> A gyenge megbízhatóságú adat is jobb mint a semmilyen.
Ja, és egy mérési eredmény mindig két részből áll: az értékéből és a megbízhatósági mérőszámából. Gyanítom, hogy ezt a hajósnövendékeknek is tanítják, és kialakul bennük is az az érzék, ami arról szól, hogy milyen mérési eredmény mihez használható milyen fenntartásokkal.
Vagy nem. Ha jól csinálom. Pl. sugárirányban kimetszett kőrisfa deszkáből, 2db-ból összeragasztva olymódon, hogy bütü irányból nézve az évgyűrűk ilyen képet alkossanak: ))))))(((((( , majd fenyőterpentin és mandulaolaj keverékével jól beeresztve egészen korrekt anyagot lehet kapni. Ha a jákób botja két azonos anyagú részből készült, akkor még a fa méretváltozásából származó hiba is elhanyagolható.
Nem tudom, hogy a tengerészeti navigációban használtak-e annak idején kettős szögtükröt, de ha tudtak már gyártani eléggé sík felületű tükröt, akkor ilyet is tudtak készíteni. Ugyanaz az előnye mint a szextánsnak, hogy egymás mellé vetítve látszik a horizont és az égitest, és a kéz remegése egyáltalán nem zavar. csupán a tükörfelületek egymással bezárt szögét kell megszorozni 2-vel.
> 20 fok alatt semmit. Ez alapszabály.
A gyenge megbízhatóságú adat is jobb mint a semmilyen. Ez is alapszabály.
Menzies szerint azért Guadeloupe, mert amikor azt gyarmatosították, akkor ott egy emberevő törzset találtak, és szerinte ezért lett a portugáloknál a sziget neve Satanazer.
Egyébként az előfordulhat - csak kérdem - , hogy a portugálok ismerték a külső szigeteket az Antillákon, de nem tudták, hogy azokon túl egy hatalmas földrész található?
Számomra ugyan kicsit furcsa lenne, de megmagyarázná, miért engedték elindulni Kolombuszt. Ő ugyanis Indiába készült, a portugálok hajózási tapasztalatai alapján pedig előfordulhat, hogy Afrika megkerülésének nagyobb esélyt adtak arra, hogy elérhessék Indiát.
Az ilyen térképeknél nem az a szempont h pontos-e,hanem az.h lehet-e ilyet kitalálni? Különben is hülyeség h 1 térképész kitalált dolgokat rajzoljon térképre.
Magellán Brazilia közepétől délre végig kereste az átjárót,tehát elég homályos értesülései lehettek.
A weblap bemutatja a szigetek azonosítása körüli vitákat. Az egyik amerikai szerző szerint ez a Fundy-öbölnek megfelelő terület lehet. Akár Új-Foundland is szerepelhet rajta.
Ez is csak egy teória, viszont a tájolás és az Insula Antiliától északra történő elhelyezése miatt talán logikusabb, mint Spanyolországtól erősen délebbre lévő Guadalupe szigete.
Azért az eredeti forrásodban van egy súlyos csúsztatás.
A szerző szívbaj nélkül behelyettesíti a messzi déli Tűzfölddel, miközben az eredeti Pizzigano térképen ez a terület Spanyolországtól Nyugatra szerepel, tájolása ÉK-DNY. A sziget körül a felírat:
Ista Ixolla [insula] dixemo Satanazer
A szigettől délre pirossal szerepel egy másik sziget, a felirat:
Naná. Szárazföldön perceket lehet mérni egy optika nélküli falikvadránssal is. Hajón csak kézi eszköz jön szóba, és egyszerre kell célozni az égitestet és a horizontot. Ez kíván némi ügyességet és gyakorlatot.
> Vacak műszerekkel így sem lehet csodát tenni.
Egy fok az még messze van a csodától. Ki beszélt vacak műszerekről?
> Fénytörés ellen úgy védekezünk h 20 fok alatt nem mérünk semmit.
Meg úgy, hogy számítással figyelembe vesszük az értékét. Meg úgy, hogy olyan mérési módszert alkalmazunk, ami a hibaforrás hatását csökkenti.
Van, amikor olyan helyen van a hajó, és olyanok a látási viszonyok, hogy nincs túl nagy választék abban, hogy mire mérünk. Ha nincs más választás, akkor mérünk 20 fok alatt is, mert az is jobb mint a semmi. 15 fok magasságot a kitartott kezem kisaraszával is le tudok mérni +- 2 fokra, minden segédeszköz nélkül.
Hajófedélzeten minden sokkal bonyolultabb. Persze h sorozatot mérnek. Vacak műszerekkel így sem lehet csodát tenni. Fénytörés ellen úgy védekezünk h 20 fok alatt nem mérünk semmit.
A portugálok mindent titokban tartottak. Az archívumukat pedig Drake felgyujtotta.
Szeretem a homályos dolgokat. Mindenesetre Erdeitavimolnár rajzolta amit rajzolt,és Magellán is tudta h van ott átjáró. Ezt Pigafetta (aki ott volt a hajóján )6ározottan,több helyen állítja.
Nézd meg ezt a weblapot, különösen a 170. oldal környékét. Bemutatja a proto-indiai és húsvét-szigeteki írások feltételezett azonosságát, illetve pár kontraérvet is.
Bemutatja azt is, hogy amerikai gyökerekkel is bírhat az ottani írás, sőt a lakosok jelentős része feltehetően a mai Peruból érkezett.
De az a Piri térkép, ami ugye 1513-as. 1513-ban viszont a Kis- és Nagy-Antillák szigeteit, Karib-tenger déli és nyugati partjait, Florida-szorost, Yucatán-félszigetet már elég jól körbejárták. Ennyiben nem érzek ellentétet a térképészet és a felfedezések eredményei között.
De az 1db mérés hibája. A hajón senki nem akadályoz meg abban, hogy egy korrekt méréssorozatot csinálj. Ha csak a napra vagy a holdra mérsz, akkor figyelembe kell venni a horizont depressziót és a refrakciót, ellenben ha délre és északra is mérsz csillagokra hasonló magassági szög alatt, akkor nem csak e két dolog esik ki, hanem a mérőeszköz szabályos hibája is.
Nos az Indusi Kultúra betűi hajszálta meg1gyeznek a Húsvét szigetiekkel. Valakinek ott bizony volt hosszútávú kapitányija.
Most láttam 1 É&Tban 1 cikket, a Sang kori (kb. 5000 éves) kínai írásról.az is nagyon hasonló. Leginkább a Sherlock Holmes féle táncoló emberkéékre hasonlít. Gondolom Conanunk onnan vette az 5letet.
Ok, de ez olyan hírérték, amit nem tartottak volna a korban titokban.
Az a baj, hogy szerintem nagyon a fantázia és a tények határán mozgunk és nagyon nehéz szétválasztani a dolgokat. Akár még meg is történhetett mindaz, amit leírsz. De nagyon kevés a bizonyíték rá, így bizonyos szkepticizmus alakul ki bennem. (Tudod, a dolgok természeténél egyszerre vonzó és taszító hatást vált ki az emberben ez a fajta határmezsgye.) :o)
Én csak sextárssal mértem. 0,1 fok normélis hiba. Ehez a műszert 2 féle módszerrel kell kalibrálni. Alig hiszem hogy 1 darab fával 2 fok alá lehetne menni.
Lássunk 1 hajós szemmel is elfogadható magyarázatot arra,h miért van rajta nagyon régi térképeken az Antarktika,és miért nincs rajta Au.?
14xx-ben megy-mendegél 1 portugál hajó délre Afrika partja mentén. Elkapja a vihar,délre sodorja. Persze eltévednek,és bekerülnek a nyugati-szél övezetbe,ami szépen körbeviszi őket a 60-70. szélességen. Végig látnak madarakat,jéghegyeket,időnként a partot is. Előbb-utóbb beleütköznek Dél-Amerikába,ott ahol Vadtómolnár részletezett partja véget ér. Délre fordulnak,és átjönnek a később Magelhaesről elnevezett szoroson. A legénység legalább 1 tagja túléli az ügyet,és valami civilizált helyre ér.
Ha megtalálták, akkor úgy találták meg, hogy használtak műszeres navigációt. Pl. a Jákób botja is jó műszer, ha ügyes ember mér vele. Szerintem fél fok alá le lehet menni a mérési hibával. Kéne erről olvasni valami hiteleset. Amit olyan ember írt, aki látott már hajót közelről.
