Pénteken véletlenül elkaptam a Duna TV adásán a 17., Bingo elvtárs című részt, amelyet annak idején nem tudtam rögzíteni. Így most teljessé vált a "Majd a komornyik"-sorozatom. ;)
Ha jól hallottam fél füllel van valahol (MTV??) hogy lehet szavazni kedvenc regényre, és lehet a top100ba juttatni. Beszéljünk össze, hogy mit juttatunk oda. Javaslatom Rengeteg pénz avagy Forduljon Psmithhez. Ötletek, javaslatok?
Fielding Mellish kérdéseire: igen, Harry Potternek hívják a rendőrt — különben álmomban sem jutott volna eszembe így elnevezni. A despota—disputa az eredetiben dishpot volt, ha jól emlékszem (de azt hiszem, jól emlékszem). A csarnokit azért tettem hozzá, hogy feltűnőbb legyen a vicc, át ne csússzon fölötte az olvasó szeme.
a Geopen kiadónál előkészületben van a Pigs Have Wings magyar kiadása. Fordította: Kiss Marianne, ezekben a napokban/hetekben szerkesztem a szövegét. Magyar címnek ezt javaslom a kiadónak: Disznószárnyakon.
Természetesen nekem is nagyon tetszenek ezek a könyvek, de ami most ennél érdekesebb volta miatt kopog a fejemben az az, hogy mennyi sok értelmes, jópofa hozzászólást lehet e témában olvasni. Lehet, hogy a Wodehouse könyvek az "okos emberek" kedvenc olvasmányai? S ha ez így van, mi a helyes válasz erre? "Persze hogy így van, naná!" vagy pedig "Igen, ez így van, sajnos ez a helyzet." Nem tudom, mennyire érthető (érezhető) ez így, sajnos én csak ennyire vagyok okos... (Lehet, hogy csak okoskodni akartam ezzel, ráadásul off-oltam is. Bocsi.)
Elnézést, most látom ezt a már egy hónapos kérdést. Nem tudom, eddig miért nem vettem észre.
Nos, az ezüstbuzi kifejezést én is csak egy korábbi hozzászólásból emeltem át (194-es körül). Viszont érteni véltem. Szerintem ez nem a homoszexualitásnak egy válfaja, hanem valaki, aki rajong az ezüst tárgyakért. Szokták ezt használni más összetételekben is, pl mozibuzi (azt hiszem ezt az Annie Hall magyar szinkronjában hallottam), autóbuzi stb. Nyilván zavaró, hogy az ezüstbuziban az "ezüst" melléknév is lehet, és így olyan hatást kelt, mintha a "buzi" jelzője lenne.
Szóval szerintem élő szóképzésről van szó, de Wodehouse szövegben idegennek hat.
Hát a "felvilágosításokat adó hivatalnok" elég rémes.
Ugyanakkor az "összes alkalmazottjai" is báncsa a fülem. Persze lehet, hogy akkor még az "összes" többest vonzott, elvégre sok nyelvben megvan az a kettősség, hogy a "minden" sing-et vonz, az "összes" pedig plur-t.
Amikor még csak az emsworth-féle idézetet olvastam, úgy értettem a dolgot, hogy az adott szituációban még sok alkalmazott jelen volt, és mindenki figyelt.
A Youwine-féle meg inkább azt jelenti, hogy a hivatalnok fürge volt, hiszen mindenki a hotelben fürge volt.
Gondolom Plum az utóbbira gondolt.
Ilyen szempontból a fürge jobb, mert ezt a félreértést elkerüli... persze kérdés, mi az eredeti határózó?. Alertly?
Az Eszményi vő érdekes eset, mert a The Insdiscretions of Archie a háború előtt két fordításban, két különböző címen is megjelent magyarul. A nálad lévő példányt alkalmasint Tábori Mihály fordította, a nálam lévőt pedig Balogh Barna, a címe Utazás az após körül, és a Pesti Hírlap Könyvek sorozatban jelent meg 1929. december15-én. Sárga fedelű, zsebbe való könyvecske. Így kezdődik:
I. fejezet
Kellemetlen ljelenet egy szállóban.
— Hé, fiatalember! — kiáltotta Archie.
— Parancsol, uram? — válaszolta a portás figyelmesen. A Cosmopolis Hotel összes alkalmazottjai figyelmesek voltak.
Youwine, megtennéd, hogy ideidézed ezt a részt a Tábori-fordításból?
Köszönöm szépen a tippet, elolvastam a „Rengeteg pénz”-t és nagyon a kedvemre való volt. Bár egy kicsit hirtelen ért véget. Egy pillanatra nem is értettem, hogy akkor most mi van. Vagyis hogy most elfogadták a pénzt annak fejében, hogy hősünk kiszáll a milliomos leányzó életéből és nem vadászik többé hozományra, közben meg hát pont hogy igen. Na persze a milliomos nagybácsi csúnyán átverte (ütőkártya a kezükben), de erre nekem kellett rájönnöm magamtól, használva az eszemet, és asszem ezt nevezik elvarratlan szálnak. Vagy mi.
De írok mást is. Elolvastam továbbá a „Gáz van, Jeeves”-t is, amit Molnár Zoltán fordított, a szokásos bakikkal (ez a tegezés-magázás kérdés olyan, amin még az ígéretesebb fordító-jelöltek is elvéreznek). Szerintem az illető ráérzett a dologra, de távol van még a tökélytől. Mindenesetre az ő tolmácsolásában idézem a következő két passzust, szórakoztatásképp:
„Minden bizonnyal azok közé a lányok közé tartozott, akik kezükkel befogják férjük szemét, miközben az macskajajos fejjel betámolyog reggelizni, és azt mondják neki: „Találd ki, ki vagyok!”
Egyszer egy újonnan nősült cimborám udvarházában vendégeskedtem, akinek arája öles betűkkel a kandalló fölé vésette, ahol lehetetlen volt nem észrevenni, az alábbi feliratot: EZT A FÉSZKET KÉT SZERELMES ÉPÍTETTE, és még mindig jól emlékszem a mátkapár másik, hímnemű tagjának tekintetében ülő néma gyötrelemre, ami mindannyiszor megjelent benne, valahányszor a srác bejött, és meglátta a feliratot.”
„Na persze értettem én, miről van szó. Madeline megpróbált kissé kozmetikázni a fiúja imázsán (ha jól tudom, így mondják), és ezt, mint minden lány, túlzásba vitte. Ugyanezt figyeltem meg újdonsült ifjú aráknál is, amikor azt próbálják neked bemesélni, hogy Herbertnek vagy George-nak, vagy bármi legyen is a neve, rejtett mélységei vannak, melyeket a sekélyes és felületes szemlélő hajlamos nem észrevenni. A nők az effélék terén soha nem tudják, hogy hol kell megálljt parancsolni maguknak.
Emlékszem, egyszer Mrs. Bingo Little, röviddel a házasságkötésük után azt mesélte nekem, hogy Bingo költői dolgokat mondott neki a naplementéről – holott a srác legbenső barátai tökéletesen tisztában voltak vele, hogy cimborájuk soha életében még csak észre se vett egyetlen naplementét se, és hogy ha valami rendkívüli véletlen folytán valaha észrevenne is egyet, akkor az egyetlen megjegyzés, amit tenne rá, az volna, hogy az egy jól átsült marhaszeletre emlékezteti.”
Valamelyik György - elfelejtettem, hogy hányadik - azt mondta egyszer: bizonyos mennyiségű alvás minden éjjel - hogy mennyi , az most kiment a fejemből - valamivé teszi az embert, de hogy mivé, az pillanatnyilag nem jut eszembe. (Valami új)
Applebaum jól tudja: a Psmith a pénzvilágban című regényben, egy politikai gyűlésen Mr. Bickersdyke meséli el a Jerome-féle történetet, mintha vele magával történt volna meg. A kapitális pisztráng persze nem műanyagból van (a sztori jó száz évvel ezelőtti), hanem gipszből. (A magyar kiadásban: 72-73. oldal.)
