Te buta, ahelyett hogy örülnél, hogy ebben az országban nincs munkanélküliség és infláció, nincsenek nélkülözők és hajléktalanok, megállt a népességfogyás, a leszakadt térségek felzárkóztak, az autópályák megépültek, a lágerek és a gulágok áldozatainak igazságot és kártérítést szolgáltattak, remek és ingyenes az oktatás és az orvosi ellátás, nincsenek pazarló, sikkasztó, nemzetvesztő népnyúzó pöffeteg politikusok, ebben az országban annyira rendben van már minden, hogy már csak ennek az egyetlen egy problémának a megoldása maradt hátra ahhoz, hogy a miépes képviselők tiszta lelkiismerettel, patyolat lélekkel hajthassák álomra fejüket.
Bárdossy László volt magyar királyi miniszterelnököt a Budapesti Népbíróság 1945. november 2-án Nb. I. 3557/1945. szám alatt kelt ítéltével az ítélet rendelkező részében felsorolt háborús és népellenes bűntettben bűnösnek mondta ki és összbüntetésül főbüntetésként halálra ítélte. Az elitélt kivégzését 1946. január 10-én hajtották végre. A népbíróság megalkotásával az addigi magyar igazságszolgáltatástól eltérő, a Szovjetunióban meghonosodott szabályoknak megfelelő olyan ítélkezési gyakorlat született, amely jogon kívüli szempontokra helyezte a hangsúlyt. A népbírósági ügyeknek elbírálása nem jogi, hanem elsősorban politikai kérdés volt. A népbíróság nem helyezett súlyt a történeti igazság felderítésére, s a politika utasításainak megfelelően a háborúba lépés felelősségéről előre kialakított, egyoldalú adatokra támaszkodva állapította meg a tényállást, amely nem felelt meg a történeti igazságnak. Ries István akkori igazságügy miniszter hangsúlyozta is, hogy "ezeknek az ügyeknek elbírálása nem jogi, hanem elsősorban politikai kérdés". Fél évszázaddal a második világháború után a magyar nemzet és Magyarország új helyzetében a nemzeti történelem egyes szakaszai, így a két háború közti Magyarországról és a második világháborúban játszott szerepünkről kialakított koncepciók, értékítéletek felülvizsgálatra szorulnak. A történettudománynak is felül kell vizsgálnia a korszakról alkotott értékítéletét.
A Bárdossy per a mai napig nem zárult le. Mindmáig visszatérő témája a történetírásnak a háborúba lépésünk körülményeinek vizsgálata és az, hogy abban milyen szerepe volt Bárdossy Lászlónak. Dr. Jaszovszky László: Bárdossy László büntetőjogi felelősségéről című közeljövőben megjelenő tanulmánya erre a kérdése adja meg a választ. A Bárdossy Lászlót elítélő tanulmányokat azonban sajnálatosan még mindig a kortársi egyoldalúság, és a marxista - sztálinista szellemiségű történetírás jellemzi. Bár egyre több levéltári adat áll a kutatók és történészek rendelkezésére, mégis mind a magyar, mind a volt szovjet levéltárak még sok titkot rejtenek. A perújítás során a bíróságra hárul, hogy megkísérelje pontosan rekonstruálni az eseményeket, tisztázza az ellentmondásokat és a valótlan állításokat. A múlt jelentőséggel bíró eseményeinek pontos és objektív feltárása elősegítheti a történetírás által kialakított hamis ismeretek feloldását. A magyar társadalom joggal igényelheti, hogy tíz évvel a rendszerváltoztatás után megismerhesse múltját a tények és a bizonyítékok meghamisítása nélkül. Szükség van arra, hogy sor kerüljön a jogi és erkölcsi elvek sérelmével hozott ítélet felülvizsgálatára.
Dr. Zinner Tibor: Adalékok a háború és népellenes bűncselekményeket elkövetők felelősségre vonásához (avagy miért kell a semmisségi törvény) című közelmúltban megjelent tanulmányában felteszi a kérdést: A bűnüldözés igazságügyi vonulatát determináló kommunista politikai és politikai rendőrségi gyakorlat és elmélet bűnei ma már köztudottak. Vajon akkor miért nem nyilvánították semmissé a háborús és népellenes bűncselekmények vizsgálatai során hasonló brutalitással készült jegyzőkönyv-ekre alapozott vádiratok nyomán kihirdetett népbírósági határozatokat? Válaszában a szerző megemlíti, hogy a Minisztertanács 3059/1990. számú a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálata körében teendő további intézkedésekről szóló határozatot fogadott el 1990. Február 16-án. E szerint a Minisztertanács megbízta a Jogász Történész bizottságot, hogy a konkrét büntetőügy vizsgálatot terjessze ki többek közt az 1945-49 közötti évekre is, különös tekintettel egyes háborús és népellenes bűncselekményekre is. Az Antall-kormány azonban feloszlatta a bizottságot 1991. március 6-án anélkül, hogy a rá rótt feladatokról rendelkezett volna. Azóta semmi sem történt ez ügyben. Nem politikai vita, hanem éppen fordítva, a parlamenti pártok konszenzusán nyugvó politikai akarat kell ahhoz, hogy a nagypolitika közreműködésével Augias istállója tisztává váljék. A fő tényező csak az lehet a végrehajtásánál tekintettel az életüket vesztett elítéltek nagy számára -, hogy már tegnap is késő lett volna. A ma is hatályos 1990. évi kormányhatározatnak érvényt kell szerezni, mert ez nem csupán az utódok, hanem minden jogtisztelő magyar állampolgár kötelessége. írja epilógusában a szerző.
A háborús és népellenes bűncselekményekre vonatkozó semmisségi törvény hiányában Bárdossy László miniszterelnök esetében a perújításnak a Be. 276. §. (1) bekezdése a/1. alpontjában írt feltételei fennállanak, mert az alapperben figyelmen kívül hagyott, nem értékelt tények és bizonyítékok alkalmasak arra, hogy a vádlott javára kedvezőbb - felmentő - ítélet szülessék.
Bűnei ellenére jogilag védhető Bárdossy perújrafelvétele
2001. január 23., kedd, 11.16
Január 17-én megérkezett a Legfelsőbb Ügyészséghez a MIÉP beadványa, melyben Bárdossy László perújrafelvételét kérik. Bárdossy 1941-42-ben volt miniszterelnök, és népbírósági ítélet alapján 1946-ban háborús bűnösként kivégezték. Az akkori tárgyalás sok tekintetben törvénytelen volt, Bárdossy rehabilitálása mégsem egyszerű kérdés: érdemes-e felmenti jogi érvek alapján azt az embert, akinek a vezetése alatt több tízezer magyart küldtek meghalni, és beterjesztette a fajgyalázásról szóló törvényt.
Bárdossy László a '40-es évek magyar közéletében szélsőjobboldali szimpátiájáról híresült el. A kisnemesi családból származó politikus többek között Berlinben és Párizsban végezte jogi tanulmányait, majd gyors karriert futott be a Horthy rendszer szolgálatában. Már 1913-ban is minisztériumi hivatalnok volt, 1922-től pedig a Külügyminisztérium sajtóosztályánál dolgozott, feladata a kedvező országimázs építése volt. 1930-36 között a londoni nagykövetségen dolgozott, később romániai nagykövet, majd külügyminiszter lett. 1941. áprilisában Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki. Bárdossy Teleki Pált követte a kormány élén, aki azért lett öngyilkos, mert nem értett egyet a Jugoszlávia elleni katonai fellépéssel közvetlenül azután, hogy a magyar állam 100 évre szóló békét és barátságot kötött a délszláv állammal. Bárdossy példaképének hivatalba lépésekor a Telekitől politikailag jobbra álló, Gömbös Gyulát nevezte meg.
A németbarát politikusok bizalmát élvezte Bárdossy, aki fenntartások nélkül elrendelte a Vajdaság megszállását, és a németek átengedését. Első belpolitikai intézkedése a 3. zsidótörvény benyújtása volt, ami megtiltotta a vegyes házasságokat, és amely alapján a "fajgyalázás" jogi kategória bevezetésével bűncselekménnyé vált a zsidók és nem zsidók közötti szex. Bárdossy ténykedése alatt 16.000 Magyarországra menekült zsidót adott ki az állam a németeknek, mindannyiukat a biztos halálba küldve. 1941 júniusában Bárdossy határozottan kiállt a Szovjetunió megtámadása mellett. Tette ezt annak ellenére, hogy a németek csak a határok megerősítését kérték a magyaroktól az oroszországi támadásuk alatt, és a szovjet vezetés biztosította Bárdossyt, hogy támogatják Magyarország revíziós politikáját, ha nem lép be az ország a háborúba. Ezt az üzenetet állítólag Bárdossy nem továbbította se a kormánynak, se Horthynak. Bárdossy mindenképpen a fegyveres beavatkozás híve volt, kijelntette: nem lehet a magyar hadsereget "újra véres levezetés nélkül" mozgósítni, mint Kárpátalja vagy Erdély megszállásakor, mert a harc hiánya demoralizálja a sereget. A beavatkozás indoka a kassai bombázás volt, '41 nyarán ugyanis felségjel nélküli repülők bombázták a Felvidéket, és a magyar vezetés orosz támadásként értelmezte a légicsapást. Több korabeli politikus és későbbi vélemény szerint azonban lehetséges, hogy németek bombáztak, hogy így provokálják ki a magyar támadást. A Don-kanyarba vezetett hadjárat katasztrófával végződött, 40.000 magyar katona halt meg, és 65.000 került fogságba. 1941. decemberétől Magyarország elvben hadban állt már az USA-val és Nagy-Britanniával is. 1942 márciusára Horthy számára terhessé vált Bárdossy feltétlen németbarátsága, ezért leváltotta. Helyére az angolszász hatalmak számára elfogadhatóbb Kállay Miklóst nevezte ki. Leváltása után Bárdossy szélsőjobboldali mozgalmakban politizált tovább, és tagja volt a Szálasi vezette nemzetgyűlésnek is. A szovjet csapatok közeledtével "Magyar poltika a mohácsi vész után" címmel könyvet jelentetett meg, amelyben önmagát Fráter Györgyhöz hasonlítva bizonygatja, a két veszélyes hatalom között (németek és oroszok) kellett lavíroznia, csakúgy, mint Fráternek (habsburgok és törökök), és ő igyekezett egyforma távolságot tartani köztük. (Fráter György a mohácsi csata után a magyar politikai meghatározó figurája volt, aki az önálló Erdély megteremtése érdekében igyekezett a császár és a szultán jóindulata között lavírozni.) Bajcsy-Zsilinszky Endre, a Szálasiék által kivégzett kisgazda politikus a könyvről és Bárdossyról így fogalmazott: "Bárdossy az ezeréves magyar történelem egyik legfőbb bűnöse". Az oroszok elől Bárdossy nyugatra szökött, majd a szövetségesek kiadták őt a magyar bíróságnak. A háborús bűnöket tárgyaláló népbíróság 1945 novemberében halálra ítélte, és 1946 januárjában kivégezték.
Bárdossy rehabilitálását évek óta szorgalmazza a MIÉP. Tavaly januárban lelki üdvéért a párt misét celebráltatott a Szent István Bazilikában, pont egy ökumenikus ünnepi hét elején. Ezért Paskai László bíboros prímás, esztergom-budapesti püspök ellenezte a celebrációt. Már akkor ígérte a párt, kérni fogják a kivégzett miniszterelnök perújrefelvételét, mert az eljárás az egyik első koncepciós per volt az országban, így politikai, és nem jogi jellegű volt. Csurka István, a MIÉP elnöke szerint "Bárdossy nem háborús bűnös". Csurka kijelentette, hogy nem kívánják a nyilasokat felmenteni, a párt például "Szálasi iránt semmiféle rokonszenvet nem érez". A MIÉP lépése ellen több szervezet is tiltakozott már, így például a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, az MSZP, az SZDSZ és a KDNP is. A kormánypártok képviselői nem szólaltak meg az ügyben, bár az MDF-es Balsai István régebben úgy nyilatkozott, hogy nem csak az '56-os forradalom utáni népbíróságok megtorló ítéleteit kellene felülvizsgálni, hanem a háború utániakat is. A statáriális bíróságokra emlékeztető népbíróságok ugyanis sokszor megsértették az akkori jogrendet engedve a kommunisták politikai nyomásának.
Jogi érvekkel nehéz lenne vitatkozni a MIÉP-pel, ezt a perújrafelvétel ellenzői is elismerik. Számos szabálytalanság történt Bárdossy perének tárgyalásakor, és a vádak sem állták meg a helyüket. Híressé vált a per arról, hogy Bárdossy érveivel a bíróság nem tudott mit kezdeni, ezért egyszerűen nem vette figyelembe őket. Major Ákos, a bíróság elnöke utólag elismerte, hogy a kommunista párt beleszólt a tárgyalás menetébe, Rákosi személyesen adott utasításokat neki, holott ez jogilag nem lett volna lehetséges. A per koronatanúja Bárczy István, korábbi külügyi államtitkár volt, akinek a tárgyalás után a kommunisták engedélyezték, hogy Svájcban telepedjen le. Négy vádpontban találták bűnösnek Bárdossyt, melyek közül egyik alapján sem lehetett volna egyértelműen elítélni és kivégezni. A jugoszláviai Délvidék megszállása volt az első vádpont, ebben azonban nem Bárdossy döntött. Teleki pont azért lett öngyilkos, mert akarata ellenére már megszületett a döntés, erre utal búcsúlevelében a "hullarabló nemzet lettünk" kitétel is. A Szovjetuniónak szóló hadüzenet volt a második vádpont, amely szerint miniszterelnökként nem dönthetett volna ebben az ügyben. Azonban nyilvánvalóan nem egyedül döntött, hanem Horthy egyetértésével cselekedett. Ráadásul egy 1920-as törvény értelmében az ország megtámadása esetén nem kellett kikérni az országgyűlés véleményét hadüzenethez, márpedig az akkori magyar vezetés a kassai bombázást szovjet agressziónak ítélte meg. Az ezzel kapcsolatos vádak közül egyedül a már említett szovjet üzenet eltitkolása miatt lehetett jogi szempontból Bárdossy viselkedése vitatható, ugyanakkor a tárgyalás során Bárdossy végig azt állította, hogy ő nem titkolta el az orosz ajánlatot, és ezzel szemben csak tanúvallomások álltak, melyek hitelessége a Bárczy ügy ismeretében bizonytalan. A harmadik vádpont az amerikaiaknak és briteknek küldött hadüzenet volt. Azonban ezek a vádpontok sem voltak helytállóak. Nagy-Británniának nem a magyar kormány üzent hadat, hanem pont fordítva történt, a Szovjetunió elleni támadás miatt a britek üzentek hadat Magyarországnak. Bárdossy meg tudta indokolni az USA elleni hadüzenet jogosságát is: nemzetközi szerződés kötelzte a hadüzentre. Ugyanis 1941 decemberétől Japán és az USA között kitört a háború, és Magyarország még a háború előtt kötött aláírt egy szerződést, melynek értelmében kötelezettséget vállalt, hogy hadba lép bárki ellen, aki Japánnak hadat üzen. (ez volt a Háromhatalmi Egyezmény, amit eredetileg Japán, Németország és Olaszország kötött, és a szövetségesek kölcsönös segítséget ígértek egymásnak háborús helyzetben.) Ráadásul az angolszászok elleni hadüzeneteknek 1944 végéig nem volt igazi következménye, tényleges harci tevékenység egyik állam ellen sem folyt, jellemző módon az amerikai Kongresszus hónapokig nem is foglalkozott a magyar hadüzenettel. Bárdossy ellen a negyedik vádpont a leváltását követő politikai tevékenysége volt. Bárdossy politikailag támogatta ugyan a nyilas hatalomátvételt, de 1942-es eltávolítása után nem volt igazi politikai súlya, nem volt vezetője egyetlen szervezetnek sem, nem volt döntési pozícióban a nyilas háborús bűntettek idején. A kivégzés óta legendák keringtek Bárdossy bátor viselkedéséről a tárgyalóteremben és a kivégzés előtt. Az ítélethírdetés után azt mondta, hogy "a népbíróság nem foszthat meg nyugott lelkiismeretemtől" és az akasztófa alatt hazafias felkiáltással búcsúzott az élettől. Érdekes megjegyezni, hogy felettesének, Horthy Miklósnak kiadatását soha nem kérte a magyar állam, és nem került így bíróság elé sem, Portugáliába emigrált, és ott élt haláláig. Pedig Bárdossy egyetlen lépést sem tehetett Horthy egyetértése nélkül, és sokszor határozott utasítása nélkül sem. Ezt bizonyítja, hogy amikor terhessé vált a kormányzó számára, egyszerűen leváltotta őt. Így ha Horthyt nem tekintjük háborús bűnösnek, akkor első számú végrehajtója sem lehet az. Márpedig Horthy újratemetésekor az Antall kormány több tagja személyes megjelenésével a hivatalos magyar politika kiállt a kormányzó mellett.
A Legfelsőbb Ügyészség különösen nehéz helyzetbe került. Jogilag nehéz lesz bizonyítani Bárdossy háborús bűneit, ugyanakkor nehezen vállalható annak az embernek a rehabilitálása, aki mindent megtett azért, hogy Magyarország a nácik oldalán belekeveredjen a második világháborúba, döntéseivel közvetetten majd' egymillió magyar állampolgár halálát okozva. Az ügyészségen hamarosan megkezdik a perújrafelvételi kérelem megalapozottságának vizsgálatát, ami önmagában hónapokig tarthat. A végső döntésig akár évek telhetnek el.
Ha komolyan érdekel, egy objektív vélemény ,olvasd el, megéri.
"Jó olvasni ezt a könyvet, megérteni segít egy nagyon nehéz kort, egy nagyon nehéz helyzetben lévő a "hitleri őrület" éa a "bolsevik veszély" közt őrlődő kormányt, ezáltal segít megérteni a győztesek által nagyon keményen megbüntetett országok egyikét: Magyarországot."
igen, a Teleki-ugy is nagyon fontos mozzanata/elozmenye a hadbalepes kimondasanak
olyan tortenelmi fekete lyuk, amibe valszeg sose fogunk teljesen belelatni
es ilyenek a Kassa bombazasa koruli anomaliak is: oroszok vagy orosz ruhaba bujt nemetek?
ehhez annyit, hogy - most filologiailag nem tudom pontosan prezentalni az irodalmat -, ha jol emlekszem, a kassai repter parancsnoka rogton a tamadas utan jelentette Werth Henrik vezerezredesnek, hogy ezek nem orosz, hanem nemet gepek, "felismerte a gepek anatomiaja okan" (de letezik "romanos" verzio is), es ezt az informaciot Werth nem adta tovabb, megcsak nem is vizsgaltak az ugyet (ami feletteb gyanus), hanem, mint valami nagyon tokos gyerekek, meg aznap nekimentunk a Szovjetnek...
HT leirta, hogy itt valojaban a teruleti zsakmanyszerzes bodulataba estek orszaglo "nagyjaink", a katonailag bolhafing Magyarorszag - se szo, se beszed - nagyarccal nekimegy a Nagy Medvenek (plusz kozvetve meg a szovetsegeseknek), oszt hogy hany magyar esik majd aldozatul, vagy mik lesznek egy esetleges vereseg politikai/gazdasagi/satobbi kovetkezmenyei, akkor ez - tisztesseg ne essek szolvan - kurvara nem erdekelte orszaglo "nagyjainkat", valszeg nyaluk csordult ama gondolatra, hogy miutan feldaraboltuk a Szovjetet, es megegyeztunk a Romannal, meg Del-Erdely is... - nulla allamferfiui magatartast tapasztalunk a kormany zome tagjainal
az 1941. junius 26-i minisztertanacsi ulesrol keszult jegyzokonyv "Bardossy-fele valtozata", amelyet 1942 marciusaban keszitett - elmondasa szerint - Barczi Bardossy utasitasa szerint
"A miniszterelnok ur eloadja, hogy a mai rendkivuli minisztertanacsot azert hivta ossze, hogy allast foglaljon azon indokolatlan es provokalatlan tamadassal szemben, amelyet szovjet repulok ma delutan Kassa varos ellen inteztek es amely legitamadas kovetkezteben nemcsak nagy anyagi kar erte Kassa varosat es a kincstart, hanem igen sok emberelet is aldozatul esett.
A Kassa ellen intezett legitamadas mellett szovjet repulok ezenkivul geppuskatuzzel tamadtak meg deli 12 orakor a Korosmezorol Budapest fele halado gyorsvonatot Tiszaborkut es Raho kozott, amely tamadasnak egy halalos es tobb sebesult aldozata van.
A szovjet kormannyal a diplomaciai viszonyt mar megszakitottuk. Ezen provokalatlan tamadas kovetkezteben kell ma donteni afelett, hogy hadiallapotban levonek tekintsuk-e magunkat Szovjet-Oroszorszaggal. Nezete szerint ki kellene mondani azt, hogy e tamadas kovetkezteben hadiallapotban levonek tekintjuk magunkat Szovjet-Oroszorszaggal szemben.
A honvedelmi miniszter ur tajekoztatta a minisztertanacsot a Kassa ellen, valamint a Korosmezorol Budapest fele halado gyorsvonat ellen tortent legitamadas korulmenyeirol es az aldozatok szamarol. Ebben ellenseges cselekedetet kell latnunk, es erzese szerint ez ellen azonnal reagalnunk kell. Tehat sajat repuloinkkel megtorolni a legitamadast es visszavagni, tovabba kijelenti, hogy miutan Szovjet-Oroszorszag reszerol indokolatlan es provokalatlan tamadas erte Magyarorszagot, es igy hadiallapotot idezett elo ellenunk, mi is hadiallapotban levonek jelentjuk ki magunkat.
Reszleges erok, igy a gyorshadtest azonnali mozgositasat szuksegesnek tartana. Magyarorszag az egyeduli orszag, amely nincs hadiallapotban es haboruban Szovjet-Oroszorszaggal. Romania es Szlovakia is a nemetek oldalan mar reszt vesz a Szovjet-Oroszorszag elleni haboruban. Az olaszok is tobb motorizalt dandarral es egy lovas hadosztallyal keszulnek reszt venni, es nemsokara Magyarorszagon keresztul fognak felvonulni az oroszok ellen. E provokalatlan tamadas arra indokolt alkalom, hogy Magyarorszag is reszt vegyen az Oroszorszag elleni haboruban, annal is inkabb, mert annak idejen Magyarorszag kormanyzoja volt az, aki elsonek hirdette a bolsevizmus elleni harcot.
A belugyminiszter ur meg korainak tartja a hadiallapot deklaralasat Oroszorszaggal szemben. Nem tartja Kassa ellen intezett legitamadast annyira komoly akcionak, amely indokolna azt, hogy hadiallapotban levonek tekintsuk magunkat Szovjet-Oroszorszaggal. Helyesli, hogy Oroszorszag fele nezo hatarai(nk) megerosittessenek. Nezete szerint a nemetekkel ezen kerdes meg nincs tisztazva. Ma meg korainak tartana a hadiallapot kimondasat. Tekintetbe kell meg vennunk, hogy ez esetben egy nagyhatalom ellen megyunk haboruba. Magyarorszagnak nem erdeke, hogy Oroszorszag ellen haborut viseljen. Egesz maskepp volna a helyzet, ha a nemetek kovetelnek, hogy lepjunk be az Oroszorszag elleni haboruba. Azt lehetsegesnek tartja, hogy retorziokeppen par repulogeppel reagaljunk a mai orosz legitamadasra. Offenzivara nem tartja eleg erosnek hadseregunket, hogy tenyleg komoly erokkel reszt vegyunk az Oroszorszag elleni haboruban. Viszont az osszes konzekvenciait fogjuk viselni annak, hogy egy nagyhatalom ellen haborut (viselunk) kezdunk. Nekunk az orszag erdeket kell nezni. Ez egy hangulati kerdes, amelyet alaposan meg kell fontolnunk. A mai helyzetben Erdely sorsan sem fog javitani az, ha belepunk az oroszok elleni haboruba. Nemetorszag megkerdezese nelkul ellenzi a mozgositast es ellenzi a hadiallapot kimondasat. Maskent allana a helyzet reszunkre, ha a nemet politikai vonal azonositja magat a nemet katonai vonallal.
A vallas- es kozoktatasi miniszter ur ket reszre osztja a kerdes elbiralasat. Tamadas tortent szovjet-orosz legierok reszerol. Deli 12 orakor Korosmezorol Budapest fele halado gyorsvonatot nyilt palyan szovjet repulogepek geppuskatuz ala vettek. A tamadasnak egy halottja es harom sebesult aldozata van. Delutan 1 orakor Kassa ellen intezett tamadast a szovjet legierok (sic!). A postaepulet(et) es a tuzersegi laktanyat tobb bombatalalat erte, aminek az elso hiradasok szerint sok halalos es tobb sebesult aldozata van. Nezete szerint ez ellen retorziokeppen azonnal par repulogepunkkel reagalnunk kell. Szuksegesnek tartja Oroszorszag fele nezo hatarunk megerositeset es limitalt erok mozgositasat. Osztja a belugyminiszter ur allaspontjat a tekintetben, hogy belpolitikai szempontbol e kerdes elbiralasa kozombos. De nezete szerint magasabb szempontbol, eppen a romankerdesre valo tekintettel helyesli a honvedelmi miniszter ur allaspontjat. Meggyozodese, hogy Szovjet-Oroszorszag felbomlasa eseten es Besszarabianak Romaniahoz csatolasa eseten latba fog esni Del-Erdely kerdese is. A miniszterelnok ur allaspontjahoz csatlakozik.
A penzugyminiszter ur osztja a vallas- es kozoktatasi miniszter ur allaspontjat es csatlakozik a miniszterelnok es kulugyminiszterelnok ur, ugyszinten a honvedelmi miniszter ur allaspontjahoz. Helyesli a retorziot, helyesli azt is, hogy az orszag erdekeben azonnal, meg az aratas elott 6000 ember mozgositasat szuksegesnek tartjuk. Tenyleg kifogasolhato volna, ha mi magyarok egyeduliek lennenk, akik kivul maradnank a bolsevizmus elleni felvonulasban.
A foldmivelesugyi miniszter ur is osztja a miniszterelnok ur, nemkulonben a honvedelmi, es azon miniszter urak allaspontjat, akik nemcsak egy kisebb retorzios repulotamadas elrendeleset, hanem ezenkivul meg egy kisebb meretu haborus keszultseget javasolnak. Kisebb meretu akciot is mellezne (sic!).
A miniszterelnok ur reflektal az elotte szolo miniszter urak allasfoglalasara. Leszogezi, hogy a kormany allaspontja egyseges a tekintetben, hogy a repulotamadast meg kell torolnunk. A masik kerdest illetoleg, hogy mondjuk ki - es mar ma -, hogy hadiallapotban levonek tekintjuk magunkat Szovjet-Oroszorszaggal szemben, a belugyminiszter ur allaspontjaval szemben a kormany valamennyi tagja azon az allasponton van, hogy igenis hadiallapotban levonek kell mar ma tekintenunk magunkat Szovjet-Oroszorszaggal. A belugyminiszter ur pillanatnyilag nem latja meg ennek szuksegesseget. Szlovakia es Olaszorszag belepese utan mai kulpolitikai helyzetunkben az orszag erdekeben kizartnak tartja azt, hogy ezek utan kimaradhassunk a bolsevista Szovjet-Oroszorszag elleni felvonulasbol. Vazolja az elozmenyeket, berlini kovetunk jelenteseit, ugyszinten a nemet vezerkar fonokhelyettesenek, Halder vezerezredesnek a Honvedvezerkar fonokevel, Werth Henrik gyalogsagi tabornokkal tortent talalkozasanak korulmenyeit, nemkulonben a nemet Heeresleitung [Hadseregvezetes] reszerol tortent legutobbi kozleseket. Az az allaspontja, hogy a Szovjet elleni haboruban reszt kell vennunk, de ezt a lehetoseghez kepest limitalt erokkel tegyuk.
A kormany egyhangulag elhatarozza, hogy szuksegesnek tartja azonnali retorziokeppen, hogy repulogepeink meg ma visszaussenek azon tamadasra, amelyet a mai napon szovjet repulogepek inteztek a korosmezei robogo vonat, majd Kassa varos ellen.
Megalapitja, hogy a belugyminiszter ur pillanatnyilag nem latja szukseget, hogy mar ma kimondassek az, hogy hadiallapotban levonek tekintjuk magunkat Oroszorszaggal szemben, a kormany tagjainak ezen allaspontjaval szemben az az elhatarozasa, hogy a legitamadasi retorzio mellett egyidejuleg kimondassek az, hogy a szovjet legihadero a mai nap folyaman magyar terulet ellen intezett ismetelt nepjogellenes indokolatlan es provokalatlan tamadasai kovetkezteben Magyarorszag a hadiallapotot Szovjetunioval beallottnak tekinti.
"Ezek szerint Endre László, Baky, Szálasi, Jaross, Beregfy, Csia, hogy csak ennyi nevet említsek, szerinted szintén mártírok voltak? "
Beregfy nem volt nyilas, sem politikus. Ő katonatiszt volt. Jaross sem volt nyilas.
De nem is ez a lényeg. Egyszerűen érthetetlen számomra, hogy miért vagytok képtelenek felfogni: a politikai-erkölcsi felelősség, a történelmi megítélés nem függ össze a büntetőjogi felelősséggel.
Én csak és kizárólag erről beszélek.
A közvetlenül Bárdossy előtti miniszterelnökünk a hivatalos jelentés szerint öngyilkos lett.
Nos a hat gyerekes szigorú katolikus családapa a hadpalépést minden eszközzel ellenezte amíg élt. Öngyilkossága előtt közvetlenül 2 német tiszt járt nála bennt az irodában, az orvos első ránézésre megmondta a hulláról, hogy öngyilkosság volt míg a komornyiknak feltűnt, hogy a hulla még mindí fogja a pisztolyt ami öngyikosságnál enyhén szólva fura.
Ahol így ki-be járkálnak a német ügynökök, nem lehetett befolyásuk Bárdossyra is, vagy az ő miniszterelnökké válásában?
Nekem is az volt az érzésem, hogy, ha Keresztes-Fischer egy ilyen radikális kédésben ellenzi Bárdossy álláspontját, akkor nem azt a nyilvánvalóan egy napon belül megdölö, és saját érvrendszrét gyengítö javaslatot fogja tenni, "hogy kérdezzük meg a németek hivatalos álláspontját".
a 2. pontban foglalt felvetesedhez, egy esetleges "frizirozashoz":
Barczy es Bardossy kolcsonosen kozmetikazassal vadoljak egymas jegyzokonyvet; a vita lenyege az, ha jol ertem (nem vagyok hivatasos tortenesz), hogy Barczy szerint sokkal tobben elleneztek a hadiallapot bejelenteset, mint ahogyan azt Bardossy eloadja
Barczynak Bardossy jegyzokonyvehez [az 1941. junius 26-i minisztertanacsi ulesnek ket valtozata maradt fenn: az egyiket Barczihazi Barczy Istvan allamtitkar, a minisztertanacsi jegyzokonyvek szokasos keszitoje allitotta ossze, a masik pedig a Bardossy altal utolag atigazitott valtozat; ha lesz egy kis idom, bemasolom ezt is], ill. az "utolagos kozmetikazashoz" fuzott megjegyzesei
"1. Laky mar csak a minisztertancs vegere erkezett.
2. Zsindely allamtitkar a margitszigeti strandfurdon toltotte a delutant, o sem volt jelen.
3. Keresztes-Fischer Ferenc belugyminiszter nem mondotta, hogy o pillanatnyilag van az orosz haboru ellen, mert a nemetekkel sincs meg letargyalva; o abszolute ellene volt; espedig nem azert, mert a nemetekkel nincs meg letargyalva, hanem azert, mert honvedsegunk offenzivara nincs felszerelve es mert ez az orszagnak nem erdeke. En sem hasznaltam e kifejezest, hogy pillanatnyilag. Bardossy tehat helytelenul adta vissza Keresztes-Fischer felszolalasanak ertelmet.
4. Bardossy kilenc honapig visszatartotta az altalam alairt es bemutatott jegyzokonyvet es csak a kovetkezo evben, 1942. marcius 10-en az en jegyzokonyvem atstilizalasa utan [ez a "Bardossy-fele valtozat"] iratta ala a miniszterekkel. Igy elutotte oket attol, hogy a minisztertanacs utan mindjart helyreigazitasat kerjek a Bardossy altal kimondott hatarozatnak.
5. Nemcsak Keresztes-Fischer belugyminiszter volt a haduzenet ellen. Bardossy elore allast foglalt a haduzenet mellett, utana Barthat szolitotta fel. Es amikor Bartha is az azonnali haduzenet mellett szolalt fel - szoval amiutan mar a miniszterelnok, kulugyminiszter es a honvedelmi miniszter hatarozottan leszogeztek magukat a haduzenet mellett - hivta fel a minisztereket: valamennyi miniszter velemenyet kerem. A belugyminiszter utan Radocsay igazsagugy-miniszter is hatarozottan a belugyminiszter allaspontjahoz csatlakozott, ugyanugy Varga miniszter is. Banffy is kesobbi felszolalasaban a belugyminiszter allaspontjahoz csatlakozott. Elso felszolalasakor hozzajarult a legi retorzios tamadashoz, hozzajarult a hatarok megerositesehez, a reszleges modositashoz, de mellozni kerte a katonai akciot Oroszorszag ellen. Hogy tevedes ne legyen, a minisztertanacs vegen hozzam jott es ezt kivanta is. Bardossy latvan, hogy csak o, Bartha, Homan es Remenyi-Schneller nyilatkozik hatarozottan a haduzenet mellett, kihagyta az o jegyzokonyvebol Radocsayt es Vargat es Banffy kesobbi felszolasat. Az o altala 1942 marciusaban atstilizalt jegyzokonyvben tehat olyan valtozasokat tett, amelyek nem felelnek meg a tortenelmi husegnek. Tortenelmi hamisitas felszolalasokat kihagyni, megvaltoztatni es elutni a minisztereket attol, hogy nyomban a minisztertanacs utan kezhez kapjak a jegyzokonyveket."
A dokumentumnak viszont kétségkivül legfeltünöbb vonatkozása az, ami ordítóan kimaradt belöle: a legföbb hadur akaratának, szándékának emlitése.
Ennek több féle magyarázata lehetséges:
1. A résztvevök számára világos, hogy a miniszterelnök elözetesen konzultált Horthyval, és nekik egy elöre levajazott álláspontot kell legitimálniuk.
2. A dokumentum utólag - a hadi események menetének kedvezötlen fordulata után - frizirozva lett, és szándékosan tehermentesítette a kormányzót.
Nagyon szépen kösz a bemásolt döbbenetes dokumentumot.
Ami látható:
1. Az az egész társaság hihetelen szinvonaltalansága, és felötlensége, talán az egy Keresztes-Fischer Ferenc (a titkos liberális - ha ilyesmi, a zsidótörvényeket felvállaló kormány belügyminiszteréröl egyáltatlán mondható) kivételével.
2. Hogy az ok a hadbalépésre kizárólag a zsákmányszerzés.
3. Hogy Bárdossy a hadbalépést keresztülhajszolta.
Következtetés:
A fenti jegyzököny önmagában elégséges Bárdossy kétségkivüli bünösségének kimondásához.
Tulajdonképpen nagyon örülök, hogy a MIČP kérte a perujrafelvételt, mert igy a fiatalabb és veszélyérzetében eltompult generációk számára is plauzibilissé lehet tenni, hogy maximálisan legyenek bizalmatlanak a nacionalista, hazafiasságot sujkoló, országgyarapitó, szomszédokat kikezdö politikusok és mozgalmaikkal szemben.
A MIČP immunrendszerünk számára vakcina a fasizmus mételye ellen.
,,Bűnei ellenére jogilag védhető Bárdossy perújrafelvétele
2001. január 23., kedd, 18.21
Január 17-én megérkezett a Legfelsőbb Ügyészséghez a MIÉP beadványa, melyben Bárdossy László perújrafelvételét kérik. Bárdossy 1941-42-ben volt miniszterelnök, és népbírósági ítélet alapján 1946-ban háborús bűnösként kivégezték. Az akkori tárgyalás sok tekintetben törvénytelen volt, Bárdossy rehabilitálása mégsem egyszerű kérdés: érdemes-e felmenti jogi érvek alapján azt az embert, akinek a vezetése alatt több tízezer magyart küldtek meghalni, és beterjesztette a fajgyalázásról szóló törvényt.
Bárdossy László a '40-es évek magyar közéletében szélsőjobboldali szimpátiájáról híresült el. A kisnemesi családból származó politikus többek között Berlinben és Párizsban végezte jogi tanulmányait, majd gyors karriert futott be a Horthy rendszer szolgálatában. Már 1913-ban is minisztériumi hivatalnok volt, 1922-től pedig a Külügyminisztérium sajtóosztályánál dolgozott, feladata a kedvező országimázs építése volt. 1930-36 között a londoni nagykövetségen dolgozott, később romániai nagykövet, majd külügyminiszter lett. 1941. áprilisában Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki. Bárdossy Teleki Mihályt követte a kormány élén, aki azért lett öngyilkos, mert nem értett egyet a Jugoszlávia elleni katonai fellépéssel közvetlenül azután, hogy a magyar állam 100 évre szóló békét és barátságot kötött a délszláv állammal. Bárdossy példaképének hivatalba lépésekor a Telekitől politikailag jobbra álló, Gömbös Gyulát nevezte meg.
A németbarát politikusok bizalmát élvezte Bárdossy, aki fenntartások nélkül elrendelte a Vajdaság megszállását, és a németek átengedését. Első belpolitikai intézkedése a 3. zsidótörvény benyújtása volt, ami megtiltotta a vegyes házasságokat, és amely alapján a "fajgyalázás" jogi kategória bevezetésével bűncselekménnyé vált a zsidók és nem zsidók közötti szex. Bárdossy ténykedése alatt 16.000 Magyarországra menekült zsidót adott ki az állam a németeknek, mindannyiukat a biztos halálba küldve. 1941 júniusában Bárdossy határozottan kiállt a Szovjetunió megtámadása mellett. Tette ezt annak ellenére, hogy a németek csak a határok megerősítését kérték a magyaroktól az oroszországi támadásuk alatt, és a szovjet vezetés biztosította Bárdossyt, hogy támogatják Magyarország revíziós politikáját, ha nem lép be az ország a háborúba. Ezt az üzenetet állítólag Bárdossy nem továbbította se a kormánynak, se Horthynak. Bárdossy mindenképpen a fegyveres beavatkozás híve volt, kijelntette: nem lehet a magyar hadsereget "újra véres levezetés nélkül" mozgósítni, mint Kárpátalja vagy Erdély megszállásakor, mert a harc hiánya demoralizálja a sereget. A beavatkozás indoka a kassai bombázás volt, '41 nyarán ugyanis felségjel nélküli repülők bombázták a Felvidéket, és a magyar vezetés orosz támadásként értelmezte a légicsapást. Több korabeli politikus és későbbi vélemény szerint azonban lehetséges, hogy németek bombáztak, hogy így provokálják ki a magyar támadást. A Don-kanyarba vezetett hadjárat katasztrófával végződött, 40.000 magyar katona halt meg, és 65.000 került fogságba. 1941. decemberétől Magyarország elvben hadban állt már az USA-val és Nagy-Britanniával is. 1942 márciusára Horthy számára terhessé vált Bárdossy feltétlen németbarátsága, ezért leváltotta. Helyére az angolszász hatalmak számára elfogadhatóbb Kállay Miklóst nevezte ki. Leváltása után Bárdossy szélsőjobboldali mozgalmakban politizált tovább, és tagja volt a Szálasi vezette nemzetgyűlésnek is. A szovjet csapatok közeledtével "Magyar poltika a mohácsi vész után" címmel könyvet jelentetett meg, amelyben önmagát Fráter Györgyhöz hasonlítva bizonygatja, a két veszélyes hatalom között (németek és oroszok) kellett lavíroznia, csakúgy, mint Fráternek (habsburgok és törökök), és ő igyekezett egyforma távolságot tartani köztük. (Fráter György a mohácsi csata után a magyar politikai meghatározó figurája volt, aki az önálló Erdély megteremtése érdekében igyekezett a császár és a szultán jóindulata között lavírozni.) Bajcsy-Zsilinszky Endre, a Szálasiék által kivégzett kisgazda politikus a könyvről és Bárdossyról így fogalmazott: "Bárdossy az ezeréves magyar történelem egyik legfőbb bűnöse". Az oroszok elől Bárdossy nyugatra szökött, majd a szövetségesek kiadták őt a magyar bíróságnak. A háborús bűnöket tárgyaláló népbíróság 1945 novemberében halálra ítélte, és 1946 januárjában kivégezték.
Bárdossy rehabilitálását évek óta szorgalmazza a MIÉP. Tavaly januárban lelki üdvéért a párt misét celebráltatott a Szent István Bazilikában, pont egy ökumenikus ünnepi hét elején. Ezért Paskai László bíboros prímás, esztergom-budapesti püspök ellenezte a celebrációt. Már akkor ígérte a párt, kérni fogják a kivégzett miniszterelnök perújrefelvételét, mert az eljárás az egyik első koncepciós per volt az országban, így politikai, és nem jogi jellegű volt. Csurka István, a MIÉP elnöke szerint "Bárdossy nem háborús bűnös". Csurka kijelentette, hogy nem kívánják a nyilasokat felmenteni, a párt például "Szálasi iránt semmiféle rokonszenvet nem érez". A MIÉP lépése ellen több szervezet is tiltakozott már, így például a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, az MSZP, az SZDSZ és a KDNP is. A kormánypártok képviselői nem szólaltak meg az ügyben, bár az MDF-es Balsai István régebben úgy nyilatkozott, hogy nem csak az '56-os forradalom utáni népbíróságok megtorló ítéleteit kellene felülvizsgálni, hanem a háború utániakat is. A statáriális bíróságokra emlékeztető népbíróságok ugyanis sokszor megsértették az akkori jogrendet engedve a kommunisták politikai nyomásának.
Jogi érvekkel nehéz lenne vitatkozni a MIÉP-pel, ezt a perújrafelvétel ellenzői is elismerik. Számos szabálytalanság történt Bárdossy perének tárgyalásakor, és a vádak sem állták meg a helyüket. Híressé vált a per arról, hogy Bárdossy érveivel a bíróság nem tudott mit kezdeni, ezért egyszerűen nem vette figyelembe őket. Major Ákos, a bíróság elnöke utólag elismerte, hogy a kommunista párt beleszólt a tárgyalás menetébe, Rákosi személyesen adott utasításokat neki, holott ez jogilag nem lett volna lehetséges. A per koronatanúja Bárczy István, korábbi külügyi államtitkár volt, akinek a tárgyalás után a kommunisták engedélyezték, hogy Svájcban telepedjen le. Négy vádpontban találták bűnösnek Bárdossyt, melyek közül egyik alapján sem lehetett volna egyértelműen elítélni és kivégezni. A jugoszláviai Délvidék megszállása volt az első vádpont, ebben azonban nem Bárdossy döntött. Teleki pont azért lett öngyilkos, mert akarata ellenére már megszületett a döntés, erre utal búcsúlevelében a "hullarabló nemzet lettünk" kitétel is. A Szovjetuniónak szóló hadüzenet volt a második vádpont, amely szerint miniszterelnökként nem dönthetett volna ebben az ügyben. Azonban nyilvánvalóan nem egyedül döntött, hanem Horthy egyetértésével cselekedett. Ráadásul egy 1920-as törvény értelmében az ország megtámadása esetén nem kellett kikérni az országgyűlés véleményét hadüzenethez, márpedig az akkori magyar vezetés a kassai bombázást szovjet agressziónak ítélte meg. Az ezzel kapcsolatos vádak közül egyedül a már említett szovjet üzenet eltitkolása miatt lehetett jogi szempontból Bárdossy viselkedése vitatható, ugyanakkor a tárgyalás során Bárdossy végig azt állította, hogy ő nem titkolta el az orosz ajánlatot, és ezzel szemben csak tanúvallomások álltak, melyek hitelessége a Bárczy ügy ismeretében bizonytalan. A harmadik vádpont az amerikaiaknak és briteknek küldött hadüzenet volt. Azonban ezek a vádpontok sem voltak helytállóak. Nagy-Británniának nem a magyar kormány üzent hadat, hanem pont fordítva történt, a Szovjetunió elleni támadás miatt a britek üzentek hadat Magyarországnak. Bárdossy meg tudta indokolni az USA elleni hadüzenet jogosságát is: nemzetközi szerződés kötelzte a hadüzentre. Ugyanis 1941 decemberétől Japán és az USA között kitört a háború, és Magyarország még a háború előtt kötött aláírt egy szerződést, melynek értelmében kötelezettséget vállalt, hogy hadba lép bárki ellen, aki Japánnak hadat üzen. (ez volt a Háromhatalmi Egyezmény, amit eredetileg Japán, Németország és Olaszország kötött, és a szövetségesek kölcsönös segítséget ígértek egymásnak háborús helyzetben.) Ráadásul az angolszászok elleni hadüzeneteknek 1944 végéig nem volt igazi következménye, tényleges harci tevékenység egyik állam ellen sem folyt, jellemző módon az amerikai Kongresszus hónapokig nem is foglalkozott a magyar hadüzenettel. Bárdossy ellen a negyedik vádpont a leváltását követő politikai tevékenysége volt. Bárdossy politikailag támogatta ugyan a nyilas hatalomátvételt, de 1942-es eltávolítása után nem volt igazi politikai súlya, nem volt vezetője egyetlen szervezetnek sem, nem volt döntési pozícióban a nyilas háborús bűntettek idején. A kivégzés óta legendák keringtek Bárdossy bátor viselkedéséről a tárgyalóteremben és a kivégzés előtt. Az ítélethírdetés után azt mondta, hogy "a népbíróság nem foszthat meg nyugott lelkiismeretemtől" és az akasztófa alatt hazafias felkiáltással búcsúzott az élettől. Érdekes megjegyezni, hogy felettesének, Horthy Miklósnak kiadatását soha nem kérte a magyar állam, és nem került így bíróság elé sem, Portugáliába emigrált, és ott élt haláláig. Pedig Bárdossy egyetlen lépést sem tehetett Horthy egyetértése nélkül, és sokszor határozott utasítása nélkül sem. Ezt bizonyítja, hogy amikor terhessé vált a kormányzó számára, egyszerűen leváltotta őt. Így ha Horthyt nem tekintjük háborús bűnösnek, akkor első számú végrehajtója sem lehet az. Márpedig Horthy újratemetésekor az Antall kormány több tagja személyes megjelenésével a hivatalos magyar politika kiállt a kormányzó mellett.
A Legfelsőbb Ügyészség különösen nehéz helyzetbe került. Jogilag nehéz lesz bizonyítani Bárdossy háborús bűneit, ugyanakkor nehezen vállalható annak az embernek a rehabilitálása, aki mindent megtett azért, hogy Magyarország a nácik oldalán belekeveredjen a második világháborúba, döntéseivel közvetetten majd' egymillió magyar állampolgár halálát okozva. Az ügyészségen hamarosan megkezdik a perújrafelvételi kérelem megalapozottságának vizsgálatát, ami önmagában hónapokig tarthat. A végső döntésig akár évek telhetnek el.
"Bardossy miniszterelnok: valamennyi miniszter ur allaspontjat kerem.
Keresztes-Fischer Ferenc belugyminiszter: varni. Ezt a legitamadast nem veszi komoly akcionak. Ha arra kerul sor, ez is egy ok lesz. A nemetekkel nincs tisztazva, ma meg korai.
Radocsay Laszlo igazsagugy-miniszter: osztja a belugyminiszter ur allaspontjat, de a megerositest helyesli hatarainkon.
Bardossy miniszterelnok: valamit tennunk kell. Ez a tamadas a nemetek allaspontjat is modositani fogja.
Bartha Karoly honvedelmi miniszter: ez az utolso alkalom, hogy meg a nemetek oldalan becsulettel reszt vehetunk az oroszok elleni haboruban. Elrendelem a mozgositast.
Homan Balint vallas- es kozoktatasi miniszter: tajekoztatni kellene a kabinetet, hogy mi tortent.
Bardossy Laszlo miniszterelnok: Nemetorszag reszerol, illetve Nemetorszagon belul a politikai vonalon semmifele keres vagy kivansag nem merult fel. En probaltam baro Weizsackert a nemet birodalmi kulugyminiszterium allamtitkarat, amikor o Budapesten idozott mint maganember, par hettel ezelott nyilatkozatra birni, egy nemet-orosz konfliktus eshetosegei irant. O huvosen kitert azzal, hogy nincs oroszkerdes. Sztojay Dome berlini kovetunk kezdettol fogva surgette, alljunk aktive a nemet vonal melle. Tehat ugy a magyar kulugyminiszterium, mint berlini kovetunk probalta tisztazni a helyzetet. Junius 18-an a budapesti nemet kovet csak annyit kozolt, hogy ajanlatos volna defenziv rendszabalyokat foganatositanunk. Ezutan kovetkezett egy momentum a katonai vonalon: Halder vezerezredes, a nemet vezerkar fonoke, repulogepen Budapestet erintette es targyalt Werth Henrik vezerezredessel, a Honvedvezerkar fonokevel. Vasarnap, junius 22-en a budapesti nemet kovet, von Erdmannsdorff kozolte velem mint kulugyminiszterrel, hogy vasarnap reggel 4 ora ota hadiallapot allott be Nemetorszag es Oroszorszag kozott. Erdmannsdorff nemet kovet egy levelet adott at Hitler reszerol a kormanyzonak. Hitler ebben kozli a kormanyzoval a hadiallapot bealltat Nemetorszag es Oroszorszag kozott es hozzafuzi, hogy remeli, hogy a Nemet Birodalom ezen hatarozasat meltanyolni fogjak Magyarorszagon. Semmi mas kozles. Most kapott Werth Henrik vezerezredes Halder vezerezredestol egy kozlest: 'Die deutsche Heeresleitung ware dankbar, wenn Ungarn mittun konnte' [A nemet katonai vezetes halas lenne, ha Magyarorszag kozremukodne]. Werth erre azt valaszolta Heldernek, hogy ezt kozolni fogja a magyar kormannyal. En kozolven azt a kormanyzo urral, o kijelentette, hogy ez politikai kerdes, es azert a birodalmi kormany kozolje a velemenyet.
Keresztes-Fischer Ferenc belugyminiszter: a miniszterelnok ur hivatkozik az orszag kozvelemenyere, amely elott az orosz bolsevizmus elleni kuzdelem ugyan lehet szimpatikus, de ez nem iranyado, ha arra kell elhataroznunk magunkat, hogy egy nagyhatalom ellen hadba menjunk. Magyarorszagnak nem erdeke, hogy Oroszorszag ellen haborut viseljunk. Az lehetseges, hogy retorziokeppen egy repulogepet kuldjunk. Offenzivara nem eleg eros a hadseregunk. Komolyan reszt venni nem tudunk. Befele lehet ez egy gesztus, de kifele nem fogunk jo pontot kapni a nemeteknel, viszont az osszes konzekvenciat is viselni fogjuk, hogy egy nagyhatalom ellen haborut kezdunk.
Bardossy Laszlo miniszterelnok: az olaszok 3 motorizalt dandarral es egy lovashadosztallyal fognak Magyarorszagon keresztul atvonulni az oroszok ellen. Tegyunk tehat valamit nagyon hirtelen. Lenyeg: erre az utesre visszaussunk.
Homan Balint vallas- es kozoktatasugyi miniszter: Oroszorszag leveretese utan latba fog esni Del-Erdely kerdese. A romanoknak Besszarabiat kell benepesiteni romanokkal. Helyeslem a honvedelmi miniszter ur allaspontjat. En minden korulmenyek kozott emellett vagyok, azert is, mert a nemet hadvezetoseg magyarbarat. Tehat gyorsan reszt venni most 6000 emberrel, aratas utan tobbel. Nem osztom a belugyminiszter ur velemenyet, hogy csak akkor vegyunk reszt, ha a nemetek kovetelik.
Bartha Karoly honvedelmi miniszter: a nemet katonai korok azt mondjak a magyar katonai koroknek: nektek Szlovakiaban es Erdelyben elintezetlen ugyeitek vannak.
Keresztes-Fischer Ferenc belugyminiszter: nekunk az orszag erdeket kell neznunk. Ez egy hangulati kerdes, nem kell beugranunk.
Bardossy Laszlo miniszterelnok: Erdemeket nem tudunk keresni. Mindenki reszt vesz, csak mi nem. Mi az orszag erdekeben tennok ezt meg.
Remenyi-Schneller Lajos penzugyminiszter: Osztom Homan allaspontjat. Nekimenni 6000 emberrel most aratas elott. Tenyleg ott allunk, hogy az egyeduliek vagyunk, akik kivul maradnak a bolsevizmus elleni felvonulasban.
Baro Banffy Daniel foldmuvelesugyi miniszter: a nemetek nem szorulnak most reank, nehogy a szamlat benyujtsuk naluk Del-Erdelyre vonatkozolag. Nem fogjak ugyan elitelni, ha reszt veszunk, de javunkra sem irni. Kisebb meretu keszultseg tekinteteben osztja az elotte szolo miniszter urak velemenyet, de egy kisebb meretu akciot is melloznek. E tekintetben osztja a belugyminiszter ur velemenyet.
Bardossy Laszlo miniszterelnok: szarazfoldi akciot most nem tennek.
Bartha Karoly honvedelmi miniszter: csak amennyiben folenyben erezzuk magunkat.
Keresztes-Fischer Ferenc belugyminiszter: nem gondoljatok meg, ha meginditunk egy lavinat, az hova fog vezetni!
Bardossy Laszlo miniszterelnok: ha valamit teszunk, akkor mondhatjuk, hogy katonai es gazdasagi szempontbol most ezt megtettuk es ez volt a maximum. De ha kesobb a nemetek kerik, hogy most tessek nagyobb erokkel reszt venni, ugy mi akkor mondhatjuk, hogy ezen tul nem lehet.
Baro Banffy Daniel foldmivelesugyi miniszter: ha az oroszok megrakjak a nemeteket, ugy Magyarorszag sorsa meg van pecsetelve. Ellene van. Osztja a belugyminiszter ur nezetet.
Bartha Karoly vezerezredes, honvedelmi miniszter: Magyarorszag az egyeduli orszag, amely nincs haboruban a Szovjettel.
Bardossy Laszlo miniszterelnok: nem hiszem, hogy tendencia van abban, hogy a nemetek elozetesen kozlest tettek. Ha a kassai legitamadas nem jon, ugy nem tettem volna semmi akciot. De mert megtortent a tamadas, akkor hatranyba kerulunk. A szlovakok erdemszerzes miatt leptek be a haboruba az oroszok ellen, es nem nemet pressziora. Ha most relative szuk eszkozokkel tesszuk, akkor kevesebb aldozatot kell hoznunk.
Keresztes-Fischer Ferenc belugyminiszter: ellenzem a hadjaratot, ellenzem a mozgositast, Nemetorszag megkerdezese nelkul.
Homan Balint vallas- es kozoktatasugyi miniszter: mi mindig hangoztatjuk szuverenitasunkat, miert kell elozetesen Nemetorszagot megkerdezni?
Bardossy Laszlo miniszterelnok: kaptunk katonai vonalon egy katonai szuggesztiot. Komoly-e ez, kerdeztuk a nemet kormanyt.
Keresztes-Fischer Ferenc belugyminiszter: ha a nemet politikai vonal azonositja magat a nemet katonai vonallal, akkor mas a helyzet.
Bardossy Laszlo miniszterelnok: osszegezhetem-e akkor a minisztertanacs velemenyet? A kormany egyseges abban, hogy miutan repulotamadas tortent, repulogepeink meg ma visszaussenek ezen tamadasra. Ezt mint a minisztertancs egyhangu hatarozatat kimondom. A masik kerdesben, hogy jelentsuk-e hadiallapotot bealltat Magyarorszag es Szovjet-Oroszorszag kozott, a belugyminiszter ur ellene van, a tobbi miniszter ur hozzajarul. Harmadszor kerem a miniszter urat, hogy csak limitalt erok vetessenek igenybe.
Bartha Karoly honvedelmi miniszter: a ket motorizalt dandar es a lovasdandar es a hataron levok vetetnek igenybe.
Bardossy Laszlo miniszterelnok: kizartnak tartom, hogy ezek utan kimaradhatunk Szlovakia es Olaszorszag belepese utan. Kerem bevonni a minisztertancs jegyzokonyvebe, hogy a lehetosegig limitalt erokkel vegyunk reszt. Kerem a honvedelmi miniszter urat, kozolje a vezerkar fonokevel, hogy csak akkor vetheti be a limitalt eroket a velunk szembenallo oroszokkal, ha ezen erok lenyegesen gyengebbek. Szoval nem szabad huszarstikliket kezdemenyezni.
Keresztes-Fischer Ferenc belugyminiszter: ha mi azt mondjuk, hogy hadiallapot, akkor mi mar nem kothetjuk meg a Honvedvezerkar fonokenek a kezet. Ez mar vegrehajtas.
Bardossy Laszlo miniszterelnok: tehat deklaraljuk a hadiallapotot?
Bartha honvedelmi miniszter: Deklaraljuk a hadiallapotot!
Keresztes-Fischer Ferenc belugyminiszter: En nem. En ellenzem.
Varga Jozsef iparugyi miniszter: Ne siessunk, aludjunk ra egyet.
Bardossy Laszlo miniszterelnok: Tehat akkor egyhangu a retorzio. A minisztertanacs hatarozata a kovetkezo: a kormany egyhangulag elhatarozza, hogy szuksegesnek tartja azonnali retorziokeppen, hogy repulogepeink meg ma visszaussenek azon tamdasra, amelyet a mai napon szovjet repulogepek inteztek a korosmezoi robogo vonat, majd Kassa varos ellen. A belugyminiszter ur nem latja annak szukseget, hogy mar ma kimondassek az, hogy hadiallapotban levonek tekintjuk magunkat Oroszorszaggal szemben. Ezen allasponthoz csatlakozott felszolalasaban az igazsagugy-miniszter ur, a foldmivelesugyi miniszter ur es az iparugyi miniszter ur. A kozellatasi tarca nelkuli miniszter ur, Laky Dezso, nem vett reszt a minisztertanacson. A kormany tobbi tagjainak ezen allasponttal szemben az az elhatarozasa, hogy a legitamadasi retorzio mellett egyidejuleg kimondassek az, hogy a szovjet legi haderonek a mai nap folyaman magyar terulet ellen intezet ismetelt nepjogellenes, indokolatlan es provokalatlan tamadasai kovetkezteben Magyarorszag a hadiallapotot a Szovjetunioval beallottnak tekinti. A penzugyminiszter, a vallas- es kozoktatasugyi miniszter es a honvedelmi miniszter urak tehat a miniszterelnok es a kulugyminiszter ur allaspontjat fogadjak el. A miniszterelnok ur javaslatara a minisztertanacs ugy hatarozott, hogy Magyarorszag a lehetosegig limitalt erokkel vesz reszt az Oroszorszag elleni katonai akcioban.
Forrásom hivatalos NATO kutatásokon alapszik:
1941 nyarán 4 millió orosz katona állt a keleti szovjet határon.
Cél: Nyugat-Európa teljes megszállása.
Menete: 1941 július 8-: a támadó erő kissebbik fele leróhanja a Lengyelországban állomásozó német hadsereget, illetve leköti, míg a főerők, több mint 2,5 millió katona koncentrált páncélostámogatással "átszalad" MO-on Romániát is ártatlanítva és Ausztrián keresztül NémO belsejébe hatol.
Esély: Arra, hogy az oroszok meg kell, hogy álljanak Portugália előtt: majdnem zéro.
Ezzel szemben NémO előbb lépett, szétkergette és lemészárolta a meglepett oroszokat. Jellemző, hogy annyi tartalék volt keleten, hogy még így is eljutottak Berlinig.
A mi szempontunk: nem sok. 16 napon múlt, hogy Budapest nem esett el még 41 júliusában, de végül ugyanott kötöttünk ki.
Egyébként a kép akkor állt végleg össze az amerikai hadtörténészeknek amikor nemrég hozzájuthattak szovjet arhívumokhoz.
Nektek meg Sztálinéra, de nem várjuk meg, míg felnőttök addig.
(Az MSZP baloldali tagozata évek óta kűzd Sztálin rehabilitálásáért Krausz Tamás és Balog Sándor vezetésével.)
Egy politikust nem ment, hogy rossz adatok álltak rendelkezésére, az eredmény minősít, az pedig katasztrófális volt mind emberveszteségben, mind anyagi veszteségben, ráadásul vörös szőnyegen jöhettek be az oroszok.
Churcill az angol birodalmat védte, Bárdossy támadott, ez némi különbség.
"A politikai kurzus a revizóban volt érdekelt.
Ezt csak a németeknek megszolgálva lehetett kiérdemelni.
A németek elöre fizettek a felvidékkel és Čszak-Erdélyel.
Egy "gáláns magyar ur" ilyen helyzetben nem löki félre az ezüsttálcán benyujtott számlát."
Mindezt nem is vitatom (remélem Mika W. is olvassa, mert o is címzett nekem hasonlókat,és még nemválaszoltam rá). A bolsevik veszély elhárításában viszont továbbra is tartom véleményem. Talán a veszély megítélése túlzott volt, de az létezett. Visszautalnék tegnapi Churchillel kapcsolatos beírásomra -remélem olvastad. Bárdossynak bunössége annyi a kérdésben, mint C-nek abban, hogy a Távol-Keleten folytatta a háborút -ha úgy tetszik fölöslegesen mintegy félmillió brit áldozattal, hiszen, mint tudjuk, a gyarmatbirodalom bukott.
B. felelosségét nem vitatom, bunösségét igen a korábban leírtak miatt!
üdv
t.
Van szerencsém oket is olvasni természetesen - de írásaikban legtöbbször provokatív elemeket vélek felfedezni. Provokatív véleményeket az ember akkor ír le, amikor gerjesztenei akar indulatokat, illetve akkor, ha válaszolni akar rájuk! Nos arról, hogy ki kit gerjeszt nem nyitnék vitát itt? Véleményem szerint erre a válasz nem az indexen keresendo, hanem felelos politikusaink felelotlen (sajnos mindkét oldalon szép számmal akadnak ilyenek) megnyilvánulásaiban! Ez a folyamat csak akkor szakad meg, ha e megnyilvánulásoknak táptalaja nem lesz a választópolgárok körében. Ebbol kifolyólag pedig - hidd el, oszintén mondom - nem értek egyet többek között az álatalad is említett asztaltársaknak higgadságtól teljesen mentes provokatív megnyilvánulásaival sem!
üdvözlettel
totola
