Az viszont a kalkulációból is látható, hogy egy olyan beruházásra könnyebb pénzt szerezni, ami egy-két éven belül már termeli az elvárt profitot folyamatosan, nem kell 10-15 évet várni.
Így van.
Csakhogy az energetikai beruházások megtérülése 12-15 évnél kezdődik.
A gyakorlatban mégis túl kockázatosak a magánbefektetők bevonásához, nyiván több tényező miatt... pl.: a rendszeres idő és költségtúllépések sem kedveznek.
Az viszont a kalkulációból is látható, hogy egy olyan beruházásra könnyebb pénzt szerezni, ami egy-két éven belül már termeli az elvárt profitot folyamatosan, nem kell 10-15 évet várni.
Érdekes módon... sok grafikont hoztam róla.... a franciák állítólagosan szabályozható erőműveiket nem szabályozzák, inkább üzemen kívül tartják és a drága gáztüzelésű erőműveket használják kvázi zsinóráramtermelő üzemmódban. és a régió szenes erőműveivel szabályozzák ki magukat az export-importon keresztül.
Media has wrongly blamed organic farming for the food crisis in Sri Lanka. There are two cultivation seasons in the country yala (April-May to August-September) and maha (September-October to February-March). Most Sri Lankan farmers have already used chemical fertilisers provided by the government in the current yala season.
However, the sudden move to ban chemical fertilisers and pesticides triggered hoarding by traders and companies, leading to black-marketing. There were widespread protests in July by farmers, who complained of fertiliser shortage, and led to government raids against hoarders. Military was deployed to stop hoarding of essential commodities and
to seize food stocks held by traders and retailers.
---------------------------
Addig ugye ok, hogy itt a zajos többségnek magvas véleménye van a világ "helyes" működéséről, de azért a
valóság jóval összetettebb ennél.
Adott egy ország ahol másfél éve hiánygazdaság van. A bevétel jelentős részét adó turizmus padlót fogott és az ország hitelképtelenné vált. Ez elérte azt a szintet, hogy leállították a finomítókat is. Szerintetek lenne-e élelmiszerhiány akkor Mo-n ha akkora lenne az üzemanyaghiány, hogy már a finomítók sem mennek?
Javaslom tiltsák meg a városok díszkivilágítását, fagyasszák be a polgári légiforgalom működtetését és szüntessék meg az üzemanyagok ártámogatását amíg van, aki a szénadó miatt fagy halálra. Ha ezt megtennék, Londonban még az járda
is fűtve lenne igen gyorsan, ha kell magánpénzből finanszírozva is...
... tisztára úgy csinálnak itt páran, mintha nem fagynának meg minden évben rengetegen olyan években is, amikor nem
No de mégis miért kellene egymillió hektáron búzát/kukoricát termelni? A megtermelt búza/kukorica mekkora hányada is takarmány? Skálázni nem csak felfelé, de lefelé sem árt tudni amikor a rendszerszintű gondolkodást emlegetünk, nemde?
Területre kivetítve hatékonyabbak. Nem kicsit, hanem nagyon. A munkaigényük kisebb, mivel automatizáltak. Az energiaigényük csakis akkor sokszor nagyobb, ha 24/7-ben világítod meg a termőterületed (ez esetben többszörös a hatékonyság). De ezek az összehasoníltások mind azon alapulnak, hogy a fosszilis energia- és a műtrágya árak a 2014-es szinten mozognak és nem a 2022-esen.
A felskálázás az energiaigény és az ingatlanárak miatt problémás, mivel a dolog lényege az, hogy nem Csajágröcsögealsótüttösön, hanem a
felhasználás helyéhez közel akarod megépíteni a komplexumot. Ennek nem a technológiához van köze, hanem a pénzügyi megtérüléshez.
Azért vannak bankok amelyeknek igencsak sok tőkéjük van és néha az a gond, hogy túl sok is, tehát pénz lenne befektetni. És tudnak a bankok hosszú távban is gondolkodni, ha olyan a befektetés. Szóval nem hiszem, hogy a pénz és az idő önmagában annyira probléma lenne. Inkább gyanakszom az atomerőművek építési ideje és költsége körüli problémákra. Meg bár áramra mindig szükség van, de ki tudja mennyire kerül a jövőbe. És kérdés, hogy egy atomerőmű baleset esetén kit terhelne az anyagi felelősség. Mert csúnya lenne ha kártérítési és helyreállítási költségeket kéne fizetni.
Hát pedig nekem úgy rémlik te fordítottál sok energiát rá, hogy beszélj az energiatermelési módokról, beleértve a szabályozhatóságra is. Idézni nyilván nem fogok, évek hozzászólásait kéne átnézni ahhoz. De hogy korábban nem beszéltél arról, hogy az alaperőművek könnyen szabályozhatóak az biztos. Főleg mert akkor egészen másmilyen lenne a megújulók térnyerése is, hiszen komolyabb arányt tudnának képviselni, mint most.
mi az, hogy nem kell nekik putyin? ha egy ország lenne akkor másnak hívnák, a kreml lenne valami tanácsháza. olyan sose volt, hogy nel lett volna távolsági kereskedelem.
ha árammal mennek az autók akkor az áramkutas kapja a fizetést, akkor szibériából visznek mást máshová. Nem történt a világon semmi különös ebből a szempontból, bojárok is, emírek is, norvég halászok is voltak mindég olaj és gáz nélkül is.
Semmit nem változott ettől, hogy más amit onnan hoznak ide, de hát oroszország se ugyan azt importálja mint 100 évvel ez előtt. Azt mondtam, hogy ennek értelme semmi, nincs ilyen versengés, hogy a benzinkutas keres többet az olajon vagy a bányász, főleg nem ezeket nemzetiszínekbe bugyolálni.
Nyilván globálisan más és más összetételű energiamix jelenti az optimális, ha nem is az ideális megoldást. A fúzió mindig éppen 50 évre van, addig viszont a nukleáris technológia remélhetőleg kifejleszti a versenyképes fissziós eljárást és a következő évszázadban majd átveszi a vezető szerepet.
A franciák csúcsfogyasztása 110GW, tehát éppen elég 110GW, viszont 670GW napelem, időnként, 4-500GW teljesítménnyel termel túl, iszonyat sok tároló kell, hogy maradjon valami abból az energiából, a napelemes áram árát az égbe küldi fel.
Örülök, hogy jó megfigyelőképességről olvtársaink rájöttek éjszaka nem süt a Nap, kicsit gyengíti az élményt, hogy arra már nem jöttek rá, a 110 GW zsinóráram sem elég a kb. 180-200 GW csúcsfogyasztás kielégítésére, a teljes atomerőnek is jókora rendszerbeintegrálási költsége lenne.
A 2050-es francia 110 GWeff áramfogyasztás atomerőműves kielégítéséhez bizony ~80 GW/400 GWh tárolókapacitásra lenne szüksége a napi csúcsigény biztonságos kielégítéséhez, ezen kívül jókora hidegtartaléknak, úgynevezett blac kstart erőműnek, ami képes a VER újraindítására nulláról, egy esetleges összeomlás után. Az atomerőművek nem képesek önállóan elindulni, viszont jelentős energiára van szükségük leállás után is, ami nélkül előb-utóbb szerkezetileg károsodnak.
Szerencsére csupán a tőkeszükséglet miatti teoretikus példáról szólt a kalkuláció, ami arra volt alkalmas, hogy láthatóvá tegye, a rövid átfutási idő miatt (is) szignifikánsan alacsonyabb a tőkeigénye a nap/szél megújulóknak, mint a hosszú és bizonytalan építési idejű atomerőműveknek.
Ez a szabadpiaci folyamatok megértése miatt fontos információ. Az atomerőmű építések felskálázása nem csak technikailag, de finanszírozás szempontjából sem versenyképes a megújulókkal szemben.
Egy befektetőt nem érdekli, hogy éjszaka, vagy nappal, szélcsendben, vagy viharban keresi meg az invesztícióját, csak az hány év alatt térül vissza.
Mindenesetre mindkét energiatermelési módnak vannak externális költségei, melyek egyre magasabbak a részarány növekedésével, de fokozatosan jelentkeznek.
Ha a teljes nukleáris ellátásról... annak totális irrealitása miatt nem is készült szkenárió, a teljes megújulós ellátásról viszont az RTE jóvoltából igen és nem is irreálisan magas, bár eltérő szerkezetű mint a teoretikus 100 % atomáram szükséglete.
A példa a franciáktól, de nem a franciákról van, hiszen számukra nyilvánvaló, hogy a már üzemben lévő atomerőművek megtartása jelenti az optimumot. Hoszútávon azonban amint a jelentés is pedzegeti a franciák sem szeparálhatják el magukat a régiótól, ahol egyre nagyobb szerepet kap a szélenergia is, ami nagyon nem fér össze az atommal.
Nem feltételes, szőrmét, vasat, nem tudom mit még, mindég szállítottak onnan máshová, most a szénhidrogéneket, de oroszország nemzetközi súlya nem változott ettől mert most éppen ez az exportcikk.
