünk be tizenöt dollárnak megfelelő forint kezelési költséget.
Feleség másnap bement a bankba, ügyintéző közölte: neki aligazgató nem szólt, és egyébként sincs módjuk a szabályzatuk értelmében kifizetni a kétszáz dollárt.
Újabb berágás: panaszlevél a PSZÁF-nak és fenyegetés a banknak: kétszáz dollárt a csekk benyújtásának másnapjától számított törvényes késedelmi kamattal együtt - a japán bank válaszára mint bizonyítékra tekintettel azonnal fizessen ki, különben per.
Már harmadnap telefon a banktól: kifizetik a kétszáz dolcsit, nem számolnak fel kezelési költséget se, csak ne pereljünk.
Így történt. Nejem felvette a pénzt.
És a poén: tegnap előtt levél érkezik a banktól, közlik asszonykával, hogy mehet a 200 dollárjáért.
Most, hogy elült ez az alkotmányjogi vita, felvázolnék egy prózaibb problémát:
Leendő munkahelyemre be kell adnom egy erkölcsi bizonyítványt, ami még nem különösebben furcsa. Az azonban igen, hogy miért kell ezt megtennem, amikor nekik is van hozzáférésük a bűnügyi nyilvántartóhoz. Indokolja-e bármi is, hogy én szerezzem be nekik azt az adatot, amihez hozzáférésük van?
Namármost az erkölcsit beszerezni nem olyan egyszerű. Pontosabban egyszerű lenne, de kis hazánkban mindent el tudnak cseszni. Az történt, hogy feladtam az igénylést szept. 1-én, a velem egy háztartásban élő barátnőmmel együtt. Előtte természetesen utánanéztem, hogy mennyi idő múlva jön meg, elvileg 14 napon belül meg kell küldeniük. Barátnőmé szept. 9-én annak rendje és módja szerint megérkezett, az enyém nem. Telefon a nyilvántartóba, azt mondták, hogy szept. 7-én postára adták. Telefon a postára, hozzájuk nem érkezett meg, várjak még. Vártam, semmi. Ma újabb telefon a postára, még mindig nem tudnak róla. Telefon a nyilvántartóba, kérdem mit lehet tenni, merhogy sürgősen kell nekem. Aszondja az ügyintéző, hogy menjek be személyesen, fizessem ki újra a 2000 Ft-ot, és másnap menjek vissza a kész erkölcsiért. Mondom erre, hogy én egyszer már fizettem ezért, és nem érzem úgy, hogy az én hibámból veszett el. Válasz: ezt a postán kérjem számon.
A kérdésem az, hogy meg tudom-e fizettetni a káromat a postával. Természetesen nem fogok 2000 Ft-ért pereskedni, de ennek a lehetőségnek a tudata már boldoggá tenne... :-))))) Amúgy sztem a válasz nem, de én nem is arról vagyok híres, hogy különösebben otthonosan mozognék a civilisztikában...
ezexerint az lehetseges, hogy az aug 19-en bejelentett minisztercsereket hivatalosan nem publikaltak a kozlonyben...? (megyo meg sem hozta ezeket a donteseket, csak a hatarozott elkepzeleseit hozta le az MTI, vagy dontott, de a puccsara keszulo sameszai mar elszabotaltak hogy elkuldjek alairasra, vagy kozzetetel elott szivtak vissza?)
Vanak, akik azt mondják: a direkte alkotmányba ütköző törvény eleve semmis. (Ez Sólyom László álláspontja - és az enyém is
Ez szép és jó, csak a hatályos magyar jog nem fogadja el. Egy bírósági eljárásban is alkalmazni kell az alkotmányellenes törvényt, kivéve, ha a bíró felfüggeszti az eljárást, és gyorsan az AB elé terjeszti a kérdést. Ez viszont nem kötelessége. Ha utólag az AB hatályon kívül helyezi a törvényt (mert mondjuk a vesztes fél odament), de amiatt már korábban született ítélet, az csak perújítással támadható.
Ez a megoldás annak a jele, hogy nem az általad favorizált koncepció működik a gyakorlatban. Tenném hozzá, nem is baj, mert működésképtelen lenne. Ezt mondjuk Sólyom Lászlónak kellene a legjobban tudnia... szvsz tudja is, ezért nem forszírozza komolyabban ezt az álláspontot.
Oszt a miniszterelnöki jogviszonyra mióta is vonatkozik az Mt. vagy a jogviszony keletkezése és megszűnése tekintetében akár a Ktv???
Én ilyet nem mondtam, csak egy jogtechnikai kérdésre voltam bátor rámutatni...
Az alkotmányból semmiféle részletszabályozás nem hiányzik.
Az Alkotmány által leírt szabály nem egyértelmű. A tartalmát legfeljebb teleologikus vagy logikai értelmezéssel tudjuk megállapítani, de ugyanezzel, vagy mondjuk rendszertani értelmezéssel más következtetésre is juthatunk.
Nem is lenne még ezzel a törvénnyel sem baj, ha - ahogy kisbéres nyilatkozta a sajtónak - a törvényben az lenne, hogy legfeljebb 30 napos határidővel mondhat le.
Az miért lenne jobb? Ha lefogadjuk a Te álláspontodat, azaz hogy a miniszterelnök lemondásával AZONNAL megszűnik a kormány megbizatása, akkor a miniszterelnök maga milyen alapon "adhat magának" plusz legfeljebb 30 napot?
Az az alapelv, hogy az alkotmányos norma minden esetben további alacsonyabb rangú értelmező és végrehajtási szabályok áttételén keresztül érvényesül, a múlté. Az alkotmány normái ugyanúgy közvetlenül alkalmazhatóak.
Nana. Akkor létrehozhatok nyíltan náci pártot? Az Alkotmány nem tiltja, a törvények tiltják. Ha nevelésnek hívom, azt csinálok a gyerekemmel, amit akarok? Az Alkotmány nem tiltja, a törvények tiltják. Az Alkotmány azt mondja, hogy "Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga." Erre hivatkozva beperelhetem a melóhelyemet, ha kisebb a fizum, mint a szomszéd irodában ülő léhűtőnek? Egyetemi előadásokon nevelhetem nyíltan kommunista eszmékre a hallgató ifjúságot? Az Alkotmány nem tiltja... stb. stb. Folytathatnám...
Az alkotmány azt mondja, hogy a kormány megbízatása a miniszterelnök lemondásával megszűnik. A törvény meg azt mondja: csak harminc nap elteltével szűnik meg. Medgyessy ráadásul másnapi hatállyal mondott le.
Az Alkotmány megmondja, hogy mit, a részletszabályok megmondják, hogyan. Mint a fenti esetekben.
Itt bizony azóta is alkotmányellenes helyzet áll fenn.
Egymásnak talán ellentmondó, pontosabban egymásnak ellentmondónak tűnő szabályok vannak, hogy ez alkotmányellenes-e, azt majd az AB megmondja.
Vanak, akik azt mondják: a direkte alkotmányba ütköző törvény eleve semmis. (Ez Sólyom László álláspontja
1. nem lehet eleve semmis, mert az AB tobbnyire kozli a megsemmisites hatarnapjat, szerintem rem ritka, hogy ex nunc semmisnek nyilvanitjak. a jogbiztonsag is alkotmanyos kovetelmeny, a kihirdetett torvenyekben bizo polgarokat nem lehet ketsegek koze taszajtani (mi lesz ha az AB teljesen semmisse nyilvanitja)
2. En ugy ertettem, Solyom szerint alkotmanyellenes de hatalyos, es csak az AB mondhatja ki a megsemmisites kondicioit epp a fentiek miatt.
tegnap elkezdtem olvasni a szeptember eleji HVG-ben megjelent hosszabb irasat, de valahova leraktam a hvg-t es most nem lelem.
Elvileg a hierarchiában magasabb rangú szabály derogálja az alacsonyabb rangút.
A törvények esetében azonban egy kicsit bonyolult a helyzet, miután az alkotmány is törvény.
Vanak, akik azt mondják: a direkte alkotmányba ütköző törvény eleve semmis. (Ez Sólyom László álláspontja - és az enyém is: visszakövetheted a hozzászólásaimban.) Vannak, aik azt mondják, még ez sem semmis mindaddig, amíg az arra hivatott szerv (AB) meg nem semmisíti, vagy a parlament meg nem változtatja. Vagyis az alkotmányellenes törvényt is alkalmazni kell. (Ez Mádl és Bárándy jelenlegi álláspontja.)
Ezek a nézetek persze függnek a tárgykörtől is.
Pl. képzeld el, ha ad abszurdum egy törvény arról rendelkezne, hogy a várandós asszonyoknak a munkáltató bármikor felmondhat.
Ez minden bizonnyal alkotmányellenes, és hiába telne el három hónap addig, amíg a törvényt az AB megsemmisíti, egységes vélemény lenne, hogy ezt nem szabad alkalmazni (függetlenül attól, hogy az AB mikori hatállyal semmisíti meg).
Gyurcsany matol (de legkesobb holnaptol) nem sportminiszter
ezexerint ez nem olyan izgalmas kerdes...
erdekes jogi megoldas lenne, ha gyurcsany, mint megyot teljes jogkorrel helyettesito miniszter, visszavonta volna gyurcsany sportminiszter szeptember 15-i hatalyu felmenteset :-)))
