Az illő tapintat az feltétlenül szükséges! (más kérdés, hogy mennyire eredményes) Én félreértettem a helyzetet, ezek szerint a vezérképviselőnek kettővel több lába van, mint gondoltam, viszont olyan gazdag, hogy még nyáron is valódi szőrmebundát visel. Aki ilyen igényesen öltözködik az igazán megtanulhatna olvasni!
Töredelmesen bevallom, a vezérképviselő kifejezés alatt a terület négylábú urát (vagy úrnőjét) értettem. Nem biztos, hogy ő is olvassa Bálint gazda cikkeit. Viszont a kiszolgáló személyzet igen, és megpróbálhatja őfőbundaságát befolyásolni. Persze, illő tapintattal.
Már Bálint gazda is megmondta, hogy örüljön a gazdi az ilyen földalatti dolgozónak, mert az csak olyan helyre megy, ahol a földben mindenféle kártevők vannak, és ezek számára finom falatokat jelentenek. Majd ha a kártevőket kipusztította akkor odébbáll, új terített "asztalt keres". Ha a gazda mégsem akarja, hogy ő ott legyen, akkor fogja meg és tegye át a harmadik szomszéd kertjébe, az majd azt csinál, amit akar.
Megölni nem szabad, mert szigorúan védett, hasznos kis állatka, de az embernek a sok gyomirtóval már sikerült majdnem kipusztítania.
A bérlőtárs a földalatti mozgalom jeles képviselője. Viszont ha összetalálkozik a föld fölöttiek vezérképviselőjével, az nem biztos, hogy szerencsés találkozás lesz. Már az új bérlőre nézvést.
Újabb bérlőtárssal gazdagodtam, bár gyanítom, hogy ő csak látogatóban van, esetleg volt. Kávét főztem, és amíg kicsöpögött, a konyhaablakban lévő kaktuszaimban gyönyörködtem. Aztán felfedeztem egy csinos kis faligyíkot, amint fejjel lefelé napozott, nevéhez méltóan a falon. Megörültem neki, és igyekeztem óvatosan mozogni, hogy meg ne riasszam. Egy darabig ott volt, aztán mire visszanéztem, már eltűnt. Nem hinném, hogy sokat fogom látni, de szerzett pár derűs pillanatot.
Van még pár darab lila babom,azt a héten még leszedem, és annyi. Már a mogyorókeresést is befejezem, nem nagoyn van. Azért csendes derűvel nyugtázom, hogy azokon a helyeken, ahol a kerítéshez közel van a mogyoróbokor, nem csak én járok szendén lesütött szemmel.
Úgy veszem észre, az erkélyem megint népszerű madárkörökben, vagy legalábbis egy cinke ezen a véleményen van. A galambok csak inni járnak ide, ő viszont iszik, majd csipeget egy kis földet, megszemléli az elhagyott légykapó fészket, majd távozik. Nem tudom, mit akar, de a földet szorgosan töltöm utána.
Az összes leszedett zöldbabon nyüzsögtek a poloskák. Nem a szokvány mezei poloska, valami csinosabb színű, de ez sem tetszett! Az előbbi fajtából is sok van, alig győzöm kidobálni őket. CSöppet sem hiányoznának, ha nem lennének.
Megint szedtem egy adag lila babot. Meglep, hogy mennyi termett. A zacskó elültetett babból talán 10 szem maradt, de azon elképesztően sok a termés, és még mindig van virág is rajta.Nem nagyon bízom benne, hogy ebből termés is fejlődik, de szépnek szép.
Ez a mai nem az én napom, az már kétségtelen! Hogy csak a legszebbet mondjam: azt hittem, ma lesz a kaktuszkiállítás, holott egy hét múlva esedékes. Viszont ha már ott voltam, be is mentem, és lassacskán rájöttem, hogy rosszabb is lehetne, mint hogy egy szép kertben sétálgatok és nézelődöm. Úgyhogy végül nem bántam, de azt még eldöntöm, megyek-e egy hét múlva.
A Fehérvári úti piacon egy 1/2 literes üveg paradicsomlé 420 forint (az üveget nem veszik vissza). Úgy gondolom, hogy aki teheti, annak megéri a fáradságot, hogy saját maga állítsa elő. Nekem sajnos csak egy erkélyem van, ahol virágládában termelem a paprikát, paradicsomot. Ha eltenni való mennyiség nem is jön össze, de már cca. 3 hete a saját paradicsomomat eszem.
Jobb későn, mint soha: Most jöttem rá, hogy már el is múltunk tízévesek! Hajrá, topic! Ez egyúttal a megfelelő alkalom arra, hogy magamban megemlékezzek az indítóról, aki figyelemre méltó egyéniség volt, és mindig szívesen gondolok rá.
Nekem is zöld lett. Bevallom, a kinézetele csodás, az íze átlagos. Ezzel együtt nem bánom, hogy kipróbáltam. Részint olyanom van, mint egyik szomszédomnak sem, részint meg hogy tudtam volna megállapítani, milyen az íze, ha nem szedem le és főzöm meg? Arról nem is beszélve, hogy miylen érdekes látványt nyújt az a része, ami az almafára futott fel.
A mai nap felszedtem a zöldbabot, elég szép termésem lett. Viszont szinte elfejtettem, hogy ültettem ún. fekete babot is, ezért meglepődtem, hogy mi a csoda lóg a kerítésen. A fekete zöldbab persze sötétlila színű, szép bársonyos tapintású. Olyan guszta, hogy ezt nem fogom levesnek vagy pláne főzeléknek elpazarolni, némi párolás után köret lesz belőle.
