OFF
Bár feltehetőleg mások az eleganciáról és a modorról alkotott elképzeléseink, azért értékelem, hogy nem neveztél se egysejtűnek, se olyannak, aki nem tud olvasni, stb. stb.
Persze ezek mind a Törzsasztalra való érvek, ezekkel nincs gond. Gond ugyanis csak olyasmivel lehet, amit olyasvalaki mond, aki nem teljes mértékben osztja a Te nézeteidet.
ON
Üdv:
Géza
Elég kínos, ha valakit a gyenge pontjára figyelmeztetnek, a múltkor se tudtad megbocsátani, hogy emlékeztettelek rá: fogalmad sincs azokról az idegen szavakról, amiket használsz.
Ez viszont nem az én bajom.
Valamelyik ujsagban lattam egy osszesitest, hogy melyik egyhaz mennyi penzbol gazdalkodik. A katolikus ha jol remlik valami 4 milliard, az utana kovetkezo 2 milliard HUF-ot kapott (nagyjabol 70-30% volt az allami es szja-bol kapott 1% aranya)
Ilyen nagysagrendek mellett azert biztos mas a baba fekvese.
Nincsen itten semmi baj a jogérzékkel, - feltéve, ha az összes kegyes cél érdekében serénykedő szervezet részére engedélyezik ezt a kissé sajátos elszámolási módot.
Ha ez az elv a követendő, akkor mi szükség van a hivatalos könyvelésre? Majd a püspök úr eldönti, hogy rend van, vagy nincs, - az állam meg kopjon fel.
A kérdés itten az is többek között, hogy a katolikus egyház állam e az államban, vagy egy a többi szervezet között, - mint ez a XXI.század hajnalán illendő lenne...
Egyébként tőlem nyugodtan adócsalhat az egyház is, - de talán az államnak ilyenkor illenék hivatalból szörnyülködnie.
Érdekes még a bevételek adómentessége is. Ilyen alapon miért fizet szja-t a rendőr? Talán a társadalmi hasznossága kisebb, mint egy papnak?
Azt hiszem, már megint a ló túloldala vagyon túlterhelve, - lehet, hogy csak annyi támogatást kellene adni az egyházaknak, amekkora a társadalmi hasznosságuk, - egzaktul meghatározva, hogy milyen tevékenységeket támogatunk. Egyébként is úgy tűnt, hogy az egyház a rendszerváltás után beleeste magát a mohóság bűnébe.
Talán némi önkorlátozás jót tenne nekik...
semmi bajom azzal, hogy a plébániák hogyan számolnak el az egyházmegye felé. Ő dolguk, mint ahogy minden szervezet saját belső ügye, hogy hogyan számoltatja el egységeit. De a dolog nem is hat meg. Sőt. Kifejezetten maffia-szerű a dolog. A capók tanácsa kiadta a parancsot: az adományok felét. külön kasszába kell tenni. A külön kasszákról évente el kell számolni a területileg illetékes capó felé, majd a nyilvántartást meg kell semmisíteni. Mondd, mennyire szokás egy normálisan működő szervezetnél évente megsemmisíteni a belső bizonylatokat?
De, mint mondtam, ezzel semmi bajom sincs. A bevételeket mindenki úgy kezeli, ahogy akarja. És igénybve vehetei az aktuális kedvezményeket. A kifizetéseknél már más a helyzet. A kifizetett összegeket mindenféle adók és járulékok terhelik. Ha valaki ezeket nem fizeti be, akkor megszegte a jogszabályokat. Kivéve, ha van olyan jogszabály, amely megengedi a római katolikus egyháznak, hogy szja, áfa, tb mentesen fizessen ki összegeket. Az már logikai úton következik, hogyha lenne ilyen jogszabály, a b-kasszák létre sem jöttek volna, hiszen adott lett volna a lehetőség a kifizetésekre legálisan is.
Az adományokkal sincs semmi bajom. Hiszen vonatkoznak rá a kedvezmények, ha minden igaz. (Bár én csak a "persely" és a "stóla" pénzekre emlékszem. De, ha jól tudom, az adomány egyébként is adómentes. Igaz, ebben nem vagyok biztos. Ha viszont ajándék, akkor már más a helyzet.) Ha viszont az elvégzett munkáért bármiféle juttatásban részesült valaki, akkor azonnal mvonatkoznak rá a jogszabályok. A b-kasszáknak pontosan az volt a célja, hogy ezeket a jogszabályokat kikerüljék. Ezért voltak titkosak. Meg ezést semmisítették meg a nyilvántartást évente.
Én eddig sem gazemberségről beszéltem. A dolog erkölcsi megítélése más lapra tartozik. Én a számviteli törvények megsértéséről, adó- és tb-csalásról beszéltem. Ami felháborított, az a dolog kommunikálása volt. Az a bizonyos "na és?". Amitől már akkor is agylobot kaptam, amikor a Gyula villogott vele. A másik az összeg egyház általi bagatellizálása. Mint már írtam, hevenyészett számításaim szerint százmilliókról van szó. Nem kis pénz. Az emberek tudatos megtévesztésének tartom hogy itt néhány ezer, esetleg tízezer forintról beszél mindenki. Egy plébáninán, alkalmanként esetleg de egy tizenkét éves, tizennégy egyházmegye valamennyi plébániájára kiterjedő gyakorlat szerint ülnek a százmilliók, esetleg milliárdok. A harmadik meg Gyulay püspök, meg a kormány illetékesének (Várhegyi, vagy ki a fene) nyilatkozatai. Ha a püspök úr azt mondja, hogy igen, léteznek ezek a kasszák, igen, megsértettük a jogszabályokat, igen, vállalom a büntetőjogi felelősséget és igen, holnaptól megszüntetjük a törvénysértő gyakorlatot, talán nem szólok semmit. Vagy, ha a kormány jeles tisztviselője (aki, emlékszem, a Hit Gyülekezetével korántsem volt ilyen toleráns és megértő) nyilatkozott volna valami hasonlót.
De csak annyit kaptam: na és?!
Milyen alapon várja el így tőlem a kormány a jogszabályok tiszteletben tartását? Milyen alapon követeli tőlem az adóm megfizetését?
Kedves medwe,
megint kevéssé ismert dolog, de a világi és az egyházi jog közti terület mezsgyéje - ahol ez a vita is mozog - nagyon érzékeny terület, pontosan az egyház és az állam szétválasztása miatt. Egy csomó dologban a világi bíróságoknak például egyáltalán nincs kompetenciája, teljes egészében az egyházi jog kompetenciájába utaltak. És fordítva is. Sose árt egy egyházjogász. Nem hiszed el, hogy tud mondani valamit neked is, csak azért, mert ott áll az egyház szó?
Inkvizícióügyben engedelmeddel nem olvasom át újra a topikot, mert drágább az idom. Mondd azt, hogy ilyent nincs ilyern itt az indexen, vagy kevés, és intézzük el ennyivel. Mind a kettonket minosít, igaz-e, amit mondtunk.
Kedves medwe,
megint kevéssé ismert dolog, de a világi és az egyházi jog közti terület mezsgyéje - ahol ez a vita is mozog - nagyon érzékeny terület, pontosan az egyház és az állam szétválasztása miatt. Egy csomó dologban a világi bíróságoknak például egyáltalán nincs kompetenciája, teljes egészében az egyházi jog kompetenciájába utaltak. És fordítva is. Sose árt egy egyházjogász. Nem hiszed el, hogy tud mondani valamit neked is, csak azért, mert ott áll az egyház szó?
Inkvizícióügyben engedelmeddel nem olvasom át újra a topikot, mert drágább az idom. Mondd azt, hogy ilyent nincs ilyern itt az indexen, vagy kevés, és intézzük el ennyivel. Mind a kettonket minísít, igaz-e, amit mondtunk.
Nem lepett meg a bitangkassza léte, sőt régóta kíváncsian vártam, mikor kerül nyilvánosságra a dolog.
5 évvel ezelőtt akkor ért az első kiábrándulás a katolikus egyházzal kapcsolatban, amikor országosan elismert plébánosunk eldicsekedett vele, hogy kettős könyvelést vezet, egy belsőt és egyet az adóhatóságnak.
Az egyházmegye püspöke most mélyen elítélte Gyulay püspök urat, és azt állítja, hogy ilyen nálunk nincs! Hasonlóan tagadja a vádakat az egyházmegyéből nemrég kiemelt érsek.
Vajon hihetünk nekik?
Szykla
Kedves eomer,
azért nem árt jobban utánanázni a dolgoknak. A "B-kaszákban" szereplo összegeket a plébánosok pontosan elszámolták - az egyházmegye felé. Várjuk meg a szakvéleményt arról, hogy ez nem volt-e elegendo.
Csak egy példát mondok arról, mennyire meglepo jogi következményekre vezethet az, hogy az egyházakra speciális szabályok vonatkoznak.
Egy faluban, ahol járatm, az öreg jezsuita plébános két-három éve felépítette az "Életrendezés Házát", ahol azóta folyamatosan rendeznek ingyenes programokat, nyelvtanfolyamokat fiatalok csoportjai és családok számára.
A ház szinte egy fillérjébe se került az egyháznak, mivel a környékbeliek annyira necsülik, amit az öreg pap csinál, hogy megkapott ingyen majdnem minden építoanyagot, plusz a mesteremberek ingyen megcsináltak majdnem mindent.
A mesteremberek munkája - adomány volt. Az ilyen adomány után sem az egyház nem adózik, sem a komuves. És mi van akkor, ha a pap a komúvesnek, hogy legalábbn valami kompenzációt adott neki, mégiscsak adott ezer forintot a benzinköltségre. Hogy ítéled meg ezt az ezer forintot, amely messze nem fedezi a befektetett munkát, adózási szempontból. Hol van ebben az egészben a gazemberség?
Most gondold át, mi van akkor, ha más mesteremberek más plébániákon végzett munkáját ugyancsak adományként fogod fel.
Ugye, hogy megkeveri a dolog az ember jogérzékét?
Kedves Korovioff,
mint eomer nagyon helyesen rámutatott,
más az egyházjog és más az adójog.
Mint mezei jogász tartok tőle, hogy egy
egyházjogász nemigen tud számviteli kérdésekben
labdába rúgni.
Abban tökéletesen egyetértünk, hogy a magyar
joganyag kissé kaotikus, sőt, hozzáteszem
ehhez, hogy a bírói gyakorlat, sőt, az egyes
bírák felkészültsége, hozzáértése még rosszabb,
de itt még azt is muszáj megemlíteni, hogy
az első fokú bíróságok leterheltsége miatt
nem is várható tőlük minőségi munka.
Újfent elmondom, hogy ez a topik nem számviteli
kérdések megtárgyalására nyílt, hanem azért,
hogy örömmel vicsoroghasson mindenki, akit
irritál egy kiemelt egyházi vezető hazugságon
kapása, illetve a lezser hivatalos hozzáállás.
A mai egyház inkvizícióval vádolását pedig
szíveskedj idézni ebből a topikból. Mert én
ilyenre nem emlékszem.
Ha valaki felhozza az általad kommunista
sztereotípiának aposztrofált történelmi tényeket,
az még nem vád, csupán adalék a rómkat egyház
máig is hirdetett tévedhetetlenségéhez.
Amit arról írtam, hogy az inkvizíció és a keresztesháborúk sztereotip kommunista vádak az egyház ellen, azt többször részletesen is kifejtettem, talán más topikban. Nem kell felkapni a vizet. A lényeg, hogy ezeket vádként használni a mai egyház ellen engedelmeddel továbbra is történelmietlen marhaságnak tartom...
Kedves medwe,
nem foghatom a kezed, úgyhogy ha scroll, scroll, engem nem fog különösen bántani.
Azért ezt még, ha javasolhatom, olvasd el.
Nyilván te is tudod, hogy különösen a bonyolult, vagy kevéssé közismert szabályokról szóló - amilyen ez is -, egy sereg jogszabály, és jogszabályi utalás ismerete kötelezo a mérvadó véleményhez. Gyakran még ez sem elég, mert a jogszabályok idonként ellentmondóak, gyakran elofordul, hogy egy felsobbfokú bíróság megváltoztat döntést, sot idonként az Alkotmánybírósághoz kell fordulni az értelmezésért.
Egy ennyire kevéssé közismert joganyagú, és ennyire átpolitizált ügyben az egyedül elfogadható a szakjogász véleménye, és természetesen még ez is vitatható. Én ezt hiányoltam. Egyébként én beszéltgem egy egyházjogásszal, aki szerint valószínuleg semmilyen jogsértés nem történt. Amig jogilag nem tisztázódik a dolog, ami itt folyik, az - meg ne haragudj - egyszeruen csak csaholás és vicsorgás.
Amit arról írtam, hogy az inkvizíció és a keresztesháborúk sztereotip kommunista vádak az egyház ellen, azt többször részletesen is kifejtettem, talán más topikban. Nem kell felkapni a vizet. A lényeg, hogy ezeket vádként használni a mai egyház ellen engedelmeddel továbbra is történelmietlen marhaságnak tartom, körülbelül egyenértékunek azzal, ha valaki felhánytorgatja a jelenlegi brit kormánynak az 1770-es évek amerikai bélyegadóját.
Mély tisztelettel,
Korovioff
Azért ez nem egészen így van. Többen is beidézték azokat a paragrafusokat, amiket megsértettek. Konkrétan a kifizetésre kerülő pénzek szja, áfa, tb vonzatainak tudatos meg nem fizetéséről volt szó.
S, mivel a jelek szerint püspökkari döntés értelmében 14 egyházmegye plébániáin ez a bevett gyakorlat, nyugodtan kijelenthetjük, hogy az egész római katolikus egyház így működött/dik, tehát az egész római katolikus egyház adócsaló.
Ehhez nincs köze sem az egyházjognak, sem az egyházak speciális kedvezményeinek. Tudomásom szerint ugyanis az egyházak nincsenek felmentve számvitelileg kötelező szabályok alól.
KEdves Korovioff!
1. Nem először hangzik el ebben a topikban,
hogy nem értünk a jogi kérdésekhez, speciális
voltuk miatt - pedig már itt vannak a
jogszabályok és egy néhány jogász is, sőt,
a nemjogászok jogérzéke működik, amikor azt
mondják, hogy a törvény egyformán vonatkozik
mindenkire.
2. Nem először áll itt az sem, hogy ezt a topikot
hozta létre,
ugyanis a b-kasszák forgalmát az első nyilatkozatában
1000-1500 Ft-ra, a sokadikban már 50-80e Ftra
taksálta.
Melléktéma a kormány legyintése az ügyre
3. Az viszont először áll itt - és el is nyúlt
tőle az ábrázatom - hogy az inkvizíció és a
keresztes háború az sztereotip kommunista
marhaság.
Ne haragudj, ez olyan kijelentés, ami a szerzőjét
besorolja azok közé, akiknek a nickjét látva a
gondolkodó asztaltárs nekiáll scrollozni.
Kedves saszla,
nem errol van szó, ha figyelmesen olvastad amit írtam, láthatod.
A törvényt mindenkinek be kell tartania.
Mindössze Két dologról beszéltem. Az egyik, hogy ha itt törvénysértésrol volt szó, ne tessék ezt az egyházra, mint olyanra kihegyezni, mert az állampolgárok túlnyomó része nem veszi túl komolyan az adószabályok egy részét.
A másik gondoltom az volt, hogy valószínuleg semmilyen törvénysértés nem történt, mivel az egyházakra speciális szabályok vonatkoznak, amelyeknek az értelmezése egy szakjogász számára is fejtörést okozhat. Egy mezei jogász, aki nem specializálódott erre a területre, állást sem
tud foglalni. Én meg azt látom, hogy ebben az ügyben már a szomszéd kutyája is állást foglal.
Jó lenne, ha a kedves vitatkozók jogérzéke is megszólalna - ilyen azért bizonyos fokig van mindenkinek.
Én még ebben az álvitában nem hallottam mérvadó jogászi szakvéleményt, se itt, se a sajtóban. A lapok, tévék valahogy elfelejtettek megkérdezni egy-két szakjogászt, egyházjogászról márt ne is beszéljünk.
Az az érzésem, hogy nem is errol van szó, hanem politikai perpatvarról. Egy csomó ember szeretné felhasználni a jó alkalmat, hogy ismér belerúhjon az egyházba. És jönnek a jól ismert sztrereotip kommunista marhaságok egymás után, mint inkvizíció, meg keresztesháborúk, stb. Érdekel egyáltalán valakit, hogy jogilag mi az "ügy" helytálló megítélése?
Szeged, 2000. január 27. (MTI) - Gyulay Endre, a Magyar Katolikus Egyház szeged-csanádi megyés püspöke csütörtökön arról értesítette az MTI-t, hogy szerdán az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökétől vizsgálatot kért egyházmegyéjére. Mint a közleményében olvasható, azt kérte az APEH elnökétől: a püspökség területén lévő 130 plébánián vizsgáltassa ki a pénzügyi gazdálkodást annak megállapítása érdekében, hogy hogy történt-e jogsértés, károsult-e az állami költségvetés. Közölte továbbá, hogy a szeged-csanádi egyházmegye pénzügyeivel kapcsolatban az utóbbi napokban megalapozatlan publikációk jelentek meg, amelyek szerint az egyházmegye gazdálkodása nem felel meg a törvényi előírásoknak, s ezzel szándékosan kárt okoztak az állami költségvetésnek.Gyulay Endre cáfolta ezen állításokat. Közleménye arról is tájékoztat, hogy a püspökség egykori gondnokát, Guliga Györgyöt - aki később Békéscsabán volt plébános -, három évvel ezelőtt feljelentette pénzügyi visszáságok gyanúja miatt. Az ügyészség büntetőjogi eljárást kezdeményezett Guliga György ellen. Gyulay Endre az MTI munkatársának elmondta: a minap kezdődött büntetőper tárgyalásán a vádlott adócsalással és feketemunkások foglalkoztatásával vádolta az egyházat, s olyan, bizonylatok nélküli listát mutatott fel, amely több milliós, szabálytalan kifizetésekről szól. A megyés püspök szerint egyes sajtótermékek azt sugallták, hogy a kifizetések az ő tudtával és engedélyével történtek. Mindezekkel kapcsolatban a megyés püspök közölte: az egyházmegyei gyakorlat szerint a plébániák valóban rendelkeznek adományokból befolyt összegekkel, amelyeket a forgalmi adatokkal együtt a házi pénztárban rögzítik, s szükség esetén ebből rendeznek 1-2 ezer forintos kiadásokat. Ezeket az összegeket próbálják most úgy beállítani, mintha milliós nagyságrendű, ellenőrzés nélküli összegekkel rendelkezhetnének a plébániák - közölte az MTI-vel Gyulay Endre. +++
Az egyházaknak klf. jogcímeken juttatott állami költségvetési támogatás az 1999. évi CXXV. Törvény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről adatai szerint
______________________Megnevezés__________________________________________millió Ft
Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása______________________3.910,0
Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése__________________________374,0
Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése_________________________1.000,0
Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés)_________________1.861,9
Egyházi közgyűjtemények támogatása___________________________________________418,4
Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások_4.007,4
Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása________________________________60,0
Megjegyzés: 1.A törvényben a támogatási összegek az egyes illetékes minisztériumok költségvetésébe vannak beépítve. 2.Ismételten nem található összesítés arról, hogy a fenti összeg hogyan oszlik meg az egyes egyházak között!
Köztünk szólva, az SZJA törvény igen széleskörű adókedvezményt biztosít az egyházaknak és az egyházi személyeknek, de az emberi (egyházi?) mohóság határtalan, még ezek után is jogot (?) vindikálnak maguknal a csalásra!
A hatályos SZJA törvény szerint:
A természetbeni juttatások
69. §
(4) A természetbeni juttatás a magánszemély olyan bevételének számít, amelynek egésze jövedelem.
(5) Természetbeni juttatásnak minősül többek között:
d) a társadalmi szervezettől, az egyháztól,: valamint a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom, szolgáltatás, a versenyeken és vetélkedőkön nyert érmek és trófeák értéke, azzal, hogy nem minősül tárgyjutalomnak a takarékbetét, valamint azzal, hogy az 1. számú mellékletben adómentesnek minősített esetekben ezt nem kell bevételként figyelembe venni.
(6) A (4) bekezdésben említett jövedelem után az adó 44 százalék, amelyet a kifizető a juttatás időpontját követően az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint fizet meg.
70. § (1) Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal (ideértve az ideiglenes jellegű ilyen dokumentumokat is) ellátott személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem.
(8) Nem kell az e § szerinti adót megfizetni azon személygépkocsi után,
a) amelyet megkülönböztető fény- és figyelmeztető jelzést adó készülékkel szereltek fel az erről szóló belügyminiszteri rendelet alapján, továbbá, amelyet az egyházak, egyházi karitatív szervezetek: kizárólag alapfeladataik ellátásához használnak.
1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről:
1. A szociális és más ellátások közül adómentes:
1.3. ... az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális segély:
4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:
4.8. az egyházi személynek az egyházi szertartásért és az egyházi szolgálatért a magánszemély által közvetlenül vagy közvetett formában (perselypénz, egyházfenntartói járulék, adomány) adott vagyoni érték, azzal, hogy az e jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet az egyházi személynek vagy az egyház szervezeti egységének külön kell nyilvántartania; e rendelkezés alkalmazásában egyházi személy az is, aki az egyház részére végzett egyházi feladatainak ellátásáért az adott egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül;
8.1. ... az egyházi forrásból nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás azzal, hogy az üdültetés és a gyógyüdültetés nem minősül egészségügyi, illetoleg szociális ellátásnak;
8.18. ... az egyháztól évente egy alkalommal kapott ... tárgyjutalom értékébol az 5000 forintot meg nem haladó összeg;
8.20. az egyház belső törvényeiben és szabályaiban meghatározott tartási kötelezettségből adódó természetbeni juttatás (ellátás), ideértve az egyház által a kezelésében levő egyházi üdülőben egyházi személynek nyújtott ingyenes üdülést is, valamint a bejegyzett szerzetesrend közösségében élő magánszemély tagnak a rendtől - egyéni szükségleteinek fedezetére - kapott pénzbeli vagy természetbeni juttatás.
1997/151. APEH iránymutatás
Egyházi személyek járandóságainak adójogi minősülése [Szja tv. 24-27. §; Szja tv. 1. számú melléklet 4.8. pont és 8.20 pont]
1. Az egyházi személyek egyházközségtől kapott havi járandósága (egyházi fizetés) munkaviszonyból származó jövedelemnek (Szja tv. 24-27. §) minősül.
2. Az egyházi szertartásért magánszemély által adott (stóla: esketésért, temetésért, keresztelőért) juttatás az Szja tv. 1. melléklet 4.8. pontja alapján, mint magánszemélytől közvetlenül kapott vagyoni érték, adómentes. Az adómentesség mind a készpénzben, mind pedig a tárgyi eszköz formájában kapott juttatásra kiterjed. (Szja tv. 1. számú melléklet 4.8. pont)
Ebből következően azonban minden közvetett módon (pl.: az egyházközség pénztárán keresztül, a perselypénzből) való juttatás az egyházi személy adóköteles bevételének minősül. 3. A lelkészi iroda és a szolgálati lakás futési és világítási költségeihez felvett térítést adómentes természetbeni juttatásnak kell tekinteni, ide értve az egyházi üdülőben nyújtott ingyenes üdülést is.
Adómentes továbbá a szerzetes rendhez tartozó tagnak a rendtől kapott és egyéni szükségletek fedezetéül szolgáló juttatása (Szja tv. 1. melléklet 8.20 pont).
(PM Jövedelemadók főosztálya 1658/1/1997. - APEH Adónemek foosztálya 9270195382/1997.; AEÉ 1997/8.)
8.22. az, amelyet az állami, a helyi önkormányzati és egyházi forrásból nyújtott közoktatási ellátáshoz kapcsolódó tanulmányi kirándulás, tanulmányi verseny alkalmával a közoktatásban résztvevő kap, ideértve az iskolai könyvjutalmat is.
volt olyan már az életemben, hogy én nvittem a perselyt. Meglehetősen vallásos nevelést kaptam, tudod. Az a "persely" fizikailag a legritkább esetben persely. Legtöbbször egy kis kosárka, amit a ministráns gyerekek körbehordanak a misék alatt. Gyaníthatólag pont azért, hogy elkerüljék a gombok, meg reklámcédulák számolgatását. Tudod, egy közösségben nagy kényszerítő erő tud lenni, ha mindenki látja, mennyit dobsz a "perselybe". Add hozzá a szegényebb emberek "kivagyiságát" is. "Majd én megmutatom, hogy mennyit tudok adni... Nehogy már csórónak nézzenek a faluban...!" Egy-egy misén többezer forint is összegyűlik. Főleg a vasárnapi, reggeli miséken. Egy nagyobb, városi templomban alkalmanként ennek többszöröse is összejön.
Alant, HJM által belinkeltekből kitűnik, hogy minden plébánián működtetnek b-kasszákat. Úgyhogy az a sok kis néhány ezer forint igen nagyra képes nőni. Ld. alanti durva számításomat. Itt valóban százmilliókról van szó évente. Százmilliókról, amikkel az APEH meg a tb rövidül, mivel a b-kasszákból kifizetett összegek után adót, járulékot a plébániák nem fizettek és gyaníthatóan most sem fizetnek.
Amúgy jópofa ez a néhány ezer forintos forgalom. SZVSZ inkább a kassza mindenkori állapotát mutatja, mint az éves forgalmat. Szerintem állandóan ekkora nagyságrendű összeg áll ezekben a kasszákban...
A keresztényi szeretetről. Tényleg nem mondhatom, hogy tele vagyok "keresztényi szeretettel". Esendő ember vagyok, nem szégyellem bevallani. Ha valakit nem szeretek, akkor nem mosolygok a szemébe a keresztényi szeretet mögé bújva, hanem kinyilvánítom ellenszenvemet. Tudod, így nem húzódik a gyomromra az elfolytott feszültség... :-) A kamarák pedig miért lennének a megbocsátás jelképei? Ők a gazdaság önkormányzatiságának a jelképei, s mint ilyeneket tiporta őket sárba a kormány, oly sok egyéb önkormányzathoz hasonlóan. De egy közttestülettől ne várj megbocsátást. Egyébiránt megnyugodhatsz, november 1- től nem kell fizetned a kamarai tagdíjat.
(Apropó! Nem tudsz valahol egy jól fizető állást? :-)))
Engedjetek meg, hogy kommentár nélkül elmondjak egy külhoni példát az adószabályok mindenkire egyformán kötelező betartatásáról.
Még a néhai Palme svéd miniszterelnókkel történt meg, hogy az USA-ban járva előadást tartott azon az egyetemen, ahol a fia tanult. A honoráriumát nem vette fel, hanem azt mondta, hogy számítsák be a fia tandíjába.
Nem tehette meg büntetlenül! Meg kellett fizetnie az adót és a bírságot, s a közvélemény egységesen ezt tartotta jogosnak és erlölcsösnek, pártpolitikai megjegyzések ssehol sem tüntek fel.
Gyulay visszautasítja a vádakat A kormányzat nem indít vizsgálatot a szeged-csanádi egyházmegyében
Gyulay Endre püspök állítja, hogy az ellene felhozott vádakkal szemben csak kisebb szabálysértések történtek az egyházmegyéjében, bűncselekmények nem. A szeged-csanádi egyházmegyében kirobbant gazdasági botrányban sok a tisztázatlan körülmény, ellentmondó állítás. A kormányzat nem kíván vizsgálatot indítani. Balog Zoltán, a miniszterelnök főtanácsadója úgy véli: ha esetleg jogsértés történt, akkor az adóhatóságnak kell eljárnia.
„Az egyház belső törvényei és szabályai szerint szedett egyházfenntartói járulékról, gyűjtött adományokról az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek, és nyilvántartást nem vezethetnek” – így rendelkezik az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997-ben elfogadott törvény. Ez a paragrafus az egyházak belső autonómiájának védelmét szolgálja. Az APEH sajtóosztályától kapott értesülésünk szerint nincs más olyan jogszabály, amely előírná, hogy a beérkezett adományokról az egyház köteles nyilvántartást vezetni.
Gyulay Endre szeged-csanádi püspök lapunknak elmondta, hogy az egyházmegye gazdálkodását kívánta áttekinthetőbbé tenni, amikor úgy határozott: a plébánosok kötelesek írásban rögzíteni, milyen adományok érkeztek a hívektől. A püspök elismeri, hogy kényszerűségből időnként pár ezer forintot számlabizonylat nélkül fizettek ki, ám ezekről a valóban nem legális kiadásokról is készült írásos feljegyzés. (Gyulay Endre a sajtóból értesült arról, hogy ezt némelyek „bitanglistának” hívják. Szerinte a „B” kassza szerencsésebb kifejezés. A püspök ugyanakkor cáfolta azt a lapunkban neki tulajdonított kijelentést, hogy a szokásjog szerint a „B” kasszák nem hivatalos dokumentumait minden év végén meg kell semmisíteni.)
Gyulay püspök állította, hogy azok a vádak, amelyeket Guliga György volt békéscsabai plébános hozott fel ellene, nem felelnek meg a valóságnak: csak kisebb szabálysértések voltak az egyházmegyében, bűncselekmények nem történtek. Pontosabban: ha történtek, nem a püspök tudtával és engedélyével.
A Blikk című lap szerdai száma 1,2 millió forintról szóló bizonylat másolatát közli. A dokumentum azt hivatott bizonyítani, hogy az egyházmegyében nem csupán néhány ezer forintos szabálytalan kifizetésekre volt példa. Gyulay Endre arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizonylaton Guliga György aláírása olvasható.
A püspök visszautasította a feltételezést, hogy a katolikus püspöki kar akár szóban, akár írásban döntést hozottvolna a „B” kasszák működéséről. Gyulay Endrének nincs tudomása arról, hogy más egyházmegyékben milyen belső szabályok alapján intézik a gazdasági ügyeket.
Várhegyi Attila, a kulturális tárca politikai államtitkára a közelmúltban vizsgálatot kezdeményezett annak feltárására, a Hit Gyülekezete jogszerűen használta-e fel a Hit csarnok építésére kapott bankhitelt és az állami támogatást. Várhegyi – derült ki a TV 2-nek adott nyilatkozatából – a katolikus egyház esetében nem tart szükségesnek hasonló lépést.
Balog Zoltán, a kormányfő egyházpolitikai főtanácsadója szintén úgy vélekedik, hogy nincs szükség kormányzati vizsgálatra. Egyelőre csak újságcikkek alapján lehet tájékozódni a szeged-csanádi ügyről, ha esetleg valamiféle jogsértésre fény derül, akkor sem a kormánynak, hanem az adóhatóságnak kell eljárnia – mondta Balog Zoltán. (Az viszont, hogy APEH vizsgálatot indít-e, adótitoknak minősül.) A főtanácsadó hozzátette: az eset számára eddig azzal a tanulsággal szolgált, hogy nincs rendben az egyházak és a civil szervezetek működését meghatározó adókörnyezet.
Volt részem temetésben, keresztelőben is. Sokba kerül.
Az ilyen bitangkassza létezése csak azt bizonyítja, a gazdája nem akarja, hogy az állam megtudja egyáltalán mennyi is van benne. Itt azért nincsen szó olyan adóterhekről mint egy vállalkozás esetén.
A titkolódzás célja vélhetően az, hogyha nyilvánvalóan van benne bőven - vagy legalábbis vannak szegényebb bukszák is költségvetési támogatásra utalva - akkor rövidebb lesz az állami mankó.
Miért van deja vu érzésem ha az "östermelők" úttorlaszaira gondolok? Az Ő érdekérvényesítő képességük nyilvánvalóan jobb volt, hiszen nem kell tilosba tévedniük, a bevételt eltitkolandó.
Tipp az egyháznak!
Közlekedési korlátozások helyett lelki-t!
Kormánytagoknál feltételekhez kótni a feloldozást! :-)))
Megjegyzem a Biblia kissé másként fogalmaz az egyházi "szolgáltatások" javadalmazásáról.
"Ingyen kaptátok,ingyen adjátok!"
És ez szvsz nem csak a Szent Szellemre vonatkozik.
