A tavalyi negyedik helyrõl Románia idén a harmadik helyre lépett elõ az emberi jogokat leggyakrabban megsértõ európai országok listáján - derül ki a CEDO legfrissebb kimutatásából. A listát idén Törökország és Oroszország vezeti, Románia mögött pedig Lengyelország következik.
A román bíróságokon zajló perek 18%-a, mintegy 9245 ügycsomó - a román állam ellen folyik. A panaszok többsége az elõzetes letartóztatásban lévõ személyekkel szembeni durva és megalázó bánásmóddal kapcsolatos, de rengeteg pert az ingatlan-visszaadások terén tapasztalt jogtiprásokért indítottak az alperesek.
A CEDO ítéletei alapján a román állam 2006. július 1-ig 4,3 millió euró, 150 000 dollár és 425 000 svájci frank kártérítést fizetett a károsultaknak. (evz)
Lopásért került a bíróság elé egy konstancai rendőr. A 38 éves férfit egyik barátjával együtt a saját kollégái kapták el, amikor egyik éjszaka behatoltak egy mezőgazdasági vállalat területére. A rendőröket a vállalat biztonsági embere értesítette, miután feltűnt neki, hogy a két alak éppen a traktorok szétszerelésével foglalatoskodik.
Amikor a kollégák a helyszínre értek, a rendőr megpróbálta a maga javára fordítani a helyzetet: azt állította, éppen fülön akarta csípni az ismerősét, aki az alkatrészeket ellopta. A próbálkozás azonban nem volt sikeres, ugyanis a felháborodott cinkostárs rögtön vallott ellene, ráadásul a hátsó kijáratnál várakozó, lopott traktoralkatrészekkel megpakolt autó is a rendőré volt.
Egyvalamit még megjegyeznék: 'szongyák, nézzük meg Ausztriát, stb, stb. Oké, az exteriőr ég és föld, nyilván, és még az is marad, úgy kb 120 évig. De.
Ha jól emlékszem, H nagyjából ugyanakkor dobta ki a ganédombra az ún. élőszocializmust (hivatalosan), mint RO. Tény persze, hogy már a 70-es évek vége felé elkezdett nőni a különbség a két ország színvonala között, (pl. nagyanyám, aki rendszeresen látogatta a dédanyámat S.szentgyörgyon, a '70es évek közepéig egy csomó dolgot hozott, amihez itthon nehezen lehetett hozzájutni), főleg Nicolae C. előrehaladó elmebaja miatt, de magát a mindent eldöntő szisztémát kb. egy időben sikerült kihajítani az ablakon. Ez is KGST, az is, ez is Varsói Szerződés, az is., ez is pártállam, az is, itt is orosz befolyás, ott is.
Aztán teltek múltak az évek, és azonkívül, hogy teleagatták az utcákat Frutti Fresh reklámmal, meg kinyitották a McDonaldsot Kolozsváron, hogy ugyanott ástak egy nagy gödröt a főtéren, hogy teleszórhassák borszéki vizes pillepalackkal, meg este is lehet kenyeret venni, olyan túl sok minden nem történt RO-ban úgy 10-12 évig. Csak mostanában kezdenek belehúzni.
Szóval ezért sántít nekem egy kicsit ez az ausztriás összehasonlítás-dolog.
Sztem a derék O.S. olvtárs valami olyasmit akarhat sugallni, hogy euró ide vagy oda, azé még ne kezdjünk már itt bezzegromániázni (szóljon, ha nem!:-)
Én is elég sűrűn átruccanok oda, és hasonlóak a benyomásaim, mint O.S.-nak, különösen a kertvárosi disznót tartom találónak; hogynemongyam, nemrég voltam egy városban, nem is olyan kicsi helyen, ahol a centrumnak mondható résztől cca. 300 méternnyire magam is felfedezhettem pár disznót az egyik utcára néző kert végiben:-)).
Szóval könyen lehet, hogy igazad lesz, és 5 éven belül olyan kicsi lesz az államháztartási hiányuk, meg a külső államadósságuk, sőt még az inflációjuk is, hogy jöhet az euró, ami ránk nézve tényleg erősen ciki lesz, én azonban - és legyen ez az én bajom - ezzel együtt sem fogom fontolgatni, hogy akkor most Pitesti-be disszidáljak vagy Brailába. És nem csak azért, mert itt élnem, s halnom kell.
egy román hozzászólás egy másik fórumról, erdély általa ismert történetéről beszél :D
"And about Transylvania, even though I don’t even know why I bother explaining because it’s useless, you never had a population majority there. Why? Because Transylvania was as Romanian as any other forgotten German minor state was German.
She was a Romanian independent principality until early 11th century when King Stephen I of Hungary defeated Gyula, the ruler of Transylvania. Transylvania was included by force in Hungary."
"During the 16th century that was marked by the struggle between the Ottoman Empire and the Habsburg Empire, Transylvania became an independent region where Austrian and Turkish influences vied for supremacy for nearly two centuries.
She was an independent principality until the Ottoman Empire conquered it and made it a vassal state. "
"After a failed Ottoman invasion of Austria in 1683, the Habsburgs went on the offensive against the Turks; by the end of the 17th century, they had managed to conquer the remainder of the historical Kingdom of Hungary and the principality of Transylvania. From 1711 onward the princes of Transylvania were replaced with Austrian governors and in 1765 Transylvania was declared a grand principality. Many revolts occur during the 19th century but were unsuccessful. Transylvanians: Hey, look our brothers in Moldova and Wallachia had united under. Yay, let’s revolt."
Én nem tartom lehetetlennek, hogy a szekeres ember euróval a zsebében ugorjon be a falusi kantinba egy pofa serre.
Amiket itt Te felsorolsz, mint kelet-szabolcsi minimumot, azokat inkább az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a feltételeiként lehetett volna megfogalmazni, ha ez valakit is érdekelt volna Brüszelben. De ezeknél sajnos sokkal fontosabb dolgok is háttérbe szorultak, mint például a kisebbségek helyzete, vagy a környezetvédelem.
De láthatjuk jól, hogy nem ez számít. Ezt már a mi csatlakozásunknál is jól lehett látni. Ma is fényévekre vagyunk a nyugattól, pedig már "régen" tagjai vagyunk az EU-nak.
Az Euró bevezetése nem ezektől függ. Ha Romániában be tudják tartani a játékszabályokat, nem követnek el akkora hibákat, mint nálunk (emlékezzünk! realitás volt 2002-ben , hogy 2006-ban , de legkésőbb 2007-ben Euró lesz a buxánkban!) nem kell évek múlva egy Tariceanu csomag, akkor igencsak meglehet nekik mondjuk 5 év múlva. A lovaskocsi meg addig nem korhad szét. Nálunk meg az a helyzet, hogy már dátumot sem mernek mondani az ország okostojásai.
Nem szabad elfelejteni, hogy a román gazdaság, pénzügy politika egy óriási inflációt küzdött le nem is olyan régen. Már bizonyították, hogy tudnak valamit!
Mi látványosan fejlődtünk, az utóbbi években (pl, ha a méregdrága autópályákra gondolunk), ők meg kevésbé látványosan, de hatásosan.
Mi most egy jópár évet visszaestünk, ha ők nem k...nak el semmit, akkor megérjük azt a szégyent, hogy €uróval fizethetünk Vásárhelyen a Polár jégkrémért, vagy a Csíki sörért, ami segíti a miccset lecsúszni.
Épp most futottam bele a témába egy másik topikon. Engedtessék meg, hogy átkopizzam a véleményem:
Nem tom elképzelni, hogy Bulgária előbb vezesse be az eurót, de nyilván több dolgok vannak földön s egen, vagyis képzeljük el, hogy tényleg előbb vezeti be.
Ez kellemetlen volna, tovább megyek, ciki, mi tagadás.
Nos, Bulgáriát csak elbeszélésekből ismerem, a vele együtt csatlakozó, sok mindenben analóg Romániát - amelyről ugyancsak többször azt olvastam, hogy előbb lesz eurója, mint nekünk - viszont gyakran látogatom.
Nos azt tudom mondani, hogy ha mondjuk Romániában 5 év múlva (vagyis nálunknál valszeg előbb) bevezetik az eurót, ahhoz szívből gratulálok. De hadd jegyezzem meg: akkor is minimum tíz év kell, hogy a kép, ami ott fogadja az embert, egy kicsit elkezdjen hasonlítani a Kelet-Szabolcsira. Ahogy elnézem, kb. addigra sikerül majd munkába állítaniuk az első használható nyilvános vécét, kb. akkortájt bukkan majd fel az első szelektívhulladék-gyűjtő konténer, kb. addigra vezetik be a háromfázisú mosogatást a kocsmákban, kb. akkor kezdik el kihajtani a kertvárosokból a zsírsertéseket, addigra áll be a lovaskocsik és az autók aránya fiftififtire, kb. akkor tartanak majd a 15. kilométerkőnél az Észak-Erdélyi autópályán, (persze szigorúan mérve csak 14 km. lesz az), viszont mindezzel szemben már 2007 január 2.-án vidáman elkezdenek dolgozni az exkavátorok Verespatakon.
Nagyobb volt az átlagbér 2006 júliusában, a júniusi hónaphoz viszonyítva 0,8 százalékkal, azaz 7 lejjel. A Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint az átlag nettó jövedelem 842, míg a bruttó jövedelem 1122 lej volt. A tavalyi év ugyanazaon időszakához viszonyítva egy 8,6 százalékos növekedésről beszélhetünk.
A legjelentősebb béremelések a gépiparban, az orvosi eszközök gyártása, az optika terén jelentkeztek, melyek közel 19 százalékosak voltak. A dohányiparban is jobban fizettek, ugyanakkor a biztosító cégek sem fukarkodtak az alkalmazottakkal. A legmagasabb nettó bérek 2006 júliusában a következő iparágakban voltak kimutathatóak: bankok-2419 lej, dohányipar-1996 lej, légiszállítás-1813, valamint biztosítás-1682 lej. A másik véglet, az alacsony átlagbér a faiparban (510 lej), készruhagyárak (527 lej), és bőrfeldolgozásban (534 lej) jelentkezik.
1 új román lej = kb. 78 ft. Évi (átlag) tízszázalékos növekedést feltételezve 2011-re az átlagbér akár az 1300 lejt is meghaladhatja, tehát elérheti a 100 rugót. Egymás sarkát fogják taposni a munkáért kuncsorgó osztrákok a román határon.
Ez nem is a hét, hanem minimum a hónap román baromsága:
A román miniszterelnök szerint országának EU-csatlakozása után sem várható román munkavállalók tömeges vándorlása más uniós országokba, sőt, inkább a meredek ütemben növekvő román gazdaság vonz majd külföldi munkaerőt.
Európában Románia és Görögország a két “legmunkásabb" ország: évente 1840 órát dolgoznak az itteni alkalmazottak. Hivatalosan hetente fél órával dolgoznak többet a romániaiak, mint az Európai Unió (EU) tíz legújabb tagállamának lakói – áll egy felmérésben.
A romániai Beszterce-Naszódon kétmilliárd lejnyi, azaz 16 millió forintos tartozása van összesen az Adóhivatal felé öt prostituáltnak. Az ősi szakma művelői három év alatt gyűjtötték fel a tartozást: ez az összege azoknak a pénzbüntetéseknek, amelyekkel a rendőrség sújtotta őket hivatásuk gyakorlása miatt.
Az összeg java részével egy 22 éves nő tartozik, őt ugyanis 200 alkalommal bírságolták meg a rendőrök. Az adósok közül a legfiatalabb egy 16 éves lány, aki 14 éves korától szerepel prostitúció miatt a rendőrségi nyilvántartásban. Az APEH már több ízben megpróbálta behajtani a pénzt a lányoktól, ám ez nem sikerült ezidáig, ugyanis az öt prostituált közül egyik sem rendelkezik semmiféle ingatlannal vagy értéktárggyal.
hirdetés
// <![CDATA[
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
// ]]>
A liberális párti miniszter a vizsgálat idejére felfüggesztette Traian Basescu államfő, s ezzel alaposan felhergelte a kormányfőt és pártját, és még jobban elmérgesítette a hangulatot a kormánykoalíciót vezető két erő, a liberálisok és a demokraták között. Az utóbbi párt elnöke volt államfővé választása előtt Traian Basescu.
A védelmi minisztert az elnöki hivatal sajtófőnöke és egy ellenzéki képviselő jelentette fel a legfőbb ügyészségen. Az első szerint alapos a gyanú, hogy a tárcavezető a hadsereg titkosszolgálatával figyeltette az államfői hivatal sajtóosztályát, hiszen erre maga a miniszter utalt nyilvánosan. A másik feljelentés arra hivatkozik, hogy a védelmi tárca vezetője szintén a felügyelete alá tartozó titkosszolgálattal lobbytevékenységet folyatott parlamenti képviselők körében saját maga és tárcája projektjeinek népszerűsítése érdekében.
Azt is a szemére vetik Teodor Atanasiunak, hogy nyáron, amikor a liberális párt koalíciós partnerei, és az illetékes hivatalok megkérdezése nélkül eldöntötte a román katonák hazahívását Irakból, a védelmi tárca táviratban utasította a különböző országokban dolgozó katonai attasékat a döntés közlésére. A legfelső védelmi tanács egyébként akkor megsemmisítette a párthatározatot Traian Basescu javaslatára.
A vezérkari főnököt azért váltotta le a román államfő, mert ellene a korrupcióellenes ügyészség vizsgálódik. Azzal gyanúsítják 12 másik főtiszttel és korábbi tisztségviselővel együtt, hogy néhány évvel ezelőtt részt vett egy, a katonaság számára hátrányos üzlet megkötésében. 2001 és 2004 között a hadsereg elavult járműveit gumiabroncsokra cserélték. A vezérkari főnök felmentését egyébként maga a felfüggesztett miniszter kezdeményezte. Az új román vezérkari főnök, Gheorghe Marin tengernagy lett, a felfüggesztett tárcavezető helyett a minisztériumot egy államtitkár vezeti Romániában.
Határvita Romániában
Hol a határ a székely megyék és a moldvai román megyék között? A román hivatalok ezt egyelőre nem tudják eldönteni.
table.sample {
border-width: 1px 1px 1px 1px;
border-spacing: 0px;
border-style: solid solid solid solid;
border-color: rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172);
border-collapse: collapse;
background-color: #F1F1F1;
}
table.sample th {
border-width: 0px 0px 0px 0px;
padding: 1px 1px 1px 1px;
border-style: none none none none;
border-color: gray gray gray gray;
background-color: white;
-moz-border-radius: 0px 0px 0px 0px;
}
table.sample td {
border-width: 0px 0px 0px 0px;
padding: 1px 1px 1px 1px;
border-style: none none none none;
border-color: gray gray gray gray;
background-color: #F1F1F1;
-moz-border-radius: 0px 0px 0px 0px;
}
A romániai vagyon visszaszolgáltatás felvetett egy eddig igen érzékeny kérdést: rendezni kell a mesterségesen megváltozatott megyehatárokat a székely megyék és a moldvai román megyék között. A probléma már évek évekkel ezelőtt az erdők visszaszolgáltatása során megjelent, de a hatóságok a megoldást nem a határkérdés tisztázásában keresték. A csíki, gyergyói és háromszéki közbirtokosságoknak több mint 25 ezer hektár erdős és legelős területe található a moldvai megyékben, ezeknek a visszaszolgáltatása elmaradt. Az érintettek többsége a bíróságokon próbálja igazát kiharcolni.
A Hargita és Bákó megye közötti határvitát az úzvölgyi ifjúsági tábor robbantotta ki. Ezt a tábort az 1940-44 között épített magyar honvéd kaszárnyákból alakították ki és jóllehet, közigazgatásilag Csíkszentmárton község határában található, az 50-es években Bákó megyének adták használatba. Hasonlóan az erdőket is. A vagyonhasználattal módosult a megyehatár is. Méterről méterre terjeszkedtek Hargita megye rovására.
Júliusban az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke, Borbély Károly a tábort rendelettel visszautalta Hargita megyének, ami hosszas vitát és ellenállást váltott ki a bákóiak részéről. A vita oda fajult, hogy a kormány beavatkozását kérik a megyehatár tisztázására. Egyelőre annyi történt, hogy megállapodtak egy közös bizottság felállításában, amely megvizsgálja és a létező dokumentumok alapján eldönti, hogy hol a határ.
A romániai Máramarossziget egyik nevelőotthonában kötött ki az a hatéves kisfiú, akinek nagyanyja viselte gondját az egyik közeli településen. A gyereket két éve neveli a még igen fiatal, negyvenkét éves nagymama, mert apja kilétét nem ismerik, anyja pedig börtönben ül a fiúcska nővérének megkínzása miatt.
A hatéves gyereknek sem jutott a testvérénél jobb sors: a szomszédok vallomása szerint a középkorú asszony rendszeresen éheztette, verte, ráadásul orális szexre kényszerítette a kisfiút. A dolog a szomszédok által jutott a hatóságok tudomására: a környékbeliek már nem tudták elviselni a kisfiú folyamatos sírását, ezért tettek feljelentést. Az ifjú nagymamát kínzás és szexuális aberráció miatt bíróság elé állították – ha a vádak bebizonyosodnak, akár többéves börtönbüntetésre is ítélhetik.
Román megrendelésre Németországban közvélemény-kutatást végeztek idén május-júliusban arról, hogy milyen a németek képe Romániáról. Az adatokból kiderül, hogy a németek 46 százaléka semmit sem tud az EU-tagság előtt álló országról. A válaszadók 27 százaléka inkább pozitív, 27 százaléka inkább negatív véleménnyel van a románokról.
A németek szerint Románia egy szegény ország, amely a múltban sokat szenvedett, s ahol szép a táj, jó a bor, érdekesek a népművészeti tárgyak és jók a mezőgazdasági termékek. A románokat szerény, vendégszerető népként látják, de úgy vélik, hogy elmaradottak.
A megkérdezettek 61 százaléka egyetlen ismert román személyiséget sem tudott megnevezni. A legtöbben Nicolae Ceausescu kommunista vezetőre emlékeznek (22 százalék), a második-harmadik helyen végzett a Romániában teljesen ismeretlen, Németországban élő, brassói születésű Peter Maffay rock-zeneszerző és Ion Tiriac teniszező (7-7 százalék), majd Nadia Comaneci egykori tornász (6 százalék) és Drakula (4 százalék) szerepel a listán.
A németek általában érdeklődőek Kelet-Európa iránt, 60 százalékuk az elmúlt öt esztendőben meg is látogatott egy országot a régióból. Kevés német számára jelent azonban turisztikai szempontból vonzerőt Románia. A legismertebb romániai turisztikai célpontok (sorrendben): a főváros, Bukarest; a Duna-delta; a Drakula-kastély; Erdély középkori városai; a termálvizes fürdőhelyek; az antik archeológiai maradványok, a moldvai kolostorok és a hagyományos román falvak.
A bukaresti drogellenes csoport rendőrei tetten értek egy fiatalembert, amint négy adag heroint próbált eladni. Andrei Bogdan Zavaleanuról hamarosan kiderült, hogy a rendőrök egyik felettesének, a Közigazgatási és Belügyminisztérium Logisztikai Igazgatóságát vezető Constantin Zavaleanu rendőrkapitánynak a fia.
Az őrizetbe vett fiatalembernél egyébként drogkereskedelemből származó pénzt, ötmillió régi lejt is találtak, valamint a lakásán a házkutatás során még találtak két gramm heroint- írja a Transindex.
A román titkosszolgálatok segédkezet nyújtottak a Romániában terrorizmussal gyanúsított és nemzetközileg körözött Omar Hajszam arab üzletembernek szökéséhez - állították a szombati román lapok. Románia jelenleg kilenc titkosszolgálatot üzemeltet.
A tavaly Irakban elhurcolt három román újságíró elrablásának megszervezésével és ezért terrorizmussal gyanúsított Omar Hajszam ellen Bukarest a hét közepén újabb letartóztatási parancsot adott ki. Ekkor derült ki, hogy a szíriai és román kettős állampolgárságú üzletembernek közben nyoma veszett. Emiatt Románia nemzetbiztonsága szempontjából meghatározó négy intézmény vezetője lemondott, így a Román Hírszerző Szolgálat, a Külügyi Hírszerző Szolgálat és a belügyminisztériumi titkosszolgálat, valamint a főügyész is távozott posztjáról.
Az Adevarul névtelenül nyilatkozó hírszerzési elemzőket idézett, akik úgy vélik: a három titkosszolgálati vezető lemondása jelzi, hogy az általuk irányított intézmények segíthettek Hajszamnak a menekülésben. E meggyőződését fejezte ki a lapnak Marius Oprea történész, a román miniszterelnök tanácsosa is. Emil Constantinescu volt román államfő pedig egyenesen kijelentette, hogy Omar Hajszam hármas titkosügynök volt, hiszen a román, a szíriai titkosszolgálattal, de a KGB-vel is együttműködött.
Mátyás király a legnagyobb románok között 2006. július 12.
Mátyás király és Hunyadi János is bekerült a száz legnagyobb román közé egy román televíziós szavazójáték során, mivel a két személyiségen a magyar és a román történetírás egyaránt osztozik.
A bukaresti közszolgálati televízió hetekkel ezelőtt kezdeményezett egy olyan nagyszabású szavazójátékot, amilyet korábban a Magyar Televízió is szervezett A Nagy Könyv címen. Romániában ezúttal a projekt kezdeményezői arra voltak kíváncsiak, kit tart a lakosság a legnagyobb románnak. A kérdezés heteken keresztül zajlott, a világbajnokságról szóló adások meghívottaitól kezdve az utca emberéig nagyon sokan megnevezhették a legnagyobb románt.
Többen magyar történelmi személyeket is neveztek a versenybe. Mostanra kiderült, a százas toplistán két magyar történelmi személyiségnek a neve is megjelenik. Mátyás király az összesített eredmények szerint a 61. helyen áll, jócskán megelőzve a 98. helyre került Hunyadi Jánost. A lakosság egy részének tudatában vélhetően a román történetírás szemlélete tükröződik, amely szerint e két nagy személyiség valójában román volt.
Mivel a kezdeményezők nem szabtak korlátokat, nem jelöltek meg semmilyen kategóriát, a válaszadók szívük szerint nevezhettek meg bármely területről és bármely korból személyiségeket. Ez a korlátlan szabadság a román média éles bírálatát váltotta ki. Több tekintélyes sajtóorgánum is úgy vélte, hogy emiatt a kezdeményezésből pusztán "nagy katyvasz" lett.
