No, hát a faktjaimat olyanul választottam meg, hogy végül is a műegyetemet célozhatom meg :-). Ott meg vagy település, vagy közlekedésmérnöki ágat veszem célkeresztbe. Lehet hogy én is fogok letöltögetni, és olyan sorrendben nyomogatni kifelé, ahogyan olvasom. Aztán végül megspórolhatok egy egyetemet :-)))))).
v peti! Lehet hogy összekeverlek valakivel, de Te nem vasutmodellezel? Mintha láttalak volna ott is (többiektől bocsi).
Köszi a szaktanácsadást a villamossal, meg a pályaudvarral kapcsolatban.
Egy másik kérdésem is van, hogy van a városon átvezető többsávos út, amiről nem lehet lehajtani, kivéve a két végénél (a központ tehermentesítése végett épülne). Ez természetesen nem a földszinten lenne, hanem végig vagy magaspályán-hídon, vagy alagútban. Melyiket olcsóbb fenntartani, ill. melyik biztonságosabb?
1. Nagysebességű vasutak órán Kazinczy azt mondta, hogy ez a min. sebesség, amitől NSV-ről beszélhetünk. Remélem jól emléxem rá, majd megnézem a jegyzetem.
2. Erre is reagálok majd, ígérem. Holnap leadom az Alapozás házit. :) Lesz egy kis szusz.
Húbazz, az kicsit drága... De sajna nagyon utálok monitorról olvasni, pláne ezer oldalakat, te meg azt írod, hogy a két könyv egyedül több ennél... Ennyit még kinyomtatni se nagyon tudopk emberi idő alatt :(((
BME V2 épület. Goldmann téren leszállsz a villamosról és az aluljáróból kijövet balra az első épület. Bemész az ajtón és balra lesz a Műegyetemi Könyvesbolt. Ott beszerezheted. 4-5000 Ft körül van az áruk.
Amúgy az ilyen Műegyetemi jegyzeteket valahol lehet kapni?
Persze, a jegyzetboltot megtalálod a Műegyetem mittudomén milyen nevű épületében a Goldmann téren. (leszállsz a villamosról be az aluljáróba, jobbra a Műegyetem felé, majd balra el ahhoz az épülethez, ami merőlegesen áll a Bocskai útra. Az épület földszintjén van a jegyzetbolt (benn az épületben))
A két Fi könyv kb. 10000 forint. (de javarészét csak a netről tudod letölteni)
No, eljutottam az antikváriumba, eredménye is volt :)))
Az eredetileg kinézett könyv (Horváth Árpád - Utak, hidak, vasutak, Zrínyi Kiadó, 1970) végül nem teljesen olyannak bizonyult, mint amilyet vártam, ez inkább az utak, hidak, stb... történetével foglalkozik. Viszont emellett szert eótettem egy sokkal a témánkba vágóbb könyvre: Koller Sándor: Forgalomtechnika (Taankönyvkiadó, 1976). Ez már abszolút ide való. Már könyékig benne vagyok :)))
Azért ez a szegedi példa fájt :)))) Hisz évekig használván tudom jól, hogy arra csak akkor volt esély fölférni, ha az ember az első kocsi első ajtajából leugrott, és rohant, mint Carl Lewis, különben elment :))))
Amúgy, ha már a villamos egyik előnyét már említetted (van még neki a buszon kívül: olcsóbb üzemköltség, környezetbarátabb, dugófüggetlenebb), akkor cserébe egy hátrány: a kötöttpályás volta miatt könnyebben beszorul a menet, ha egy lerobban, torlódik az egész vonal. busznál lehet kerülőútvonalat alkalmazni.
Nekem a kasseli tervek tesztszenek. A belvárosból villamossal megyek az agglomerációba. Vagy ki a külső pályaudvarra. Ott létrehoztak egy külső pályauvrat, és azóta a távolsági vonatok csak ott állnak meg. (A Kassel-Frankfurt sebesvonat /200 km távolság/ a regionális kategóriába tartozik, és nem a távolságiba.)
Azért a villamos jobb, mint a busz, mert az előbbibe 120-150 ember fér el, míg a villamosba 200-300 (400) fő is beférhet. Ezenkívül telítettebb vonatok indulásakor ott állhat egy villamos készenlétben. (Ld. Szeged.) Amúgy villamosokon, főleg az egyoldalasokon több üres placc is kialakítható, ahogy a buszokon is van ilyen.
Aki erre jár, a kikötővel kapcsolatos kérdésem még fennáll (hogy milyen iparágak, és mekkora ipar mellett érdeme kikötőt építeni egy Duna méretű folyóra).
Elvéglis a rövidtávú HÉV-el én is erre gondoltam, hogy spec. erre a célra vásárolt gépekkel lehet megoldani. A piros lámpákkal arra akartam utalni hogy ez az álló utasnak igen-igen fárasztó, folyton lassít, gyorsít, és zötyög. A vili is gyorsít, és lassít is (bár néha elsőbsége van talán asszem, de az én városomban mindig :-), viszont nem zötyög (legalábbis az én villamosideálom nem :-). Az igaz, hogy neki pálya kell, amit megépíteni nem éppen olcsó (ráadásul még felsővezetéket is kell szerelni, ami megintsag költségekkel jár).
Tegnap gondolkoztam, hogy volt egy rossz ötletem:
ugyanis van egy vasuti pálya (a sok közül), ami nem megy be a városba, hanem egyszerűen elkerüli, csak egy állomással csatlakozik hozzá, a nagyállomásról jövő sín egy kissebb, már említett 2vágányos állomásnál. Én úgy terveztem, hogy a vonat erről a vágányról nem menne be a városba, hanem csak egyszerűen megállna ennél a kétvágányú állománál, ahol megvár egy Desirot (ugye az az új motorvonat, amit a MÁV megvett). Az hozza ki az utasokat a vonathoz, és hozza is be aztán az állomásra. Ez egy utazó embernek túl komplikált. Hogyan lehetne egyszerűsíteni rajta úgy, hogy az utasnak ne kelljen átszállni, de a szerelvény se menjen be az állomásra (mert a menetrendet 10-20perccel meghosszabbítaná)? Mi az ötletetek?
Sztem egy buszon semmivel sem kell többet állni, mint egy villamoson, a villinger is zötyög eleget (tapasztalom nap mint nap), és rá is vonatkozik a piros lámpa :)))
Esetleg, ha létezik olyan villamosfajta, amit spec erre, vgyis a csomagos utasok szállítására terveztek, nagyobb térrel, használható, nem csak dístenek odarakott csomagtartókkal, az klehetne a tuti, mert azért a vilinek a busszal szemben azért az az előnye mégiscsak megvan, hogy a dugók nem befolyásolják... Az optimális, persze, tán valami maglev típusú megoldás lehetne, de az egyelőre, lássuk be, a sci-fi kategóriája mifelénk...
Huhh! Hát köszi a tippeket, meg kell fontolni. Az állomás ugyan nem fejállomás lenne, hanem mindkét irányban alagúton keresztül haladna. Az igaz, hogy ez rettenet költségigényes. A villamosmenetrendet meg hozzá lehet igazítani a vasútéhoz. Amit mondtál, hogy nem kimondottan jó utasok elszállítására, igazad van, de a busz mégrosszabb, mert állni kell, és a jármű meg zötykölődik, piros lámpák, rendetlenkedő autósok miatt lassítani, ...stb. Bár a villamosnak is kijár a lámpából, néha mégis elsőbbsége van. Esetleg a rövid távon alkalmazott HÉV nagy bolondság lenne?
A kikötői véleményekre meg kíváncsi vagyok.
Hogy fellendült ennek a topicnak a forgalma :-). Csak hajrá! :-))
Én arról az esetről beszéltem, ha valahová telepítenek egy pályaudvart. a Nyugati és a Veszprémi pályaudvar helyének kiválasztása valszín az akkori állapőotok tükre lehet.
Ami a második kérdést illeti: én nem azt mondtam, ogy a villamos semmiképp se jöhet szóba, hanem azt, hogy nem optimális - korántsem - a pályaudvarok által kibocsátott, tipikusan felmálházott tömeg elszállítására.
És még valami - nem kevésbé megfontolandó: A városfejlődés általában úgy hozza, hogy a nagyobb városok központja nem nagy laksűrűségű, inkább a szolgáltatás, hivatalos helyek, szórakozás, stb jellemző. Tehát nem érdemes feltétlen ide telepíteni egy pályaudvart, hisz sokkal valószínűbb, hogy az utasnak még valahova távolabbra kell utaznia, valmelyik elővárosba, mondjuk, ami valószínűleg több átszállást jelenthet - pláne, ha már a tömegközlekedési csomópontba is egy villamossal jut be.
Veszprémben a pályaudvar egy nagy lakótelep közelében található, míg a buszállomás a belvárosban. És az utasok döntő többsége mégis a buszt használja.
Vagy Kőbánya-Kispest is kiváló metrókapcsolattal rendelkezuik, és bár sok az utas, valahogy a mégis sokkal "népszerűbb" a Nnyugati pu.
Berlinben is rengeteg pénzt költöttek a belvárosi átmenő pályaudvarfejlesztésére.
???
1.) A villamos híresen nem optimális vasútról leszálló, bagyis valószínűleg csomagokkal megrakott utastömeg elszállítására.
Ha a város mérete nem igényel metrót, vagy HÉV-et akkor mi vigye az utasokat villamos helyett?
"a városiközlekedésicsomópont odébb lesz, csak a pályaudvartól lesz egy közvetlen járat oda mondjuk 10 percenként(mondjuk villamos)."
Véleményes.
1.) A villamos híresen nem optimális vasútról leszálló, bagyis valószínűleg csomagokkal megrakott utastömeg elszállítására.
2.) Akkor az egész pályaudvar menetrendjét úgy kéne megszervezni, hogy köbö pont 10 percenként jöjjenek be a vonatok, de legaklábbis ne legyen nagy forgalomtorzulás.
Taxiállomást hová tervezel? mindenképp kell egy központi fejállomáshoz.
És egy dologba érdemes lehet belegondolni: ez az egész lesüllyesztéses tervezet tán több pénzébe kerülne a városnak, mint kicsit kívülebbre rakni a fejállomást, és jó hevi módon összekötni tömegközlekedéssel a központtal - ha már mindenképp oda akarod eljuttatni az utasokat.
És még valami - nem kevésbé megfontolandó: A városfejlődés általában úgy hozza, hogy a nagyobb városok központja nem nagy laksűrűségű, inkább a szolgáltatás, hivatalos helyek, szórakozás, stb jellemző. Tehát nem érdemes feltétlen ide telepíteni egy pályaudvart, hisz sokkal valószínűbb, hogy az utasnak még valahova távolabbra kell utaznia, valmelyik elővárosba, mondjuk, ami valószínűleg több átszállást jelenthet - pláne, ha már a tömegközlekedési csomópontba is egy villamossal jut be.
Szal, asszem, a tervnek inkább a grandiózus, nóvum mivolta vonzó, gyakorlati haszna egy "normálabb" helyen kialakított pályaudvarral szemben kisebb.
