a tudomány jelenlegi állása szerint nem tudni, ki vagy mi teremtette a világot, ha egyáltalán volt ilyen. szóval nem tudunk segíteni, hogy kinek kell gratulálnod.
de a kiértékelésnél figyelembe kell venni a vektor irányát
Az SR-beli idő- és hosszdilatációnál a sebességvektor irányának nincs semmi szerepe. Egy egyenletesen mozgó etalon-méterrúd hossza, illetve egy egyenletesen mozgó etalonóra két tikk-takkja között eltelt idő csupán a sebesség nagyságától függ, az irányától nem.
Ezt értem mert a sebességnek mint vektornak iránya is van , a képletnél abszolut értékkel számolunk de a kiértékelésnél figyelembe kell venni a vektor irányát.
A specrelben a legalapvetőbb négyesvektor a négyes helyvektor:
X=(t,x,y,z), ami egy eseményt ad meg egy valamely inerciarendszerben, és koordinátarendszerben, ami esetében érdemes olyan léptpkeket választani, hogy c=1 legyen mértékegység nélkül.
A legegyszerűbb skalár ennek "hossza" két esemény között, a két esemény "távolsága":
X=gyök((t2-t1)2-(x2-x1)2-(y2-y1)2-(z2-z1)2)
Ha egy tömegpont mozog, az ebben 4-es rendszerben egy úgynevezett világvonalat jár be, és ennek "hossza" a világvonal mentén az úgynevezett sajátidő:
T=int(dX), azaz a sok "egymás melleti" esemény távolságának az összege.
Ennek függvényében adják meg a világvonal eseményeit:
X(T), és további egyszerű négyesvektorok ennek deriválásából jönnek, a V négyessebesség és az A négyesgyorsulás, mid a T függvényei.
Másik skalár a test tömege, az energia-impulzus négyesvektor a sebesség négyesvektora szorozva a test tömegével.
Konkrét példén érdemes ezt bemutatni, mert így általánosságban elég emészhetetlen.
Az abszolút-érték egy nemnegatív szám: ez a sebességvektor hossza (a mértékegység nélkül). Természetesen a képletben értheted a v alatt magát a sebességvektort (vagy érthetsz alatta előjeles számot, azaz 1-dimenziós vektort). Ebben az esetben v2 a v-nek önmagával vett skaláris szorzata, amint Nevem Teve is megjegyezte, ami definíció szerint a v abszolút-értékének a négyzete. Tehát ekkor is ugyanott vagy, mint ha a v alatt eleve a sebességvektor abszolút-értékét értetted volna. Az osztás és a gyökvonás végül számokra lesz alkalmazva, nem vektorokra.
A háromdimenziós tenzorok mintájára teljesen analóg módon definiálhatjuk a Lorentz-tenzorokat vagy négyestenzorokat, ezen belül a Lorentz-skalárokat vagy négyeskalárokat és Lorentz-vektorokat vagy négyesvektorokat a Lorentz-transzformációval – hármasforgatások helyett – szembeni transzformációs tulajdonságaik alapján.
négyesskalár pl. a fénysebesség, nyugalmi tömeg stb.
négyesvektor pl. az energia és impulzus alkotta négyesimpulzus; az elektrosztatikus és vektorpotenciál alkotta négyespotenciál; stb.
négyestenzor pl. az elektromos és mágneses térerősség alkotta elektromágneses térerősségtenzor; az energiasűrűség, energiáramsűrűség és feszültségtenzor alkotta energia-impulzus tenzor; stb.
Nem. A v egy mozgó objektum (megfigyelő stb.) sebességének abszolút-értéke: ez tehát egy szám szorozva a m/s mértékegységgel. A számot méréssel kapod meg minden konkrét szituációban: ennyi métert mozog az objektum (megfigyelő stb.) egy másodperc alatt. Pl. ha az objektumod másodpercenként 50 kilométert mozog, akkor v=50000 m/s, tehát
