"Az éves zsinórtermék már 11 €/MWh-val drágább nálunk, mint Németországban. Legújabb jelentésében a MEKH az árak szétválásának okait azonosítja."
"2019 áprilisától nagyobb áremelkedés tapasztalható a magyar határidős árakban. Így az éves termékek tőzsdei ára közötti különbség 6-7 €/MWh-ról 11 €/MWh-ra emelkedett 2019 szeptemberére."
"Az árkülönbözet növekedésének egyik oka az erőműparkok eltérő összetételében rejlik."
Egyrészt az alacsonyabb megújuló részarány és a Mátrai erőműnek a német lignites erőműveknél alacsonyabb hatékonysága miatt az emelkedő CO2 ár nagyobb mértékben növeli a hazai termelési költségeket, mint Németországban.
Másrészt a CO2 árak emelkedése miatt a nagykereskedelmi villamosenergia piacon a szén helyett egyre inkább a gáztüzelésű erőművek kerülnek ármeghatározó szerepbe.
A hazai nagykereskedelmi gázárak azonban magasabbak mint Németországban, így a gáztüzelésű erőműveink költségszintje is magasabb.
A második tényező, hogy a tőlünk északra olcsóbban előállítható villamos energiát csak korlátozott mértékben tudjuk importálni, mivel szűkösek a határkeresztező kapacitások."
Ahol van gáz alapból ott nem is tudom mit variálnak mivel fűtsenek.Ahol még nincs gáz de lehetne,ott mérlegelés kérdése,szigorúan pénzügyi döntés és semmi "zöldség". Viszont ahol nem is lesz soha mint nálam ott lehet választani. Foszilis vagy áram. Sokat gondolkodtam melyik legyen és úgy döntöttem az áram mellett,hogy nekem a fa csak a munkámba kerül. Az meg ,hogy direktbe vagy hőszivattyúval azt meg leírták itt előttem. Az is biztos,hogy egyenlőre itt csak a naperőmű van favorizálva így nagyon hullámzó a termelés ergo bizony nagy szükség van a hagyományos erőművekre főleg,hogy folyamatosan növekszik a teljesítmény igény.Majd az lesz belőle előbb utóbb mint a németeknél,jó drága áram.
Ez is érdekes kérdés.
Ha fával fűtesz akkor az megújuló, nem okoz plusz CO2 kibocsátást mert azt megkötötte életében. Feltéve persze ha normálisan égeted el, nem füstöltetve. A fatüzelés hivatalos fával amúgy anyagilag nem opció szerintem, a gáz jóval olcsóbb.
Aki gumicsizmát, petpalackot tüzel arra pedig nem mondok inkább semmit, remélem egyszer jól seggbe basszák mindet. Nálunk is tele van ilyen gyökérrel a környék sajnos. Annál minden jobb lenne, de sajnos nem ők a napelem célközönsége.
Ha eddig fával, gumicsizmával petpalackkal fűtöttem, de most tennék napelemet villanykazánnal az azért zöldebb nem? Hőszivattyú kétszeres-háromszoros költség, annyi pénzem nincs, talán nem is lehet felrakni meglévő radiátorokhoz, kondenzációs kazán szintén. Rengeteg példa van amikor jó megoldás a villanykazán és rengeteg olyan is van amikor nem jó.
idekevertél egy teljesen mást. Arról volt szó hogy zöld dolog-e átállni elektromos fűtésre+napelemre másról (pl. gáz)
Szóval kanyarodjunk vissza, ezzel eddig egyetértesz?:
"Adott egy háztartás, évi 2400kWh-t fogyaszt alapból (nagyjából egyenletesen havi 200-at), az eddigi rendszerirányítás ezt kezeli, van elég erőmű rá, stb...
Kitalálja hogy átáll villanyfűtésre, amit hőszivattyúval kíván fedezni. Azaz télen el fog fogyasztani 3000kWh-t, 6 hónap alatt. Azaz télen a 200 helyett 200+500kWh kell neki havonta.
Mit tud tenni a szolgáltató ha nagyon sok ilyen fogyasztó lesz? Erőművi kapacitást kell építenie, hogy gázzal/atommal/biomasszával/szénnel fedezze ezt. Mert ez az átlag fogyasztó 3.5X annyi áramot igényel 6 hónapon keresztül mint eddig!!!!
(Ha mondjuk a lakosság fele átállna, az azt jelentené hogy 1.5X annyi erőművi kapacitás kellene mint most, és nem csak erőmű hanem hálózat, rendszerirányítás, stb....)"
Amiből amikor VAN zöldáram akkor a zöld kWh-é ütik ki a foszilis kWh-ákat ugyebár :-)
Avagy a létrejött zöld kWh-kat már nem kell foszilisből előállítani.
---
Az éves igényed mondjuk 10000 kWh. Ami napáram híján 10000 foszlis kWh lenne és kész.
Most, hogy termelsz évente 7000 kWh zöld áramot. Már csak 3000 foszilis kWh-t kérsz !!!! Azaz 7000 foszilis kWh-t nem, mert kiváltotad VÉGLEG :-)
Az, hogy ehhez egy majdnem akkora foszilis erőmű kell az igaz. DE!!! az nem 1000 kWh szarát ontja maj miatad, hanem csak 3000 kWh-ét. EZ a lényeg.
Ezzel a foszilis kWh/kW mutatója 3/10-ére esik.
Azaz a kihasználtsága csökken.
Azonban pont ez a cél!!!, hogy csökkenjen, ne ontsa a szart magából.
- álljon készenlétben nulla/közelnulla készenléti szarkibocsátással és - csak akkor termeljen >> addig megnövelve a szarkibocsátását, amikor - nincs helyette éppen tiszta-zöld áram
Miért kéne elfűteni... Az erőművek percek alatt le/fel terhelhetők még paks is.
Tudod egy erőművi generátornak nem lesz attól baja, hogy éppen nem terheli semmi!!! Ahogy a ceruza elemnek vagy az autó akkunak sem...
Vízerőmű esetén akár másodperces-perces is lehet a reagálás a terhelés változásra
A foszilis/atom erőművi kazán>>gőztermelése az ami már lassaban reagáltatható. Mivel a tüzet/atommáglyát felszítani/lecsillapítani és ezzel a gőztermelést variálni azaz a >> lehetséges terhelést változtatni lassúbb.
- gáz/olaj esetén ez viszonylag gyors, 5-15 perces nagyságrend - szén/biomassza esetén kicsit lassúbb - paks I. esetén lassú, mert non-stop üzem célú - paks II. esetén már nem lesz ilyen lassú, napon belül is jól szabályozható lesz
Avagy nem nem műszaki jellegű gond az erőmű szabályozás!!! (kivéve paks I.)
Hanem GAZDASÁGI probléma. A kis terheléssel-kihasználtsággal működő foszilis/atom erőmű árama drágább lesz. A fölöslegesen elfűtött sok ÜZEMANYAG és az amúgyis drága készenléti létszám miatt.
Ezzel szemben egy nap alapú zöld erőmű esetén - NINCS!!! ÜZEMANYAG igény, mivel az árapáéy/hullámzás/napsütés/szél az NEM fogyó anyag - közel nulla a készenléti állapot költsége az ember nélküli működés miatt
----
Nagy hiba a jövőt a jelen telejsen más működésű-szemléletű rendszeréeiből kindulva elemezni-jósolni... tévútra visz! Mert ezek a mostani rendszerek elfognak tűnni és/vagy átalakulnak majd rövid úton A típusuktól függően és az olcsóvá váló zöldáramra átállás tempójától függően 5-10-20-50-60 év alatt.
- hiszen ÚJ villamosenergia igényt hozok létre azzal hogy villannyal akarok fűteni, azaz többlet fosszilis energiát égettetek el az erőműben. Több erőmű kell, rosszabb kihasználtsággal, ami felstrófolja az árat.
----
Avagy...
MÁR CSAK a téli/éjszakai/felhős igényt kell foszilisből fedezni azt is csak RÉSZBEN! Így ez a rész maradt és lesz fekete 100%-ban.
A többi meg lett és lesz zöld 100%-ban.
Ahogy nő a zöldáram termelő KAPACITÁS úgy csökken tovább a foszilis igény is.
Meg kell különböztetni két féle zöldáramot!!!
1. A zsinóráram azaz ami non-stop rendelkezésre áll >> árapály, hullám, víz, geo, biomassza pl. ÉS a napelemek vacak napsütésben is leadott minimuma !
2. A nem zsinóráram ami csak időnként áll elő >> napelem jó/jobb időben, szélkerék pl.
Eljöhet az az idő is amikor már
- a zsinóráram típusú zöldáram bőven elég az éjszakai és a nappali alapfogyasztásra ezzel a foszilist/atomot végleg kiiktatva a zsinóráramból
- a csúcs jellegű fogyasztás többletét pedig jó időben extra bőven fedezi a napelem és a szél és a zsinór típusú többlete
- azaz csak a napelemnek vacak időkben lehet hiány... Amit javarészt lehet kezelni rövidtávon (napon belül) okos szabályozással tárolással, némi átmeneti tárolással. hosszabb távon további zöld kapacitással és/vagy foszilis tartalékkal
----
Azaz hosszabb távon tuti elérhető a 100% zöld megoldás :-) Nem lesz szükség foszilisra...
De ehhez azt a részt amit most a foszilis/atom ad ZÖLD ZSINÓR árammal kell kiváltani. (a tárolt napáram is zsinóráram lesz ebből a szempontból a tárolási időszakában)
Illetve az áramszolgáltató nyáron amikor hirtelen kisüt a nap majd a túltermelést szépen fűtheti el. Mert a szénerőmű meg atom erőmű nem fog tudni 5 perc alatt kilépni a hálózatból.
Baromi érdekes kérdés, kár hogy mindig értelmetlen vitát szül. Valószínűleg a magunkfajta földi halandók szintjén nem is átlátható ez.
Egy gondolatmenet, biztos sok hiba van benne, de nagyjából ilyesmire gondolok:
Még napelem nélkül:
Adott egy háztartás, évi 2400kWh-t fogyaszt alapból (nagyjából egyenletesen havi 200-at), az eddigi rendszerirányítás ezt kezeli, van elég erőmű rá, stb...
Kitalálja hogy átáll villanyfűtésre, amit hőszivattyúval kíván fedezni. Azaz télen el fog fogyasztani 3000kWh-t, 6 hónap alatt. Azaz télen a 200 helyett 200+500kWh kell neki havonta.
Mit tud tenni a szolgáltató ha nagyon sok ilyen fogyasztó lesz? Erőművi kapacitást kell építenie, hogy gázzal/atommal/biomasszával/szénnel fedezze ezt. Mert ez az átlag fogyasztó 3.5X annyi áramot igényel 6 hónapon keresztül mint eddig!!!!
(Ha mondjuk a lakosság fele átállna, az azt jelentené hogy 1.5X annyi erőművi kapacitás kellene mint most, és nem csak erőmű hanem hálózat, rendszerirányítás, stb....)
Szóval:
Kell építenie PLUSZ erőművet, ami megtérülése jelentősen szar lesz, mivel nem 12 hónapon keresztül van rá igény hanem csak 6!. Azaz az év felében kihasználatlanul áll, ezért drágán dolgozik (ugye nem kell kiszámolni senkinek hogy egy erőművet maxon járatni kell hogy mielőbb megtérüljön).
És akkor mi van ha a honpolgár annyira zöld, hogy kiváltja teljes mértékben az éves fogyasztását napenergiával?
Nyáron:
- sok-sok többletet betermel a hálózatba, azaz a fosszilis erőművek pihennek, ez jó a bolygónknak. Az erőmű tulajdonosának szívás, mert a megtérülése kitolódik dupjájára a kihasználatlanság miatt => azaz drágábban termeli az áramot. A rendszerirányítónak is van vele plusz munkája rendesen, de a zöld bolygó ennél fontosabb.
Télen:
- az összes létező (a meglévők és az ÚJAK is) teljes gázon pörögnek, hogy kielégítsék az igényt.
És ez a példa a hőszivattyúra volt levezetve, a cekászos fűtés ennél sokkal durvább.
Ez nem tűnik nekem 100% zöldnek:
- hiszen ÚJ villamosenergia igényt hozok létre azzal hogy villannyal akarok fűteni, azaz többlet fosszilis energiát égettetek el az erőműben. Több erőmű kell, rosszabb kihasználtsággal, ami felstrófolja az árat.
- kérdéses hogy mi a jobb: gázt elégetni helyben, vagy rosszabb hatásfokú gázerőműben elégetni, az áramot elszállítani, azt fűtőbetéttel elfűteni. Miért zöldebb ez mint a gázkazán?
Nálam a 200 m2 lakóteret cirka 7000 kWh árammal lehetne csak elektromos kazánnal fűteni egy télen. Miközben 23 fokon áll a termosztát és egész napos fűtés van a lakás-iroda üzem miatt. Az erős hőszigeteltség miatt 4 kW elég még -15 fokban is a -15/+23 fokhoz avagy 0-1-2 kW kell csak a tél zömében.
A 7000 kwh évente jelen áron ~24x7000=170 eFt áramszámla lenne.
A beruházás pedig ~250 eFt az elektromos kazán esetén. De más cekasz alapú fűtés is megoldható ennyiből, hisz 3-4 darab olcsó "elektromos fűtőtest" kell csak.
Ami a következő 25 évben kb. nem fog elromlani ls nem szorul cserére sem vélhetően. De tegyük fel, hogy mégis és így a karbantartással-fenntartással együtt lesz még 250 eFt költség. Vagyis 500 eFt/25=20 eFt/év az amortizácó+üzemeltetés.
Mindösszesen 190 eFt/év >> 190000/7000=27 Ft/kWh lenne a meleg szuperbruttó ára.
Namost.... Számold végig ugyenezt a klíma/hőszivattyú esetére. Az sem lesz olcsóbb a 25 év alatt, de legalább több pénzt köt le beruházásként és több lesz a gond-baj vele a csere pedig tutira vehető.
---------
A gyakorlati álláspontom az, az hogy a 25 év alatt várható összes költséggel ésszerű számolni >> TCO. Azaz kezdetiköltség+üzemeltetés+karbantartás+csere mindösszen.
Így számolva, ha a fűtésre elég évente
1. 5000 kWh max ~7000 kWh Sima cekasz alapú fűtés Mellé a hűtés miatti klíma >> fűtési használata a langyosabb időkben (a -2...0...+ napokon) Így elég lesz csak úgy 3500 max 5000 kWh is.
2. 10-12000 kWh vagy még több Hőszivattyús vagy klímás fűtés a tél átlagában COP>3 áram>>meleg áttétel miatt. Igy elég lesz 3300-4000 kWh egy évben a fűtésre.
3. A kettő között nincs igazán jó döntés pénzügyi alapon. Más szempontok döntenek, kezdet költség, egyszerűbb üzemeltetés.
Bonus: az elektromos fűtés bármikor - zölddé tehető zöldárammal - könnyen pótolható más árammal a hálózat tartós hiánya esetén
Ami kb. tuti, hogy a földgázba beruházás nem versenyképes és nem is zöld! és nem tehető zöldé zöldárammal. (más kérdés a már/még működő gázkazán tovább használata)
----------
A villanykazános/cekaszos elektromos fűtés akkor nyerő/versenyképes, ha nem kell sok kWh évente a fűtéshez.
Ami az ERŐSEN hőszigetelt házak-lakások esetén adottság! Ezek fűtésére a szokásos lakás (nettó 50-70 m2) ház (nettó 80-120 m2) méretek esetén 2-3-5-(6-7) ezer kWh elég. Ami nem okoz extrém Ft/kWh meleg árat még a "bolti" árammal sem.
Persze a vacak-gyenge-közepes hőszigetltségű ház-lakás ez szívás! Azt HŐSZIGETELNI kell előbb és kész. Utána lehet gondolkodnia fűtésen a (50-60)-70-80-(85)%-os kWh igény csökkenés láttán :-)
Én fűtök már 4. éve villany kazánnal és nincs napelem.Összesen 7000 kw megy el a vezéreltből amiben benne a bojler is.Nos akkkor vegyek szerinted hőszivattyút?Jól írta a kolléga összeségében kell nézni a dolgokat.Sok minden inkább arról szól,hogy pörögjön a biznisz.
Akkor kérdezem én, hogy napelem nélkül melyikőtöknek jutna eszébe villanykazánnal fűteni???? És miért nem??? Mert 3x drágább, környezetszennyezőbb, mint bármi más?
Azért, mert a napelem által kvázi ingyen jutunk energiához, az már feljogosít arra, hogy mindjárt egy három fokozattal szarabb hatékonyságú technikával kezdjük el pazarolni az erőműben környezetszennyező módon megtermelt villanyt???? Ha bedobod a vegykóba a lignitet otthon, kb ugyan ott vagy.
Az ingyenélés nem egyenlő ám a zöld gondolkodással!!!
A megtérülésbe azt is számold bele, hogy azt az elavult kőkorszaki szart olcsó megvenni, telepíteni, karbantartani, és jó eséllyel sokkal hosszabb az élettartama mint a kondenzációs kazánnak vagy a hőszivattyúnak. Jól szigetelt házban talán sosem hozza vissza az árát az a kezdeti több milliós befektetés. De belekeverhetjük nyugodtan azt is hogy mennyivel szennyezőbb előállítani egy hőszivattyút vagy kondenzációs kazánt, mint egy tartályt benne egy cekásszal. Ráadásul a klímagáz se egy egészséges valami, egyetlen kilogramm belőle olyan üvegházhatást okot, mint két tonna széndioxid. Szorozd már ki légyszives, hogy mennyi szivárog el belőle gyártás, telepítés, használat közben. A kondenzációs kazán se olcsóbb, és az általa földgázt igen nehéz napárammal pótolni.
- a nyári napáram KIVÁLTOTTA a foszilis igényem - mert nyáron a többletem miatt valaki más NEM kérte a foszilis áramot - ezért helyette kapja meg a napáramos télen az ő MEGMARADT foszilis áramát
Azaz csak egy IDŐ és HELYSZÍN beli csere van. De ettől még a napáram kWh VÉGLEG kiváltotta a foszilis kWh-t. Azaz eredőben kevesebb foszilis kell/kellett...
Ezt a logikát azért egy értelmesebb nagycsoportos óvodás már át szokta látni.
Csakhát az okoska felnőtteknek már nem megy... ugye ? Ez látszik a fórumokból sajnos, mert gyakori az értetlenkedés.
1. A téli éjszakában mi a faszom megy majd neked napáramról??? Szerintem ezt egy ovodás is sejti...
2. A villanykazán egy elavult kőkorszaki szar, ami a mai korszerű fűtésekhez képest energiapazarló.
És igen, a téli éjszakában az erőművi áramot pazarlod 3x-osan a kelletténél, ennél egy kondenzációs kazán is környezetbarátabb. Az a baj barátom az elbaszott marketingeddel, hogy a zöld irányzat helyett simán csak zöldségeket beszélsz.
Hasonlóról én is be tudok számolni. Akinél 3 kW-ról 5 kW-ra (~3,3 kWp-ről 6 kWp-re) bővítettünk, az 1 fázisú > 3 fázisú inverterre váltáshoz semmi változtatás nem kellett a 30 éves fadobozban, kivéve a 3f túlfeszültségvédelmet.
Később bővítést kértek 3 * 16 A-ről 3 * 25 A-re (nincs összefüggésben a napelemmel). Az addigi légvezetéket kicserélték 3*25-ös + vastagabb sodronyra. A fadoboz felét kibányászták, helyére besüllyesztették a falba az előírt műanyag dobozt. A tulajdonos (asztalos) új keretet tákolt az együttes köré, új ajtókkal, hogy a műanyag dobozt se süsse morzsásra a nap.
Nem dobtak hátast az árától. Az egész szerelés dobozzal együtt alig került többe, mint a +áram.
