Azért nem kell ezektől megijedni, nem ördögtől való dolgok. Egy hétköznapi ember számára is könnyen érthetővé válik ha átrágja magát egy két alapművön és elég nyitott és és kiterjedt a gondolkodása...
Kb 30 éve veszettem el a fonalat az általános iskolában.
Ott probálta szemléltetni a tanár, hogy ha egy super sportkocsival felgyursolnék a fény sebességére, akkor akármilyen erős lámpákat is szerelek az elejére, nem tudnák azok bevilágítani az utat előttem, mert a fény nem jutna az autó elé. Magabiztosan állította, de kétlem, hogy a Kispolskival ilyen gondjai lettek volna... :-)
Értem, amit a tanár mondott, meg azt is amit Ti leírtatok, de felfogni nem tudom. Ez viszont nem a Ti hibátok.
Köszönöm, mégegyszer a válaszokat!
Azt hiszem maradok annál a sebességnél, amit fel tudok fogni. :-)
Arra próbáltam utalni, hogy miként épül fel a relativitáselmélet. Az elméletben a "c határsebesség" állítás egy tétel, ami a "c a fény sebessége minden IR-ben" axiómából (és egyéb alapfeltevésekből) van levezetve. Természetesen a Maxwell-egyenleteket és a Lorentz-transzformációt már ismerték az elmélet megalkotásakor, és sok független megfigyelés közötti logikai kapcsolatokról beszélünk.
Azert jegyezzuk meg, hogy a fenysebesseg allandosaga es mint maximalis sebesseg tenye sokal melyebb puszta megfigyelesnel. Alapveto feltetelezesekbol, a fenysebesseg allandosaga nelkul, levezethetoek a sebessegosszeadas kepletei. Elvi lehetosege csak a Galilei es a Lorentz transzformacionak van. (vannak meg masok lehetosegek is, de azok a tapasztalattal ellentmondo eredmenyt adnak, vagyis kizarhatoak).
Raadasul csak a Lorentz transzformacioval szemben invariansak pl a Maxwell egyenletek, az elektrodinamika alapegyenletei. Ezert elvileg nincs mas variacio csak az, ami a specrelben meg van fogalmazva.
Eddig laikusként azt gondoltam, hogy azért tekintjük a fénysebességét a legyorsabban, mert még nem találtunk nála gyorsabbat.
Ahogy Banzai84 mondta, a dolog bonyolultabb. A relativitáselmélet abból a megfigyelésből indul ki, hogy egy fénysugár mindenkihez képest ugyanazzal az állandó sebességgel terjed (amit c-vel jelölünk). Tehát ha mi szembe is futunk egymással, ugyanazon fénysugár sebességét mindketten c-nek találjuk magunkhoz képest. A relativitáselmélet ezt a megfigyelést megteszi alapfeltevésnek, és ebből vezeti le a tételeit, többek között hogy egy nyugalomban levő testet nem lehet c-re gyorsítani. Az elmélet számításai szerint ugyanis a c-hez közeledve egyre több energiát kell egy test további gyorsításra fordítani, és a végén a c eléréséhez végtelen sok energiára lenne szükség. Egész pontosan mindezt a speciális relativitáselmélet mondja, ami feltételez néhány geometriai tényt is. Az utóbbiakról kiderült, hogy csak gyorsulásmentes (más szóval gravitációt nem tapasztaló) megfigyelő szemszögéből érvényesek. A gravitáció jelenlétében minden sokkal bonyolultabb, erről szól az általános relativitáselmélet. Ezért is kell nagyon óvatosan bánni a bejelentéssel: a kísérletet gravitáció jelenlétében végezték el, nem pedig egy szabadon eső laboratóriumban, aminek belsejében nem tapasztalható gyorsulás.
Ha jól értem, akkor az a sebességérték, amihez a fény sebességét kötjük, nem egyszerűen csak a tapasztalat alapján a leggyorsabban terjedő valami terjedési sebessége, hanem az érték meghatározó a mai fizika jellemzőiben.
Fizikai elméletekből.
Vagyis, ha sikerül bemérni valamit ami megelőzi a fényt, akkor sem az a valami, sem a mérés nem írható le a ma ismert fizikával.
De leírható.
Eddig laikusként azt gondoltam, hogy azért tekintjük a fénysebességét a legyorsabban, mert még nem találtunk nála gyorsabbat. A terjedési sebessége meg "csak" egy szám, ami lehetne bármennyi is. Aztán, ha találunk valami a fénynél is gyorsabbat, akkor átírjuk a tankönyveket fénysebesség helyett, "valami sebességre" és annak is adunk egy mért értéket. Éreztem én, hogy ennél bonyolultabb a dolog... :-)
Ha jól értem, akkor az a sebességérték, amihez a fény sebességét kötjük, nem egyszerűen csak a tapasztalat alapján a leggyorsabban terjedő valami terjedési sebessége, hanem az érték meghatározó a mai fizika jellemzőiben.
Vagyis, ha sikerül bemérni valamit ami megelőzi a fényt, akkor sem az a valami, sem a mérés nem írható le a ma ismert fizikával.
Eddig laikusként azt gondoltam, hogy azért tekintjük a fénysebességét a legyorsabban, mert még nem találtunk nála gyorsabbat. A terjedési sebessége meg "csak" egy szám, ami lehetne bármennyi is. Aztán, ha találunk valami a fénynél is gyorsabbat, akkor átírjuk a tankönyveket fénysebesség helyett, "valami sebességre" és annak is adunk egy mért értéket. Éreztem én, hogy ennél bonyolultabb a dolog... :-)
Valóban meg kell dőljön a ma ismert fizika, ha ez kiderül?
Nem, nem kell megdőlnie. A speciális relativitás elmélete azt posztulálta, hogy - a fény sebessége minden inerciarendszerben ugyan akkora értékű - az inerciarendszerek egyenértékűek (nincs kitüntetett)
A Lorentz transzformációból az adódik, hogy tömeggel rendelkező test nem érheti el a fénysebességet, de azt nem tiltja, hogy annál gyorsabb legyen. Ez utóbbi eset úgy fordulhat elő elvileg, hogy a fénynél gyorsabban mozgó valami már a születése pillanatában is gyorsabb volt mint a fény. Feltéve, hogy a Lorentz transzformáció erre az esetre is helyesen működik, ilyenkor a tömeg és az energia képzetes lesz. Hogy ezt hogyan lehet értelmezni, azt meghagyom a profi fizikusoknak. Az pedig külön magyarázatra szorul, hogy a fénynél gyorsabban mozgó neutrínók hogyan tudtak kölcsönhatásba lépni a detektor anyagával. Ez ugyanis jelenlegi ismereteink szerint kauzalitási paradoxonokhoz vezet. Úgy hogy várjuk meg a kísérlet független megerősítését, aztán még mindíg ráérünk ünnepelni az új fizika kezdő időpontját.
Mert ha a kísérlet eredménye nem mérési hiba, akkor tényleg új fejezet nyílik a fizikában, de ez nem jelenti azt, hogy eddig használt és jól működő eredményeket dobhatjuk a szemétkosárba. A relativitás elmélet nem megdöntötte a klasszikus newtoni fizikát, hanem kiegészítette, pontosította. Ha lesz új elmélet, az minden valószínűség szerint további kiegészítéseket, pontosításokat fog adni. Abban azért nem vagyok biztos, hogy könnyebben érthető lesz, mint az eddigiek. :o)
Több cikk is beszámolt erről az eredményről. Szintem mind azt írta, hogy ezzel megdőlni látszik a jelenlegi fizika, meg hogy a kukába lehet dobni relativitási elméletet. Bár mindig el van ismerve, hogy még a mérést végző kutatók is szkeptikusok a saját adataikat tekintve.
Magam nem vagyok sem fizikus, sem fizikához jól értő ember. Anno az iskolában a tanáron múlott, hogy nem buktatott meg fizikából, nem rajtam. De okoskodni szeretek. :-)
Gondolom az ide író nickek, ha fizikai Nobel-díjra nincsenek is előterjesztve, jó fizikai ismretekkel bínrak, így kérdeznék. Remélem, valaki méltet válaszra is... :-)
Tegyük fel, hogy van olyan valami, ami képes a fénynél gyorsabb "mozgásra" (akár ez, akár más réstzecske)
Valóban meg kell dőljön a ma ismert fizika, ha ez kiderül?
Arra gondolok, hogy ha eddig azt írták a tankönyvek a fény a leggyorsabb, eztán át kell írni az új kütyü nevére, de jellemzők nem változnak. A fény sebességére vonatkoztatt fizikai tukajdonságok, aztán a gyorsabb kütyüre lesznek igazak.
Vagy van annak jelentősége, hogy a valami ami a leggyorsabb az a fény, bármi más?
Van jelentőssége annak a pontos sebességnek, ami a fényre jellemző?
Dől valóban a fizika, ha kiderül, hogy valami picit, vagy jobban gyorsabb, mint mit a fény sebsségének a pontos értéke?
A galaxisok mozgásának nem sok köze van a földi léptékű távolságokhoz, amúgy meg a fizikusok valószínűleg több relativisztikus hatást is bekalkuláltak...
Kibújt belölem a kisördög.Tegyük fel, hogy a galaxisok mozognak hubble-állandóval,nem a tér tágúl,ebben a feltételezett esetben,hány méterel mozdulna ki a célpont, növelve, illetve az ellenkező irányba csökentve a távolságot, a neutrínók elől ?
Engem is érdekel, hogy mi lesz ennek a vége. De tudok olyan esetről, amikor német nehézionütköztető gyorsítók kevesebb éta részecskét mértek a kelleténél. Az elméletiek ki voltak akadva, hogy ez nem lehet, Úr Isten... Aztán kiderült, hogy a detektorok lassan regenerálódtak, és ezért mértek kevesebbet a lehetségesnél.
Az, hogy sokszor produkálnák ugyanazt, az szerintem egykicsit becsapos. Mert ugyanazzal a CERN-beli gyorsítóval végezték, szerintem ugyanazokkal a detektorokkal.
Sokan bekapják a horgot, elfogadják, hogy egy magyar diák!! találmánya. Valóban az, hiszen önállóan, információktól elzárva építette meg. Csakhogy a hadászatban ez a technika alsó hangon 6-8 éve ismert.
akkor Ön még életében nem hallott még a korpuszkuláris ikerrészecskéről, ami nemhogy átlépi a fénysebességét, hanem 1,5X is többszörösével képes száguldozni.
Hogy a hivatalos tudomány mikor cikkez erről, az még kérdéses.
