A japánkeserűfű minden valószínűség szerint hibrid eredetű, a F. japonica és F. sachalinensis kereszteződéséből származó, ma már Fallopia x bohemica néven önálló fajként elfogadott özönnövény.
A vesszős aggófű Dél-Afrikából származó invazív faj, 10 éve fedezték fel hazánkban, elterjedési gócpontjain azóta erős terjedést mutat. Sajnos.
A kék szamárkenyér, az erdei deréce és a sarlófű talált. A csukóka is helyes, szerintem pontosan beazonosítható, az aszat faja nekem is megerősítést kér, úgyhogy várom a véleményeteket. Természetesen az első is here, de nem apró.
Gyors tippelés lefekvés előtt: 1. apró here? 3-4. Kék szamárkenyér (Echinops ruthenicus) 5-6. aszat? 8. erdei deréce?? 10. csukóka? 11-12. Sarlófű (Falcaria vulgaris) - van itt a kertben is egy példány, majd ki akarom próbálni hogy vágja a levele a papírt! :-)
Szia Erdeye! Én is örülök, hogy újra jelentkeztél. Bevallom már kezdtem sandán olvasgatni B. effensis hozzászólásait, mert úgy véltem esetleg Te állsz mögötte. Úgyhogy most elnézést kérek mindkettőtöktől.
Ezzel a tippel már közelebb jársz az igazsághoz, de még nem ez a megfejtés. Nyilván, ha közlöm, hogy iszapos tófenék közelében fotóztam akkor már tuti lenne a válaszod.
Szerintem képtelenség, hogy ekkora legyen ezen a klímán. Nálunk legalábbis a 10 cm-nél nagyobb gumók egyszerűen már nem hajottak ki... Vagy elrohadt, vagy egyszerűen nemtom, mi lett vele.
Magától el fogja dobni, de nem csak a levelét, elszárad az egész növény, csak egy gumó marad, amit fagyvédett helyen kell tárolni, akár a földben, akár kivéve a földből, száraz helyen. Tavasszal sem kell addig nagyon locsolgatni, amíg el nem kezd kibújni. persze, ha kiveszed a cserépből, akkor óvatosan lehet öntözni.
Az elözö tulajdonosa szerint amorphallus. Én úgy tudtam, hogy csak amorPHOphallus létezik, de most látom, hogy csakugyan van ilyen is. Akkor most ki ez?
