A természettudományban semmi sem bizonyított. Olyan elméletek vannak, amit még nem cáfoltak meg.
A fénysebesség megfigyelő függetlensége tapasztalati tény (bár se te, se Gézoo nem érti). Ebből logikailag következik a specrel, aminek egyik következménye, hogy semmilyen nyugalmi tömeggel rendelkező test nem mozoghat a fénysebességnél gyorsabban. Lehet ennek ellentmondó elmélettel előállni, de annak magyaráznia kell a tapasztalatokat.
Már itt az elején módosítom tehát a relativitáselmélet azon vélt következményét, miszerint nem lehetséges a fénysebességnél nagyobb sebesség. Abból ugyanis, hogy a kölcsönhatások maximális terjedési sebessége a fénysebesség (vigyázzunk, mert ez sem bizonyított!), még nem következik, hogy ne lehetne ennél gyorsabb mozgás. Csupán ilyen esetben nincs a két objektum között kölcsönhatás, mert nincs idő a kölcsönhatás létrejöttére.
Ütközhet egymással két rakéta, két lövedék a fénysebességnél nagyobb sebességgel? Igen, de ekkor nem megy végbe köztük mechanikai, vagy egyéb kölcsönhatás. Ezek szerint ütköznek és mégsem? Valami ilyesmiről van szó! A választ Louis de Broglie anyaghullám elmélete adja!
Ez az idézet nekem is tetszik.
http://vmek.niif.hu/05200/05241/05241.doc
Itt található az egész.
Pedig a mi rendszerünkből nézve a szupernova v relatív sebességgel mozgott..
Aztán rájöttek, hogy a c sebesség stimmel, csakhogy nem a kilövellést, hanem annak a gömbszerűen szétterjedő fényének a környezeti csillagködön való szóródását örökítette meg a képsorozat.
Azaz találtak egy olyan csillagot, ami közel állt a térben..
Néhány évvez ez elött az egyik szupernova felvillanásáról készült képsorozat elemzésekor az látszott a képeken, hogy a kilivellő anyag c azaz fénysebességgel
A specrel szerint bármely IR-ben a fény terjedési sebessége x=x0+ct. Ezzel szemben áll a te értelmezésed, amit én éterelméletnek látok (az, hogy te az étert "abszolút álló rendszer"-nek nevezed nem változik meg az elmélet) és nem tudtad ezzel a hozzászólásoddal sem megvilágítani az éterelmélet és a Gézoo elmélet közötti különbséget.
A 44209-es üzenetemben elírás van. Helyesen: A relativitáselmélet szerint a klasszikus Doppler-ből adódó frekvenciát a kísérleti elrendezésben pontosan 1.00205-tel kell leosztani, hogy a mért frekvenciát kapjuk (hiszen ennyiszer lassabban járnak az órák a mozgó lítiumatomon, magyarán ennyivel ritkábban bocsát ki hullámhegyet). A kísérlet tanúsága szerint a tényleges osztószám 1.00204999909 és 1.00205000091 közé esik.
Az ábra egy fényórát ábrázol (ami ugye két egymással szembeállított tükörből áll). A hullámok száma nyilván egyezik a két nézőpontban, de ugyanezen okból a hullámhossz nem egyezik. Mi itt a probléma?
"Hát nem tudom mennyire on, de a csevely korábbi részében a méter etalon "hamissága" kapcsán előkerült a 86-os tömegszámú kripton is. Én méterrudat emlegettem. Erről nyilatkozott ciprian:"
Egyáltalán nem off a témánk. Nagyon sok lózungot el lehetne kerülni, ha nem a merev rudat, hanem a kripton-86 izotópra alapuló rezgésszám mérést használnánk etalonnak. Másrészt aki összekeveri a Dopplert az idődilatációval, annak is segítene a tisztán látásban.
Először is ne szerény személyemnek tulajdonítsd azt a megállapítást, hogy a távolságmérésen alapuló méteretalon sokkal pontatlanabb, mint a kripton-86 izotóppal, mert a rezgésszám mérése pontosabb, mint a távolságmérés. A távolságméréssel ugyanis nem érhető el a 10-12 relatív hibahatár. Ez a megállapítás Bay Zoltántól származik.
Természetesen, hogyha a kripton-86-os rezgésszámmérést arra használnánk fel, hogy méteretalont faragjunk ki, akkor a mérés pontossága a távolságmérés pontatlanságára süllyed le. Ez vasból fakarika lenne. :-) Te viszont azt kérdezed, hogyan lehetne előállítani a kripton-86 segítségével méteretalont. Ez nem jó kérdés.
Másrészt nem villamosmérnök a szakmám, bár nem vagyok elveszve itt sem. Egész egyszerűen nem érdekel a technikai kivitelezés e tekintetben. Téged érdekelnek a részletek is, biztos vagyok benne, hogy kis utána nézéssel rájössz, hogyan lehetne egy fényfolt helyét méteretalonnak tekinteni anélkül, hogy merev rudat fabrikálnánk.
(A rajzod szerint a pontatlanságot akkor viszed be, amikor a V alakú tükröt mechanikusan mozgatod)
Én megelégszem azzal, hogy a fényfolt helye az 1m távolság, amelyet a kripton-86 kisugároz. Gondolom itt két műsszaki probléma van. Egyszer fel kell erősíteni az energiát, hogy látható fényfolt legyen. Másodszor le kell számolni az 1650763,73 impulzust, és ekkor kell megjelenjen a fényfolt az adótól 1m távolságra. Szerény tudásom alapján nem látok itt kivitelezési megoldhatatlanságot.
Szóval én elfogadtam Bay elvi indokolását, vagyis a c fénysebesség (előzetesen megmért) birtokában kivitelezhető a rezgésszám mérésen alapuló méteretalon, és ez pontosabb minden távolságmérésnél.
Sok itt az olyan kérdés, amely a Dopplerre kérdez rá a relativitáselmélettel kapcsolatban. Azt tapasztalom, hogy "tanult olvtársaink" válaszukban a merev rúdból indulnak ki, és ezért nem tudják magukat megértetni igazán. Ha a kripton-86 méteretalonnal próbálnák megértetni magukat, szerintem sokkal kézzelfoghatóbb lenne az érvelésük.
