De a legcélszerűbb, ha a modelleket mind PIKO kengyeles, mind Bosna kapcsolóval el lehet látni. Így otthon és kiállításokon mást-mást használhat a modellező.
Példák Dr. Károlyi Zsolt műhelyéből a rézlemezes munkáról
A kérdés annyi lenne hogy ha az egész járműállományt átállítom egy típusu kuplungra akkor melyik legyen az?
Ezt neked kell eldöntened, hogy mennyire vagy hajlandó vesződni az egésszel, mind építéskor, mind a játékkor, illetve, hogy mennyire szeretnél élethűt?
Amit itt olvastam az az alap tt s ami eddig nyert nálam, és van a rendes kisvasúti kapcsolószerkezet imitációja is. ez utóbbitól azért tartok mert volt alkalmam ilyet üzemeltetni és a rendezés, szét és összekapcsolás időigényes és precizitást igénylő munka ráadásul megelelő céleszközök nélkül (hosszú, hajtott nyakú csipesz, stb) majdhogynem lehetetlen.
Én TT-s kapcsolót még soha nem használtam sem H0, sem 0e alatt, nincsen vele tepasztalatom, TT-s tapasztalatom van, de nem szívesen emlékszem vissza...
Tény, hogy az élethű kapcsolónál macerás(abb) a szét/összecsatolás, ellenben élethű, ami ekkora nagyságnál (1:45) elég fontos kérdés, pl. egy jól beállított fotót látványa bukhat rajta, ha nem az van fent. Tény, hogy az idősebbek számára probléma, akár amiatt, hogy nem igazán jól látják már a lyukat, akár amiatt, hogy a kezük nem annyira biztos már, de emiatt eddig egy embert láttam hisztizni.
Csipesz(ek)re a modellezőnek úgyis szüksége van, mellesleg egyenes csipesszel is prímán lehet csatolni, tehát ez ne legyen ellenérv.
Üzemeltetésileg nem gáz, tolatni is simán lehet vele (nyilván persze ésszel, ahogy a valóságban is). Ha esetleg rövid lenne a láncszem, akkor vékony drótból lehet hajlítani, amit forrasztással lehet zárni. Egyedül hosszú kocsiknál és közvetlen ív-ellenív kombinációknál volt probléma a fix kapcsolókkal, de ez meg érthető. Ha picit is el tudott volna fordulni, akkor már nem lehett volna gond.
Nálad csilléknél, amik rövidek, nem lehet gond.
Ha csinálsz kapcsolót, akkor csak rézből! Kisvasúton is van lemezből hajlított, hegesztett Bosna kapcsoló, tehát még élethű is lehet.
Sztirol lapot - jobb - dekoros boltokban kapsz, 2 nm-es táblát mindenképpen, de van, ahol darabokat is.
Anno csináltam pár darab 0e csillét meg most vettem pár darabot amik a piko h0 billencses játékkocsik átépítéséből (lerövidítés, teknő két végén a perem laposra csiszolása, féktuskók és ütközők eltávolítása, átfestés, mérethű rakomány(kavicsok)berakása ) születtek. kinézetük egész jó lett.
De a kapcsolószerkezetekkel gondban vagyok. A saját gyártmányaimon meghagytam a gyári, minimális oldalirányú kitérést engedő piko h0 kuplungokat, szépnek nem szép de meglehetős biztonsággal összetartja a vonatot ráadásul mivel a c50 es vonógép alá is e69 es hajtás volt bedolgozva adta magát hogy akkor azt sem kell bántani.
A később vásárolt kocsikon viszont nincsen vonókészülék, meg vettem egy ismeretlen gyár által jugoszláviában összerakott 2 tg s mozdonyt. Ennek mintha csak beintene egy előre majd fél centit fel típusu lapos aluminiumból hajlított "vonóhorga" van, kinézete alapján gyárilag.
Ez sajnos nem jó mert elhajlik, nem megbízható.
A kérdés annyi lenne hogy ha az egész járműállományt átállítom egy típusu kuplungra akkor melyik legyen az?
Első ötletem a h0 kengyeles megoldás volt de nehéz felszerelni ráadásul nem feltétlen jó ebben a méretben.
Amit itt olvastam az az alap tt s ami eddig nyert nálam, és van a rendes kisvasúti kapcsolószerkezet imitációja is. ez utóbbitól azért tartok mert volt alkalmam ilyet üzemeltetni és a rendezés, szét és összekapcsolás időigényes és precizitást igénylő munka ráadásul megelelő céleszközök nélkül (hosszú, hajtott nyakú csipesz, stb) majdhogynem lehetetlen.
Még az érdekelne hogy melyik mennyire viseli el a vízszintes és függőleges pályahibákat és a szűkebb íveket? Itt ugye az egyik véglet hogy olyan szilárdan tartja a vonatot hogy inkább kiemel pár kocsit a sínről másik eset meg hogy leold ok nélkül.
Amúgy tervezem valami személykocsi legyártását is, első körben valami kísérleti, fantázia kocsit amin tudom gyakorolni a különböző munkafázisokat és nem túl nehéz összerakni. ezt én a google sketchup nevű programjával megtervezve és vagy sztirollapból vagy fémlemezből tervezem elkészíteni. A sztirol mellett szól hogy könnyű megmunkálni (a fémhez képest) a fém mellett az hogy én be tudom szerezni, lesz tömege a vagonoknak és hogy valamivel strapabíróbb. Sztirollapot hol és ki forgalmaz magyarországon?
Bacsi szerint építettek győrben is háromablakosokat... de lehet butaságot mondok, mert amit Ő mutatott, annak pont olyan szögletes ablaka van, mint az ötablakos kocsinak, ami az általad berakott képen van (lehet hülyeséget írok - valami rózsahegyi kocsi...?). Lehet, hogy a lekerekített, peremes ablak aradi specialitás volt?
utánnanézek, de maga a kocsi is hosszabb, legjobb lenne lemérni a cenki kocsit. A peron látszólagos szűkítése megtévesztő mert a kocsi peronja hosszabb mint a három ablakos weitzer-eké.
Hoppá. Ezt az eltérő tengelytávot nem tudtam.... akivel eddig beszéltem, mindenki azt mondta, hogy ez helyi - ceglédi - kendácsolás a normál háromablakos kocsira. Ezért is ilyen szűk a feljáró, és nem más az egész, mint bádogozás.
Jól néznek ki, de a háromablakos zárt peronos kocsi ( Bk 551 és 552) hosszabb mint az alap Weitzer és a tengelytávja is nagyobb! Szerintetek ceglédi átépítés lehetett vagy valami újabb széria?
Reggel nem tudtam aludni... nekiálltam rajzolni. Lett ceglédi kocsi, pakli szimmetrikus ablakokkal, és nagycenki pakli asszimetrikus ablakokkal. Azt hiszem, egy időre elég a Weitzer kéttengelyes kocsikból :)
A szimmetrikus ablakkiosztású pakli a mezőhegyesi D616. Viszont... volt Cegléden egy D753 jelölésű háromablakos, Weitzernek kinéző pakli. Tud erről valaki valamit? Mi volt ez? Milyen alvázon volt - esetleg ugyanazon mint a D612 és a nagycenki pakli? Még azt is meg lehetne csinálni...
De igen asszem a B425 ami Nagycenken van. Meg eredetileg volt még nekik a C11-18 psz-o Weitzer kocsik, de ha nem stimmel a darabszán stb, akkor valaki megcáfolhat.
A B 507-re azért tartanék igényt, mert 1958-1962 között a Gyulai GV állományában volt, de szerintem ez egy pillanatig se legyen számodra gátló tényező, hogy az én lehetőségemnek és a te kézzelfogható valóságodnak egyezne a pályaszáma :-)
A békéscsabai háromablakos Weitzer személykocsik feltételezett, további kutatást igénylő listája:
AEGV Ah 16 – 1905. - ? üh. – MÁV Bk 354>MÁV Ck 426>?
AEGV Ah 17 – 1905. - ? üh. – MÁV Bk 351>MÁV Ck 423>?
AEGV Ah 18 – 1905. - ? üh. – MÁV Bk 352>MÁV Ck 424>?
AEGV Ch 25 – 1902. – 17 üh. – MÁV Ck 510>MÁV Ck 407>?
AEGV Ch 26 – 1902. – 19 üh. – MÁV Ck 511>MÁV Ck 408>?
AEGV Ch 27 – 1902. – 18 üh. – MÁV Ck 512>MÁV Ck 409>?
AEGV Ch 28 – 1902. – 19 üh. – MÁV Ck 513>MÁV Ck 410>?
AEGV Ch 36 - 1902. - ? üh. – MÁV Bk 362>MÁV Ck 562>MÁV Ck 421>?
AEGV Ch 42 – 1902. - ? üh. – MÁV Ck 505>MÁV Ck 561>?
AEGV Ch 43 – 1902. – 19 üh. – MÁV Ck 562>MÁV Ck 416>?
AEGV Ch 45 – 1905. – 22 üh. – MÁV Ck 506>MÁV Ck 563>MÁV Ck 403>?
AEGV Ch 47 – 1905. – 15 üh. – MÁV Ck 507>MÁV Ck 404>MÁV B 404 Dunaújváros
AEGV Ch 48 – 1905. – 18 üh. – MÁV Ck 508>MÁV Ck 565>MÁV Ck 405>MÁV Bk 350>MÁV A 350 Balatonfenyves
AEGV Ch 50 – 1905. – 19 üh. – MÁV Ck 564>MÁV Ck 417>?
AEGV Ch 51 - ? - 18 üh. – MÁV Ck 515>MÁV Ck 412>?
AEGV Ch 52 - ? - 19 üh. – MÁV Ck 516>MÁV Ck 413>MÁV Bk 357>Hűvösvölgy
AEGV Ch 53 – 1905. – 19 üh. – MÁV Bk 353>MÁV Ck 425>MÁV B 425>Nagycenk
AEGV Ch 54 – 1905. – 14 üh. – MÁV Ck 509>MÁV Ck 567>MÁV Ck 406>
MÁV B 507 és GV B 52008 Szombathely
Dőlt betű: ezzel a pályaszámmal van fénykép a kocsiról!
Példák Dr. Károlyi Zsolt műhelyéből a rézlemezes munkáról
