Akkor is enni kell mindenkinek (és eszik is), ha nem csinál semmit, csak lógatja a lábát. Most ez csípődött be neked, de nem ezt jelenti a gazdaságosság fogalma.
Egy atomerőmű legalább 60-80 évig üzemel, az mindjárt összetöri a számításaidat, mert kell egy legalább kettes szorzó a napelem mellé, a tárolástól és annak hatalmas költségétől most eltekintek.
Tövis, a naperőmű éjszaka és a téli időszak zömében nem létezőnek tekinthető.
Innentől meg egyszerűen nem összevethető dolgokról beszélünk. Elképesztő, hogy ezt nem lehet végre tisztába tenni, komolyan mondom, elképesztő...
Az egész mostani EU-s energia-mizéria is pont arról szól, hogy nem kompatibilis energiaforrások túlerőltetése zajlott 1-2 évtizeden át, és most papíron ott tartunk, hogy például Dánia éves relációban ugyan minden energiaszükségletét képes lenne fedezni csak szélenergiából - ELVILEG - a gyakorlatban viszont napi szinten tart ott, hogy teljes fogyasztása felét-kétharmadát vagy gyorsan elő kell kaparnia valamilyen "akkor van, amikor tényleg szükség van rá" típusú energiaforrásból - vagy ücsörögne folyamatosan fél napokat hidegben-sötétben, álló gazdasággal...
Tényleg nem ugyanaz. De most tényleg muszáj adni a hülyét? Mert jól megy... Nem hiszem, hogy ne értetted volna meg...
A hatásfok akár szinte közömbös is lehet - ha amúgy elégséges/használható, és az input (amit hasznosítunk) jóformán korlátlanul áll rendelkezésre, illetőleg a berendezés rossz hatásfok miatti nyilvánvalóan kényszerű sokkal nagyobbra méretezése sem jelent gondot. De a jelenleg használt dolgoknál nem ez a helyzet - valójában még a szélkeréknél-napelemnél sem mindegy a hatásfok, hiába van úgymond ingyen az input energiaforrás - nagyon nem mindegy mégsem, mennyibe kerül és mennyi helyet foglal (márpedig ez szorosan összefügg a hatékonyságával) a turbina/napelem.
A gázturbinánál meg ugyebár közismert, hogy a legjobb hatásfokát csak szinte teljes terhelésnél tudja produkálni - és azon kívül riasztóan gyorsan konyul lefelé a görbe. Legfőképpen ezért nem használtak például személyautóba sosem gázturbinát - UGYEBÁR. Megjegyzem, a korai gázturbináknál a jelenség olyan szintű volt (és ez még a 60-as évekig jellemző volt !!), hogy az üresjárati üzemanyagfogyasztásuk nagyjából a teljes terhelésnél mért 90%-a körül mozgott, vagyis szinte mindegy volt, hogy terhelik a turbinát, az mindenképpen nagyjából ugyanannyi üzemanyagot égetett...
A maiak ennél sokkal jobbak, de részterheléseken még hőcserélőkkel sincsenek partiban például egy dízelmotorral - ezért is tartják magukat azok ilyen jól az erőgépeknél, de még a hajógépeknél is.
Amúgy pedig igen, a teljes rendszer költségét ki kell fizetnünk az energia-árakban, függetlenül attól, hogy éppen milyen a kihasználtság.
Valamilyen reptéri illetéket és kifutópálya foglalást kell teljesíteni a légitársaságoknak, mert a reptérnek az a jó, ha forognak repülők, az sem jó nekik, ha csak kifizeted és nem használod, mert más bevételtől esik el. Ezért azok a repülők élveznek előnyt, amik le is szállnak meg utasokat is visznek, ezért IS indulnak el a repülők a max utasszámnál kevesebbel is akár.
A francia példa alapján, de elvonatkoztatva és alaposan leegyszerűsítve készítettem egy invesztíciós sémát ami ha számszerűségében nem is pontosan, de jellegében mindenképp tükrözi azt a hatalmas nagy különbséget ami miatt atomerőműre lasszóval sem lehet fogni beruházót, míg megújulós projektekre tülekednek.
Atom és naperőmű beruházásánál van egy alapvető különbség a költségeken felül, az építési idő. Sok pénz áll a kockázatos beruházásban sokáig. Nem jó összetétel. A franciák harminc év alatt akarnak dekarbonizálni. Elvileg ez megtörténhetne ~110 GWe nukleáris, vagy megújulóból teoretikusan 677 GWp naperőmű segítségével.... 30 év alatt, de az ütemezés és a beruházási költségek nagyon másképp alakulnak.
(Az egyszerűbb számítás okán vettem csak napelemeket.)
Így néznek ki a kezdőparaméterek:
Az atom mellé az utolsó oszlopba odakerült a megújuló is, a könnyebb összevethetőség kedvéért.
Konklúzióként jól látható, hogy az atomenergia hosszú építési ideje miatt sok pénzt köt le, tehát sokba kerül. Nem számoltam a tőkeköltségeket, ami még szignifikánsan rontana a helyzetén.
Az atom max 360 mrd€ tőkét köt le, a napelem max 81 mrd€-t. De még érdekesebb, hogy mire az atomerőmű építés befektetések megtérülnek, összesen 42 év elteltével, addigra a napelemek a megtérülésen túl ugyanennyi profitot hoznak.
Megjegyzem ~22 Ft/kWh nagykerárral számoltam és igen magas napelemes fenntartási költségekkel, szolid atomépítési költségek mellett.
Ez csak az erőműinvesztíció, ezen felül mindkettőnek vannak externális költségei mind a VER kialakításában, mind a működtetésében, de ez nem befolyásolja az építéshez kapcsolódó hatalmas beruházásigénybeni különbségeket, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megújulóknak nagyon alacsony a felskálázáshoz szükséges tőkeigénye.
Ezért lenne nagy jelentősége annak, ha tudnánk az elektromos energiát ipari méretekben és gazdaságosan tárolni - de per pillanat nem tudjuk. Csak részmegoldásaink vannak
A gazdaságosan az azt jelenti, hogy ingyen dolgoznak valakik valamit?
Biztos ott is az elnök úr fülébe motyogták aktivisták, hogy a biotermelés pont olyan jó, mint a hagyományos, csak a gonosz ellenség aknamunkája nem engedte eddig érvényesülni...
Nem voltam - idézd, ha kérhetlek... Amúgy minden erőműtípusról elmondható, hogy ha a tartós üzemre alkalmas, névleges terhelhetősége alatt járatják (vagyis nem veszik a kapacitásait 100%-ig igénybe) - akkor romlanak a jövedelmezőségi mutatói. Mint ahogy egy busz-repülőgép-kompjárat esetében is az az optimális, ha zsúfolásig tele van, minden hely foglalt - ennek ellenére ez egyáltalán nem jellemző és általános, és bizony elindítják azt a járatot fele-harmada-negyede utasszámmal is, ha szükséges...
Még a kis gázerőművekre is igaz ez a megállapítás - sőt, a gázturbinára még fokozottabban igaz, hogy részterhelésen hamar romlik a hatásfoka, ott úgy kerülhető meg a probléma, hogy sok kisebb egység esetében annyit járatnak, amennyi szükséges. Viszont így meg az éppen állók jelentenek költséget...
De a nagyobb hőerőművekre is igaz, hogy valójában sok kisebb egységből állnak össze, csak úgy megjegyzésként - a nálunk nem éppen a legjobb hírű (és nem is világviszonylatban korszerű, de azért sokat "simogatott") Mátrai Erőműnek is öt főblokkja van, és még blokkokon belül is több kazánra-turbinára oszlik a rendszer, és amúgy az erőmű 950MW névleges kapacitásából 66MW gyors szabályozású földgáz-üzemű, pont azért, hogy az egész rugalmasabb legyen.
Egyébként milyen gazdasági mutatói vannak éjszaka egy napelemnek, szélcsendben vagy viharban egy szélturbinának??
Nem tudsz mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy az energiafogyasztás nem egy konstans szám, napszakosan-évszakosan meg úgy mindenféle szakosan ingadozik, néha nem is kiszámítható, sokszor előre prognosztizálható módon - és mese nincs, mérnökileg természetesen olyan rendszert kell mögé tenni, ami képes a csúcsigényt is némi biztonsági tartalékkal kiszolgálni - ami magától értetődően azt jelenti, hogy valójában a rendszer 100%-ig soha nem lesz kihasználva (ha mégis, akkor rosszul méretezett, mert elfogyott a tartalék is...) - és nyilván ennek költségeit is hozzá kell számolni. Ez van...
Ezért lenne nagy jelentősége annak, ha tudnánk az elektromos energiát ipari méretekben és gazdaságosan tárolni - de per pillanat nem tudjuk. Csak részmegoldásaink vannak.
"Még egy pikírt megjegyzésem lenne - ami generálisan vonatkoztatható a sötétzöld oldal álláspontjára - ab ovo szabályozhatatlannak tekintik az atomerőműveket és egyes hőerőmű-típusokat (nagy szénerőművek például), és ennek megfelelően ökölszabályként kezelik azt, hogy ezek kiszabályozására mindenképpen szükség van kisegítő gázerőművekre, hasonlókra."
Ennek az álláspontnak az egyik fő hirdetője itt épp te voltál :) Csak ezek szerint nem is olyan régen változott az álláspontod. Ha egy atomerőmű szabályozható, akkor valószínűleg az energiatermelés hatékonyságának rovására teszi azt részben. Tehát a költséghatékonysága jelentősen romlik. Holott így is drága az atomenergia. Persze attól hogy drága, még egyéb szempontok miatt megérheti építeni. Csak érdekes, hogy hogy elszállhat az ára.
De a szupervírus nem kell feltétlenül szuper gyilkos is legyen, a cél csak a szuperkolónia növekedésének a megállítása. Azt megtette az antinonusi járvány is 168.-tól azzal, hogy 15 év alatt 10% át vitte el a lakosságnak.
Úgy kell nekünk a lakosságnak fájó széndioxidadó, mint temetkezési vállalkozónak a tifuszjárvány:
Insulate Britain: idősek ezrei halnak meg az Egyesült Királyságban fűtési gondok miatt
A TILTAKOZÓK FELSZÓLÍTOTTÁK A KORMÁNYT, HOGY FINANSZÍROZZA A BRIT LAKÁSÁLLOMÁNY ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ PROGRAMOT.
Az aktivisták azt állítják, hogy az Egyesült Királyságban található házak a legrégebbiek és a leghidegebbek közé tartoznak Európában. Az ország lakói minden évben hatalmas mennyiségű energiát kénytelenek fordítani a helyiségek fűtésére, ami hozzájárul az üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátásához.
Az Insulate Britain azt is állítja, hogy évente akár tízezer idős ember is meghal télen az Egyesült Királyságban, akik kénytelenek takarékoskodni az otthoni fűtéssel.
