Köszi a segítséget, az ezüst-klorid ugyanúgy szilárd anyagként kicsapódik az oldat alján? Az arany kicsapatása megy azzal nem volt gond, viszont lenne egy kezdő kérdésem.
A királyvízben feloldott arany, és persze más fémek is jelen vannak, az arany ötvöző fémjei stb...
Nátrium-metabiszulfit hozzáadásakor minden kicsapódik az oldatból az arannyal együtt?
Eddig én úgy értelmeztem, lehet tévesen, hogy salétromsavval megtisztítják az aranyat, csak az arany marad, ami változó milyen tisztaságú,
ezt az összes videón feloldják királyvízzel, majd csapatják, én úgy fogtam fel azért mert kicsapatásnál az arany tisztasága javul, mert az csapódik
Az aranyat és ezüstöt tartalmazó oldathoz adj sósavat vagy konyhasó oldatot: az ezüst leválik ezüst-kloridként. Azt szűrd ki, míg az arany oldatban marad. Azt meg legolcsóbban kálium-metabiszulfittal lehet kiredukálni.
A hatékonyság az már más kérdés. Elvileg kínában már évezredekkel ezelőtt használják ilyen célra, és rovarkártevők ellen ebben a szemcseméretben amiben adják hatásosnak találták laboratóriumban, mert lenyelik, és tönkreteszi az emésztőrendszerüket. De ez már részlet kérdés, vagy működik majd vagy nem, engem a veszélyessége érdekelt főleg, hogy mennyire kockázatos használni.
Adj meg egy ideiglenes email címet itt ebben a topikban, és én elküldöm rá az én email címemet, és ha akarod akkor meg is szüntetheted e email címedet . Talán a @gmail.com alkalmas erre, de ez nem kötelező részemről .
Szia, lehetne, csak eszméletlen sok van belőle.....
Teszt arany megvolt ma, voltak csatlakozók amibő a salétrolsav kioldotta a belsejüket (réz), ezek nem voltak olyan vastagon aranyozva. Kevertem királyvizet, feloldottam, sikerült a kicsapatás része is... Mindenki örül, de nem tudtam elég magas hőfokot elérni, az anyag izzott, egybeállt, de nem folyt meg...
Van súlya érezni hogy nehéz, olyan mint valami világos sárga homok most vakarom a fejem mivel olvasszam be :)
Az úgy van, hogy a kémiában az ezt hiszem meg az azt hiszem veszélyes, mert maradjunk a permetezésnél, ha azt hiszed és nem úgy van, akkor könnyedén visszafordíthatatlanul tönkere teheted vele a földed .
Elvben minden oldódik vízben, a kérdés csak hogy mennyi. A kaolin gyakorlatilag oldhatatlan, (ppb-s nagyságrendben oldódhat) ezért a növény számára nem felvehető. Egyébként annyi alumíniumot a növény a talajból is felvesz, mint amennyi a kaolinból felszabadulna. Nem lehet ebből probléma.
A múltkori permetezős kérdésedre reflektálva a kiskerti termesztőknek el szoktam mondani: le kell permetezni előszőr, sőt ha kell másodszor is tiszta vízzel azt az X m2-t amit kezelni akarsz, majd a fogyott liter és a felmért négyzetméter ismerete alapján már könnyű kiszámolni a négyzetméterre eső vegyszer mennyiségét. Általában a helyes borítás kb 20-40 ml / m2 ami 2-400 liter /ha.
Ez kalcinált kaolin. Utána olvastam hozzászólásokat, néhol azt írják nem ajánlják az alumíniumtartalma miatt. Most ettől valóban kell tartani, ha az alumínium így szilikátvegyületben van jelen? Felszívhatja így magában az alumíniumot a növény? Vagy ez így hülyeség?
csak az a baj, hogy akkor a terhelési szintet nem lehet tartani. De belegondoltam, hogy amiatt is hadilábon áll ez a használati utasítás, hogy pl. Ok, beszerzek valami ipari permetezőt ami képes 10m2-n teríteni fél liter ajánlott töménységű oldatot. de a felületen a koncentráltság akkor is még változhat, attól függően, hogy mekkora a kezelendő felület. Pl kis salátán koncentráltabb lesz, mint mondjuk felfutó nagy paradicsomnál. Most az utóbbinál honnan tudom, hogy ez elég-e. Szóval valahogy nem stimmel ez az egész. Vagy tartom a terhelési szintet és akkor esetleg nem hatékony, vagy keverem hatékonyra, de akkor meg a talaj kap majd sokat.
Réz-hidroxiddal kapcsolatban szeretnék kérdezni. Permetezésre használnám. A tájékoztatón az van, hogy oldás: 20g/10l. Valamint hogy 1 hektárra egy alkalommal 1kg-ot lehet kiszórni. Az a baj nekem a kettő nem fér össze. 10m2-es kertem van, és az én permetezőmmel normálisan erre úgy tudok szórni, hogy 6 liter anyag megy ki. Ha máshogy állítom be nem jó. 6 liter az azt jelenti, hogy 12 gramm rézhodroxid kellene 6 liter vízhez. Csak az a gond, akkor meg nem jó a kiszórható engedett mennyiség, mert 1kg/hektár az 1gramm/10m2. Szóval ez csak úgy lenne jó, ha fél liter oldatot csinálnék, mert abba megy 1 gramm az útmutató szerint. De ezzel a permetezővel ami hekem van, nincs az az isten, hogy fél liter 10m2-re elég legyen, egyszerűen kivitelezhetetlen. Gondoltam nem baj, akkor feloldok csak 1grammot 6 literben. De erre meg a boltos azt mondta az híg és hatástalan. De nem értem miért lenne ez gond? Nem mindegy, hogy 6 liter híg oldatot szórok ki bőven, vagy csínyján bánva fél liter koncentráltat? A növényekre ígyis úgyis 1 gramm lesz kiszórva. Vagy van itt valami szempont amit nem veszek figyelembe? Ti mit javasoltok?
Az ioncserélő felületén olyan poláris funkciós csoportok vannak, melyek képesek kationjaikat vagy anionjaikat az oldatban lévőkre lecserélni. Ennek megfelelően beszélhetünk kation- illetve anioncserélőkről. Előbbi esetben a funkciós csoportok savak, utóbbi esetben pedig bázisok.
