Lendületes 10 km-t mentem, bokáig a mocsokban és szeméthegyekben.:((( (220 km-nél tartok.)
Muszáj így ünnepelnie a magyar embernek?! Igaza van a malmosnak: a balkán - így kisbetűvel, mert ez az állapot arra hajaz - Hegyeshalomnál kezdődik! Megyünk Európába, csak valahogy kerülő úton...
Sneci! Igazad van: háztól házig a "falun" keresztül 6 km. A Fosanig + 500 m. Azért emléxem többre, mert pár évvel ezelőtt a vizslámmal 'Richfield' felé kerültünk, és az 7 km.
Talán, ha 200 m-t tettem még rá - azt is kényszerűségből - nem bírom ezt a brutálisan égető napot.
Ma hajnalban végre jobb idő volt, ezen felbuzdulva 10 km-t tettem meg. 9-nél éreztem magam úgy, mint tegnap 8-nál. Július vége óta 197 kilométert gyalogoltam. Holnap átlépem a 200-at! 13-at tervezek "gusztus 20-a, kotmányunk ünnepe" alkalmából. (Az idézet az Egészséges erotika c. filmszatírából való a 80-as évekből.)
A hitelesség kedvéért revidiálom a pénteket, csak 2 km volt így utána számolva.
Szombaton 13 km sikeredett, ebből kb. a fele délben - ki is pukkantam, úgyhogy délután punnyadtam a vonatban.
Ma talán, ha 5-öt mentünk vagy inkább lötyöntünk.
Ma az előzetes terveknek megfelelően 4-5 km-nél többet nem mentem.
Holnapra 12-14-et tervezek, ha nincs dög meleg és kínzó napsütés.
Vasárnapra lötyögést, városnézést...
Kb. 10 km-en koptattam az aszfaltot és a papucsot. Nagyon párás meleg az idő, 3:58-kor 33 fokot mutatott a hőmérő.
Teljesen lelassított és elfárasztott ez a klíma, fáj a hátam és a jobb lábam ina.
Nem is baj, hogy holnap pihenek, csak 5 km-t tervezek. Sehol a nap és virradat, csak a tikkasztó hőség hívogat.
Vihar előtti a csend teljesen, talán le fog hűlni rendesen.
Megnéztem a felújított Bazilikát és aranyozott feliratát: "Ego sum via veritas et vita" - Én vagyok az igazság és élet útja (?) - talán a bibliából van, ki tudja.
Mese szép! Ha valaki lefestené, azt mondanák rá, hogy oltári nagy giccs. Az ilyet úgy szoktam különösen élvezni, hogy felmegyek a hegycsúcsra, ott leülök, és nézem őket. Ilyenkor hagyjanak békén vagy egy félórát. ...és a csúcsok csúcsa, amikor mindez négyezres havas, gleccseres hegyekben van.
Tegnap "bűnöztem", így ma egy kicsit rátettem mind tempóban, mind távban, mind pedig cipelésben (rali szaki cuccosát is hoztam magammal).
10 km lett a vége 2:20 alatt. Reggel fáztam, és sajnos napról napra - ha percekkel is -, de később jön a napfelkelte, ami encián kedvence. Egy hónap és itt az ősz, aztán a tél, utóbbitól enci nagyon fél. De még nem 'sírok', mert nyár van, addig sok-sok kilométert vihet még a lábam.
Majd elfelejtettem megemlíteni a 2 hetes gyaloglás azon jótékony hatását is, hogy végre kezdek "unatkozni" a nadrágjaimban, amit úgy szeretek. Újra beléjük fér egy kiadós vasárnapi ebéd kigombolkozás nélkül.:) Gyalogolni jó, nagyon jó!!!
Szombaton laza 5 km-el rápihentem a vasárnapi 15-re, aminek fele hegymenet volt. Klasszul zsibongott a lábam utána, és VÉGRE viszonylag(!)jól aludtam, valamivel többet, de egy primitív lopós libával teletűzdelt rémálommal - hogy honnan jött ez...?!
Ma 9 km-t tettem meg a 2:10 alatt, kicsit módosított útvonalon. Mivel a budai rakpart a tüzijáték kipakolt petárdái miatt korlátozottan járható, átmentem a Szabadság-hídon Pestre, végig a Váci utcán - szenvedéseim színterén, a Közig. Hiv. épülete előtt undorral elfordultam - majd a Vigadó térnél le a rakpartra és a Lánchídon át Budára. Fantasztikus fényeket rajzolt a napfelte a Budai Várra, igazi művészfotók ihletett témája lehetett volna. Ha én idegenforgalmász lennék, a gesteknek biztosan megmutatnám a kora reggeli fővárost is. De, hát ők honnan tudnák, hiszen ilyenkor az igazak álmát alusszák.
