Ez itt 1 másodpercen belül van éves viszonylatban, a legjobb GS meg 5 másodpercet garantál.
A Seikonál teljesen irányt tévesztettek, gyártják a sok Rolex-epigont, egy hulladék 6R szerkezetes óráért is 6 kilókat kérnek a boltban, egy jobb GS automata titán tokban 5 millió felett, vicc az egész. 3000 meg 5000 darabos "limitáció" -val hülyítik a jónépet. És megkajálják az emberek. Azután eladáskor - mert megunták - jön a kijózanodás, a használt GS árak a béka segge alatt, úgy, hogy a vevő nem is jön meg legtöbbször.
Nos, mivel ugye az összes felhúzható modern órának mozgó rugóháza van (ahol a rugómagon keresztül húzzuk fel a rugót - aztán a forgó rugóház adja át az energiát a szerkezetnek), így egy differenciálműre van szükség, ami a rugómag és a rugóház közötti fordulatszám-különbséget méri meg. Sokféle megoldás létezik, van olyan is, ami szó szerint egy autó differenciál-művére hasonlít, a rugóház és a rugómag közé be van iktatva egy planéta-kerék, aminek a fordulatszáma a kettő különbsége. A legtöbb esetben igyekeznek lapos megoldást találni, így van egy fogaskerék, aminek kb: a fél sugarán van egy tengely, azon ül egy planéta kerék, és ezek közé iktatják a kijelző-mechanizmust, valahogy így:
A Grand Seiko esetében amúgy konkrétan ezt a megoldást alkalmazzák:
Kedves APT, ha már újra szakmázunk. Volt jó pár éve egy Spring Drive-om. Volt rajta járástartalék kijelző. No, annak a működését hogy képzeljem el? A rugóháztól megy egy áttételen keresztül, merthogy a lejárt és a full felhúzott pozíció az fix?
Ó, hát ez a Citizen már nem az a Citizen, és amúgy a 80-90-es évek a Seiko-t is nagyon megviselte, azért ők is jócskán alább adták. Egyébként furcsa, de a ma kapható Citizen órákból nekem sem tetszik kb: egyik sem, hozzáteszem, a Casiótól is olyan retró érzésem van, de azért az tetszik, és szerintem napi használatra nagyon alkalmas órákat gyártanak. Csak lassan ezt az egész kategóriát megkérdőjelezik a mindenféle olcsóbb okosórák-okoskarkötők (persze ők is felültek erre a vonatra ma már).
De tényleg az van, hogy a mindennapos futáshoz amúgy is állandóan hordott kis gyösz aktivitásmérő "okoskarkötőm" mellett valami G-Shock vagy bármi más digitális óra viselésének nem látom egyszerűen értelmét. Egy szép és nívós mechanikus-mutatós órát viszont szívesen felveszek mégis mellé - nem, mert szükséges, hanem mert ez "nekem jó érzés, kell". Nyilván nem szólnak emellett sem észérvek - de emocionálisak igen. Ez viszont szubjektív, más másképpen láthatja.
Igen jó pontosság, sőt! Most nehogy magadra vedd, csak beszélgetünk (tudom sok gyűjtő érzékeny a gyűjteményére) szóval a Citizen az egyetlen óramárka amivel engem ki lehetne kergetni a világból, 15146846884114 különböző típusú órát gyárt egy időben, és érzésre a formaterveket azoktól kéri, akikre a Casiónak sem volt szüksége :)
A digitális trimmer pont azt jelenti, amiről beszéltünk - egy belső regisztert egy korrekciós értékkel, amit gondolom egyfelől gyárilag beméréskor állítanak be - másfelől meg ezt tovább finomíthatja az óra magának a szinkronizált idők és a mért saját idő folyamatos összevetéséből - ha tud ilyet az adott logika. Könnyen tudhat, mert manapság már nem nagy kunszt ezt megoldani.
Megjegyzem, önmagában egy jól sikerült kvarc rezgőalap meglepően stabil - azért is lett óraként (is) alkalmazva. Kicsi a hőfüggése (az is egész jól kompenzálható), és bár az eredendő pontosságát az fogja meghatározni, hogy mennyire sikerült a kvarc geometriai pontosságát kidolgozni - de a stabilitása ettől még adott, így, ha pontosan tudjuk, mennyivel is rezeg (és nem egy feltételezett frekvenciával számolunk) - akkor nagyon szép eredményt lehet vele produkálni.
A kvarcóráim között egy büszkeségem a Mechanikus topictárstól átvett Citizen Crysrton 4 Mega - ez az óra (két extrém jóságúra kialakított trimmerrel hangolhatóan) évi minimum 5mp, inkább jobb pontosságot tudott garantálni - már 1978/79-ben, és amúgy azóta sem nagyon tud ennél többet-jobbat VHP kvarcóra sem. De ehhez például (miközben egy sima alap 7 köves Citizen kvarcóra-mechanikára épült amúgy) egyedileg válogatták a rezgőkvarcokat, és heteken át műszeresen hangolták az elektronikákat - ezért is volt olyan drága már anno is. És a poén azt, hogy ezt még most is tudja, most éppen kb: 3 hónap után még nincs rajta látható eltérés, tehát legalábbis 1mp-en belüli eltérést halmozott fel.
Igen, mert egyfelől ugyan a mai 32kHz-es kis rezgőkvarcokat ugyan nagyon szűk tűréssel, igen jó pontossággal tudják gyártani - de azért nem egyformák. Hozzáteszem, hogy a gyártás után eleve válogatják őket pontossági osztályok szerint, a legkevésbé sikerültek (azok sem vészesek) mennek a legolcsóbb eszközökbe, meg a PC-s alaplapok és más beépített órák időalapjának - a legjobban, legpontosabbra sikerültek meg a komolyabb órákba. De a gyártás-tokozás után már a pontosságukon változtatni nem tudnak - ez gyakorlatilag attól függ, hogy a tűréshatáron belül mennyire sikerült pontosra magának a rezgőkvarcnak a fizikális megmunkálása.
Ha az órádban van trimmer - akkor az is meghatározó lehet - lehet, hogy tudsz fogni azzal is valamennyit.
Off: Azóta találtam kevés műszaki infót a trimmerrel kapcsolatban, és jó volt a megérzésed, nincs már benne, de van digitális trimmer, bármit is jelentsen, a 2:10 az dátumot jelent, ahogy a 7:30 is, ezek nem órák és percek hanem dátumok, az utsó szinkron dátuma, tehát valóban tudja stabil hőmérsékleten ezt a 171 nap/+3sec körül, Redditen kicsit gyengébb, de még így is parádés értékeket írtak a userek.
ON: Egyébként visszatérő vagyok, 10 éve nem jártam erre, és nem is néztem svájci órákat (kisgyerekeim voltak), most gondoltam összerakok egy 3 darabos szettet egy G-Shock (ez megvan), egy oldtimer svájci, meg egy modern svájci. Akkoriban nagyon képben voltam a svájci óra felhozatallal, és teljesen elképedtem, hogy 10 év kihagyás alatt mennyi minden változott. Ez így kívülről visszajőve nagyon látványos. Jaeger mintha hibernálva lenne és tök unalmas, régen nem volt az. Omega külső megmunkálási esztétikába utolérte a Rolexet (ZrO2 számlapos Seamaster). Patek mintha kevésbé lenne stílusot, kicsit olyan sportosra kezdi venni. Breitling Premier sorozat nagyon szép. IWC meg a többi is megy össze. Mikor kiléptem, mindenhol Panerai volt az izgalom, ma meg érdektelenség övezi legalább is a régi állapothoz képest. Akkoriban fele ennyi Cartierrel nem találkoztam a neten, most mindenhol ott van, Tudor meg nagyon szép lett. Összességében minden válztozott, és itt meg sokkal kisebb lett az élet.
Ja! Az Audemar 10 éve valami 3,4milla volt talán, a royal oak (automata, üveghátlapos, szépen díszített arany rotorral), most 15-től indul. Jó visszatérni.
"ha kifogsz egy véletlenül nagyon pontosra sikerült rezgőkvarcot"...
2-3-alkalommal már cseréltem kvarctubust, mégsem történt érdemi különbség a pontosságban, ha sietett az óra, a csere után is ezt tette. Szerinted ez egy sima kvarc-pontatlanság-egybeesés?
Ördög tudja - tartozott ahhoz a 2:10-hez dátum is?
Amúgy, ha egyébként állandó hőmérsékleten volt tárolva - akkor az is benne van a pakliban, hogy kifogtál egy különösen jól sikerült darabot. A DCF vezérlésű kvarc szerkezetekre jellemző - ahogy a VHP, extrém pontos kvarcórákra is - hogy nem tesznek beállító trimmert a kvarc mellé, tehát nem lehet rajta "finomítani". Ami ugyanakkor jó is, mert a kis trimmer kondenzátor stabilitása össze sem hasonlíthatóan rosszabb magának a kvarcnak a stabilitásával - tehát bevisz egy kb: napi másodperc nagyságrendű bizonytalanságot önmagában a rendszerbe - viszont ennél jóval nagyobb tartományú "elhúzást" tesz lehetővé, miközben az "alap" kvarcokba tett rezgőkristályokat nem nagyon szigorú tűrés alapján gyártják.
A végeredmény az, hogy ha kifogsz egy véletlenül nagyon pontosra sikerült rezgőkvarcot (rajta múlik minden), akkor egy ilyen trimmer nélküli oszcillátor impozáns, műszer stabilitású és pontosságú lehet - az is elképzelhető, hogy véletlenül ilyened van, és akkor lehet örülni. :))
És az is lehet, hogy a trimmer nélküli, nem ilyen pontos, de meglehetősen stabil rezgőalap pontosságát időközben "betanulta" már a szerkezet, és azzal korrigálva mért.
A topic témájához illő kis színes ehhez a vonalhoz, hogy a mechanikus órák csúcsát jelentő, zárt és légritkított burában, laborkörülmények között járatott csillagászati ingaórák királya, a Shortt féle két ingás szinkron-ingaóra az 1920-as években kb: 200mikroszekundum/nap stabilitással járt már, tehát kb: 12 év alatt kóborolt el egy másodpercet. Ezzel az órával mutatták ki egyébként a Föld forgási stabilitásának ingadozását is, és igazándiból ezt felülmúlni csak az atomórák tudják ma is, semmilyen kvarcóra sem volt még soha képes ezt megközelíteni.
Szóval tud azért az oldtimer technológia is, ha nagyon muszáj. :)))
Ezer köszi, szeretem olvasni az írásaidat. A honlapodon is szoktam. Azért nem gondolom azt hogy sutyiban szinkrózna, mert regisztrálta, hogy utolsó szinkron 02:10. Ma reggel meg regisztrálta, hogy 07:30. És el is tűnt a 3,2sec különbség, tehát nem gondolom, hogy volt véletlen szinkronizáció a raktározás során, de amit írtál a tanulóképességről szintén nagyon érdekes volt, annak is utána járok, még egyszer köszi!
Nem, ez a szerkezet trendszerűen közel sem ennyire pontos. A gyári elvárás tőle még a napi 1mp-et sem éri el, talán havi fél-egy perc pontosságot kell tudnia önállóan, szinkron nélkül.
Viszont azt is nagyon valószínűnek tartom, hogy ez az óra nem véletlenül ilyen pontos - hanem simán csak az van, hogy mégis tudott szinkronizálni.
Érdemes tudni, hogy a nálunk leginkább használt Frankfurti DCF77-es adó 77.5kHz-en, kifejezetten hosszúhullámon kommunikál - és ezeket nehéz árnyékolni. Valahol paradox probléma, hogy ha az órák antennája "nem úgy áll", meg az épület elhelyezkedése is olyan, akkor sokszor érzékenységi problémák vannak, és az órák nehezen szinkronizálnak, olyan pozíció is adódhat, hogy egyáltalán nem - másrészt viszont, ha szándékosan le akarjuk ezeket a hosszú hullámokat árnyékolni, akkor az meg nem is olyan egyszerű. A hosszúhullámok követik a terepet, kis mélységbe még a vízbe is behatolnak (nem véletlenül kommunikálnak a merülésben lévő tengeralattjárókkal hosszú vontatott antennákkal még ennél is alacsonyabb frekvenciákon - mert ezeket még 2-300m mélységben is lehetséges detektálni), és bizonyos esetekben még az sem garantált árnyékolás, ha egy fémdobozba teszed, maga a fémlemez közvetítő antennaként viselkedve a zárt térbe is átad valamennyit a jelből (nem működik jól a Faraday-kalitka itt). Valószínűbb, hogy ha nem is folyamatosan, de mégis képes volt az óra elzárva is többször szinkronizálni. Ráadásul a sok korszerű, nagy integráltságú DCF chip tudja már azt a trükköt is, hogy ha ritkán tud szinkronizálni, akkor - eltárolva a legutóbbi sikeres szinkronizálás időpontját - összeveti a saját belső órájának a jelét a szinkronizált időponttal, és a különbséggel korrigált időt mutatja, vagyis amikor nem tud szinkronizálni, akkor "betanulja", és próbál számolni saját pontatlanságával. Nem derül ki ennek az órának a specifikációjából, hogy ő is tud-e ilyet - de mivel a Casio eléggé komoly tényező ezen a területen, lehetséges. A Junghansok egy része tudja.
Ugyanígy vagyok egy Swatch Chronograph-al, óraátállítástól óraátállításig nem hoz össze kerek 1-másodpercet. Egyébiránt a hőkompenzált szerkezetek is már a luxus-szegmensben vannak.
Elsősorban APT-t szeretném kérdezni. Nem svájci, de vele itt lehet legkönnyebben beszélni. Van egy belpiacos, tehát Japán G-shock-om, GW-5000 U csak simán, nincs hozzá gravírozva olyan, hogy 1J meg 1ER, 3495-ös szerkezettel. Feb. 10.én szinkrózott utoljára, majd nem volt lehetősége több szinkronra, nem műszaki hiba miatt, hanem raktárba került. Ma, 171 nappal később egy azóta állandóan szinkronba tartott darab mellé raktam, a különbség cca. 3,1-3,2s sietség. Ez azt jelenti, hogy 57 nap/+1 sec pontosság, 1min/kb. 10 év múlva. A kérdésem az, hogy ez valami spéci nagy pontosságú szerkezet pl. olyan mint a hőkompenzált kvarcok, vagy csak véletlen ilyen pontos a példány? Előre is köszi a választ.
Bocsi, de szerintem meg sem értetted amit írtam, és csak keresed az okot, hogy kötekedhess. Hogy mivel szolgáltam rá, nem tudom, de kezd nem is nagyon érdekelni...
A hobbi meg hobbi, ahogy leírtam, nem az a baj, ha az ember lükeségekre meg érzelmi alapon költ - hanem az, ha ezzel túlzásba esik. A Rolls mellett semmiféle komolyabb észérv sem szólt - de mondjuk úgy, hogy az anyagi lehetőségeimhez képest jelentéktelen volt, kerekítési hiba, nem számított. Sehonnan nem hiányzott az, amit arra költöttem - ugyanakkor nem is volt önmagában sem olyan nagy összeg, hogy azzal valami más hasznosabbat lehetett/illett volna tenni...
Az eszmefuttatásom alapvetően az értékarányossági problémákról szólt, a szupersportkocsikat pedig párhuzamként hoztam fel egyes irreálisan drága - de cserébe még műszakilag sem kifogástalan luxusórákkal.
Ne is hasonlítsuk semmihez a szent Rollsot. Nem lehet, ha meg lehet, akkor meg értelmetlen. Ha mégis össze lehet hasonlítani, akkor majd Te megmondod mivel: egy tizenötöd árból legyártott kutyafülével autóval össze lehet hasonlítani, hiszen ott minden paraméterben a Rolls a jobb.
Elmondtam, hol látom értelmét a Rollsnak: ha angol Milord vagy és adott egy háttér: kastély, istálló, lovászok, ezüst étkészlet, séf, inasok, kertész és ősfás park a kastély körül. Ott nem lóg ki, belesimul.
Te ezt lexartad, hogy kellene egy miliő, ahol életre kel a Rolls, megvetted hát hobbiautónak a hétvégékre.
Megérte nyilván, hiszen kisebb volt az értékvesztése, mint egy Suzukinak meg egyáltalán. Meg is védted rendesen a mundér becsületét.
Viszont feljogosítva érzed magad, hogy folyamatosan belerúgj és minősítsed azokat, akik extrém sportautókat vásárolnak "örökösen problémás" "csillagászati költségekkel fenntartható" "kihegyezett, kenési és hűtési problémákkal kínlódó motor" stbstb.
Disszonáns nekem ez az egész, Te mindent jól csinálsz, a világ másik fele viszont segg hülye: Richard Millét vesz meg extrém sportautókat...
Pedig igaza volt, ez egy értelmetlen összehasonlítás.
Amikor egy 60 éves veterán autót te mindenáron egy mai új szalonautóval akarsz összevetni, arra hivatkozva, hogy hasonló értéket képviselnek - az tényleg meddő erőlködés.
Ezzel az erővel tényleg összevethetünk egy Patek mechanikus öröknaptáras aranyórát és egy tíztonnás dízel bányadömpert azzal a felkiáltással, hogy nagyjából ugyanannyiba kerülnek (ja, és mivel a dömper műszerfalán is van egy kvarcóra, az még órának is pontosabb).
Ezzel az a baj, hogy erre rá kell költeni még 5-6 milliót, hogy OT képes legyen...
Glas, szerintem nem vagy túlzottan otthon a régi autók világában. Lehet, hogy az órákéban sem annyira, mint gondolod. Egyébként nem jól látod, 1000MB-ből egész sok maradt (pláne a cseh-szlovák területen). Összességében bizonyosan jóval több, mint régi Rollsból.
Viszont sokaknak volt ilyen autója, sokak számára jelent ez komoly nosztalgiafaktort - ezért simán csak jelentős rá a kereslet is (én is tervezek majd egyet beszerezni, aztán vagy lesz belőle bármi, vagy nem, a veterán autó mindenképpen nagyobb falat és macera, mint egy régi óra a vitrinben, ami tényleg nem kér enni, ha éppen nem használják, és tönkre sem megy a puszta állásban, ha megfelelő körülmények között tároljuk).
A régi Rollsokat olyan nagyon nem keresik (egészen meglepően nehezen tudtam én is túladni rajta), ezért sincs áruk. A német nosztalgiahullám miatt meglepően elszállt például a valóban szép és eredeti állapotú Trabantok-Wartburgok ára is...
Azt még azért gyorsan hozzáteszem, hogy ha most hirtelen 50 ezer forintot ki kellene fizetnem ezért az ócskavasért azzal a kitétellel hogy meg is kell tartanom, akkor rendesen el lenne rontva a napom. Más meg párás szemmel mondaná hogy még az üléshuzat is eredeti vagy mittudom én.
