És az teljesen elképzelhetetlen számodra, hogy a fűtőszál anyagának készítésekor egy kis olyan anyagot is belekevernek az ötvözetbe, amit az NTC érzékelők gyártásánál használnak? Pl pont azért, hogy hidegen is ugyanannyi legyen az ellenállása, mint melegen (ne kelljen a fűtést lágyindítóval indítani).
"több olyan fűtőszálas készülékkel találkoztam, aminek az ellenállása hidegen ugyanannyi volt, mit forrón. Úgy látszik, hogy a fűtőszálak anyagát mostanában olyan keverékből csinálják, amink részben NTC tulajdonságai is vannak."
kecske, hol találkoztál velük? Az utcán sétálva? Mondd, most ugyanannyi, vagy NTC tulajdonságai is vannak? Beteg vagy, nem érzed jól magad?
Az utóbbi időben több olyan fűtőszálas készülékkel találkoztam, aminek az ellenállása hidegen ugyanannyi volt, mit forrón. Úgy látszik, hogy a fűtőszálak anyagát mostanában olyan keverékből csinálják, amink részben NTC tulajdonságai is vannak. Tehát lassan el lehet felejteni azokat számításokat, hogy pl egy hősugárzónak forrón sokkal nagyobb az ellenállása mint hidegen (pl lágyindító tervezéskor).
A villanyszerelők nem szokták meg, hogy a kétvezetékes mérőeszköz szabadon lógó vezetékén akár halálos áramütést is lehet kapni.
Ezért is kell KÉT gombot is nyomni (két kézzel) azokon a feszültségvizygálókon, amelyek kérésre 30+ miliampert is tudnak produkálni.
5 wattos izzók voltak a régi jelzőlámpákban is. Érdekesség, hogy egy (1 db!) ilyen izzóból készült próbalámpa 380V-ra téve csak kb 1 másodperc múlva égett ki, tehát akinek gyors volt a keze, az egy ilyen próbalámpát akár sokáig is használhatott.
"A "forróellenállás" az a névleges teljesítményt kiadó ellenállás, egy 15 W-os ízzó egy 230 V-os feszültségforrásra kapcsolva, a számítás szerint egy 15/230=65 mA"
Ez eddig igaz.
A wolfram ellenállása hőmérsékletfüggő. Ha az izzóra fele feszültség esik, akkor nem lesz a wolfram ellenállása (forróellenállás) ennyi. Hidegen jelentősen kisebb az izzó ellenállása. Ha fele feszültség esik az izzóra, akkor a teljesítménye az izzónak negyede lesz(P=U2/R). Különben sem állandó az izzó ellenállása, hiszen hőmérsékletfüggő a wolfram esetében.
"amelyből az ohm törvény értelmében 230/0,065=3526 ohm jön ki egy ízzóra, egyenként, még akkor is, ha a próbalámpában két izzó van."
Ez nem igaz.
Azt mondtad, 40 mA folyik át a két izzó sorbakötése esetén. Ennyi folyik át mindkét izzón, mert sorba vannak kötve.
Egy-egy izzónak az ellenállása ebben az esetben: R=U/I= 115/0,040=2875 Ohm. A kettőé együtt Re=R1+R2=5750 Ohm.
A két sorba kötött teljesítménye: P=U*I=230*0.040=9,2W
A "forróellenállás" az a névleges teljesítményt kiadó ellenállás, egy 15 W-os ízzó egy 230 V-os feszültségforrásra kapcsolva, a számítás szerint egy 15/230=65 mA áramot vesz fel, amelyből az ohm törvény értelmében 230/0,065=3526 ohm jön ki egy ízzóra, egyenként, még akkor is, ha a próbalámpában két izzó van.
Több sebből vérzik az eszmefuttatás. Ha ez igaz lenne, akkor 2875 Ohm lenne egy-egy izzó ellenállása.
"Teljes feszültségre kapcsolva a 15 W-ből az jön ki, hogy 3540 ohm a forróellenállása."
Nem értem ezt a mondatot, mert esetünkben fél feszültség esik az izzóra.
Szerencsére nálunk volt a gyárban E14-es hűtőszekrénybe való "tompafejű" izzó, ami nekem még mindig megvan és jó is. Hogy hány wattos azt már nem lehet leolvasni róla. Van 3 db műszerem, de egyikben sem jó az elem. Szégyen ide-oda, de az autó csomagtartójában sínylődtek évek óta, az elemek biztosan nem jók bennük, de van egy rossz érzésem, hogy a hőség is megviselhette őket, így most nem tudok velük érni, de előbb vagy utóbb megoldom a problémát.
Hogy az elektronikusok - LED-esek lecsapják-e, vagy nem, az attól függ. Emlékszem, mikor a Weidmüller bemutatta az elsőt a nagyvállalatnál (tán még a módszerváltás előtt), és én felszólaltam, hogy ez nem jó a feszültség nélküli állapot ellenőrzésére, mert ahhoz ugye az MSZ 1585 szerint kell a 20-60 mA közötti áram. Mire azt mondták a buta weidmülleresek, a buta vállalati vezetők bólogatása közben, hogy tudjuk, hogy arra nem jó, de figyelemfelhívásra, hogy esetleg van itt valami, arra jó. Hogy minek még egy haszontalan valami a táskában, arról már nem esett szó. :D De aztán Weidmüllerék felfejlődtek, és megjelent náluk is a nyomógombbal kapcsolható terhelő ellenállásos kivitel, melyet meg is vettek a cégek zsákszámra. Valahogy nálam is landolt egy, már kb 30 éve jól szolgál, de egyéb okokból beszereztem egy jobbfajta FLUKE-t. :D
A Weidmüller 55 mA-t jelent a gombnyomásra, anélkül 0,3 mA-t.
A FLUKE T-130 az kb 32 mA-t jelent a gombnyomásra, anélkül 1 mA körül.
De ezek, beleértve a 30 éves Weidmüllert is, 6-700 V-ig használhatóak, természetesen az áramok akkor nagyobbak.
Van még egy harmadik is, na, az igazi tsz-melléküzemágas rondaság - bár már a módszerváltás utáni időszakból, rémes szappantartóba szerelve, az is ilyen áramokat jelent, 20-60 mA közöttit (? egy műszaki leírásban ezt így látni, az elég ciki...) és 1 mA-t.
Viszont olyan nem nagyon van, ami a 20-60 mA-t állandóra kibírná.
Venni nyilván csak olyant szabad, amin van terhelő ellenállás.
Ez a 220-230 V 15 W E14-es foglalatú tompafejű izzó (azt hiszem, 30 éve ezt hívtuk hűtőszekrény világításnak) hidegen 510 ohm ellenállású.
A kettő darab izzó sorbakötve 230 V--ra kb 40 mA terhelést jelent. Ebből az egyik ellenállása így félmelegen 1430 ohm.
Teljes feszültségre kapcsolva a 15 W-ből az jön ki, hogy 3540 ohm a forróellenállása.
Az igazán kispályások E27-es foglalatú izzőkból összegyakott próbalámpával jártak, mert az a vállalati raktárból is beszerezhető volt. Az E14-es es hűtőszekrényizzó az úriemberesebb volt
Nem tudom, van-e értelme bonyolítani a próbalámpa kérdését. Mivel sora vannak kötve az izzók, fele feszültség esik egy-egy izzóra. Nem éri el az üzemi hőmérsékletet, jelentősen kisebb lesz az ellenállása, így jóval nagyobb áram fog átfolyni rajta.
Ha jól számolom akkor 7W már fixen le kell hogy csapja a FI-t, de ugye a tapasztalatok szerint ennél kevesebb a tipikus. Nem tudom milyen izzó van a próbalámpádban, de max 1-2W lehet darabja, ha ezt tudja.
Életvédelmi okokból kell az áramot korlátozni 60 mA alá. A szabványos módszer a 2 db sorbakötött 15 W-os izzó (a terhelő ellenállásos kétpólusú feszültségvizsgálón vagy voltmérőn, meg egyéb furmányosabb módszeren kívül).
(lehet, hogy félreértünk valamit, remélhetőleg ki fog derülni, hogy mi történt itt pontosan.
Azt gondolom, hogy egy AVK előtt szétválasztott védőföld - 0 esetében egy mezei 60 wattos izzónak azonnal le kell ütnie a 30 mA-s (jól működő) AVK-t a fázis és a védőföld között (az elosztó tábla utána, szabályos bekötés esetében))
