Azok az arabok akik palesztinnak vallják magukat simán lenyúlták a palesztin szót
Palesztin:
- Palesztina mint földrajzi fogalom
- Palesztinában élő vagy onnan származó ember. Tehát az Izraeliek is palesztinok.
- Palesztina mint közigazgatási terület (római kor és az angol mandátum) - Palesztin nép a 60-as évek óta. Ezzel az itteni arabok kisajátították a Palesztin szót maguknak. - jövendobeli Palesztin állam neve.
A „Palesztina” földrajzi kifejezés, mely Izrael és a mai Jordánia területére vonatkozik, a filiszteusoktól származik. Ez a hajózó nép egykor az Égei-tenger szigeteiről érkezett és Kánaán partvonalán telepedett le, főleg a későbbi öt filiszteus város körzetében. Tüskét jelentettek az izráeliták oldalában, de eltűntek, legkésőbb az izraeli északi királyságnak Asszíria általi elfoglalásakor, i.e. 622-ben. A „filiszteus” héber szó jelentése: „vándor, idegen”, vagyis olyasvalaki, akinek nem az az ország a hazája. Valójában a „Palesztina” szó csak a Bar Kochba-lázadás Hadrianus római császár általi leverése (i.u.135) után keletkezett, s azóta vészterhes kifejezésként ágyazódott be a zsidóság köztudatába. A rómaiak általi átnevezése a területnek azt a konkrét célt szolgálta, hogy a zsidó identitástudatot nyelvi szinten is megsemmisítsék. Ennek megfelelően 135-ben a meghódított Jeruzsálemet a császár dicsőségére újjáépítették, akinek teljes neve Titus Aelius Hadrianus volt, s így a város neve „Aelia Capitolina” lett. Úgy tűnik, hogy ezzel egy időben a „Judaea” nevet is megszüntették, amiképpen Jeruzsálem nevét is, és a terület a „Palaestina”, vagy „Syria-Palaestina” nevet kapta, mégpedig ugyanazon okból: hogy fölszámolják a történelmi zsidó múltat.2
A keresztes háborúk idején és azután a név ismét évszázadokra eltűnt a közigazgatási nyelvhasználatból. Megjegyzendő, hogy a Német Bibliatársulat még korunkban is a Jézus idejét mutató bibliai térképeken a területet „Palesztina” néven tünteti fel.
A mostani arabok semmiképpen nem hivatkozhatnak a filiszteusokra, mint elődeikre. A „palesztinok” először 1964-ben, Arafat által váltak egy néppé, bár a többi arabtól sem saját nyelvvel, vallással, vagy saját kultúrával nem különböznek. „Palesztin nép nem létezik. Egy palesztin állam létrehozása eszköz az Izrael elleni, és az arab népek egységéért folytatott küzdelemre. (…) De miután jogaink a teljes Palesztinában helyreálltak, egy pillanatig nem halogathatjuk a Jordániával való egyesülést” mondta a korábbi PFSZ-képviselő, Zuheir Mohsen 1977-ben. Ez megfelel a PFSZ 1964-es és a Hamász 1988-as alapokmányának.
„Népként” való önmeghatározásukat cáfolja, hogy kevés a közös bennük, csupán törzsek és klánok gyűjteményét alkotják, amelyek gyakran háborúznak egymással.
Az újkorban Izrael/Palesztina földjére vándorolt arab törzsek nem hagytak hátra szövegeket, dokumentumokat vagy bizonyítékokat származásukra vagy kultúrájukra. Törzsi/családnevük azonban gyakran idegen származásukat mutatja.
A brit mandátum részeként „Palesztinát” a Balfour-nyilatkozat (1917), a Nemzetek Szövetsége határozatai és a San Remói Konferencia (1920) a zsidó nép hazájaként jelölték meg. Valójában Izrael Állam 1948-as megalapításáig a „palesztinokra” való hivatkozások nem arabokat, hanem Palesztinában élő zsidókat jelentettek; A „palesztin” zsidót jelentett.
