Panni jóvoltából Bella nálam tudta tölteni a hétvégét, íme képekben
jin és jang... egymásra vannak cuppanva, vagyis inkább Kekszi Bellára, de ha együtt vannak, akkor nem tágítanak egymás mellől:-)
Helyzet felmérés: jobbról ok, balról ok...mehetünk
Megkezdődött a habos korszak:-)
Nyilván nem ér rá, előre rohan, aztán értetlenkedik, hogy mi van már a többiekkel. Haladjunk már!
A sok ránc egy nyakat rejt valahol:)
Beuka drága remek formában, egyre őszebben és továbbra sem emeli fel a fejét a földről csak a szaglászás, itt egy falevéllel tudtam lekötni a figyelmét...:-) Kicsit csalódott volt utána:-)
Panni is megerősítheti, hogy Dalmácskánál nem csak beképzelem a súlytöbbletet. Hülyeség, egyáltalán nem tűnt karcsúbbnak fekete nyakörvvel:-) Megkapta a pirosat, mert azzal csinosabb:-) Bella után azt hihetnétek, hogy nem nagy ügy formába hozni Dalmát, de nem igaz! Egy lusta kutyát fogyasztani nehezebb:D Kutyát gazdájáról...ugyebár:)
Bár a fotózás szöge alakította ki ezt a vicces fejarányt.....lássuk be, nagy arca van a kiscsajnak amúgy is, ez jól szemlélteti :D És persze a biléta is beszédes, nem is értem, mit bizonytalankodtatok itt :D
Utólag is nagyon sok Boldog Születésnapot kívánok a szülinaposoknak!!!
Mi is ünnepelünk a hó végén, Bobci 1 éves lesz:) A szülinapi ajándék a tervek szerint valami ruhácska lesz, amiben télen tud sétálni. Jövőre költözünk, családi házból, panelba. Kíváncsi leszek, hogy viseli majd, egyáltalán szeret-e majd ott lenni. Bár most úgy tűnik, hogy bárhol el van, csak ott legyek :) Szerencsére alig 10 percre lesz a lakás, így nem nagy távolság. Új szokásunk van, amit én csak kucogásnak hívok. Rájött a kis zsivány, ha jön és kicsit kucog, röfög, sípol, akkor anya ugrik és megy... Nagyon szereti apa gazdit, de ha bármi kell, hát akkor persze hozzám jön, legyen az játék, kaja, vagy csak szöszmötölés az udvaron :) Köszönöm a tippeket a fültisztításra, egyelőre nem jártam sikerrel, pedig aktuális lenne mert sokat rázza a kis füleit, de ha már meglát a kezembe bármit amivel közelítek, világgá megy. Úgyhogy próbálkozunk, próbálkozunk...
Köszönöm az együttérző szavakat, és egyben fogadd őszinte részvétemet Lara miatt!
Biztos vagyok benne, hogy nektek sem volt más választásotok, illetve abban, hogy amíg csak lehetett, mindent elkövetetteke azért, hogy Lara életét tökéletessé tegyétek. Sajnos minden gazdi életében eljön egyszer a pillanat, hogy így, vagy úgy, de el kell köszönnie szeretett kedvencétől. Ez ellen nincs mit tenni. Larának és Cleónak is könnyebb, ha nem kell tovább eltűrniük a szenvedést, ami ki tudja meddig gyötörte volna őket.
Zsazska, oszinten sajnalom a veletek tortenteket!! Cleonak is a legjobb helye volt nalatok!!
Ennek apropojan megosztom en is, hogy draga Larank ma hat hete, hogy atsetalt a szivarvany hidon! :(
Mi is orvosi segitseget kertunk, ugy gondolom nem hezitaltunk sokat... (Juccnak koszi a masodszori megerositest)
Panni! Remélem, hogy Roynál sikerül majd célt érni! Általában ez a fajta nem szereti az esős időt, de ilyennel, mint Roy még nem találkoztam. Szerezz be egy jó gumicsizmát, az sokat segít. Esőből most nincs hiány, szükség lesz rá.
Sziasztok!
Zsazska őszinte részvétem 😢 mindent és még annál is többet megtettetek érte.
Megérkezett az esős idő😞 Roy kedvence.Konzultáltam a dokival,ő azt javasolta,hogy próbáljam meg ehhez a monszun esőhöz is szoktatni.Tulajdonképpen valahol érthető,Úgyhogy szakadó esőben is kint voltunk apusztában reggelente.Tény,hogy Roy kevésbé stresszel már szakadó esőben 😃 az mondjuk más kérdés,hogy a ruhában zuhanyzás nekem annyira nem jött be😃 de ha ez segít Roynak,akkor nem számít.van ugyan esőkabátom,de valami földig érő cuccra lesz szükségem 😃
Tudom, hogy jól döntöttünk, csak abban nem vagyok biztos, hogy idejében hoztuk meg a döntést, és nem vártunk vele már így is túl sokáig. Minden esetre addig, amíg evett, és szemmel láthatóan igyekezett a maga módján kapcsolatot tartani a külvilággal, a többiekkel, és velünk, addig úgy hiszem, elmentünk a végsőkig. Amikor viszont már enni sem volt kedve, és megmoccanni sem, akkor már tudtam jól, hogy nincs tovább. Azt már nem nézhettük tétlenül. Nagyon nehéz volt, de el kellett engedni. :(
Remélem, hogy Iron és Borki jól vannak, és még nagyon sokáig élhettek boldogan! Kívánom, hogy így legyen!