Keresés

Részletes keresés

Trantur- Creative Commons License 2024.02.05 -2 0 19088

Csak annyit tennék hozzá, hogy a piramisoknál a dolog rendben van a Merer napló, a Wadi Al Jarf barlangi, turai bányákbeli, illetve a piramisváros leletanyagai miatt. De a Szfinx vízeróziós elmélete a legvégsőkig védhető, mert a legéletszerűbben és legösszetettebben ez az elmélet felel meg a valóságnak és a józan ész megfontolásainak. Sajnálom Zahi Hawass és Marc Lehner jól felépített királyságát, de ez van. 

 

Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 3 19087

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166308860&t=9000303

"az athanor meg egészen más, vagyis nem tudom micsoda" ezt gyorsan írtam, azt akartam írni, "az "athanor meg egészen más, vagyis nem tudom pontosan micsoda". Igazából eddig azt hittem ezt írtam, csak újraolvasva volt furcsa.

Ez a Frigyláda dolog a piramidológusoktól származik (Smyth, Lemesurier és mások), de gyakorlatilag nem azt értik rajta, hogy a kőláda üregébe beleillik pontosan, hanem a térfogatuk megegyezik. Ugyanis a kőládát (vagyis annak belsejét) egyfajta ősi mértékegység etalonjának gondolják.

Éppen ezért mondtam Annaemnek, hogy lehet beszélni más funkcióról is, ami nem a koporsó (de biztos, hogy a temetési rituáléhoz kötődött szervesen). Az ilyen szent tárgyak, mint a Frigyláda vagy Hórusz Szem, már önmagában rejtélyesek. Kheopszot meg egy beavatott királynak tartom, aki alkimista is volt, ismerte az athanort (alkímiai kemencét). Írtam már róla, hogy valamilyen alkimista rituálét is tarthattak a Királyi Kamrában (ahogy a gízai Szfinxsznél is). Ez szerintem nem mond ellen annak, hogy végső soron Kheopsz a sírjaként építette és használta a piramist és temetkezett a kőládába. Szerintem az egyiptomi piramisok eredendően sírnak épültek. Bizonyosan Kheopsz építette a Nagy Piramist.

Az építkezés során éppen a nagy kövek szállítása volt a legegyszerűbb feladat, amire speciális utakat, rámpákat használtak. Simán elvittek 300, 500 vagy akár ezer tonnás tömböket, mert az óriásszobrok ekkorák! Ilyen nagyokat még Baalbekben sem vittek el a pódiumhoz (itt a legnagyobb szállított tömbök 700-750 tonnásak). Ez abszolút igazolást nyert a több száz tonnás márványtömb elvitelénél Olaszországban 1928-ban, amiről többször írtam már, péld. hat éve: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=148340209&t=9000303

Carburi gróf pedig 1770-ben kétségtelenül ókori technikát alkalmazva vitt el egy 2000 tonnás gránittömböt. Erről is írtam, mint itt 15 éve: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=91182093&t=9000303

Több mindenben változott a véleményem. Nagyon régen pld. adtam esélyt annak, hogy a gízai piramisok és a szfinx történelem előtti. Ma már tudom, ez óriási hülyeség volt. De nem "megtértem", hanem időközben elolvastam számos egyiptológiai könyvet, leveleztem ilyen emberekkel, felismeréseim is voltak. Aki képes éveken, évtizedeken át csak netes képek, bombasztikus félművelt cikkek nyomán tájékozódni, meg youtubus videókat nézegetni, és egyszerűen semmi késztetést nem érez, hogy ezen óriási kincsek nyomára lépjen, művelődjön, az egyszerűen elzárja maga előtt a megismerést vagy már fél is tőle. Mert ragaszkodik egy hülyeséghez, ami valamilyen módon fenntartja érdeklődését ezen ősi építmények iránt.

Hasonlóképpen a kronológiával kapcsolatban is más a véleményem a korai időhatárokról (a régi civilizációk koráról), mint mondjuk 20 éve volt... (de ilyen még a régészeknél is előfordul).

 

Előzmény: Törölt nick (19083)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.05 -2 1 19086

Nyilvánvalóan nem sírhely az Ozireion, hanem egy technológiai építmény, talán valami zsilip féleség...

Előzmény: Trantur- (19085)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.05 0 1 19085

Ozirisz sírjának helyét sokan a Szfinx és a Nagy Piramis között a föld alatt feltárt Ozirisz háromszintes aknában látják, nem az Ozireionnál. De az Ozireion a Szfinx és templomainak megépítése idején lehetett víztározó (a Qena víztartó teteje, egy jól dokumentált föld alatti tározó), majd a dinasztikus korokban lett sírhely. (Hérodotosz is említést tesz arról, hogy található egy sírhely Gizában bár szerinte Kheopsz fáraó nyughelyéről van szó. De Zahi Hawass nem talált semmit a sírban). A legalsó kútaknát később újra elárasztotta a víz (feltárás után).

 

https://www.youtube.com/watch?v=uSuOwUaIlTA

 

https://www.britannica.com/video/179517/Osiris-god-tomb-Shaft-Giza-pyramid-Egypt

 

https://www.youtube.com/watch?v=w5UuB6m3_oE

 

 

Annaem Creative Commons License 2024.02.05 -2 1 19084

Esti mesék: 

 

"A szarkofág kifaragásának klasszikus vésős módszerét már maga Flinders Petrie angol régész is kétségbe vonta. A lényeg azonban ezután következik: a gránit kifaragását gyémánthegyü furókkal lehet végrehajtani 2 tonna nyomás mellett. Ezzel a megcsontosodott paradigmát képviselő tudósok ismét egy megoldhatatlan rejtéllyel kell, hogy szembesüljenek. Nem csak, hogy nem tudják milyen eljárással formálták meg a szarkofágot, de még azelhelyezésének pontos körülményeire is képtelenek magyarázatot adni. A szarkofágnak a jelenlegi álláspontot figyelembe véve nem lenne szabad ott lennie! Ennek ellenére a szarkofág nagyon is ott van és ott is lesz, mert ahogy említettem nem tudják, hogy vitték be annak idején és ebből adódóan ki sem lehet hozni a piramisból, mert túl kicsi a bejárat. A sumér források arra engednek következtetni, hogy amikor Mardukra kiszabták a halálos itéletet, akkor falazták be a királykamrába. Voltak olyan gránit tömbök, amelyeket azért illesztetek be, hogy élve befalazzák Enki fiát. Később, amikor Anu parancsára ki kellett szabadítani Mardukot az annunakik a masszívabb gránit záróköveket felrobbantották. Ez magyarázza a piramisban felfedezett finom fehér port. Nem kizárt, hogy a mai bejáratot, amelyen görnyedve lehet bejutni a kamrába az annunakik vágták, amikor Marduk (Ré-t) kimenekítették a piramisból."

 

 "1986-ban, két francia régész Gilles Dormion és Jean-Patrice Goidin végzett kutatásokat a Nagy Piramis kamráiban. Méréssel kimutatták, hogy a vastag falak mögött egy nagy üreg található, amely akár terem is lehet. Később lyukat fúrtak a kemény falba. A művelet után különös, fehér homok pergett át a furaton. A laborvizsgálatok kimutatták, hogy a homok nem Egyiptomból származik, minden egyes homokszem vasoxiddal van bevonva és a vizsgált anyag tartalmaz egy ismeretlen, máig nem azonosított mesterséges adalékot is."

 

 "Az elemzés során kiderült, hogy a homok Egyiptom egy másik részéből származik, szitálták és ásványokkal dúsították. Nem engedték meg nekik, hogy ássnak további vizsgálat céljából. "

"1986-ban, két francia régész, név szerint Gilles Dormion és Jean-Patrice Goidin végzett alapos kutatásokat a Nagy Piramis kamráiban. Indukciós méréssel kimutatták, hogy a 2,5 méter vastag falak mögött egy olyan nagy üreg található, amely akár egy eddig felfedezetlen terem is lehet. A terem méretei nem pontosíthatók, de elképzelhető, hogy hatalmas helyiségekről van szó, amelyek akár a föld alá is nyúlhatnak. Mindenesetre a helyiség homokkal van feltöltve és eddig még nem sikerült beazonosítani a benne lévő tárgyakat.

Mikroszondákat lőttek a falakba és Királynő Kamrájához vezető folyosó alatt egy 3 méter széles és 5,5 méter hosszú helyiségre bukkantak. A kamra észak-nyugati fala mögött egy másik helyiséget is találtak, melynek hossza 4 méter, szélessége 1,5 méter.

Később lyukat fúrtak a falba. Ekkor egy különös dolgot tapasztaltak: fehér homok pergett át a lyukon. Ezután következett a döbbenetes eredmény, amikor a laborvizsgálatok kimutatták, hogy a homok nem Egyiptomból származik, illetve hogy jégkorszakbeli! De ez még nem minden. Minden egyes homokszem vasoxiddal van bevonva, plusz a vizsgált anyag tartalmaz egy ismeretlen, azonosíthatatlan, feltehetően mesterséges összetevőt is. A franciák is sietve, dolguk végezetlenül szedték a sátorfájukat Egyiptomban."

 

"Sikerült lyukat fúrniuk a falba, céljuk az volt, hogy kamerát helyeznek be a belső üregbe. A kemény kőfal átfúrása után érdekes homokra futottak, ez különleges homok volt, mintha valamivel keverték volna és semmi köze nem volt a kint található homokhoz. Jelentésükben azt írták, hogy értékesebb, mint az arany. Az eset publikálása után két nappal hazaküldték a kutatókat. Az egyiptomi laboreredmények szerint a homok Egyiptom teljesen más részéről származik és fémmel van bevonva.Amerikai laborvizsgálatok alapján megállapították, hogy a homok kvarc kristályokból áll, melyek szokatlan módon vasoxiddal vannak bevonva, és bele van keverve egy szokatlan mesterséges anyag,"

 

Törölt nick Creative Commons License 2024.02.05 -2 1 19083

Nem értem, te magad írtad le, amikor az Athanor-ról értekeztél korábban, hogy a gízai nagy piramis kőszarkofágjába hajszálpontosan beleillik méretileg a Frigyláda... (a láda méretei pontosan megfelelnek a kőkád belméreteinek) azaz az Athanor... ergo nyilvánvaló, hogy az annak a helye... az Athanorral lépett működésbe a Nagy Piramis... korábban te is elfogadtad, hogy szó nincs ott semmiféle szarkofágról... már nem így látod a dolgot kedves Mester? 

Előzmény: Schenouda (19080)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 2 19082

Mond azt, hogy azt akarod kikutatni, hogy azt a díszes ládát, amibe Széth és a 72 lázadó Oziriszt beletette, nos azt a ládát előtte mire használták...

Előzmény: Annaem (19078)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 3 19081

Monnier inkább építész, mint egyiptológus. Viszont a rajzai, 3d-s modelljei nagyszerűek. Nem is tudtam, hogy ír így cikkeket is, csak a könyvét ismertem.

De tényleg érdemes ezekbe is belenézni.

 

Előzmény: Annaem (19077)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 2 19080

"Megint eszembe jutott egy butaság."

 

Ilyeneket feldobhatsz nyugodtan (aztán meglátjuk, hogy esik le).

Hogy valami "magasztosabb" célja lenne a kőládának, mint egy halott befogadása? Ez nehezen képzelhető el, de nem is vethető el teljesen. Éppenséggel kettős jelentés felvetődhet. Én például nehezen értem a kanópusz ládákat/edényeket, vagyis ezek hasznosságát, miértjét. Szerintem ezek is a 4. dinasztia idejének konstrukciói.

 

Vedd figyelembe, hogy ez egy óriási nekropolisz (Gíza). És nem csak itt, hanem Kisázsiától Kínáig találunk temetkezési piramisokat, halmokat, kurgánokat. Mindenféle jelentéktelen hasonlóságokat észrevesznek sokan, csak magát a temetkezést nem, holott még Amerikában is hódit: ilyenbe temetik Pacal fejedelmet a maja Palenqueban.

Egyiptomban a temetkezés, a nekropoliszok voltak az ókor hadiipara, NASA-ja. A királyi minisztériumok, paloták mind vályogból épültek, de a gízai sírok mind kőből. Királyoknak csak a sírjai maradtak meg és nem a palotáik: már ez figyelmeztető kellene legyen. Maga az egyiptomi hagyomány is síroknak tekintette a piramisokat. Mikor megölték Oziriszt, egy ládába zárták és leforrasztották. Ozirisz sírját egy ősszigetre helyezte a mitikus emlékezet. Abüdoszban, I. Széti kenotáfiumában, amit Ozireionnak is neveznek megcsodálhatjuk ezt. A templom száztonnás gránit oszlopai az óbirodalmi templomokat idézik (mint a Gránittemplom). 8 méterrel mélyebbre kellett építeni, mint a mellette lévő hatalmas templomot, mivel azt akarták állandó vízforrást kapjon.  Ugyanis a jelképes kis szigetet az "ősvíz" veszi körül. Még ma is látszanak a "kis sziget" padlóján Ozirisz koporsójának és kanópuszládájának bemetszései.

Ezoterikus értelemben természetesen el lehet fantáziálni Ozirisz sírjának, koporsójának szimbolikájáról (akár technikai értelmet is tulajadonítva neki), tehát mint "kőláda", más funkciót elbírna, de biztos vagyok benne, hogy végső soron valahogy kapcsolódnia kellett a halottkultuszhoz. Ugyanis az egyiptomi lélek, nem nagyon tudott ettől magasztosabbat elképzelni.

De ebben az irányban nyitott vagyok, ha van ötleted arra, mire használhattak volna egy olyan kőládát, mint amilyet a két nagy piramisban is találtak Gízában...

Előzmény: Annaem (19076)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.05 0 0 19079

Itt a bizonyíték arra, hogy a rómaiak "ezer tonnaszám szállították hajókon a Földközi-tengeri kikötőkbe" az itáliai lelőhelyekről származó vulkanikus tufa tartalmú hamut. Így a libanoni Baalbekbe is elszállíthatták volna a kötőanyagot - a kötőanyag "megdöglésének" veszélye nélkül! Mégsem tették meg. Ehelyett inkább 1000, 1240 és 1650 tonnás monolitokkal próbálkoztak (plusz, ami még előkerül a kőbánya felszíne alól).

 

https://hvg.hu/tudomany/20111208_vulkani_hamu_beton

 

Több dok.filmben is szerepel, hogy az i.e. 2. századtól a rómaiak az egész birodalmuk területén használták a nagy fokú szilárdságot vagy környezeti ártalmakkal szembeni ellenállóképességet biztosítani tudó kötőanyagot, betont, akár nagyszabású építkezéseken is!

Annaem Creative Commons License 2024.02.05 0 0 19078

Egyiptomból terjedt el, tehát ott kellett készülnie az elsőnek. Vagyis ott találták meg az elsőt.

A kőláda felettébb alkalmas értékes tárgyak megőrzésére, főleg kataklizmák, katasztrófák idején.

Előzmény: Annaem (19076)
Annaem Creative Commons License 2024.02.05 -2 1 19077

https://www.researchgate.net/publication/361567138_The_so-called_concave_faces_of_the_Great_Pyramid_Facts_and_cognitive_bias

 

"A Nagy Piramis úgynevezett homorú arcai. Tények és kognitív torzítás" Franck Monnier

innen loptam a rejtélytelenítéshez alkalmazható kifejezéseket.

 

Izgalmasak a témák különben, nem árt átnézni a többi publikációját is:

https://www.researchgate.net/profile/Franck-Monnier

Előzmény: Annaem (19057)
Annaem Creative Commons License 2024.02.05 -2 1 19076

Megint eszembe jutott egy butaság. Azt írják a szakoldalak, hogy az óbirodalomtól vannak használatban a szarkofágok.

222-261 cm nézegettem őket, nincs egy szarkofág ill. kőkoporsó katalógus, mint a bélyegeknél, vagy az érméknél. (Kiadás éve, nagyság, fogazat, stb.stb. egy ilyennek kellene lennie...

Az azért látszik, hogy elég nagyok, a magasság egy méter, vagy több!  El tudom képzelni, hogy ez is cargo tárgy, tehát tényleg kőláda, és ők visszaszármaztatták, hogy koporsó, pedig egészen más is lehetett. Koporsónak is használták, mert igen alkalmas nyugvóhelynek. Már ahol a vallási előírásoknak és követelményeknek ez megfelel.

Nem megbízható wiki szerint egyiptomból terjedt el ennek használata Lükia - Főnícia - etruszkok.

Nagyon banális ötlet? Mivel nem temetkezésre készültek, viszont valóban a kamrába kellett helyezni. Ott volt valami funkciója.

Előzmény: Schenouda (19075)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 5 19075

Petrie azt is megállapította, Khephrén piramisának sírkamrájában lévő gránitládáról:

mivel ez a koporsó 42,0 hüvelyk széles (106,6 cm), soha nem lehetett átvinni a járatokon, mivel az idevezető legszűkebb járat felső vége csak 41,3, az alsó pedig 41,2 és 41,6 hüvelyk közötti széles. Ezért azt a kamrába kellett helyezni, mielőtt a tetőszerkezetet rátették volna, és még azelőtt, hogy a piramis erre épült volna! Magyarán ez a szerkezeti forma, ami a Nagy Piramis Királynői kamrájánál jelent meg, megelőzte a tkp-i piramisépítési folyamatokat, mielőtt azok egyáltalán elkezdődtek volna (amit maga a két bejárati folyosó léte is jelez).

 

 

Hiszen maga a sírkamra az építkezés elején egy tetején nyitott üreg volt. Ebbe engedték le a kőládát, majd a szoba tetejét kunyhószerűen lefedték. Majd elkezdték lefedni a piramis legalsó sorát alkotó kőréteget. A fentebbi képen is jól látható, hogy a kamra teteje belenyúlik a piramistestbe.

 

Előzmény: Schenouda (19074)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 5 19074

Petrie 1880-ban a Második Piramis (Khephrén) mögött, azaz annak nyugati oldalán egy hatalmas mészkőből rakott építményt talált, amiben 111 szoba volt. Azt hitte a munkások szálláshelyei lehettek, de még a fáraók palotái sem kőből, hanem vályogból épültek. Munkásoknak biztosan nem építettek ilyesmit! Újabban raktárkamráknak gondolják ezeket, ahol szertartási kellékek lehettek. Ez nyilván abból fakad, hogy Gíza egy nekropolisz és itt szinte minden a temető-jelleghez kapcsolódik valami módon. De milyen és mennyi kelléknek épült volna ez a gigantikus kőépítmény?

 

A rekonstrukciós képeken mutatom. Az első képen jól látszik ez a hosszú "raktárcsarnok". Láthatólag jóval hosszabb 200 méternél (legalább 300 m): a túlsó végével szemben a Mükerinosz piramis. A másodikon jóval közelebb mutatja a méreteket. A harmadik képen jól látszik a lapostetejű építmény magassága egy emberhez képest. Az első képen jól láthatod, hogy a Khephrén piramis előtti Nagy Piramis nyugati oldalán rengeteg kisebb-nagyobb építmény van, de azok mind sírok (masztabák).

Trantur- Creative Commons License 2024.02.05 -2 0 19073

A Német Régészeti Intézet hivatalos közleményeiben részletesen ismertetésre kerültek a nagy jelentőséggel bíró régészeti felfedezések?

Trantur- Creative Commons License 2024.02.05 -3 1 19072

Én sem, csak abban az esetben, ha az akadémikusok és/vagy Schenouda hitelt érdemlően bizonyítják a mega kövek római eredetét ebben a nagy horderejű, nagy jelentőségű kérdésben. 

Előzmény: Törölt nick (19071)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.05 -3 2 19071

Nem fogadom el!

Előzmény: Trantur- (19070)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.04 0 0 19070

A Baalbekes kisfilm alatt írta egy hozzászóló:

 

"A Trilothon alapkövei alatti régészeti leletek azt mutatják, hogy emberek éltek ezen a helyen egészen ie 300-ig. Ezért a köveket ez után az idő után helyezték el."  (a régészeti leletek nyilván az itt sokat leírt görög-római pénzérmék, kerámiák, hulladékok)

 

Korábban írtam:

 

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=165936894&t=9000303

 

Szerintem:

1. a 3 trilithon alatti 6 db, egyenként 400 tonnás kőtömb peremi levágása nem római díszítés, nem római konstrukció; egyértelműen teherelosztási célokat szolgál(t) (a többi római templomnál látott hasonló megoldás más, az tényleg díszítés)

2. a 400 tonnás kőtömbök alatt legalább 5 sorban kisebb kövek vannak; ezek is elég súlyosak (kb. 16-50 tonna közöttiek) 

 

Viszont, ha a 100 évvel ezelőtti, német nyelvű régészeti tanulmányokból egyértelműen bizonyítható, hogy az 5, kisebb kövekből álló sor alá ásva (nem mellette!) előkerültek a fent említett régészeti leletek, és a trilithonok alatt tényleg beépítettek a Jupiter oszlopok eredeti anyagából egy darabot (Kalayan), akkor elfogadható a római elmélet.

Trantur- Creative Commons License 2024.02.04 0 1 19069

Baalbek megalitikus csodája Libanonban

 

https://www.youtube.com/watch?v=zOqnoc2u0i8

Annaem Creative Commons License 2024.02.04 -2 1 19068

A fáraók és a főpapok elrejtették, majd elfelejtették az összes technikát, amit amúgy sem értettek. 

 

Annaem Creative Commons License 2024.02.04 0 3 19067

akar több részt még.  az nem lehet?

uff

Előzmény: Törölt nick (19066)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 -2 1 19066

off

Látod? Hőzöngtél és ezzel bebiztosítottál magadnak egy permanens indokolatlan inkorrekt mínuszt. Megérte?

Előzmény: Annaem (19063)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.04 0 2 19065
Előzmény: Annaem (19063)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.04 -2 2 19064

100 tonna körüli, asszuáni gránitból készült 24 db szarkofág a szakkarai Szerapeumban. Ókori high-tech technológiával készültek. Nagy rejtély, hogy a 4-5 méter magas, szűk alagútrendszerben hogyan mozgatták a kb. 4 méter hosszú, 2,5 méter magas és széles tömböket. Hogy tudtak ekkora súlyt lehozni valamilyen létrán vagy lejtőn. A hatalmas "gránitdaraboknak" a manőverezése szinte lehetetlen feladat volt ilyen szűk helyen azokban az időkben. 

 

 

Annaem Creative Commons License 2024.02.04 -2 2 19063

Hampi - (ezért hoztam) nem lesz több rész!

 

Zenélő oszlopok  

 

A nagyterem négy részre oszlik. A keleti rész az (égi) szekér felé néz, és itt vannak a misztikus zenei kőoszlopok.

A faragott oszlopoknak tulajdonképpen egy főoszlopa van, és több kisebb a főoszlop körül. Mindegyikre egy-egy konkrét kép van faragva. Ezek nem véletlenszerű faragások, hanem az oszlop által kiadott hang ábrázolása. A ló a lovas vágta hangját, míg a dob természetesen a dobhangokat produkálta. És hogyan működik a zenei oszlop? Csak úgy, hogy megérinti a fő oszlop körüli kisebb oszlopokat.

A csapkodás, pálcák használata már nem engedélyezett, mert ezzel kárt okozhatnak a műemlékben. Vezetőnk elvitt minket egy másik kisebb területre ennek bemutatására. A füleinket az oszlopokhoz nyomva a vezető a kőre koppintot és hallottunk néhány dobot.

 

A legenda szerint a régi időkben a Mahamantapa volt az a terem, ahol táncos és zenei előadások zajlottak. Állítólag egy kendőt akasztottak az oszlopok köré, amíg a zenészek használták őket. A táncosok a terem középső színpadát foglalták el. A ghunghrook és a hangjegyek dallamos egyvelegét mérföldekre lehetett hallani a templom körül.

India brit uralkodói annyira elbizonytalanodtak, hogy felvágtak két zenei oszlopot. Felfedezték, hogy ezek szilárdak és nem üregesek. A mai napig senki sem tudja felfogni, hogyan fakad zene ezekből.

SaReGaMa oszlopoknak is nevezik őket, mert mindegyik eltérő hangot játszik, és a Sa Re Ga Ma az európai Do Re Mi Fa vagy az angol CDE F megfelelője. Mindegyik főoszlopot hét kisebb oszlop vesz körül, és mindegyik csoport egy bizonyos hangszernek van szentelve, amelyet kifaragnak és mellette ábrázolnak. Tehát a kibocsátott hangok attól függően változnak, hogy melyik oszlopot érinti meg. Három hangszeren játszhatsz: a ghanta (harang), mridanga (ütőhangszerek) vagy veena (húrok). Igen, játszhatsz vonósokon is  ha megérintesz egy szikladarabot.

            

            

            

            

A tudósok számára elgondolkodtató, hogy ezek a zenei oszlopok mechanikus szintetizátorként működnek, hiszen képesek reprodukálni a hangszerek hangjait. A kutatás szerint ez abból fakad, hogy amikor egy oszlopot megütnek, a vibráció a szomszédos oszlopokat is rezgésbe hozza úgy, hogy a hangjegyek hosszú ideig fennmaradjanak.

A környékbeliek úgy vélik, hogy a pillérek kőzetolvasztási technológiával készültek.

Ugyanúgy, ahogyan mi készítjük az ötvözeteket, ma úgy, hogy különböző elemeket egyesítenek egymással, hogy felvegyék a kívánt tulajdonságokat, előfordulhat, hogy a korabeli építők gránitot kevertek más elemekkel a megfelelő sűrűség elérése érdekében.

Előzmény: Annaem (19021)
Annaem Creative Commons License 2024.02.04 0 1 19062

Ratu Boko mindössze 3 km-re található a híres Prambanan-templomtól. Egykor királyi palota volt, és a hindu kultúra fontos helye. A terület meglehetősen hatalmas.. Nagyobb része még mindig a föld alatt van eltemetve, és arra vár, hogy felfedjék

            

            

            

            

            

            

 

Keputren egy hely, ahol a királynő élt. Két részre osztja egy kőfal, egy ajtóval. Belül három négyzet alakú medence, kívül pedig három sorban nyolc kerek medence található. A Ratu Boko dombjainak lejtőin két barlang található.

A következő hely neve Paseban. A jávai nyelvben a Paseban a királlyal való találkozás csarnokát jelenti. Ez a hely az északi oldalon található, nem messze a kaputól. Alapvetően ez a hely egy széles terasz északról délre, a nyugati oldalon lépcsőkkel. Végül ott van a Pandapa, amelynek szélessége körülbelül 1200 m², és 3 méteres fal veszi körül.

 

            

 

Közvetlenül a Batukapur templom mellett van egy másik templom, a Pembokoran Temple. Ez a templom négyzet alakú, és meredek létraszerkezettel rendelkezik. A hely közepén egy körülbelül 4 méteres lyuk található. A múltban az emberek azt hitték, hogy ezen a helyen hamvasztják el a királyt. Egy sor tanulmány után azonban nincs bizonyíték arra, hogy ez a hely korábban krematórium volt.

Délkeleten van egy régi kút, a szenteltvíz forrása. A helyiek úgy gondolták, hogy ez a szenteltvíz szerencsét hoz mindenkinek, aki használja. 

 

            

            

            

Ratu Boko helyreállítását először a holland kelet-indiai kormány idején hajtották végre 1938-ban. Az akkori technológia vasbeton vázat és cementragasztót használt. Az Indonéz Köztársaság uralkodása alatt 1949-től 1954-ig végezték a helyreállítást, sikeresen restaurálva az I. és a II. kaput. Ezután 1960-1965-ben a medence kapu helyreállításának sikeres befejezésével folytatódott. A feltárás 1978/1980-tól napjainkig zajlik.

           

            

            

                      

Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 -2 1 19061

off

Két mínusz? Ugyan már. Mi az már? Nagyon gyenge...

Előzmény: Annaem (19059)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.04 0 4 19060

Földalatti város, Derinkuyu, 18 szintes, 20 ezren éltek benne, Törökország

 

 

Annaem Creative Commons License 2024.02.04 -2 2 19059

Határozottan

Kár a gőzért, mert ez Akhilleusz és a teknős ügye. Nem fogok itt posztsumér mélabúval várakozni az elfogadás kegyeiért és kegyelméért a megszólalásnak. A kilőtt nyilak felejtős, mert maga a nyilazó a cél, ó Zénon! Éget az árnyékod. Nem fogok itt kinyilatkoztatni, vagy okoskodni. Azt se várjátok, hogy megszűnjenek szabadságaim. Vágyván jó társaságtok, és a kényszerek ide rendeltettek. A beutalóm szerint holtigtartó imádásban kell részesítselek benneteket. A kihalás amit szintén nagyon unok már és ha amblokk nézem a fórumot vállalkozzunk a lehetetlenre, próbáljunk megmaradni magunk által és őrizzük a lángot. Ez az attitűd aberrációként hathat, hát idevettettünk a boldog száműzetésbe és ez oly szép, megható. Nem leszek Master of engineering még fokozatosan sem célom, sem kedvem és ha számonkérnek azzal csak a radikalizálódásom folyamata fog felgyorsulni. A szellemi igényem, hogy itt önmagam lehessek, játszóruhában, és szeresselek benneteket, úgy ahogy vagytok rigolyástól. Férfilelkestől. Azért sokat rontottak éles elhatározásaitok az állapotomon, hisz több órányi előtanulmány és visszakeresés után tudtam Monnier-t lelkiismeretfurdalás mentesen megbélyegezni, mint bagatellistát. A könyvében hátrálva hajlong, s mond köszönetet. Vagy nagyon alázatos, vagy képmutató. Jól megfigyeltem mielőtt írtam. (Elszámoltam huszonháromig, meg amit ilyenkor kell.) Persze valamikor nem áldoztam volna a drága időmből tanulmányozásra, intuitíve elsőre rávágtam volna, hogy Monnier kormánykatona, illetve a Hufu temetkezési körzet megbízott utókori szertartásmestere.

Annyi a valószínűsége hogy a mínuszoktól megváltozzak, mint annak, hogy Te, Schenouda elhatárolódj egyszer s mindenkorra Robert Charroux-tól.

A teológiai megközelítést mellőzve bevallom, hirtelen felindítottak a mínuszok. Már egy is sokk. Az érzelmek visznek közelebb a léthez. (Hankiss szerint). Hát legyen.

Bocsi, hogy office, meg is bánom öt perc múlva, de most csakazértis rányomok a küldésre.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!