Itt ez a görbe egy befoglaló térben lakik. Könnyű elképzelni, hogy az f(x)+C is eleme a papírlapot reprezentáló Hilbert-térnek, bármilyen valós C esetén (de komplex vagy kvaternalista már nem). Habár a szelő és az érintő is "lemászik" a görbéről, nem mászik le a papírról. Nem jön ki a befoglaló térből.
Ezzel szemben ha veszünk egy zárt felületet, de befoglaló tér nélkül, ott ezt a műveletet nem végezhetjük el.
"Ha kikerülöd a valamit, lábad a semmibe tapos." (Gobbi Hilda - a Góbi sivatag szerepében)
Ezt a problémát úgy lehet kikerülni, ha idő helyett megtett út (ívhossz) szerint paraméterezünk és deriválunk.
De ez se annyira egyedi, hiszen pl. a vákuum epszilon és mű se különösebben szemléletes, megszokott fogalmakhoz köthető valami. Még kevésbé az, hogy miért van egyáltalán ilyesmije a vákuumnak.
Maxwellnél a peremfeltételek (amik diszkrét megoldásokat eredményeznek) hasonlóak a newtoni mechanika ilyen feltételeihez. Szemléletesek, pl. egy üreg méretei az üregrezonátorban, ahogy a húr hossza a zongorán.
A kvantumelméletben a Planck állandó egy másféle feltétel, ehhez nem kötődik olyan szemléletes dolog, mint a húr hossza. Valahogy önállóan, saját jogán létezik. De ez se annyira egyedi, hiszen pl. a vákuum epszilon és mű se különösebben szemléletes, megszokott fogalmakhoz köthető valami. Még kevésbé az, hogy miért van egyáltalán ilyesmije a vákuumnak. Azért fogadható el könnyebben, mert a megszokott klasszikus mechanikában van hasonló jellegű dolog, pl. a hang terjedése anyagokban. A Plackhoz hasonló meg - amennyire tudom - nincs.
Ezeket tudomásul vesszük, használjuk mert praktikusak, aztán ha később kiderül még valami, talán valami alapvetőbbel is lehet magyarázni. De akkor meg az az alapvetőbb lesz nem magyarázott.
Q: Elfogadja, annak ellenére, ahogy elmondta, minden a folytonos mezőkből épül fel, végső soron kell legyen valami darabosság, és a görögöknek alapvetően igazuk volt?
A kreditátlag úgy lehet 5 feletti, hogy valaki a kötelezőnél több kreditet vesz fel, de a kreditátlag definíciója szerint mindig csak a kötelező (mondjuk 30) kredittel osztanak.
És voltak évek, amikor az egyetemi felvételi pontszámokat visszaszámolták osztályzatokká. S ha valaki mindenféle megszerezhető extra pontokkal együtt (pl. amit nyelvvizsgákra, emelt szintű érettségi vizsgákra, stb. külön jutalmazott teljesítésekre kapott) több pontot szerzett, mint ami az adott egyetemi szakra alapból figyelembe vett tantárgyakkal maximum elérhető, akkor 5 feletti átlag jött ki.
A két dolog többnyire nem függ össze. De amúgy nem mindegy, hogy a kvantumosság alatt mire gondolunk pontosan. Más az energiaszintek esetleges kvantáltsága (van folytonos spektrum is), más a részecskék mennyiségének kvantáltsága (ez kizárólag darabos, fél vagy tört részecske nincs), és más az elektromos töltés mennyiségének kvantáltsága (ez sem lehet folytonosan bármekkora, szóval darabos, egységes, de különös módon a kvarkok mégis harmadolva tört mennyiségekkel rendelkeznek, minek ellenére külön vagy szabadon nem létezhetnek, így végül csoportos elektromos töltésük egységes lesz a tört részekből).
Amúgy a hullámszerűség és a kvantumosság igen jól illeszkedik egymáshoz szerencsére, ez matematikailag látszik, és nagyon kedvező, mert különben nem lenne jól kidolgozható kvantumelmélet. Ez viszont csak addig igaz, még egyenes a tér, téridő.
Az középiskolai átlag volt. Tudtommal ott nincs és nem is volt kreditrendszer. De amúgy a kreditek szerint súlyozott átlagszámítás sem viszi a maximális osztályzatnál feljebb az eredményt, ha helyesen számítjuk az átlagot.
Ez van, ha valaki szóba áll vele. Írja a baromságait a századik nicknéven, akit pedig érdekelne a téma, annak ezeket a marhaságokat kell olvasni helyette. Ne etessétek a trollt és talán ráun végre.
Aminek se füle se farka, csak a saját mélyenszántó gondolkodásod és tájékozottságod kisszerű bizonygatása. A hatás fokozása céljából egy mesebeli tanársegéd süsüségével szembeállítva.
Áramkör tervezéssel, meg embedded uC programozással foglalkozom.
Nagytudású kolléga tervezett egy áramkört. csak díszneqvan. uP lába csak kimenetnek jó, bemenetnek nem.
Már többször csereberélt, áttervezte. Ciki, hogy mindig a készregyártás után derül ki valami hiba.
Na de miért nem jó az a láb? Tervezési hiba? Elfelejtették kikapuzni logikailag, hogy most buta i/o vagy intelligens periféria? Vagy pedig technológiai hiba?
Na, ez nem olyan, mint villanykörtét vagy biztosítékot cserélni. Mert ha egyszer nem jó, akkor egy egész széria rossz.
(Állítólag a fordítónak be lehet adni errata kódokat. Csak aztán figyelni kell a kristály verziót.)
Múltkor vagy másfél óráig kerestünk együtt egy hibát. BRGH fordítva volt implementálva a szokásoshoz képest.
Minek is az? (Erre ébredtem fel, hogy ezt leírjam.) Merugye 4000 kHz helyett lehetne a kvarc kristály 32 kHz is.
Mondjuk tipikusan nem az órajel van feleslegben. Habár a kolléga úr szereti léha várakozásra eltapsolni.
Miközben kis fogyasztásra vágyik. Mondom neki, hogy időnként altatni is lehet. Nem meri kipróbálni.
"1990-től egyetemi tanár, 1990-98 között a Természet- és Társadalomtudományi Kar alapító dékánja volt. Nevéhez fűződik – többek között – az 1990-ben induló mérnök-fizikus képzés nukleáris moduljának előkészítése."
Szerintem 1991-ben még csak előkészítgették, és csak '92-ben vagy '93-ban indult a képzés.
Nem öncélú volt, félvezető kutatáshoz, gyártáshoz képeztek mérnököket. Csak éppen nem lett semmi a hazai félvezetőgyártásból. :-) Lehetett választani, hogy megyek külföldre (lett volna állásom a Fermi Lab-ban Chicago mellett), vagy a kfki-ba (egyben szegénységi fogadalom) vagy az iparba. Maradtam, találtam jó fejlesztő munkahelyet, aztán - amilyen hamar lehetett - saját céget indítottam.
Ez volt a neve: Híradástechnika szak, B tagozat, Műszaki fizika. 15 embernek nem hoztak létre külön kart. A 2. évben a matematikából legjobb hallgatókból válogatták össze. Az elképzelés olyan képzés volt, amely félvezető tervezéshez alkalmas. Mikor a többiek már főleg gyakorlati tárgyakat tanultak, nekünk maradt elméleti jellegű, pl. analízis, sztochasztikus folyamatok, kvantumfizika, szilárdtestfizika. Ezekből az előadásokat is kis tantermekben tartották, nem a nagy előadókban, mivel az évfolyam többsége ezeket nem tanulta.
Itt ez a görbe egy befoglaló térben lakik. Könnyű elképzelni, hogy az f(x)+C is eleme a papírlapot reprezentáló Hilbert-térnek, bármilyen valós C esetén (de komplex vagy kvaternalista már nem). Habár a szelő és az érintő is "lemászik" a görbéről, nem mászik le a papírról. Nem jön ki a befoglaló térből.
csak díszneqvan. uP lába csak kimenetnek jó, bemenetnek nem.
