Tanácsot szeretnék kérni. Vállalkozó orvos vagyok és most készítettem egy könyvet. Nem szakkönyv, ez egy úti élményeket tartalmazó könyv. A könyv bolti eladásra nem kerül, jómagam gondoskodom az eladásról (kluboknak, egyesületeknek, magánszemélyeknek, stb)
Kérdéseim: Számlát, vagy nyugtát kell-e adnom a vevőknek? Ha mondjuk egy könyvbemutatón 10 fő vesz á 1db könyvet, akkor a pénztárkönyvembe külön kell -e beírnom a 10 eladott könyv nyugtáját, vagy egy tételben beirhatom-e a 10 drb eladott könyvet, mint bevételt? Szíves válaszokat előre is köszönöm.
Adóhivatalban (Győrben) nem tudtak felvilágosítást adni.
Elnézést az ismétlésért, de lassan egy hónapja feltettem a kérdésem és itt sem, de máshol sem kaptam egyértelmű választ.
A következő kérdésem lenne a szakértő tagsághoz:
Van egy Bt. aminek a szabályoknak megfelelően van egy belgatja és egy kültagja. Induláskor a kültag nyugdíjas volt, csak a "nevét" és betett tőkéjét adta a cégnek. Aktív tevékenységet sosem végzett a cégben. A beltag főállásban dolgozott bő öt évig a Bt.-ben, majd a változások és biztosabb jövedelem miatt jobbnak látta egy alkalmazotti főállást. Így megvan a fix jövedelem, aminek a járulékait a munkaadó fizeti. A céggel kapcsolatban maradt az ÁFA, TA, IPA, tehát néhány apróság. A cég amúgy speciális web tár szolgáltatásokat nyújt, efektíve nagy munka nincs benne. A már kifejlesztett alkalmazásokért, a webhelyek használatáért fizetnek havi díjat. Tehát nincs efektíve nagy költsége pl. iroda bérlet, energia, stb. stb. Csak szerver csatlakozás havi díja van és ennyi.
Most jönnek a fő kérdések:
Amennyiben a beltag kap egy jó ajánlatot egy EU-s országban és ott szertné folytatni a főállását a Bt. mehet-e tovább úgy mint eddig? Azaz mivel nem a Bt-ből származik jövedelme, így csak ÁFA, TA, IPA maradna??
Amennyiben a fentiekben vázolt megoldás nem megy, akkor ha a kültag aki nyugdíjas venné át a cégvezetés feladatait, ami annyiból áll, hogy havi néhány tíz számlát kiállít és postára ad, akkor hogyan tovább??
Méeg annyit szeretnék,kérdezni,hogy a piacon,ha árulok akkor ugye kell,kitenni cégtáblát. ez elég vagy kell mást is kitenni? pl vásárlók könyve,kihez fordulhatnak a vevők a panasszal stb
Most lettem egyéni vállalkozó,és piacon fogok használt ruhát árulni.Az okmányirodában azt mondták,hogy ehez nem kell kereskedői végzettség. Ugye ez igaz?
Az x nap itt értelmezhetetlen, véletlenszerű eloszlású és összegű számlaadásnál, maximum azt lehet mondani, hogy az éves számlaadás nagyobb a meghatározott minimumnál, így nyugdíjjogosultság szempontjából az egész év játszik.
Tehát egyéni vállalkozóként a számlán szereplő összegből nekem kellene mindent befizetni, így önálló tevékenységet végző magánszemélyként viszont nekem most csak az szja-t kell bevallanom és befizetnem, a munkáltatói és munkavállalói járulékokat viszont a számla befogadójának?
Ehhez viszont le kell vonni az egészségbiztosítási és a nyugdijbiztosítási járulékot is. Tehát arányaiban jóval kevesebbet kap kézhez a - példánál maradva - 100 ezer forintból, mint abban az esetben, ha csak szja-t vonnak belőle...
Ahogy Te felvetetted, ez a kis "nüansz" mintha elfelejtődött volna.
Nem akarok, ha nem kötelező. Az egészségbiztosításom a minimális fix összeggel megvan. Az a kérdés, hogy nekem vagy a számla befogadójának mit kell kötelezően. Nekem a 27%-os egészségbiztosítást, vagy a nem munkaadónak a bérköltség szja-n felüli összes terhét, vagy máshogyan van?
Ez nem így van. Ha egy adott hónapban mondjuk 100ezret keresel, az nyugdíjra, egészségügyi ellátásra, táppénzre is jogosít. Csak munkanélküli ellátást nem kapsz.
Mindezt úgy, hogy sem munkaviszonyom, sem nyugdíjjogosultságom, sem egészségbiztosításom nem lesz belőle az egyébként is meghatározhatatlan időtartamra? Ez így furcsa és versenyképtelen konstrukció.