mindenesetre szép, látványos teszt volt, kár hogy booster landolási kísérletéről nincs külső kameraállás, talán kellene megfigyelő repülő vagy hajó a célterületre. a startnál a drónfelvétel is remek, illetve mikor áthalad a felhőrétegeken..
ha mindig legalább a soron következő akadályon továbbjutnak, az tekinthető sikernek. ha pedig nem sikerül egy olyan, ami előzőleg már megvolt, azt meg kudarcnak. remélhetőleg elég adatuk van már, hogy visszafelé ne haladjanak. ám ahhoz hogy megérjük egy esetleges marsraszállásat, vagy legalább a holdat, nem ártana kettőzni végre a tempót ezekkel az indításokkal, most hogy még egy megabay megépült, meg a starfactory lassan kész, csak a plusz torony/olm kell még, valahova távolabb, hogy ne taroljon le mindent egy esetleges sikertelen elkapás.
és ha csakugyan sikeres volt az ajtónyitás-zárás, talán már lehetne tesztelni legalább 1-2 sor betárazott starlink kivetését (?), hogy legyen valami _hasznos_ teher végre, haszontalan ballaszt vagy sajt-mifene helyett.
amúgy nekem ez a tengelykörüli forgás (ami nem is pontosan a hossztengely körül volt) amit produkált, eleve gyors volt. hőkiegyenlítés végett, ha ez volt a célja, szerintem 5 percenként 1 fordulat is bőven elég volna, amit könnyebb a visszatérés előtt stabilizálni. és nyilván sokkal finomabb irányítás kellene annál, mint amit láttunk az állásszög/perdület/flapek tekintetében is, hogy eséllyel fusson neki a légkörnek. és persze a csemperögzítés is kritikus, mert most tömegével hullottak, főként mikor megjelent a 'menetszél' ill. erőhatások a törzsön.
"19:36: A SpaceX már ki is adott egy hivatalos közleményt a repülésről, néhány fontosabb infót összegzünk belőle az egyértelműen látott eredményeken kívül: az emelkedést mindkét fokozat tökéletesen végrehajtotta a Booster 10 visszatérése során pár Raptor beindult, de végül 462 méteres magasságban felrobbant a rakéta (az egyelőre nem tisztázott, hogy irányított robbantás vagy önrobbanás volt)"
" A Booster 10-zel kapcsolatban eléggé ellentmondásos infók jöttek: a forrás szerint a rakéta egészen az vízfelszínig eljutott, többnyire sértetlenül, de ez teljesen más, mint amit a SpaceX tegnap írt a közleményben (reméljük, később tisztázódik, pontosan mi történt). Már nagyjából látják a mérnökök, hogy miért vesztették el az irányítást a zuhanó Boosternél, de további részleteket nem közöltek."
Super Heavy successfully lit several engines for its first ever landing burn before the vehicle experienced a RUD (that’s SpaceX-speak for “rapid unscheduled disassembly”). The booster’s flight concluded at approximately 462 meters in altitude and just under seven minutes into the mission.
Tulajdonkeppen mar a visszatereskor szetszakadt az egesz szerkezet
Gyakorlatilag igen. Ahogy belépett a nagy igénybeveteles tartományba azonnal megszakadt a kapcsolat. Elvileg ha kellő túlnyomás alá helyezed belülről, akkor simén lehet elég erős. Na de az acélra merev tüskékkel felszerelt hővédő csempe az nem egy jó ötlet, de ezt már írtam. Egyrészt óriási különbség van a hőtágulásban, másrészt az a vékony acél szerkezet még a kettős szendvics szerekezet mellett is folyamatosan mozog helyezkedik a terhelés alatt, még a hőtáguláson kívül is. A kerámia csempe meg nem tud ilyet. Ráadásul a roppent előnytelen aerodinamikus forma miatt óriási a hőterhelés is a csempéken.
Igen, az ajrónyitogatás nagyon kritikus pont, de érted, egyszer ki kell próbálni. Most meg amúgy sem volt semmi esély rá hogy visszajön hát kipróbálták azt is.
Hát majdnem, de ugye nem kell se hőpajzs, se szárnyak se a több flik flak. Az üzemanyagtartályok felett már csak egy kompozit fairingre van szükésg és annyi.
A csempék már az elején elkezdtek potyogni, csodálkoztam is, hogy a Spacejunkie srácok csak a végén veszik észre.
Azon is vita volt, hogy az elmaradt Raptor újragyújtás változtatott-e volna a végeredményen, mennyit tudtak volna velük fékezni.
Bár a finekkel próbáltak manőverezni, eléggé "uncontrolled" érzése volt az embernek, szóval ez is lehetett probléma, hogy nem sikerült jól beállítani a szögeket és esetleg olyan részek is kaptak a plazmából, aminek nem kellett volna.
(Azt az ajtót egyáltalán sikerült jól becsukni? Lehet én ezt az ajtónyitogatást egyelőre kihagytam volna, túl sok volt a változó.)
Egyébként ennek ellenére a hajótest úgy tűnt jól bírja, szóval én még maradtam/vártam a tervezett megérkezés idejéig, hátha csak a telemetria nem jön és még repül, de sajnos nem.
Igen, eléggé lassan megy, ezt Platon jól megjósolta, de azért van haladás. De már én is úgy érzem, a Mars utazást nem biztos, hogy megérem...
Azert voltak olyan dolgok is, amit nem sikerult megoldaniuk, pl a payload fairingeket hajora szerelt haloval elkapo project nem jött össze több modositas utan sem, azutan inkabb mas iranyt valasztottak azzal a temaval.
.
Van arrol hir, hogy mi törtent most a visszatereskor? Tulajdonkeppen mar a visszatereskor szetszakadt az egesz szerkezet? Ha igen, az elegge baj lehet, mert fellöni meg csak.csak fellehet barmit amire hajtomuvet szerelnek, de az egy darabban visszatereshez mar tenyleg erös konstrukcio kell. Kerdes, hogy a vasakbol összeheggesztett Starship a rapakolt millio kis hövedö csempelappal tud-e eleg erös lenni ehhez.
Ha viszont pozitivan nezzuk az esemenyeket, a harmadik megint tovabb jutott, mint a masodik, szoval azert egyertelmu haladas is van, szoval jöjjön a negyedik!
Magyarán körülraknánk egy Starship második fokozatot 6 Falcon 9-cel. Így a Starship-be eddig beleölt pénz se veszne kárba. Lám-lám, egy kis brainstorming-ból is micsoda ötletek eshetnek ki! Szerintem ennek Musk felé történő kommunikációjára te lennél itt a topicban a legalkalmasabb, személyes szimpátiád okán :) (nyugi, csak irónia/poén volt!)
Viccet félretéve, ezzel a SuperHeavy-t valóban ki lehetne váltani egy bevált megoldással, de a nagyátmérőjű hajótest és a methalox hajtás megmaradna. A MechaZilla menne ugyan a kukába, de annak az életképessége finoman szólva amúgysem garantált. Ha beüt a krach, szétveri az indítótornyot, ami vállalhatatlan kár/költség. Helyette viszont simán lehetne villantani 2 helyett 6 (!) Falcon 9 első fokozat szinkron landolásával, na annak is bőven lenne propagandaértéke ...
Na, az AmericaSpace riportja szerint az (egyelőre csak űrhajón belüli) üzemanyag-átfejtés teszt sikeres volt, meg a külső ajtó mozgatása is. Legalább ennyivel előrébb vagyunk.
Sem a core fokozat, sem az interstage sem a második fokozat nem bírja el a néveleges LEO terhelést. Teljesen új rakétát kellene fejleszteni a core-ba.
Azaz az arra jó, hogy kisebb terheket juttasson nagyobb DeltaV-s pályára, de strukturálisan nem bír el semmit 30T felett. Talán még azt sem. Persze....
Azt lehetne hogy egy metános 9 méteres core/második fokozat Amit mondjuk 6 F-9 booster emel fel. Azzal simán meglehetne a 100T hasznos teher egy szép nagy térfogatú raktérben.
Kár, hogy a Rocket Lab Neutron egy az egyben a SpaceX Falcon 9 lekoppintása, ráadásul nemhogy fel-, de LEskálázással... Ha csak első fokozatot szeretnénk visszahozni, arra kicsiben ott a Falcon 9, nagyban meg a Falcon Heavy. Én amúgy Musk helyében a Falcon Heavy-t upgrade-eltem volna tovább, hiszen a központi törzs köré szépen odafér akár hat első fokozat is, nem csak kettő, a fairing-et meg csak fel lehet skálázni valahogy... ha viszont belevágott a teljesen újrafelhasználható rakétába, és fejlesztett hozzá Raptort, meg miegymást, akkor már nem nagyon lehet visszafordulni. Talán még a csempés őrülettől lehetne eltekinteni, és ablatív hőpajzsot használni, vagyis a hajótest 100%-ban újrafelhasználható lenne, de a hőpajzs teljesen eldobható, annak talán nem olyan nagy a költsége a rakétamotorokhoz képest.
Sajnos a Boosteren megint zöldes engine heavy exhaust volt amikor megpróbálták a landoláshoz begyújtani a motorokat. A Starship pedig ahogy várható volt, még a légkörbe való belépés előtt elkezdte ledobni a bőrét, és azonnal dezintegrálódott a felső légkörbe való belépéskor. Érdemes megnézni hogy ahogy megjósoltam a szárnyak belelógnak a shock wave-be ezért már a nagyon ritka légkörben is brutális hőterhelés van rajtuk. Ha jól láttam már 65 km-nél annyi volt neki, pedig az igazi terhelés 65-35 km között van és 58 km magasan tetőzik.
Mindenesetre legalább a kitűzött DeltaV-t ez alkalommal sikerült elérni, (üresen) azért ez is valami.
Viszont ne feledjük hogy a legproblémásabb részek még csak most jönnek mint a reentry meg a raptorok problémái.
De azt hiszem legközelebb már talán az Orbitális pálya is összejöhet.
Huh, azért jó volt a közvetítés! Látni ahogy kialakul a plazma a hajó körül nem semmi. Véleményem, hogy nem kellene a második fokozat visszanyerésével próbálkozni. Hővédő csempék, szárnyacskák, túl sok tömeg és hibalehetőség.
SpaceLab Neutron módra jó nagy LEO kapacitást kiépíteni egy többször használatos booster fokozattal. Azután pedig LEO-n építkezni a mondjuk 50 tonnás modulokból és kész.
Bőven van még mit reszelni rajta. Nem tudom biztosra, hogy a raktérajtót vissza tudta-e csukni végül, márpedig ha az nyitva marad, az akkora aerodinamikai probléma, hogy tutira szétesik reentry közben.
A booster újraindulása tényleg kérdéses. Szabadesés-közeli zuhanás meg mindenféle gyorsító-lassító manőverek közben érdekes tud lenni a folyadékmechanika. De NAGYON meglepő, hogy hiába gyúrták ki magukat pöpecül ebben az ügyben a Falconnal, az IFT-2-nél meglepetésként érte őket a "fuel hammer" jelenség (igaz hot stage separation-nél, amit előtte nem próbáltak), most meg kis túlzással egy "Falcon első fokozat XXL"-t kellett nemhogy lábakra, sík felületre, precízen, hanem vízfelszínre úgy NAGYJÁBÓL jól ráplöttyenteni: erre nem bebukják?! Nehezen belátható, hogy a nagyobb törzs és a 9 Merlin helyetti 33 Raptor miért viselkedik ennyire különbözően. A több motor még előny is, finomabban lehet balanszírozni velük az űrhajótestet.
az várható volt, hogy elsőre nem fog összejönni a reentry (sőt akár másodikra se). de vajon mitől kezdte ledobálni a csempéket? és miért nem sikerült a forgást kontrollálni? amúgy remek képek voltak, a kamerát bizonyára a flap védett oldalára szerelték ezért bírta, bár ez még a fékezésnek csak nagyon az eleje volt, mert alig lassult valamicskét a ritka légkörben 65km-ig.
a boostert sajnálom hogy nem indult újra hiába kapálózott a gridfinekkel egyre kétségbe esettebben, (valszeg a üzemanyag ellátás zuhanáskor nem igazán optimális), de legalább a vissza manővert megcsinálta most.
Messzebbre jutottak, mint a korábban, de ezt az IFT-1-ről és 2-ről is elmondhattuk. Jó lett volna, ha legalább az egyik modul leér a tervezett módon. Bár a booster lejött egyben, de a több mint 1000 km/h-val vízbe csapódást azért nem nevezném egy "soft splash"-nek. A StarShip-pel is voltak gondok, nehezen hihető, hogy a körülötte repkedő törmelékrajok mind csak ráfagyó, majd leváló jégdarabok voltak, nem kis részük tutira csempe volt!
