Egyszerűen nem tudom felfogni ép ésszel, hogy ki az az istenbarma, aki egy naptár tervezésénél/megvalósításánál egy hónap kezdőidejének semmiféle csillagászatilag nem egyeztethető napot állapít meg."
A julián naptár újholddal kezdődött... (I.sz. 154 jan. 1!)
Kicsit olyan a dolog, mint amikor általános iskolában kaptunk egy szöveges matekfeladatot, és valaki az osztályból leírta a feladat megoldását, mindenféle levezetés nélkül. Jó az eredmény, hurrá, csak az odáig való eljutás levezetés hiányában nem elfogadható. Itt is hasonlatos a probléma, ameddig nincsenek ott a források, addig sajnos nem elfogadható a munka."
Itt most forradalmian más a helyzet....
Az eredmény jó, a források nem akadémiai szintű feltüntetésével, és elemzésével,
miközben a brilliáns akadémiai forráskezelés és tudósok siserehada ellenére, vagy hatására rossz az eredmény;
Árpád népe nem akkor jött be a KM-be mint ahogy tanítják.
Végigolvastam, többször, figyelmesen, el-elmélázgatva azon amit Hunnivári írt.
A véleményem (egyszerű, laikus emberként!):
Érdekes mű, gondolatébresztő. Alapvető hibája, hogy a forráselemzéssel meglehetősen hadilábon áll. Ha valaki leírja, hogy XY uralkodásának idejében itt-ott Napfogyatkozás volt, akkor le kell írni a pontos forrásokat, ezt nem lehet ennyire félvállról venni. Igenis le kell írni, hogy AB püspök ilyen-olyan feljegyzéseiben, amely megtalálható emitt-amott, stb. Ma már nem gond ezen források valamilyen digitális beszerzése sem a legtöbbször.
Ehhez kapcsolódik, hogy az Ollyópáji Jujjdejónak még külön programja is van, arra, hogy minden ilyen jelelggű anyagot digitálisan elérhetővé tegyen.
A másik sarkalatos problémája a rendszernek szerintem (és ezt egyszerűen elfogadhatatlannak tartom, de hangsúlyozom ez a magánvéleményem), az amit az Árpád-házzal művel. Itt is beleesik abba a problémába, hogy bizony azért nem egy keleti és nyugati forrás van, amiről vagy hallgat, vagy nem hasonlítja őket kellően össze. A tárih-i üngürüsz és hasonló munkák meg nemes egyszerűséggel kimaradnak, holott ezeket nem lehet nem figyelembe venni.
Mindezek mellett, ha a forrásokkal elég gyatrán felvértezett kronológiai sora a római korra igaz (miért ne lehetne az), akkor azt mondom, hogy annak a korszaknak a logikai okfejtése ebben az esetben brilliáns - de egészítse ki rendesen minden publikált munkáját a szerző!
Kicsit olyan a dolog, mint amikor általános iskolában kaptunk egy szöveges matekfeladatot, és valaki az osztályból leírta a feladat megoldását, mindenféle levezetés nélkül. Jó az eredmény, hurrá, csak az odáig való eljutás levezetés hiányában nem elfogadható. Itt is hasonlatos a probléma, ameddig nincsenek ott a források, addig sajnos nem elfogadható a munka.
A források esetében az esetleges kontrahibák feltárása sem történt meg kielégítően.
Nagy a gyanúm, hogy itt alapvetően a legnagyobb gondott az okozza, hogy van egy adag idősor, amit szépen egymás mögé tettek, és nem vizsgálták a kontrahibák létét, nagyságát.
Ennek talán legegyszerűbb megoldása egy nagy méretű számegyenes, amin az általa felvázolt évek, az egyes megfeleltetett események szerepelnek. Egymás felett a különböző megfogalmazott időszakaszok, jelölve a feltáratlan anomáliákat is!
Privát véleményem, hogy Nagy Károly egyszerűen humbug, a személyére vonatkozó hamisítási igény azért olyan nagy, mert önigazolást keresnek azok a népek. Ne felejtsük, hogy az ókorban a különböző szláv, gall, frank és germán népek teljes agymosást kaptak Rómától, ill. Bizánctól, elvesztették hőseiket, vallásukat, hitvilágukat, regéiket, meséiket, népdalaikat. Az, hogy a magyarságnak ez mégis miért maradt meg, arról van saját véleményem, de az egy másik történet.
Szintén idetartozik, hogy Jézus Keresztrefeszítésének idejében Holdfogyatkozásról még nem hallottam, ámde a keresztrefeszítését illetően Napfogyatkozásról igen. Ezzel szemben Hunnivári Holdfogyatkozást ír. Miért is?
Ami viszont talán ide is tartozik.
Egyszerűen nem tudom felfogni ép ésszel, hogy ki az az istenbarma, aki egy naptár tervezésénél/megvalósításánál egy hónap kezdőidejének semmiféle csillagászatilag nem egyeztethető napot állapít meg.
Ha rajtam múlna egy naptár datálásának megindítása, akkor nyilvánvalóan napfordulóhoz, vagy napéjegyelőséghez tenném az adott hónap elsejét, s véletlenül sem úgy, hogy az ilyen jeles napok 21-22-ére (meg ki tudja hova) essenek. Ez egyszerűen számomra egy ipari méretű balfácánság, vagy(!) tudatos átprogramozás!
Annál pedig a Római Birodalom sokkal-de sokkal materialistább volt, semhogy ezen ne merengjenek el.
"Sávar, az Egyiptomból elmenekült ex-vezír Nur ad-Dín segítségét kéri a szunnita hatalom visszaállítása érdekében.
1164 áprilisában Sírkúh vezetésével egy hadsereg indult a Nílus deltába, ahol helyreállították Sávar hatalmát.
Sírkúh berendezkedett Bilbeiszben, de nemsokára el kellett hagynia, a fátimidák túlereje miatt.
1166-ban Sírkúh meggyőzte a bagdadi kalifát, hogy Egyiptom visszafoglalásának ügye egy szent háború, amely az eretnek síita Fátimida Kalifátus ellen indul.
Sírkúh 1167 januárjában kelt útra Damaszkuszból, és ismét magával vitte unokaöccsét Szaladint. Miután átvonult a Sínai-sivatagon, megtudta, hogy Amalrik is sereget küldött Egyiptomba. A váltakozó kimenetelű harcok egyik eredménye volt, hogy Amalrik augusztusban hazatért Egyiptomból.
Sírkúh néhány hét leforgása alatt Egyiptom ura lett, de 1169. március 23-án meghalt. Sírkúh címeit és hatalmát Szaladin örökölte. Még ez évben a keresztények a bizánci flotta támogatásával Damiettára támadtak, de sikertelen volt az ostrom.
1170 decemberében már Szaladin erői az Aszkalon melletti Daront támadták.
Bagdadban 1170-ben meghalt al-Musztandzsid kalifa, akit fia, al-Musztadi követett. (1170-1180)
1171-ben Núr ad-Dín levelet írt Szaladinnak, és kérte, hogy az egyiptomi mecsetekben ne a fátimida, hanem a bagdadi kalifáért imádkozzanak. Szaladin tudatában volt annak, hogy Núr ad-Dín az ura, egyiptomi hatalmát azonban már nem tőle, hanem a fátimida kalifától kapta. Ha igaz az a legenda, hogy az arab (szeldzsuk) időszámítás 567. év első péntekén Kairóban egy Moszulból érkezett szent ember al-Musztadi kalifáért imádkozott, akkor ehhez az évhez köthető al-Muizz fátimida kalifa halála. Utóda al-Azíz lett, a Fátimidák ötödik tagja, s az első, aki Egyiptomban kezdte uralkodását.
Tehát téves az széles körben eluralkodott nézet, miszerint 1171-ben megszűnik a fátimidák dinasztiája.
Éppen ellenkezőleg, al-Azíz alatt kezdődik Egyiptom fátimida virágzása.
Szaladin helyzete a szunnita ura Núr ad-Dín és síita kalifája között nagyon labilissá vált. Ezt hadvezérhez illően háborúkkal próbálta kompenzálni. A Holt-tengertől délre lévő Montreal várát megtámadta, de ott Núr ad-Dín megjelenése következtében húzódott vissza Egyiptomba.
Szaladin hatalma egyáltalán nem volt szilárd Egyiptomban, hiszen a kalifa tudhatott Núr ad-Dín és hadvezére ellentétjéről. Az 1174-es esztendő alapvető változásokat hozott, amelyek végül is megszilárdították Szaladin helyzetét."
"nagyobb csoportja azt állítja" Aztán mekkora az akkora? Tán illik erre az ötletre a Nagy Ember mondata: "Visszatolatott a vakvágányról, majd befordult az első zsákutcába." :)
Márcsak azért is sántít ez a Nícea, mert akkor az azt jelentené, hogy felfedezték volna a hibát, valamint azt is, hogy kiszámolták volna, hogy milyen sürün mennyit kell igazítani.
Akkor nincs más hátra, csillagászt kell hívni, hogy kiderüljön, pontosan mennyi korrekcióra van szükség Caesartól Gergelyig. Akkor meglátjuk, hogy Gergely 10 napja mire elég.
A niceai 3 nap azért gyanús, mert ha visszamenőleg korrigáltak, akkor miért hagyták, hogy a jövőben újra elmásszon?
Legfeljebb arra nem számíthatott, hogy olyan zavaros évszázadok következnek, amikor csak birka módra használják a naptárját, de a szükséges igazításokat 1600+ évig elsumákolják."
A ZAKAMÉDIKUSOK nagyobb csoportja azt állítja, hogy Niceában volt egy három napos reform, amikor Cézár márc. 21-jét helyreállították, és a csak ezután kezdtek trehánykodni a népek...
Viszont azt tudnia kellett, hogy az 1/4 nap az előző évek során végzett mérésekből jött ki Szoszigenésznek, azaz valamiféle közelítő adat csupán, semmiféle elvi oka nincs, hogy pontosan 0,2500000... legyen, (tudom, hogy a tizedes tört itt anakronizmus, de így egyszerűbb) vagyis van egy csekély különbség, ami természetesen felhalmozódik majd. Legfeljebb arra nem számíthatott, hogy olyan zavaros évszázadok következnek, amikor csak birka módra használják a naptárját, de a szükséges igazításokat 1600+ évig elsumákolják.
Aˇvalódi szó jelentésének vannak árnyalatai. A nagy kapkodásban írhattam volna így is "valódinak látszó konyhakert". Dehát csak festett műanyag zöldségek vannak benne.
Hogy el tud mozdulni, azt már Julius Caesar is tudta, csak nem törődött vele. (pedig még nem is tudta, hogy mennyire igaza van, kb egy éve volt még hátra a közismert bökkenőig)
