Elnézést, lehet, hogy buta kérdés, de hosszú keresés után sehol sem találtam a választ. Mindig is érdekelt, hogy honnan ered a következő kifejezés: Kész, vége, hatszáz! vagy Punktum hatszáz! A jelentését ugye minden magyar ember tudja, de azt nem, hogy mióta használják, ki mondhatta először, honnan ered vagy miért pont hatszáz...?
Figyu, "elvileg" lehetne. Ismerünk Fehérvár, Akkerman, Sarkel, stb. helynévadást, mint típust. Viszont Sárvár tényleg egy kimondottan mocsaras, "saras" környéken épült, ha jártál ott, ismered. Meg azt is tudod, hogy PROTOTIPIKUS vízvár....
Szóval szerintem valószínűtlen. Ha számosítanom kéne, ezek alapján 95%-ot adnék kb. annak, hogy "vár a mocsárban" és 5-öt annak, hogy "fehér vár".
Logikailag szerintem kicsi az esélye. Egy Sárvíz jellegű névnél minden további nélkül felmerülhet az, amit írsz, de itt magát a vizet Gyöngyösnek hívják és a környékére a sár másik jelentése a jellemző.
Mit gondoltok, Sárvár nevének csak a hagyományos etimológiája (földvár) lehetséges, vagy lehet valami köze a régi magyar sár szóhoz is, mely sárgát, fehéret, világosat is jelentett? Elméletileg lehetséges-e és tudtok-e olyan adatról, ami ezt kizárja? Köszi!
A [1315] és [1325] hsz a legliberálisabb szemléletmód szerint is teljesen felesleges és offtopik volt. A T. Olvtársak legyenek szívesek az ilyen jellegű hozzászólásoktól a jövőben tartózkodni!
Majd én segítek rajtad: Szerintem brilliáns az elméleted, és azt hiszem, a Magyar Tudományos Akadémia tárt karokkal vár. Csodálatos dolog, amit felfedeztél, élvezettel olvasom a tudomány aranykorát idéző, rendkívül csiszolt elmélkedésedet. Köszönöm ! (most pedig ugorgyunk...)
Kérlek még egyszer olvasd el Ádám [1280]-beli válaszát! Minden érthetően benne van. Félre ne érts, nincs szándékomban megsérteni, de ha nem érted, akkor a hiba a te készülékedben van.
A beírtad szavak közül az utolsó kettő (Aján és ajnároz) a 2. csoportba tartozik, míg a többi az 1. csoportba tartozik. Ennyi.
... és tényleg akadj le erről a témáról ... a la Wasabi
Köszönöm segítő, korrekt bejegyzésed, örültem neki. S ráadésul így karosszékből sokkal érthetőbb, mint nyeregből hallani (olvasni) az értelmet.
Azért egy kis polémia jót tett, mert rákényszerített, hogy a válaszok nyomán vadásszak is. Ez is hasznos volt. Nézzük hát meddig jutottunk (s jutottam).
Így az [1279]-ben felvetett kérdésedre a tudomány mai állása szerint adott választ Ádám az [1280]-ban
Vegyük sorra:
A TESZ és az EWUng ide sorolja az ajándékot is, amelyben u.a. a dev-n képző van, mint a szándékban. Az ajánl l-je a torlódás miatt elkopott.
2. Az ajnároz eredetét az EWUng a komük és más türk nzelvekben meglevő ayan-, ayana (szépít, szépítkezik) igéből vezeti le, magyar képzéssel. Benkő a hanváltozási problémák miatt a kumük eredetet valószínűsíti.
Az Aján név minden bizonnyal ebben a jelentéskörben, török eredetű.
Itt tehát van három "aján"-unk, melyek az irodalom szerint közös tőröl fakad(hat)nak:
aján-dék
aj(ja)-nároz
Aján ezek szerepeltek a felvetésben.
De mi lehet az elsővel? Ez járt a fejemben. Ez - ugye - így szólt:
1. Az ajánl - ajánló - ajánlott - ajánlás együvé tartozásának megállapításához nem kell virtigli nyelvész, elég 8 általános, ezek az ajánl- igető szabályos származékai.
S egyszercsak az ugrott be: ha a tő aján/ajan, akkor a ragozás ajánol ! Ez volt a szikra! S lám mit találtam:
" A magyar szótők
(Felolvastatott a M.T.Akadémia 1885.febr.3.-án, és 1887 januárius 24.-én
tartott ülésén )
... II. A tőváltozások okairól...
...Az ajánlani igének ajánlom alakja sűrűbben előfordul, mint többi alakja mind összevéve, s ezért mondjuk a többit is így: ajánlja, ajánl, stb., holott a szabályszerű alakok ezek volnának: ajánolja, ajánol, mint a sikárlom, sikárolja, sikárol...
Budapest 1988.MTA. Értekezések a nyelv-,és széptudományok köréből XIV. 7.sz. "
Tehát már van négy "aján", beleértve a előbbenit is Én többet nem is vetettem fel a 1279-ben. Ez azért érdekes, mert ez már nem néhány etimon egyezés. Én ugyan próbáltam közös jelentéskört találni, de nem nyert tetszést.
Tudnál segíteni ? Vagy valaki más ?
(:Csak megérthetésemül: számomra az etimológia az, mikor az elért eredm,ényeket szintetizálva lehet egy új eredményt találni:)
Egy kis segítség a tudomány lehetőségeinek megértéséhez, s most a szavak összehasonlításán keresztül. Van két nyelvből egy-egy szavunk és a hozzá tartozó jelentések, s nézzük ezek összefüggési lehetőségeit. Ha mind a szóalak, mind a jelentés eltér, nincs köztük semmi kapcsolat. (m. alma - a. pear) Azonos lehet a hangalak, de eltérő a jelentés, akkor ez a homonímia (m. só (NaCl) - a. show 'látványos műsor'); vagy eltérő hangalak, de azonos jelentés (m. könyv - a. book) ill. negyedik lehetőségként egy összetett eset, mikor mind a hangalak, mind a jelentés egyezik vagy nagyon hasonló.
Ezen utóbbi esetben nem szabad megnyugodni, hanem a kettős hasonlóság okát, amennyiben lehetséges, fel kell deríteni, meg kell magyarázni. Egyrészről ki lehet mutatni az ok-okozati kapcsolatot (m. komp(j)uter < a. computer) avagy cáfolni. De létezik egy harmadik eshetőség és a legtöbb kettős hasonlóság ide tartozik, amikor a tudomány mai állása szerint nem lehet teljes mértékben igazolni vagy cáfolni a kapcsolatot. Ezekre az esetekre tudományos elméletek születnek. Ezen elméletek rengeteg adatra és ezekből leszűrt sok más elméletre alapszik. Annál biztosabb egy elmélet, minél kevesebb más elméletet kell figyelembe vennie és minél több tényadatra támaszkodik. Az etimológiai szótárak ezen legfrissebb és legvalószínűbb elméleteket is tartalmazzák.
Így az [1279]-ben felvetett kérdésedre a tudomány mai állása szerint adott választ Ádám az [1280]-ban. Ami ezen túl van, mind a két csoport közötti kapcsolat, mind az emberi tényezők (többet várás, válasz meg nem értés, ... ) esetében már nem a tudomány asztalára tartozik és ezzel együtt nem ebbe a rovatba. Ti ez a rovat tudományosnak meghirdetett rovat. Az esetleges hasonlóságnak tűnő kapcsolatokat tényként sugalmazni vagy minden esetben hibáztatni a tudományt a válasz nemléte miatt tudománytalan dolog.
Nekünk itt van bizonyos eléképzelésünk a tudomáűnyosságról. Ezt azok a nevek jelképezik, akiket a fórum fölé írtunk. Nézetem szerint azon az etimológiai felvetések, amelyek két-három fonéma (vagy inkább betű!) azonosságán alapulnak, nem tekinthetők tudományosnak. Én úgy gondolom, hogy amit a konszolidált szakmaiság keretében lehet, azt elmondtuk a témáról. Tudomásul kellene venned, hogy a felvetetted kérdésekre nincs tudományos válasz. Így az a kitételed, "hogy amit nem tudtak a Magyarulezben levezetni", enyhén pimasz és hazug. Olyannyira nem tudjuk levezetni, mint ahogy a salétromsav és az arany ontologikus összefüggését sem lehet egy onszolidált helyen levezetni. Amit te akarsz, az nyelvi alkímia.
Különben engem nem zavar az sem, ha itt próbálkozol, csak éppen ne várj választ.
