Csak arról feledkeznek meg az alkotók, hogy akkor egységesen pusztult volna el a magyarság. Vagyis. Az első előadás konfliktusa a maradi, pusztulásra itélt, és a modern, haladó álláspont harcát ábrázolta azzal, hogy végül a jobbik győzött.
A történelmet a győztesek írják - és Istvánék győztek, utána a viharos polgárháborúk kora után Lászlóval visszatértek az István útjára és azután nem is tértek le róla. Igy hát a győztesek azt gondolták és terjesztették, hogy úgy kellett csinálni mindent, ahogy az ők és elődei tették, mert - csak így maradhatott meg a magyarság!
Ez az adu ász az igazolásukra már ezer éve, ma is.
"Az 1983-as talán minden ízében történelemhű volt?"
A darab gyárilag nem történelemhű. Amikor az íróját említettem, Boldizsár Miklós járt az eszemben, csak ez hosszabb gépelést igényelt volna, mint az "író":-))
"Nem lehetett mögöttes tartalmat belemagyarázni (lásd Kádár és Nagy Imre)?"
Hallottam ilyen belemagyarázásról, de én akkor a világon semmi aktuálisat nem éreztem bele a darabba.
István ábrázolásában nem voltak náci motívumok, így ez az áthallás inkább a külföldre, a nyugatiakra áll - mintha mai vonatkozásban az EU lenne a "hódító birodalom"...
A táltos manipulátor szerepe megvolt az eredetiben is, ha nem is ennyire kidomborítva. Leginkább akkor nyilvánul meg, amikor Koppány elzavarja a három uraságot, akik cselszövéssel állítanák félre Istvánt a tisztes harc helyett, mire Torda próbálja meggyőzni, hogy "ősi jognál erősebb az ősi érdek". És Torda szövegében eredetiben is ott van, hogy Koppány győzelme esetén csupa szépet és jót jövendöl, ez is egyfajta manipuláció (mint napjainkban a választási ígérgetés...).
A magába záró korona egyszerre hordoz két értelmezést, ez is egyfajta dilemma: védelmez vagy fogva tart? Vagy a kettő óhatatlanul együtt jár? A nemzetiséges témát idehozni elég erőltetett belemagyarázás.
"hoy lehet hogy akkor a darabnak nem volt negatív visszhangja?"
Mint mondtam: akkor ez a darab megerősített a magyarságunkban.
Most ugyanez a darab elbizonytalanított a magyarságunkban mert Alföldi tudatosan kiforgatta a darabot.
"Érdekes mondjuk Koppány vízióját rávetíteni az ország mai megosztottságára, hisz ő mondja, hogy HA maradt volna nála a hatalom, kevésbé drasztikus térítéssel, kevesebb idegennel, akkor a megosztotság is (feltételezi ő) kisebb lett volna, "
Csak arról feledkeznek meg az alkotók, hogy akkor egységesen pusztult volna el a magyarság. Vagyis. Az első előadás konfliktusa a maradi, pusztulásra itélt, és a modern, haladó álláspont harcát ábrázolta azzal, hogy végül a jobbik győzött. Tudni kell, hogy a konfliktusok mindig áldozatokkal járnak. Ez a győzelem azt az áldozatot követelte meg a magyarságtól, hogy a régi hagyományait adja fel a megmaradása érdekében. Nem kis konfliktus ez, de az eredmény érdekében vállalható volt, sőt, fel kellett vállalni.
Ezt vonja kétségbe Alföldi és Szörényi más-más okokból.
"A darab egyik üzenete (akkor és most is), hogy a a választott út véresnek, nemzet-fogyasztónak, ellenségeskedőnek bizonyult... Ezért meglepő nekem a korabeli finálé dicső és felemelő volta"
Erre csak azt tudom mondani, hogy az élet (a lét) nem habostorta.
A választott út helyességét pedig az ezer éves létünk igazolja. Erről akar tudatosan elfelejtkezni Alföldi.
"A darab egyik üzenete (akkor és most is), hogy a a választott út véresnek, nemzet-fogyasztónak, ellenségeskedőnek bizonyult"
Ez csak az Alföldi-féle verziónak az üzenete.
A 83-asban nincs felnégyelés (ezáltal a túlélők megfenyegetése., sakkbantartása)? nem tépelődik azon István, hogy mekkora lesz a véráldozat? Nem Sarolt unszolására dönt István úgy ahogy dönt ("szánalmas kis lény az ember"), stb)? Mi volt más a 83-as verzióban?
"Nos, ezt a "jól jöttünk ki" érzést taposta sárba Alföldi."
83-ban a rendszer eleve a "kisebbik rossz" meg a "legvidámabb barakk" fogalmakkal definiálta magát, persze hogy az akkori állami gigaprodukció erre ment ki.
Ugyanakkor a szerzők szerint az ő koncepciójukban a záró dal gúnyos, kifacsart kéne legyen, nem himnikus, és ezt először pont a mostani produkció hozza...
Bizony - de Adynak van egy nagy felmentő vonása: sokféle betegsége (alkoholizmus, drogfüggőség, szifilisz), ami törvényszerűen kergette a pénzzel rendelkező, a történelmi Magyarország felbomlasztásán dolgozó manipulátorok utcájába szegényt. És tkp. nem is várható tőle világos, határozott gondolkodás abban az állapotban.
Alföldi viszont igen jól megél, neki saját, választott passziója a posztmodern jásziság, károlyiság, kériség.
Ady nem ostorozó magyar, hanem a balliberális eszmevilág egyik híres (egyre több ember számára: hirhedt) propagátora (hogy miért lett azzá, az egy érdekes téma, de ez itt off), pont olyan, mint ma Alföldi. (És akkor ezzel rögtön ontopikká is váltunk.)
Öreg vagyok, nyugi. :-) De könyörgöm, miért kell RÓLAM beszélni ha pár kérdés felmerül?
Amúgy MOST beszélgetünk MOSTANI emberek benyomásairól, akik MOST azt mondják hogy a 83-as előadás és annak filmfelvétele akkor is ÉS MOST is felemelő hatással van rájuk, a 2013-as változat pedig nem. Sokadszor kérdezem, hogy nem voltak-e ugyanazok a zavarbaejtő kérdések benne a 83-as előadásban is, csak nem akartuk talán észrevenni? Hisz Szörényi-Bródy is arra utal, hogy a MOSTANI rendezés (végre - mondják ők) megszólaltatta azt ami eredetileg is benne volt. Ezt érezem én is a tévé előtt: nem tapasztalatam az óriási értelmezés-eltérést, csak hangsúlyeltolódásokat. A kérdésem maradt: mi az ami a két rendezésben drámaian más képet mutat és más szemléletet, ami nem lett volna benne a 83-asban is?
Ne tegyünk úgy, mintha nem történt volna azóta ezer év és ne ismernénk a történéseket.
Igen, István SS-jei eredetileg a vele szövetkezett német lovagok (bajorok, inkább) - de a későbbi magyar állam és nacionalizmus mégis az istváni alapokra építkezett, az vált hivatkozássá és forrássá. Hát nem Szent István állami ünnepén van az előadás ma is?
Tehát aki Istvánt és társasásgát prenáciként ábrázolja, az a következő ezer év magyar nemzetét, nemzetállamát és nacionalista eszméjét bélyegzi SS-jelképekkel. Ahogy már mondtam.
Másrészt persze a Koppány-vonal is tartalmaz valamiylen másféle maygar ahgyományt, nacionalista érzületet - na de ők is hülyén, elidegenítően vannak ábárolva, a Novák táltos egy degenerált, drogos manipulátor, a Laborc idegbeteg pumukli, Koppányban sincs semmiylen hősies vonás, örülünk, ha a darab foylamán nem gázol el senkit ittasan.
????
Szóval az a közhely, hogy "jaj, de rossz, hogy megosztottak vagyunk, ellenségeket keresünk egymásban" - két utálatos, degenerált magyarságképben oldódik fel. A végén meg bemegyünk a Koronabörtönbe, hú, micsoda zseniális jelkép!
Jászi Oszkáréknak, Károliy Mihálynak volt kedvenc manipulációs hazugságuk, hogy a történelmi Magyarország börtöne volt szegény nemzetiségeknek, akiket elnyomtunk, kizsákmányoltunk, hiszen nácifélék vagyunk (ha ő nem is használta e jelzőt, hiszen ezt a propagandát 1900-1920-ig fejlesztették ki. ) És persze a "nemzetiségi" rablóvezérek örömmel átvették e képet, továbbvitték nyugatra és hivatkozási alapként szolgált a trianoni rabláshoz.
Miért jó az, ha e képet 2013-ban a sztárrendező az ünnepi darab fő motívumává teszi????? Miért kell feleveníteni az évszázados hazugságot?
(De itt állítólag tilos a politizálás, ígyn hát annyit, hogy most nem trónért, hatalmi pozicióért folyik harc, hanem a központ-periféria konfliktusát látjuk)
"A darab egyik üzenete (akkor és most is), hogy a a választott út véresnek, nemzet-fogyasztónak, ellenségeskedőnek bizonyult"
Ez csak az Alföldi-féle verziónak az üzenete. Az a dal, hogy "Mohácsnál győzni fogunk" csak egy geg, a "mi lett volna ha" kifigurázása, mert hát marha jó lett volna, ha győzünk, de nekünk ez az út adatott meg. És mi ennek az útnak a végén, még ennyi szenvedéssel és véráldozattal is magyarok vagyunk, mert mi magyarnak születtünk és azok is maradunk.
Nem véletlenül érdeklődtek finoman az életkorod iránt alább. Tényleg nem tiszta, hogy az egy teljesen más kor volt, homlokegyenest ellenkező társadalmi berendezkedésssel ? Még, ha egy az egyben ugyanazt a darabot mutatták volna be most, azt se lehetne azonos módon értelmezni 2013-ban és húsz éve.
Akkor mindenki lelkére mázsás súllyal nehezedett - egy akármilyen puha de diktatúra - ami alól felemelni a fejünket és viszonylag szabad levegőt venni, kimondani dolgokat (főleg világgá kiálltani) már önmagában is katartikus élményt jelentett.
"a konkrét események zajlása közepette nem ezek foglalkoztatják a történelmi szereplőket"
Azért elég bátor dolog bármit is állítani arról, hogy valójában kit mi foglalkoztatott ezer éve... :)
Mindazonáltal a most kifejtett olvasatod is egy igen jó nézőpont, és SZVSZ meg is jelent a mostani előadásban ( a rocksztár sámán pl. erősen erre visz).
Tényleg nem biztos hogy értem: azt írod, a darab hamis, a benne megmutatott történet törnénelem-másítás - viszont a vége magasztos. Ne haragudj, de ha a 83-as darab felemelő volt a mai pedig nem, ez csak úgy értelmezhető, hogy MINDEGY mi volt a darabban (akkor is hamis volt, most is az - írod), ha jó a vége... Ennyire egyszerű volna?...
(Azért a kérdésem marad: mitől "jó a vége" a 83-asnak? A "napunk" ugyanúgy a felnégyelt vetélytárs és az ezzel megfenyegetett nemzetfél árnyékában történik. A 83-as darab erénye hogy ezt eltakarta, hogy CSAK a felemelkedést mutatja?)