Koszonom - azt hiszem megprobalom... egyik evben az eros hurrikan az egyet elegge megdontott... kar volt kivagni az egeszet, eleg lett volna csonkitani.... eleg oregek mar, vagy 20 evesek, ideje fiatalitani oket!
Mi az ifjitasos modszer? Nekem egy hibiszkus sovenyem van, ami haz magassagura no meg. A teteje boors, viragos - de az alta mar nem annyira. Par evvel ezelott "lefejeztuk", kb embermagassagura, amit letra nelkul lehetett csinalni. Most megint magas - igaz azota semmit sem tettunk vele.
Az also reszet nem akarom nagyon bozontosra, mert elegge ala nottek a hortenziak - de jo lenne valami ifjusagot lehelni bele....
1971-ben ültettem, és ha évente csak néhány cm-t is, de egyre magasodott. Aztán vagy 20 éve az 'ifjításos' módszerre tértem rá és azóta tartja a magasságot. (Először a földön állva kényelmesen nyírtam sövényvágó ollóval. Aztán egyre kényelmetlenebbűl, 'kapaszkodva'. Aztán kisebb, majd nagyobb állványról, végül rájöttem az ifjításos módszerre.) Nem kevés sövényről van szó!
A narancseper erőteljesen igyekszik felfele. Én a kívánt magasság elérése után minden évben egyszer a tetejét visszavágtam néhány centivel feljebb, mint az előző évben. Közben minden negyedik tövet 10-20 centivel vágtam vissza kétkaros ollóval esetleg fűrésszel. Következő évben a következő negyedikeket, igy négyévente visszaifjodott, maradt a magasság.
Az oldalát minden évben kétszer nyírtam, nyáron és télen. Az alját, hogy sűrűbb legyen, beültettem tűztövissel.
A kerítés áthatolhatatlan ma is /30 éve/, ember és állat egyaránt tiszteli!
Ez most apóshoz kellene. Nagyon a faluvégen laknak, bejárnak hozzá a vadak, nyulak, néha őz. Mondtam, hogy kitalálok valamit (de persze majd ő okos lesz)... Mondta, hogy idén szeretne gyümölcsfákat telepíteni, persze segítek, de ha lerágja a kérgét valami állat, annak nem sok értelme van :(
A tüskésszeder hajtásvégei gyökeresedtek le. Egy idő után áthatolhatatlanná vált. Az elöregedett hajtásokat is benne hagyva (úgy az igazi), nem valami szép. A túztövis szép is, jó is!
Gondolom a tüskés verzió. Sarjadzott vagy az ágai gyökeresedtek le? Évente kétszer elég lenne karban tartani? Tanácsolnál valamit a karbantartást illetően? Még nincs meg, de szerintem jó ötlet.
Jó hosszú (majd 100 méter) patakpartot kellene sövényesíteni. Azt gondoltam, hogy a virágoskertnél nagy bokorrózsákat, a gyümölcsösnél a szedret, hátrébb tűztövist használnék. Remélem ez az őzikéket és a kétlábúakat is távoltartja, kis fákat akarok ültetni a kertbe, nem lenne jó ha lelegelnék a fiatal hajtásokat, vagy megrágnák a kérget. Van esetleg még valami ötlete valakinek?
Egy időben az volt a drótkerítésem védelmezője. A drótot mindig kibontották, kivágták a gyümölcsöt meglopták. A szedret tisztelték, elkerülték. Később elburjánzott, alig bírtam vele.
Kíváncsiságból, valaki nevelt már szedret sövényként? Jó lenne a bogyós a kölköknek, van tüskés és tüskétlen változatom is, de talán a tüskék hasznosabb sövénynek, és azt fel tudom "emelni" embermagasságúra is. Azon már az őzike sem akar átjönni, remélem. Mi a véleményetek?
A prágai bangitáról azt írják, hogy késő tavasszal, kora nyáron virágzik. A kikeleti bangita ami ilyen korán virágzik, az viszont télen lehullajtja leveleit.
Van egy Viburnum faj(ta) a sövényben(a jukkák mögött), olyan télizöldként viselkedik elég, ritka ág állású, sajnos név nélkül vettem a kertészetben, elég korán virágzik, jó idő esetén már február végén, talán Prágai bangita a neve
szilva alakú termése van.