Az AMO az Atlanti-óceán északi részén a tenger felszíni hőmérsékletének hosszú ideig tartó változásai, amelyek hűvös és meleg fázisai 20-40 évig is eltarthatnak, és a szélsőségek között körülbelül 1°F különbség van. Ezek a változások természetesek, és legalább az elmúlt 1000 év során következtek be.
Es ha szerintunk nem mehetnek, akkor nem is mennek, vagy a mi velemenyunk igazandibol nem oszt-nem szoroz a kerdest illetoen?
A vilag nem tud tartosan nem logikusan mukodni. Eppen ezert a merges segget foldhoz veresnek meg a csuro-csavaro filozofalgatasnak ugyan kivalo terep egy ilyen virtualis forum, de amikor arrol probaliunk ertekezni, hogy a valosag mikent alakulhat, akkor nem sok ertelmet latom, hogy valodi ervkent tekintsek rajuk egy vitaban :)
"hamarosan öntözni sem tudok mert a talajvíz szintje évről évre csökken."
Es az esoviz hova lett? Csak ugy dontott hogy nem esik le? Hulyének nézik az embereket...a viznek van egy korforgàsa, semmi nem indokolja hogy europàban most hirtelen vizhiàny legyen....Szerintem hihetetlenul naiv kell lenni hallgatni hogy a viz az egy nagy kincs (mintha elfogyhatna) nem kell locsolni ...
"-Nézd semmit se csinàlok a kertemmel, ossze vissza vannak benne ultetve kulonbozo novények (mint a természetben:-) ) és nem is locsolok, nem zavarom a foldemet àsàssal szàntàssal milyen szépen nolnek mégis a novények....Nem teszek mutràgyàt se, nem védekezek a parazitàk ellen se valamilyen kémiai (hu de csunya szo) készitménnyel. Milyen modern halado vagyok!"
Teljesen elmebetegek lettek és mindent megesznek ezekbol a hazugsàgokbol....
"A technologiai fejlodes csakis akkor noveli a tuleles eselyeit, ha rendszerszinten nem jar a fenntarthatosagi kriteriumok megszuntetesevel"
Ugyan..az ékologusok fenyegetései rémhirterjesztése nélkul minden szépen folytatodott volna mint azelott és mindig talàltunk volna megoldàsokat az esetleges problémàk ellensulyozàsàra mint az torténik évezredek ota. Ez egy emberfajta az ékologus ami azelott vallàsi kontosben ugyan de ugyanazt a megszoritàsos aszkéta életmodot szerette volna ràeroltetni a normàlis tobbségre.Ez egy primitiv onostorozo buntudatot ébreszteni kivàno vallàs.Ràadàsul ezek a szerencsétlen hulyék ezt észre se veszik.Csak hajtjàk évezredek ota hogy most vége a vilàgnak ha nem igy vagy ugy cselekszunk mert a foldanya az Ur a természet megelégelte vétkeinket.
Oszinten szolva jelenleg sem, meg a kozeli jovoben sem latok olyan problemakat amik valoban tulelesi kerdesse tennek a klimavaltozast vagy a kornyezetrobolast. A tarsadalmi berendezkedesek atalakulasa meg a jolet elveszitese igencsak messze van attol, hogy a tulelesunket kelljen felteni.
Ez egy kicsit olyan mintha tobbezer éve megy egy urhajo és véletlenul ràjonnek hogy az uticélhoz szukséges élelemnek anyagoknak màr csak a tizede van mint kellene ahhoz hogy odaérjenek...Természetesen tizedére nem csokkenthetik a fogyasztàsukat.
+1 raadasul az osszenpessegen belul mindig is elenyeszo volt azok aranya akik egyaltalan hozzafertek ezekehez a dolgokhoz...
...vagyis az emiatt erzett felelmek finoman szolva is... hat... helyi erteken kezelendoek. A vilag Eszak-Korean kivuli lakossagnak tulnyomo tobbsege eddig is megelt ezen dolgok nelkul, ma is megel nelkuluk es ezutan is meg fog :)
Hiába csinálsz bárhol É-Koreát, vagy Kubát, nem növeled a hosszútávú fenntarthatóság esélyeit
Teljesen egyertelmu, nem is akar epeszu ember eszakkoreat csinalni sehol... nincs is benne meglepo, hogy idorol-idore elokerul ez a fajta vegletes / neoluddita ellenerveles, hiszen a valtoztatasok MINDIG jarnak bizonytalansaggal meg igen sokszor a status quo megvaltoztatasaval, a megszokott eletmodunk atalakitasaval. Az aggodokra az vesse az elso kovet, aki meg sosem aggodott semmifele valtoztatas okan...
...de ez nem valtoztat sem a rovidtavu lepeskenyszer megleten, sem a mostani eletmodunk fenntarthatosagan :)
Vagyis attol fuggetlenul, hogy ez mennyi embernek (nem) tetszik, a mai eletmodunk igen jelentosen at fog alakulni... boven eleg megnezni, hogy mennyire gyokeresen alakitotta at a mindennapi eletunket minden szempontbol az internet, a mobil-kommunikacio elterjedese. Vagy a megujulo energia robbanasszeru terjedese. De ugyanennyire melyrehato es forradalmi atalakulason mentek az az etkezesi, vasarlasi, utazasi szokasaink is az elmult 40-60 evben...
...szoval teljesen folosleges amiatt aggodni, hogy mi mindenrol kell lemondani... hiszen ez a folyamat mar javaban es egyre gyorsulo utemben zajlik. Egyre tobben szorulnak ki az egyeni mobilitasbol, a tavolsagi turizmusbol, a polgari repulesbol, a nagymennyisegu hus- es tejtermek fogyasztasbol es ennek ellenere igen messze jarunk az eszak-koreava valastol :)
A technologiai civilizacio fenntarthatosaganak jelenlegi legfontosabb dilemmaja, hogy mennyit kell feladnunk az eletmodunkbol rovid tavon ahhoz, hogy hosszabb tavon fenntarthatova tehessuk
Feladhatsz mindent (is) akkor sem lesz hosszútávon fenntartható. Nincs olyan rendszer a Földön, ami hosszútávon fenntartható. Emberi sem. Ha lefelezed az természetrombolást ma, akkor kétszeresére növeled a rövidtávú fenntarthatóságot és lenullázod a hosszútávú fenntarthatóság esélyét. Hiába csinálsz bárhol É-Koreát, vagy Kubát, nem növeled a hosszútávú fenntarthatóság esélyeit.
A technologiai fejlodes csakis akkor noveli a tuleles eselyeit, ha rendszerszinten nem jar a fenntarthatosagi kriteriumok megszuntetesevel
Ezért kell a fenntarthatóság irányába terelni a fejlesztéseket!
Ciklikus gazdaság, fenntartható mezőgazdaság, stb.
A technologiai fejlodes csakis akkor noveli a tuleles eselyeit, ha rendszerszinten nem jar a fenntarthatosagi kriteriumok megszuntetesevel
A CCS (Carbon Capture and Storage) vagy az iparositostt mezogazdasagi termeles, a novekedesi kenyszeres, fogyasztasvezerelt gazdasagi modelljeink pl egytol egyig olyan technologiak, amik a sajat fenntarthatosagi kriteriumaik egyre gyorsulo utemu felszamolasat eredmenyezik, csokkentve a tulelesi eselyeinket, meg akkor is, ha a kivaltasuk egyesek szerint nem lehetseges rovid tavon, mert az csokkentene a tulelesi eselyeinket.
A technologiai civilizacio fenntarthatosaganak jelenlegi legfontosabb dilemmaja, hogy mennyit kell feladnunk az eletmodunkbol rovid tavon ahhoz, hogy hosszabb tavon fenntarthatova tehessuk
Ez így van, mondhatni az élet nagy dilemmája. Lenni, vagy nem lenni. Mivel nem tudhatjuk mihez kell alkalmazkodnunk, egyetlen esélyünk a technikai fejlődés, ami növeli az alkalmazkodóképességünk.
A problema a technologiai civilizacionak meg a fenntartasahoz elengedhetetlenul szukseges (mezo)gazdasagi strukturak alkalmazkodokepessegenek hataraival van
Ha ezek a hatarok tetszolegesen tagithatoak / rosszul mertuk fel oket, akkor valoban tokeletesen foloslegesen aggodunk, minden mas esetben meg - azon kivul, hogy erdekes adalek egy virtualis forumon torteno vitaban - gyakorlatilag zero jelentosege van annak a technologiai civilizacio (vagyis a jelenlegi eletmodunk) fenntarthatosaga szempontjabol, hogy mi okozta a korabbi valtozasokat, meg annak is, hogy milyen idotavon zajlottak le. Olyasmi ez, mint a kulso leg- es viznyomas... a foldi kornyezetben az emberi elet szamara alkalmas (nem optimalis, hanem alkalmas) sav adott... ha ezekbol tetszoleges okbol kilepunk, akkor meg mar nem alkalmas... fuggetlenul attol, hogy mi kepes, milyen idotavon es mekkora valtozasokat eloidezni a nyomasban :)
Termeszetesen sokkal kenyelmesebb dolog azzal vitazni, hogy jol vagy rosszul szamol-e X szempontrendszer vagy Y parameterezes eseten az IPCC vagy barki mas, mint azzal megprobalni vitazni, hogy kepes-e adott keretek kozul tetszoleges okbol kilepve alkalmazkodni a technologiai civilizacio, mert igen nehez dolog azt elmeselni Marineninek, hogy a belsoegesu motorok, vagy a gaztuzeles vagy a vegyestuzelesu kazanok NEM betiltasa eseten jobb ha elkezdi gyorsan megszokni nyaranta a 40+ fokos hoseget, vagy megprobal klimat venni a nyugdijkajabol...
A tápanyagokat elégeti a szervezt és hőt termel. Ahhoz, hogy a hőmérséklete a testnek 37 fok alatt maradjon, folyamatosan hűlnie kell.
Ha árnyékba 30 fok felett van, szerinte az időseknek veszélyes kimenni a szabadba. A napon sokkal több is lehet, főleg a belvárosi beton és asztfalt erdőkben.
A másik veszélyes helyszín a nagy plázák. Vannak olyan terek, ahol a tűzvédelem is miatt van egy csomó tetőablak. És a ventilláció-klíma nem bírja lehűteni a 10 méter magass termeket.
"A legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 32 fok között várható. A nagy napi hőingás miatt viszont vérnyomás-ingadozás, keringési panaszok, rosszullét alakulhat ki."
Mit ijesztgetnek minket? Ez teljesen normàlis szokàsos.
A sivatag hőmérséklete drasztikusan változhat nappalról éjszakára, mert a levegő annyira száraz, hogy éjszaka gyorsan távozik a hő. A nappali átlaghőmérséklet 38°C, míg egyes sivatagokban éjszaka -4°C is lehet.
Az elmúlt évek bizarr és kiszámíthatatlan időjárási mintázatát áttekintve egyre több tudós kezd arra gyanakodni, hogy sok, látszólag ellentmondásos meteorológiai ingadozás valójában egy globális éghajlati fordulat része. Bármennyire is széles skálán mozog az időjárás helyenként és időben, amikor a meteorológusok a hőmérsékleteket világszerte átlagolják, azt találják, hogy a légkör az elmúlt három évtizedben fokozatosan hűvösebbé vált. A tendencia nem mutatja a megfordulásának jeleit. A klimatológiai Cassandrák egyre aggasztóbbak, mert az általuk vizsgált időjárási aberrációk egy újabb jégkorszak előhírnökei lehetnek.
Mindenütt vannak árulkodó jelek - az Izland körüli vizek jégtakarójának váratlan fennmaradásától és vastagságától kezdve az olyan melegkedvelő élőlények, mint a középnyugati tatu déli vándorlásáig. Az 1940-es évek óta a globális átlaghőmérséklet körülbelül 2,7 Celsius-fokkal csökkent. Bár ez a szám a legjobb esetben is csak becslés, más meggyőző adatok is alátámasztják. Amikor George J. Kukla, a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Geológiai Obszervatóriumának klimatológusa és felesége, Helena az északi félteke műholdas időjárási adatait elemezte, azt találták, hogy 1971-ben a jég- és hótakaró területe hirtelen 12%-kal megnőtt, és a növekedés azóta is tart. A kanadai sarkvidéki Baffin-sziget egyes területei például nyáron teljesen hómentesek voltak, most viszont egész évben hóval borítottak.
A tudósok a globális lehűlésre utaló egyéb jeleket is találtak. Egyrészt a száraz, magasan fekvő sarki szelek nagy övének - az úgynevezett cirkumpoláris örvénynek -, amely nyugatról keletre söpör végig a világ tetején és alján, érezhetően kiterjedt. Valójában ennek a hideg levegőből álló légörvénynek a kiszélesedése az afrikai szárazság közvetlen oka. Azáltal, hogy blokkolja a nedvességet szállító egyenlítői szeleket, és megakadályozza, hogy csapadékot hozzanak a kiszáradt szubszaharai régióba, valamint más, aszály sújtotta területekre, amelyek Közép-Amerikától a Közel-Keletig és Indiáig terjednek, a sarki szelek valójában a Szahara és más sivatagok távolabbra, délre terjedését okozták. Paradox módon ugyanez az örvény egészen más időjárási furcsaságokat hozott létre az Egyesült Államokban és más mérsékelt égövi területeken. Ahogy a szelek a földgolyó körül kavarognak, déli részeik úgy hullámoznak, mint egy szoknya alja. A hideg levegő az USA nyugati részén lefelé húzódik, a meleg levegő pedig északkelet felé áramlik. A nagymértékben eltérő hőmérsékletű és páratartalmú légtömegek ütközése heves viharokat hozhat létre, mint például a Középnyugaton a közelmúltban pusztító tornádók kirobbanása.
Napfolt-ciklus. Egyes megfigyelők megpróbálták a tizenegy éves napfoltciklust összekapcsolni az éghajlati mintákkal, de eddig nem tudtak kielégítő magyarázatot adni arra, hogy a ciklusnak mi köze lehet ehhez.
Az ember is felelős lehet a lehűlési tendenciáért. A Wisconsini Egyetem munkatársa, Reid A. Bryson és más klimatológusok szerint a mezőgazdaság és az üzemanyag-égetés következtében a légkörbe kerülő por és más részecskék egyre több napfényt akadályoznak meg abban, hogy elérje és felmelegítse a Föld felszínét.
Bármi legyen is a lehűlési tendencia oka, a hatásai rendkívül súlyosak, ha nem katasztrofálisak lehetnek. A tudósok szerint a Föld felszínét érő napfény mennyiségének mindössze 1%-os csökkenése felboríthatja az éghajlati egyensúlyt, és eléggé lehűtheti a bolygót ahhoz, hogy néhány száz éven belül egy újabb jégkorszakba csússzon.
