A hanyag kérdezőbiztosok miatt nem lett egy csomó mindenki összeírva. A cégnél például a 4 össze nem írthoz senki ki se ment (bár lehet, hogy a kérdezőbiztos hasra beírt valamit, darabszám megvan, adathűség meg kit érdekel...) Hozzám kijöttek, de minthogy nem voltam otthon, szépen ragasztottam kis cetlit a postaládára, hogy dobja be. Bedobta. Azóta is nálam vannak. A kutya nem jött érte. Na nehogy már én rohangásszak a kérdezőbiztos után.
Gézuka, érved is van, vagy csak kakaskodsz itt, hogy lehülyézel? Ezt én is mondhatom, hogy ha a naivitás fájna stb. És akkor jól elvokálozgatunk itt, attól jobb?
A népszámlálósos paranoiáról most is ugyanez a véleményem: nevetséges műbalhé.
Először is:nem tudom, miért kell félni a BM-től? Én most biztos képmutató vagyok, fasiszta vagy egyszerűen hülye szerintetek - de én egyáltalán nem félek a BM-től, annál inkább tartok a maffiózóktól, a zsebesektől és társaiktól.
Nálunk nem hiszem, hogy BM-es járt volna (rozzant öreg bácsi volt), de ő előtte ugyanúgy nem titkoltam volna el semmit, mert nincs eltitkolnivalóm. Ilyen egyszerű ez a dolog.
Kedves figyelő, Te adócsaló vagy, illegálisan tartózkodsz, itt vagy mi a helyzet?
Szerintem egyik se, csak beálltál ennek az értelmetlen, de divatos paranoiának a hívei közé:)))
Bocsika, bazeg, de képzeld el ugyanezt "komcsi népszámlálással"... Akkor talán rájössz.
Ha úgy sem, akkor vagy nagyon nincs érzéked a dologhoz, vagy nagyon képmutató vagy.
Remélem, akik másokat cseszegettek a topik elején a "paranoiájuk" miatt, most talán egy kicsit megértőbbek lesznek, ezzel a "belügyes népszámlálósdis" hírrel.
Olyan boldog vagyok, hogy végül nem küldtem vissza a népszámlálós ívet, annyira fasza, hogy kimaradtam...!!
Nem mellékesen a megbízhatóságról annyit: 5 külön háztartásban élő szűkebb családomból csak 3 lett összeírva, a munkahelyemen is 30-40 emberből legalább 4 kimaradt a számlálósdiból.
Remélem, tíz év múlva már nem lesz ez a bohóckodás.
Erre csak azt tudom mondani, ha te megszervezted volna, hogy "becsempészel" mondjuk 50 ismerőst számlálóbiztosnak, majd ettől az ötven embertől elkéred a kérdőíveket, mielőtt leadják az önkormányzatnak, majd feldolgozod és felhasználod az adatokat saját érdekedben - nos, akkor nem került illetéktelen kezekbe az információ?
A válasz: igen, és ez valóban nem mengedett, magyarul törvénytelen. Nem tudom, milyen információk alapján állítja a Népszava újságírója, hogy ez valóban megtörtént, de akkor ne csak utaljon ilyenek lehetőségére, hanem tényleg mutasson valamit.
...és a megbízhatóságnak az a mértéke, hogy az adatokba a főnökeik is betekinthettek a KSH-n kívül? Nem az a baj, hogy "megbízhatóbb" emberek is népszámoltak, sőt akár az összes népszámláló lett volna ilyen, hanem az, hogy a jelek szerint az adatok illetéktelen kezekbe (is) jutottak.
Mint ahogy Ims rávilágított: az egész arról szól, hogy (többek között) a védett személyeket tartalmazó számlálókörzetekbe saját számlálóbiztost küldtek a BM-ből, akik ugyanazt csinálták, mint a többiek, csak annyi volt a különbség, hogy megbízhatóbbak voltak...
Az utasítás (nem rendelet) is pont erről szól.
"Magukat számlálóbiztosnak kiadó kormányőr tisztek írták össze tízezernyi állampolgár adatait a népszámlálás során - tudta meg a Népszava"
Gyenge. Nem "kiadtak magukat", hanem szamlalobiztosok voltak.
A cikk egyeb feltetelezesei ennek kapcsan szintiszta kitalaciok, valosagtartalmuk az X-aktakkal osszemerheto, vagyis az emberek barmi hulyeseget beszopnak, ha az a kormannyal kapcsolatos. Nem cafolni kellene a marhasagokat, hanem bizonyitani.
1. Kapják be!
2. Egy ilyen ügy jobb helyeken kormányválságot eredményez, s legalábbis az érintett miniszternek mennie kell. Jobb helyeken azonban olyan ember, mint a mi érintettünk, miniszteri pozíció közelébe sem kerülhet.
3. Tehát: kapjuk be! (Ez már megtörtént.)
Mellesleg: ha végigolvassátok az utasítást, szerepel benne, hogy a BM-hez tartozó intézményekben (pl. fogda, börtön, határőrség kezelésében levő közösségi szállások stb.) is nem "közönséges" számlálóbiztos írja össze az adatokat, hanem erre a feladatra saját állományból biztosítanak embert. Ugyanez van a védett személyek esetén is. Pl. abban a népszámlálási körzetben, ahol mondjuk a köztársasági elnök lakik, saját emberük lesz a számlálóbiztos. Természetszerűleg akkor ugye neki a körzetben levő összes többi embert is össze kell írnia, nemde? (Az utasítás is ezt mondja!) Ezeknek a számlálóbiztosoknak pedig ugyanolyan titoktartási meg egyéb kötelezettségekkel kellett végezni munkájukat, mint az összes többi "közönséges" számlálóbiztosnak. Jogilag tehát minden rendben. Akkor most mi a probléma?
Tegnap bemodták, hogy tízmillióegyszázvalahányezren vagyunk! Mi, qsziék, nem vagyunk benne, mert nem engedtük be őket:)))) És lehetünk még vagy százezren, akik szartak rá:DDDD
Szerintem nem is innen állapították meg a lakosság számát, hanem a személyi számokból, ha volt eszük, a öbbi adat csak arra kellett, hogy majd eladják őket:(((((((((( Ma egyébként mindentől kell félni!!!!:(((((((((((
[Népszava] Magukat számlálóbiztosnak
kiadó kormányőr tisztek írták össze
tízezernyi állampolgár adatait a
népszámlálás során. Elsősorban a vezető
politikusok, állami tisztségviselők
lakóhelyének környezetében jelentek meg
a Köztársasági Őrezred emberei, hogy az
ott élőkről "környezettanulmányt"
készítsenek. A Népszava megtudta, hogy
az őrezred, azaz a kormányőrség
harmincnál több munkatársának -
önkéntesen - számlálóbiztosi tanfolyamra
kellett jelentkeznie azon
önkormányzatoknál, amelyek illetékességi
területén fontos személyiségek élnek. A
tisztek - eltitkolva kilétüket - megkapták a
szükséges képzést, majd a februári
népszámláláskor munkába álltak. A napilap
információi szerint az adatlapokba - azok
önkormányzathoz való továbbítása előtt - a
kormányőrség felderítő szolgálatának is
módja volt betekinteni. E titkosszolgálati
jellegű eljárás alkalmazása felveti a gyanút,
hogy az őrezredhez jogellenesen kerültek
olyan információk, amelyeket a
népszámlálás anonimitásában bízó
állampolgárok jóhiszeműen szolgáltattak ki
- nem tudván, hogy a rendőrséget
tájékoztatják. Az "hatósági
népszámlálásra" a belügyminiszter adott
utasítást
Szerencsére ismét a kétkedőknek és a népszámlálást fenntartással fogadóknak lett igaza. Miért "szerencsére"? Nem lenne sokkal jobb, derűsen, nyugodt körülmények között tartani népszámlálást? Mint mondjuk Amerikában. Ahol sokkal kényesebb kérdésekre is nyugodtan válaszolnak? Hogy nem mindenkinek az jutna eszébe a népszámlálásról, hogy ez most az ő kárára, ellenére, megadóztatására, sárbadöngölésére történik ráadásul ennyi sok pénzért (10 km-nyi autópálya kerül ennyibe...)?
Megjegyzés: történelmet ismerő t. asztaltársak figyelmébe ajánlom II. József magyar király (uralkodott 1780-1790) munkásságát. Eme felvilágosult(!) uralkodó is megpróbálta "megnépszámlálni" a magyar népet és a földet, amit persze mindenki úgy értelmezett, hogy vége a nemesi kiváltságoknak, jön a közteherviselés, meg adózás, vége a világnak satöbbi satöbbi... Most mintha hasonló lenne a hangulat, nem?
folyt.
"csak ők használják a megszerzett adatokat" illetve "senki más kezébe nem juthatnak az információk". Ezt az állítást a mai napig is fenntartom. Az adatokat a KSH használhatja fel kizárólag statisztikai célokra(!), legálisan(!), és tényleg lehetőleg mindent megtesz a hivatal, hogy az egyedi adatok ne kerüljenek idegen kézbe. (Például a főosztályvezetőnk belső utasításba adta, hogy a feldolgozás kezdetétől ki kell szerelni a mobil rackeket a számítógépekből.) Egyébként tudod, mennyire odafigyel az adatvédelmi biztos, hogy ez valóban így legyen? A feldolgozás bármely szakaszában ellenőrizheti a folyamatot, kérésére a kérdőívek tárolása többszörösen biztosított helyen történik, a KSH pedig sokszor azért szív, mert a biztonsági előírások miatt átszervezett munkafolyamatok eszméletlenül lelassítják esetenként a feldolgozást.
Bocsika, de erről a "nagyarcú kedves KSH alkalmazottak" sem tudtak így és ezért kár az alkalmazottakat hibáztatni. Nem vagyok a KSH elnöke, és mindez valószínűleg ilyen szinten lett eldöntve. Sőt, az is lehet, hogy erről csak egyszerűen tájékoztatták a KSH elnökét, hogy így lesz és punktum... Ki tudja? Erről én sokat nem tudok mondani, nem vagyok annyira közel a tűzhöz. Valószínűleg az újságíró is hallott valamit, utánajárt, kicsit dramatizálta, majd leadta az újság. Amit HJM beírt, nem tudom honnan szedte -tán Magyar Közlöny? - ha publikus, akkor valószínűleg eddig is az volt, miért nem vetté(te)k észre korábban, hogy ez így megy? Vagy ha észrevették, akkor simán napirendre tértek felette? Szóval csak azt akarom mondani, hogyha ez az utasítás nem tegnap lett publikus, hanem sokkal korábban (mondjuk még a népszámlálás megkezdése előtt), akkor HJM miért nem akkor hozta ezt a tudomásunkra? Akkor még esetleg érdemben lehetett volna vitatkozni. De most miről?
Egyátalán nem meglepőek a feljemények, amekkora hulladék hatalommániás tróger bagázs került hatalomra, egy ilyen szaglászás még kiválóan belefér. IMHO csak azt bánják, hogy nem minden biztos lehetett titkosszolga.
A miént tuti nem volt az, a kapuban ideadta az egész motyót, hogy írjunk bele amit akarunk.
Örömmel olvastam a Népszava írását, legalább végre elkezdődött a ténylegesen történt dolgok első feltárása. Érdemes visszaolvasni a nagyarcú kedves KSH alkalmazottak kezdeti beírásait, ahogy propagálták: "csak ők használják a megszerzett adatokat" illetve "senki más kezébe nem juthatnak az információk". Szerencsére ismét a kétkedőknek és a népszámlálást fenntartással fogadóknak lett igaza. Ja, és mellesleg, ahogy az újságíró megjegyzi titkos adatgyűjtést csak bűncselekmény esetén, bírói engedéllyel szabad végezni. De nem baj ezt a törvénysértést is megússzák a fiúk. Remélem tíz év múlva is megmarad ez a topic, hogy az akkori népszámlálást/adatgyüjtést többen is nyitott szemmel, nem agyon manipulálva fogadják. Ez ismét remekül tovább erősíti a hatalom és az állampolgárok viszonyát. És ne feledjük ez csak egy dolog, ami kiderült, hány olyan anomália lehet még amiről nem is tudunk sem mi, sem az újságírók. Én kimondottan örülök, hogy nem szolgáltattam adatot (lsd alább vhol).
a 2001. évi népszámlálásnak a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és tagjai körében történő végrehajtására
A 2001. évi népszámlálásról, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVIII. törvény alapján - 2001. január 31. és február 1. napja közötti éjféli állapot (a továbbiakban: a népszámlálás eszmei időpontja) alapulvételével - megtartásra kerülő népszámlálás során a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és tagjai körében az összeírási, adatszolgáltatási tevékenység egységes végrehajtása érdekében kiadom az alábbi
utasítást:
I.
1. Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium hivatali szervezeteire, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre, a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokra, valamint e szervekkel hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjaira.
II.
2. Az utasítás 1. pontjában meghatározott szervek hivatásos állományú tagjainak, köztisztviselőinek és közalkalmazottainak összeírása - melyet a többi állampolgárral azonos módon a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője által kijelölt számlálóbiztos 2001. február 1. és február 21. közötti időszakban végez - a bejelentett lakóhelyükön (állandó lakásukon), bejelentett tartózkodási helyükön (ideiglenes lakásukon) és bejelentés nélküli tényleges tartózkodási helyükön történik.
3. Az összeírás a természetes személyekre ("Személyi kérdőív"), a lakó- és üdülőegységekre ("Lakáskérdőív"), valamint a közösségi elhelyezést szolgáló intézetekre ("Intézeti kérdőív" és "Intézeti épületív") terjed ki.
4. Az adatszolgáltatás - az egészségi állapotra (fogyatékosságra), a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozó kérdések kivételével kötelező.
III.
5. A menekülteket befogadó állomások, illetve ideiglenes szálláshelyek (a továbbiakban együtt: menekülteket befogadó állomás) "intézeti háztartásoknak" minősülnek, ezért a számlálóbiztosok által összeírásra kerülő területi egységek (a továbbiakban: a számlálókörzet) kialakítása során, valamint az itt elhelyezett és a népszámlálás körébe tartozó személyek (a menedékjogot kérelmezők, a befogadottak és az elismert menekültek, a továbbiakban együtt: menekültek) összeírása során az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a menekültek számától függően egy vagy több számlálókörzetet kell létrehozni;
b) a menekülteket befogadó állomáson a menekültek összeírását - a sajátosságokra tekintettel a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője által kijelölt számlálóbiztos helyett - a menekülteket befogadó állomás igazgatója által, a munkatársai közül kijelölt, "saját" számlálóbiztossal kell végrehajtani;
c) az adatfelvételt - az általános összeírással egyidejűleg - 2001. február 1. és 21. között az összeírandó személy kikérdezésével, a "Személyi kérdőív" kitöltésével kell végrehajtani;
d) a nem enekülteket befogadó állomáson elhelyezett menekültet - az összeírásra vonatkozó általános szabályok szerint - a bejelentett lakóhelyük, bejelentett tartózkodási helyük, illetve magánszállásuk szerinti települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője által kijelölt számlálóbiztos írja össze;
e) a menekülteket befogadó állomásról, mint intézeti háztartásról "Intézeti kérdőívet", valamint a területén lévő szolgálati vagy magánlakásról "Lakáskérdőívet" és a lakásban élő személyekről "Személyi kérdőívet" kell kitölteni.
6. A határőrség közösségi szállásain elhelyezett - az ország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárok és hontalanok - személyek (a kiutasítás hatálya alatt állók, a menedékjogot kérelmezők, a továbbiakban együtt: elhelyezett személyek) "intézeti lakóként" az alábbiak szerint kerülnek összeírásra:
a) a határőrség közösségi szállásain elhelyezett személyek összeírását - a sajátosságokra való tekintettel a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője által kijelölt számlálóbiztos helyett - "saját számlálóbiztossal" kell végrehajtani, akit az érintett illetékes határőr-igazgató jelöl ki a szakterület munkatársai közül;
b) a "saját számlálóbiztos" az adott határőr-igazgatóság közösségi szállásán kitölti a "Személyi kérdőíveket", majd az összegyűjtött kérdőíveket a további feladatok elvégzése érdekében továbbítja:
- a kiutasítás hatálya alatt állók esetében a területileg illetékes fővárosi, megyei büntetés-végrehajtási intézetbe, ahol bekerülnek az intézmény anyagába,
- a menedékjogot kérelmezők esetében a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatóság igazgatója által előzetesen kijelölt menekülteket befogadó állomásra, ahol bekerülnek az intézmény anyagába;
c) az elhelyezett személyekről az adatfelvételt - a népszámlálás eszmei időpontjának alapulvételével - 2001. február 1. és 10. között a határőrség közösségi szállásán vezetett nyilvántartásban szereplő adatok felhasználásával, a "Személyi kérdőív" legalább legfontosabb pontjainak kitöltésével kell végrehajtani;
d) a határőrség közösségi szállásai - tekintetettel arra, hogy a határőr-igazgatósági épületek középületnek inősülnek - az összeírás szempontjából nem tartoznak "intézeti háztartás" kategóriába, ezért azokat nem kell külön, önálló számlálókörzetbe sorolni, illetve az összeírás során nem kell "Intézeti kérdőívet" és "Intézeti épületívet" kitölteni.
7. A rendőrségi fogdákban az előzetes letartóztatásban, valamint a bűnügyi, a közbiztonsági és az idegenrendészeti őrizetben lévő személyek, továbbá az ott elhelyezett elítéltek (a továbbiakban: fogva tartottak) - a hozzátartozói adatszolgáltatás alapján a bejelentett lakóhelyen, tartózkodási helyen történő összeírás mellett - "intézeti lakóként" kerülnek összeírásra az alábbiak szerint:
a) a rendőrségi fogdában fogva tartottak összeírását - a sajátosságokra való tekintettel a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője által kijelölt számlálóbiztos helyett - "saját számlálóbiztosokkal" kell végrehajtani, akiket az adott illetékes megyei (budapesti) endőrfőkapitány jelöl ki saját munkatársai közül;
b) a "saját számlálóbiztos" kitölti az adott rendőr-főkapitánysághoz tartozó fogdákban fogva-tartottakról a "Személyi kérdőíveket", majd megküldi az összegyűjtött kérdőíveketa területileg illetékes fővárosi, megyei büntetés-végrehajtási intézetbe a további feladatok elvégzése érdekében, ahol a kérdőívek bekerülnek az intézet anyagába;
c) az adatfelvételt a népszámlálás eszmei időpontjának alapulvételével 2001. február 1. és 10. között az összeírandó személy kikérdezésével kell végrehajtani;
d) a rendőrségi fogdák - tekintettel arra, hogy a rendőr(fő)kapitánysági épületek középületnek minősülnek - az összeírás szempontjából nem tartoznak "intézeti háztartás" kategóriába, ezért azokat nem ell külön, önálló számlálókörzetbe sorolni, illetve az összeírás során nem kell "Intézeti kérdőívet" és "Intézeti épületívet" kitölteni.
8. A közösségi elhelyezést (ellátást) biztosító diákotthonok, kollégiumok, szállók, garzonházak (a továbbiakban együtt: intézmény) "intézeti háztartásoknak" minősülnek, ezért a számlálókörzetek kialakításakor, valamint az adatfelvétel során a következők szerint kell eljárni:
a) az intézményekben, mint bejelentett tartózkodási helyükön (illetve mint bejelentés nélküli tényleges tartózkodási helyükön) összeírásra kerülő személyek számától függően egy vagy több számlálókörzetet kell létrehozni;
b) az intézményben történő összeírást - a sajátosságokra való tekintettel a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője ltal kijelölt számlálóbiztos helyett - az intézményt üzemeltető, illetve bérlő szervezet vezetője (pl. budapesti rendőrfőkapitány, rendőrtiszti főiskola főigazgatója, rendészeti szakközépiskola igazgatója stb.) által, a munkatársai közül kijelölt, "saját számlálóbiztosokkal" kell végrehajtani;
c) az adatfelvételt - az általános összeírással egyidejűleg - 2001. február 1. és 21. között az összeírandó személy kikérdezésével, a "Személyi kérdőív" kitöltésével kell elvégezni;
d) az intézményről mint intézeti háztartásról - az intézeti összeírásra vonatkozó általános szabályok szerint - "Intézeti kérdőívet", "Intézeti épületívet" és területén lévő szolgálati vagy magánlakás esetén a lakásról "Lakáskérdőívet" és a lakásban élő személyekről "Személyi kérdőívet" kell kitölteni.
9. A védett személyek összeírását, a "Személyi kérdőívek" és a Lakáskérdőívek" kitöltését - a biztonsági okokra és sajátosságokra tekintettel a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője által kijelölt számlálóbiztos helyett - az ORFK Köztársasági Őrezred parancsnoka által, a munkatársai közül kijelölt, "saját számlálóbiztosokkal" kell végrehajtani. A "saját számlálóbiztosoknak" az összeírást az illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat által kialakított - a védett személyek lakóhelye szerinti - számlálókörzetekhez tartozó kb. 80-120 lakásban élő, az összeírásban érintett személy vonatkozásában is el kell végezniük.
IV.
10. A népszámlálás eszmei időpontjában az utasítás 1. pontjában eghatározott szervek külföldön dolgozó, szolgálatot ellátó, tanuló hivatásos állományú tagjainak, köztisztviselőinek és közalkalmazottainak (a továbbiakban: összeírandó személy) összeírásánál az alábbiak szerint kell eljárni:
a) ha az összeírandó személy egyedül, illetve családja nélkül tartózkodik külföldön, az adatfelvételt - az általános összeírással egyidejűleg - 2001. február 1. és 21. között az összeírandó személy bejelentett lakóhelyén, tartózkodási helyén a hozzátartozók adatszolgáltatása alapján a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője által kijelölt számlálóbiztos végzi;
b) ha a külszolgálaton lévő összeírandó személy családjával együtt tartózkodik külföldön, az előzetes adatfelvétel keretében 2000. december hónapban a Külügyminisztérium - a külképviseleti szervének közreműködésével - végzi el az összeírást, majd a kitöltött "Személyi kérdőíveket" és az összeírt személy magyarországi lakására vonatkozó "Lakáskérdőívet" a KSH közreműködésével megküldi az összeírás helyeként megjelölt lakcím szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének.
11. A belügyminiszter irányítása alá tartozó határőrségnél, rendőrségnél, katasztrófavédelemnél, hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál, ideértve a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata teljes személyi állományát (fegyveres szervek), alkalmazottak összeírásánál a "Személyi kérdőív" kitöltése során a "foglalkozása és munkaköre megnevezésére" vonatkozó kérdésnél ("Személyi kérdőív" 15.1. pontja), ha az általuk végzett tevékenység kifejezetten operatív, védelmi jellegű (pl. Köztársasági Őrezred), akkor egységesen a "fegyveres szerv alkalmazottja" meghatározástkell válaszolni, illetve bejegyezni, valamint ebben az esetben a kérdés többi részére nem kell válaszolni.
12. A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervektől a Belügyminisztérium egyes hivatali szervezeteihez és a minisztérium irányításával működő egyes szervekhez berendelt, illetve más szervhez vezényelt hivatásos állományúak összeírásánál a "Személyi kérdőív" kitöltése során az utasítás 11. pontjában meghatározottak szerint kell eljárni.
V.
13. Az előkészítést, az adatfelvételt és az adattovábbítást az államtitok és a szolgálati titok megőrzésével kell végrehajtani. Az utasításban szereplő összeírandó személyek népszámlálási adatait tartalmazó kérdőívek feldolgozása és a feldolgozott adatok közlése a lakosság adataival együtt, azzal azonos módon történik.
14. Az utasítás 5., 8. és 9. pontjaiban meghatározott összeírást végrehajtó "saját számlálóbiztosok" oktatásáról (2001. január) és díjazásáról (összeírt személyenként 160 Ft, illetve lakásonként 80 Ft) az illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve az utasítás 6. és 7. pontjai szerinti adatfelvételt végző "saját számlálóbiztosok" egyszeri megbízás alapján történő - a számlálóbiztosokhoz hasonló mértékű - díjazásáról a KSH gondoskodik.
15. A 2001. évi népszámlálással összefüggő, illetve az összeírással kapcsolatos részletes tudnivalókat a KSH által kiadott "Felvételi utasítás" tartalmazza. Az utasítás 1. pontjában meghatározott szervekre és személyekre vonatkozó előkészítő és a végrehajtást segítő feladatokat - a KSH épszámlálási főosztályával együttműködve - a BM Személyügyi főosztály látja el.
16. Az utasítás 1. pontjában meghatározott szervek vezetői kötelesek gondoskodni, hogy a hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjaik az utasítást, illetve az utasítás 10. a) pontjában foglaltak végrehajtása érdekében az érintett hozzátartozók az utasítás vonatkozó részeit megismerjék.
17. Az utasítás a közzététele napján lép hatályba és 2001. június 30-án hatályát veszti.
Magukat számlálóbiztosnak kiadó kormányőr tisztek írták össze tízezernyi állampolgár adatait a népszámlálás során - tudta meg a Népszava. Elsősorban a vezető politikusok, állami tisztségviselők lakóhelyének környezetében jelentek meg a Köztársasági Őrezred emberei, hogy az ott élőkről "környezettanulmányt" készítsenek.
Veress Jenő NÉPSZAVA
Több ezer, de nem kizárt, hogy a tízezret meghaladó számú magyar állampolgárt nem valódi összeírók, hanem az ORFK Köztársasági Őrezred biztonsági tisztjei kerestek fel a népszámlálás során. A Népszava megtudta, hogy az őrezred, azaz a kormányőrség harmincnál több munkatársának - önkéntesen - számlálóbiztosi tanfolyamra kellett jelentkeznie azon önkormányzatoknál, amelyek illetékességi területén fontos személyiségek élnek. A tisztek - eltitkolva kilétüket - megkapták a szükséges képzést, majd a februári népszámláláskor munkába álltak.
Elsősorban a védett közjogi méltóságok, illetve a személyi védelemben nem részesülő, de fontos beosztású állami és politikai vezetők otthonát övező számlálókörzetekben járták végig a környéket s végezték el a kérdőívek kitöltését.
Ezzel lehetőségük nyílt a környező házak és az ott élők adatainak megismerésére és rögzítésére. Lapunk úgy tudja, hogy ezt "környezettanulmány" elkészítése, illetve az esetleges biztonsági kockázatok feltárása érdekében tartották szükségesnek. Információink szerint az adatlapokba - azok önkormányzathoz való továbbítása előtt - a kormányőrség felderítő szolgálatának is módja volt betekinteni.
Egy számlálóbiztos körzete körülbelül száz-százhúsz lakásból állt, s ha átlagosan három főt számítunk otthononként, megállapítható, hogy a Köztársasági Őrezred munkatársai több mint háromezer lakás- és 9-10 ezer személyi kérdőívet töltöttek ki. Ennyi állampolgár adatai kerülhettek tehát a biztonsági szervek birtokába.
E titkosszolgálati jellegű eljárás alkalmazása felveti a gyanút, hogy az őrezredhez jogellenesen kerültek olyan információk, amelyeket a népszámlálás anonimitásában bízó állampolgárok jóhiszeműen szolgáltattak ki - nem tudván, hogy a rendőrséget tájékoztatják.
A rendőrségről szóló törvény értelmében a hatóság titkos információgyűjtést kizárólag bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, illetve körözött személy felkutatása, bizonyítékok megszerzése céljából alkalmazhat. Erősen kétséges tehát, hogy a politikusok lakókörnyezetének totális ellenőrzése kiállja-e a jogszerűség próbáját.
Ahogyan a kormányőrség elvégezte az állami és pártvezetők környezetének ellenőrzését, feltehető, hogy a titkosszolgálatok is hasonlóképpen jártak el a nemzetbiztonsági védelem alá eső tisztségek betöltőinek esetében.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló örvény értelmében ugyanis egy sor olyan személy is részesül titkos védelemben, aki különösen fontos, bizalmas posztot tölt be a törvényhozás vagy a jogalkalmazás területén.
Ilyen személyek - a legfőbb közjogi méltóságok mellett - az Országgyűlés alelnökei, az Alkotmánybíróság tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és helyettesei, a miniszterek, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei. E listán szerepelnek az országgyűlési biztosok is, valamint az állampolgári jogok biztosának általános helyettese. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságának tagjai, a titkos információgyűjtést engedélyező bírák és a vádalkut engedélyező ügyészek szintén a titkosszolgálatok ellenőrzése alatt állnak. A sort a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei zárják.
- A népszámlálás lebonyolításával kapcsolatban a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozó szervek számára Pintér Sándor miniszter adott ki utasítást - tájékoztatta lapunkat Könyves Krisztina szóvivő. Ebben - többek között - az szerepel, hogy a védett személyek összeírásában, biztonsági okokra tekintettel a Köztársasági Őrezrednek kell közreműködnie. A területileg illetékes jegyző által a védett vezető lakásának számlálókörzetére kijelölt számlálóbiztos helyett az őrezred munkatársát kell beosztani - áll az utasításban. A dokumentum rendelkezik arról is, hogy a kormányőrnek a népszámlálást az érintett lakókörnyezetében is el kell végeznie. A szóvivő elmondta, az intézkedést egyebek mellett az indokolta, hogy a védett személyek lakásába ne kelljen illetéktelen személyeket beengedni.
A polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy, ellentétben a kormányőrséggel, a nemzetbiztonsági szervek munkatársai nem vettek részt a népszámlálásban, mert - mint Szolnoki Éva szóvivő hangsúlyozta - ez nem tartozik a szolgálatok feladatkörébe.
A Népszava kérdésére Majtényi László adatvédelmi biztos - aki maga is nemzetbiztonsági védelem alatt áll - elmondta, érdeklődésünkig nem tudott a "hatósági népszámlálásról", egyelőre tájékozódik az ügyben, s ezután dönt, indít-e vizsgálatot.
Szakértők attól tartanak, hogy a történtek jóvátehetetlenül megrendítik a népszavazás anonimitásába vetett - nehezen megszerzett - bizalmat.
A KSH átutalja az önkormányzatoknak a megbízási díjat és az ÖK kipostázza azt. Nem az ÖK egészíti ki, hanem a KSH egészítette ki 100 Ft/lakáskérdőív prémiummal, ennek lehetőségével a magbízási díjat.
Részletesebben írtam erről a "Népszámlálás - APEH"-topikban.
Hat, tudjatok, szerintem ez a nepszamlalas egy kicsit a tarsadalom allatorvosi lova, amin megjelenik a mai magyar valosag szamos problemaja.
Ime:
1. Hogy a nepszamlalas celjat nem sikerult vilagossa tenni, azt maguk az illetekesek is elismerik:
"Mellar Tamas tobb hianyossagra hivta fel a figyelmet, igy egyebek kozott szolt arrol, hogy a nepszamlalas valodi celjat a hivatalnak nem sikerult tokeletesen tudatositania a lakossagban."
(Az MTI Internet-es hire "Nepszamlalas: befejezodott a potosszeiras szakasza" cimmel, 2001. marcius 1.)
2. A nepszamlalas ill. annak kerdoive adatvedelmi kerdeseket is felvetett, mint azt ezen forumon is olvashattuk a (peldaul) 403, 445, 536, 554, 618, 629, 738, 821, 893 szamu hozzaszolasokban.
3. "The Real Giraffe" olvtarsunk az 554. hozzaszolasban kommentalta az adatvedelmi biztos tevekenyseget. Mint az 1030. hozzaszolasbol kiderul, az eset utan felsobb helyrol kertek, hogy ne tegyen ilyesmit. A hasonlo kerest a mult rendszerben "kezivezerles"-nek neveztek volna.
Szerencsere ez mar egy masik rendszer, es itt nincs "kezivezerles" :->
4. Politikusaink gyakran beszelnek a tanulas es tudas fontossagarol, ennek ellenere a kerdoiven korlatozottan volt hely tobb diplomat, vagy tobb idegen nyelv ismeretet feltuntetni.
5. A modern kor kovetelmenyeinek megfeleloen a nepszamlalassal kapcsolatos tudnivalokat az Internet-en keresztul is igyekeztek eljuttatni a lakossaghoz. Erre a celra kezenfekvo modon a nepszamlalas.hu domain szolgalt volna, de mire az illetekesek eszbekaptak, ugyes domain-brokerek mar bejegyeztettek (lasd TRf ismertetojet a 337. hozzaszolasban).
6. A nepszamlalas haloszemen szamos hasznos tudnivalot kozzetettek, de azt a gyakorlati informaciot, hogy az adott idoszakban kulfoldon tartozkodokat az illetekes nagykovetseg fogja megszamolni, csak ebbol a forumbol tudtam meg (935. hozzaszolas, The Real Giraffe tollabol).
7. A nepszamlalas sok penzbe kerul, ezert ahol lehetett, "esszeruen" takarekoskodtak.
Takarekoskodtak azokkal a specialis tollakkal, amikkel a szamlalobiztosok az ivek kitolteset vegeztek (lasd: 817. 837. 855. 876. hozzaszolasok). Elkepzelem, amint tesztet vegeztek, hogy egy toll hany kerdoiv kitoltese utan fogy ki, ennek alapjan meghataroztak a
normat: kb. 10 millio allampolgar megszamlalasahoz hany toll szuksegeltetik, es azt onkormanyzatokra lebontva, mint "szigoruan bizalmas!" kuldemenyt postaztak.
Takarekoskodtak a szamlalobiztosok dijazasaval. A brutto 80 Ft/kerdoiv megalazoan keves. Ennek ellenere voltak, akik vallaltak. Reszben azert, mert nekik meg erre a keveske penzre is szukseguk van...
Én úgy tudom, hogy a pénzt nem a KSH-tól kapod közvetlenül, hanem az önkormányzattól, hiszen a szerződést is ők kötötték veled. Ezen kívül úgy hallottam, hogy néhány önkorm. "saját zsebből" kiegészíti az összeírók pénzét.
ami a megszakadást illeti 200 ft-ért, nos nem vitatom, de ugye a fekete melcsis órabér is emelkedik a minimál állami mellett, nemjóltudom?:-)
(bár a lányom is 250 ft-ot kap igy, amivel a zsebpénzéhez jut hétvégeken)
nos a normál bérem még nem osztottam el, de tisztán 34 ezer körüli az is alig több a 200 nál! és nem láblógatós melcsivel!
de nem panasznak szántam!:-)
(ezért nem fanyalogtam amikor ezt ránkbeszélték, sok volt, de vége végre! most már este lehet indexezni ha nm épp kapbantartás miatt zárva lelem!:-)
jóéjt:tölgy
110 megadott címből 64-et jártam be (164 ember), a többi hibás volt. A legtöbb helyen kedvesek voltak, néha már-már örültek nekem :-) Volt pár bunkó is, de megoldottam a helyzetet...
Óraszámot nem tudok mondani, de 10-12 napot dolgoztam.
Ha minden jól megy, 35 ezret kapok (vagy 31 körül, ha többet vonnak le).
Csak azt nem tudom, mikor, mert a felülvizsgálóm csak annyit mondott, hogy levélben kapok értesítést a KSH-tól.
Szóval, kedves KSH-sok, kb mikorra várhatom a pénzt? :-)
