Írták pár éve, hogy milyen jó ez a kis táp, még a belsejét is lehetett látni - normális huzalozás meg minden -, így vettem egyet akkor.
Ezzel nincs is baj, működik, csak adásra kapcsoltam mellette egy kézirádiót 2 m-en (rég nem használom, csak töltöttem az akkumulátorát), mire feljebb ment bő fél amperrel az áramkorlátja, így a feszültsége is megnövekedett - merthogy éppen LED-ek voltak rajta úgy 1,5 ampernyi árammal.
Picit zavart engem is, de már megszoktam. Ahova ilyet tesznek, bőven elbírja. Gyári "postatiszta" PMR adóvevő véggokában is hasonlók vannak, sose láttam még tönkrement darabot!
Engem mindig kényelmetlen érzés fog el, mikor nézem azokat a miniatűr SMD induktivitásokat, amiken az a sok hajszálvékony vezeték van apró magra feltekerve - nagy az ellenállásuk és túl könnyen el is égnek, ha valami miatt kissé nagyobb áram folyik át rajtuk...
Ja, valami mindenképpen fűteni fog... Mindig az alapjelenségek a legnehezebbek. :--)
Szóval a generátort tönkre is tudnánk tenni a visszaverődő jelekkel, ha azok útja megszakad pl. egy soros rezgőkör következtében - szerencsére a generátor az energiájának töredékét sugározza csak ki felharmonikusok formájában, így a visszavert (ill. a hővé alakult elnyelt) teljesítmény sem jelentős. Amíg nincs kilowattokról szó, gondolom.
Jut eszembe: a diplexeres aluláteresztő szűrő pont ezt célozza, amiről korábban szó volt, a visszavert teljesítmény csökkentését - egy ellenálláson disszipáltatja el a felharmonikusokat. Vitatkoztunk róla, hogy mennyire szól bele a generátor (végfok) működésébe és a jeltisztaságba...
Az adaptív előtorzítás érdekes még az SDR-ekben, amikor a végfokban kevesebb torzítás és kisebb felharmonikusok keletkeznek annyira, hogy a kimeneti szűrőt is kisebbre lehet méretezni. Tán még el is tud égni, ha a digitális rész nem teszi rendesen a dolgát...
Rezgőkör Q-t lehet egyszerűen mérni, és ebből számolni a veszteségi ellenállást. Rövidhullámon a veszteség nagy része az induktivitásban keletkezik, első közelítésben veheted úgy, hogy teljes egészében ez adja, és ennek megfelelően lehet számolni.
Az L és C elemek nem végtelen jóságúak, van ott ohmos összetevő is. Hogy mennyi? No azt szeretném megmérni de nagyon. Valamit el is fűt bent, különben "az Isten" se tenne ventit a nagyobb sávszűrői dobozába!
Ami általános tulajdonsága egy sávszűrőnek, az az, hogy a sávon kívüli teljesítmény nagy része visszaverőrik. Hiszen ez a célja, ezt várjuk tőle: ami sávon belül van, az jusson át, ami meg azon kívül, az meg ne jusson át. Ez L és C elemekből álló (R nélküli) szűrőben egyben azt is jelenti, hogy ami nem megy át, az visszaverődik - hiszen az energia megmarad.
Hogy konkrétan milyen impedanciát lát a meghajtó fokozat - teljes visszaverősés esetén ez olyan lesz, aminek nincs valós összetevője - az már az adott kapcsolástól függ. Lehet nulla egy adott frekvencián nulla, vagy szakadás, vagy bármilyen véges képzetes érték, induktív vagy kapacitív jellegű.
Arra pedig, hogy ez hogyan hat a meghajtó fokozatra, szintén nincs általános szabály. Attól függ, milyen az a fokozat. Ha valami miatt (rúlfeszültség, túláram pl) árt neki a túl nagy visszavert energia, vagy az, hogy egy speciális impedancián történik, akkor arra kell tervezni a dolgot, pl. rezisztív elem, vagy túlfeszülség védő stb. beépítésével.
Feltettem a kérdést cseppet átfogalmazva az eevblog szakfórumában. A probéma nem itt, hanem a mérés módszertanában van.
Nagy vonalakban az csak következmény, hogy a bejövő jelet elnyomja a szűrő (technikai értelemben nincs jelentősége, hogy mennyi „pattan vissza” az antennára vagy fűtődik el ezen a részen), mert eleve az a célunk, hogy a célon kívül más ne is jusson át a kimenetre. Ha a bemenő alacsonyabb impedancia megfogja, annál jobb.
Káros mellékhatás, hogy ez viszont a mérés, pontosabban a mérés eredményeinek feldolgozásakor fals eredményt fogunk kapni, mert nem a direkt (tiszta) bemenő jelhez, hanem annak egy jelentősen elnyomott változatához. Megoldásként passzív (vagy ad abszurdum, aktív) leválasztást javasolt, és amennyire a szimulációi helyesek bírnak lenni, az eredmény nagyjából az, amit egyébként a nem összehasonlításos eredményekkel is kaptam. A passzív megoldás egy 50 ohmos Owen-osztó.
1:1 mentés a fórumból.
Ezzel csak az a nem kis baj, hogy a jelenlegi SMA/BNC-kombók közé kellene beillesztenem a lehető legkisebb kóbor kapacitással a hiányzó négy ellenállást
A másik alternatíva az lenne, hogy az FRA bemenetre "tiszta" jelet adok, de ilyet jelenleg nem tudom, hogyan tudnék előállítani (két csatornás AFG van, de azt nem tudom, hogy a szkóp kimenetéről, amivel az FRA-t csinálja, hogyan tudnék torzítás nélkül levenni egy jelet, vagy a torzított jelet fáziseltolás, késés és egyéb huncutságok nélkül egy stabil, frekvenciafüggetlen amplitudóval újraalkotni (azonos frekvencián, mint amit a szkóp kitalál).
Bár őszintén szólva... Nincs nagyon brutálisan nagy jelentősége. De tanulságnak mindenképp jó volt.
A 30-as években kifejlesztett magyar katonai R/1 vevő egyenes , 0-V- 2 volt. /60m-től 41,4 m-en működött, telepes csövekkel, anód 120V, fűtés 4V / A későbbi R1/a vevő 1-V 2 volt, a csövek fűtése 1,2 V volt. Mik.
Jövő héten a cégnél ráeresztek erre a kapcsolásra egy áramkör-szimulátort, letesztelem. Otthoni gépen nincs. Kíváncsi vagyok az eredményre, aztán ha jó, meg is építem 🙂.
Az említett generátor-söntölés nem gond, a végfok alharmonikust nem termel, a bejövő jelből (amikor az antenna a generátor) egye csak meg ezeket a komponenseket, azért van.
Érdekes dolog ez, még nem gondoltam rá. Kicsit bátrabb voltam, és nagyobb eredő kapacitással számoltam, nekem 15 MHz környéke jött ki a bemeneten levő soros rezgőkör rezonanciájaként. Nnade ha ez ennyire komoly és általános mellékhatása a sávszűrőknek, hogy a generátor ennyire kicsire csökkenő impedanciát lát a passband közvetlen közelében, akkor már olvasnom kellett volna róla, legalábbis úgy gondolom. :--)
Mennyire általános ez a jelenség, hogy bizonyos szűrők bemenete így viselkedik, és milyen hatása lehet ezeknek a generátorra? Ha ennyire leosztódik a bemeneti jel (a generátor belső ellenállása és az impedanciaminimumon levő soros rezgőkör között), akkor miért nincs a szűrő kimenetén is legalább egy kis teknő? Vagy ez a szűrő nem sikerült elég jól?
Esetleg még a körjóság szólhat bele a hatásba - ha szimulátoron láttuk volna azt az átviteli görbét, akkor azt emlegettem volna, hogy a generátor belső ellenállása miatt az nem lesz-e túl kicsi ahhoz, hogy problémákat okozzon, de ez egy valós szituáció és görbe... Keresek itthon egy sávszűrőt, és megnézem ilyen szempontból is. Biztos, hogy jó a méretezés? Kicsit túl szimmetrikusnak tűnnek az alkatrészértékek.
Érdeklődöm, hogy van-e itt valaki, vagy a fórumot látogatók közül ismer-e valaki olyan amatőrtársat, aki VHF-UHF yagi antennákat készít Szegeden, vagy a környékén?
13,351 mega, legalábbis amit a Falstadból ki tudtam szuszakolni. 17 mega környékén még van egy kis melléktüske, de sok függ attól, hogy milyen bemenő jel van. 1-20 MHz sweeppel meghajtva rajzol egy tüskét 1 MHz környékére is. Zajjal meg 17,024 +/- és 13,351.
Segítsetek nekem egy kicsit. Valamit nem tudok most (vagy nem emlékszem már rá vagy soha nem is tudtam.
A képen egy 20 méterre méretezett (kb.) sáv áteresztő szűrő (BPF). A bemenete kap egy 60 mVpp szinusz sweep jelet, ez van leosztva a szkóp felé a zöld csatornára. A sárga csatorna direktben a kimenet (50 ohmos lezárással).
A kimenete jellegörbéje kb. megfelel annak, amit várunk (az első képen 10-20 MHz a sweep eleje és vége, a másodikon 1-20 MHz).
A kérdés, ami erősen beletrafál az egyébként többé-kevésbé megbízható Bode-görbe rajzolásba, az a zöld jelformán 12 MHz környékén látható elég erős csillapítás, mintha a bemenő jelet fojtaná erősen a szűrő. (Nyilván itt, amiatt, hogy a Bode be-ki arányt néz, csúnya eredményt ad a mérés.)
Készítettem egy csöves vissza csatolt Audion után egy másik hasonlót egy BC 108 tranzisztorral. A rezgő kör ugyanaz volt mint az előbbi csövesnél- A korábban készített axiál forgó kondenzátort beskáláztam így GDO ként is tudom használni érzékenyebb vevőkészülék készítézhez- Mik.
Jó kis elemzés. :--) A szótár nagy dolog, a tehetségen túl talán tényleg csak ennyin múlik, hogy képesek kezdeni valamit ezzel az extrém sebességgel. Még mindig nem volt rá időm, de tényleg nem tiszta a leírás stb. alapján, hogy a RufZ-ben hány hívójelből lehet válogatni és azok honnan származnak. A QRZ-t ugyan sok program használja (bár már erősen korlátozottak a lehetőségek, mert nagyon rátelepültek arra az online adatbázisra és óriási terhelés okoztak), de nem hiszem hogy olyan lehetőség lenne rajta-benne, hogy adjon vissza véletlenszerűen egy vagy több hívójelet...
Az általam készített vissza csatolt audion 12ZS1L csővel működik- A vezérlő rácsra 100k és 100pF van kötve. A 100pF másik felére csatlakozik a rezgőkör- A 100K másik felére és a test közzé van kapcsolva a 50 mikr. amperes műszer a berezgés előtti állapot jelzésére. A cső anódról a vissza csatoló tekercs / 30 menet / induktiv csatolásban van a rezgőköri tekerccsel / 70 menet / a tekercstest átmérő 30 mm. A hangoló kondenzátor 200 pF axiláis kivitel skálával. Anód + 50V. Az audion 1,6MHz 5,5MHz között működik- GDO ként is használom- Mik-
Ez előző, szoftveres választ köszönöm. Rosszul tettem fel a kérdést, de így is választ kaptam. :-)
A másik ez a RufZ témakör. A tegnapi MRASZ-os bejegyzés kapcsán nyomoztam, matekoztam, aztán szimuláltam kicsit és az jött ki, hogy...
Egyrészt, ez 500 Hz-es jel és tényleg szimulált (függvénygenerátor), de ha a 217 wpm-es sebességet nézzük, a jelenlegi "csúcstartó" hívójel 320 ms körül jött le, a rövid elemek ezen a hangfrekvencián 2,5 hullámot adnak ki, nyilván, magasabb frekvencián többet.
Másrészt. Arról nem találtam adatot, hogy az emberi fül ilyen jellegű "felbontóképessége" hol van határolva anatómiailag (a szemnél az 1 ívperc a határ, de ez is sok mindentől függ), lehet, hogy "bírná", de van egy olyan feltételezésem, hogy ez számottevően gyorsabb, minthogy egyáltalán karakterekre tudná bontani az agy.
Mindebből én arra tippelek, hogy a versenyzéshez is használt szofverrel végtelen mennyiséget gyakorolva egyszerűen bemagolják a szóba jöhető pár száz hívójelet, és egyre növekvő sebességgel kondicionálják az agyukat, hogy a hangképet összekapcsolja a hívójellel. Innentől pedig kis részben szerencse kérdése (hosszú hívójel jöjjön ki nagy sebességnél és beugorjon a hangkép alapján), nagyobb részt gyors írásé. Így elérhetők és egyúttal hihetők azok az eszeveszett eredmények, amiket látunk. Ennek megfelelően az "akár 217 WPM-mel vett" helyett helyesebb lenne az, hogy "felismerte egy 217 WPM-mel adott hívójel hangképét". Az első praktikus és jó gyakorlati tudás, a másik meg... Versenyeredmény. Nyilván nem degradálva azt, hogy embertelen mennyiségű gyakorlás, kitartás vezet ahhoz, hogy valaki egyáltalán képes legyen erre. Ezt erősen alátámasztja a lcwo eredménytáblája is, ahol a vegyes kódcsoportos legjobb eredmények 60 wpm-nél vannak, a hívójeles maximum 124. Ez alig több, mint a fele a mostani rekordnak.
U.i.: Egyébként ez a 217 WPM technikaileg megfelel egy kb. 180 bps, négyszer gyorsabb, mint az RTTY (nyilván teoretikus az összehasonlítás).
Azt nem tudhatom, kinek mi a legmegfelelőbb, milyen kivitelben, milyen vason/op.rendszeren és készültségi fokban, és említettem is már egyet-kettőt. Keresni meg más is tud. De itt van pl. a Mumble/Murmur: https://github.com/mumble-voip/mumble , a PJSIP: https://github.com/pjsip/pjproject , aztán volt pl. Windows-os programpár is, szerver és kliens, amit kifejezetten r.amatőr írt a mi igényeinkhez, tán német. De ha úgy vesszük, a VLC is tud streameket lejátszani, gyakran használom online streamek hallgatására (és küldeni is tud). Mivel eredetileg Linux project, command line-ból is elég jól kezelhető Windows alatt is. Hasonló az Audacious is. Meg VoIP projectek, mert azt sok szoftver támogatja, sőt beépíthető VoIP chipek (mint az RRC-1258-as dobozkában, amit sok remote állomás használ és mindent elintéz és kicsi a késleltetése). Szerintem a socat-re is épült valamilyen direkt hangátvivő project stb.
Igen, a hír igaz! 18 jelentkező volt, "őket nem lehet cserbenhagyni", ahogy tegnap a klubban elhangzott, sőt lett új jelentkező a sportágválasztóról! Egy nagy tudású és lelkesedésű szaki veszett el, de az élet nem áll meg!
Ha nagyon drága és új, akkor, felteszem, Thunderbolt 4 van benne, ami a maga 40 Gbps-ával komoly mérnöki feladat - az egy dolog, hogy mások már megcsinálták és nem ünnepeltetik magukat. És kérdés, hogy lesz-e olcsó kábelük, vagy mindenkivel a maximumot vetetik meg.
A Thunderbolt csendben megváltoztatta a hordozható gépek dokkolóinak világát: 4K 60 fps videostream-ek mellett 10 Gbps-os USB 3-ak is elférnek a kisebbekről nem is szólva - nagy durranás. És mindez USB-C-n át.
"Errefelé megy a világ, a telefonokról is elhagyják a füles csatlakozót, lassan a tápot is."
Másfelől pedig lassan újra visszateszik a 3,5-es csatlakozót, mert az emberek igénylik nem kis számban. :--)
Ezeknek a "fejlődéseknek" egy jelentős része mesterségesen gerjesztett illúzió. Emlékszel? Túl kellett élni a fényes monitor-divatot is (vagyis inkább az erőszakot a szakmán) az Apple-től és követőitől - bármennyit tépték a szájukat, hogy jobb, végül ismét érvényesült a józan ész, hogy nem jobb. Ezt is túl fogjuk élni (Apple és követői), hogy a Jack-aljzat rossz és drága és nem fér el... Az Androidra sok mindent rá lehet kötni vezetékkel is, külső memóriát, még hangkártyát is - a "táp"csatlakozója nemhogy elsorvadna, hanem az is fontos része az ökoszisztémának. Egy Bluetooth fejlhallgatót megértek, én is állandóan használom - egy üzemszerűen WiFi-n át működő rádiót nem.
A mi hobbinkban meglesz annak a nyílt forrású, szabványos, hosszú életű változata is.
Valamelyik fórumon egy csomó ember (fejlesztők is) tárgyalta pár éve, hogy milyen gáz, hogy a WSJT-X nem fogad közvetlenül streamet, mindent a Windows hang rendszerén kell átvinni. Mind egyetértettek, hogy a streameket előállító SDR frontendek korában ez mennyire hasznos lenne, meg kellene írni.
USB-s "hangkártyát" egyszerű csinálni saját áramkörként és bele lehet építeni a rádióba, vagy megvenni - és szintén beletenni a rádióba
Ezt csináltam az ADX-S kittel. Vettem hozzá usb-s audio dugót (valami másfél dollár volt). :-)
A vevőjével nem voltam elégedett, építettem hozzá egy másikat 8 elemű kvarcszűrővel.
Az USB-ben vonzó, hogy PC oldalon nem kell semmit telepíteni. uC oldalon TinyUSB-vel már több készüléket is csináltam.
A WiFi-vel, Bluetooth-szal egyébként nem értek egyet; a rádiós átvitelt kerülni kell. Nem mintha nem működne, de akkor is.
Nekem más az ízlésem, én a vezetékeket próbálom kerülni. Errefelé megy a világ, a telefonokról is elhagyják a füles csatlakozót, lassan a tápot is. Mobilon az USB-t a felhasználók 99%-a kizárólag töltésre használja, ha vezeték nélkül töltenek, el fogják hagyni. Nem lesz semmi vezetékes csatlakozás.
Később - ha minden egyéb jól sikerül - mobilhoz is illeszteni szeretném a rádiót.
A Wifi frekvencia olyan mérékben magasabb a HF-nél, hogy nem okozhat zavart. Így - eltekintve attól, hogy nekem nehezebben megy programozni - nem látom hátrányát.
elfelejtjük a Windows-t, és a rádió egy egykártyás Linuxot tartalmaz
Ezeket nagyon szépen kidolgozták, Hermes, Radioberry pl. Ezen a pályán nem tudok labdába rúgni, egyszerűbb dologgal próbálkozom.
Tetszik, hogy az SI5351-gyel közvetlenül lehet FT8-at előállítani, és az SSB-vel is megpróbálkozom ugyanazzal a módszerrel (persze nehezebb).
Köszi a tippeket! Nézegettem képeket, külföldi fórumokat erről, jó zsúfolt! Nem gond, napi szinten javítok hasonlókat, ott ki is kell szedni az alkatrészt előtte.
"Ha ez a VBAN csomag megoldja a stream<->audio átalakítást,"
Nem szabad, nem érdemes üzleti megoldásokhoz kötődni, ill. hamarabb kiválasztani valamit egyedit, amit éppen találtál, minthogy átlátnád a helyzetet. A mi hobbinkban meglesz annak a nyílt forrású, szabványos, hosszú életű változata is.
Az említett Linux-os, egykártyás gép és a Windows közt szóba jöhet a régi, bevált Linux-os, de Windows-ra is portolt "socat" és "netcat" utility, ami bárminek a TCP/IP-n való továbbítására alkalmas, a hangnak is - lehet, nem a leginkább erre kitalált eszköz, de programozás nélkül össze lehet kötni vele egy hangkimenetet egy másik számítógép hangbemenetével és viszont. És természetesen nyílt forrású. De biztosan előkerül majd direkt erre kitalált program is.
Ha már ötletbörze, USB-s "hangkártyát" egyszerű csinálni saját áramkörként és bele lehet építeni a rádióba, vagy megvenni - és szintén beletenni a rádióba. Zéró programírás, viszont vannak korlátai. Mostanában a Yaesu meg is szokta tenni (pl. FT-991), nem panaszkodnak a latency-re. Szóval nem látom, hogy nagyon riadoznának a fémes összeköttetéstől.
Meg kell nézni a rádiók rajzát, de az USB egy földfüggetlen, szimmetrikus busz (D+/D-), a házát sem szokták a kliens oldalon a testtel összekötni a földhurok elkerülése miatt. Egy ponton kell csak. Magát az USB vonalat drága leválasztani - Full Speed-en amúgy nem gond, és ez az adatátviteli mennyiség nem is igényel többet, de High Speed-en drága, ami viszont jót tesz a késleltetéseknek. Szóval jobb megoldás az, ha önálló eszköz, egy sziget az USB proci a rádión belül, és már a konkrét adatok továbbítása során pl. egy SPI busz van leválasztva a rádió processzorától, vagy természetesen egy soros vonal RxD-je és TxD-je. Legalábbis most így képzelem. Busztáplált megoldásnál a tápfeszültségnek sincs köze a rádióéhoz.
***
A másik lehetőség, hogy elfelejtjük a Windows-t, és a rádió egy egykártyás Linuxot tartalmaz, akár egy erősebb RPi klónt, azokon pedig van I2S busz (és szoftver is hozzá) - így az A/D átalakító után rögtön mehet bele a busz a Linuxba, azon pedig futhat akár egy GNU Radio, amiben csak össze kell kötni a blokkokat és már szól is a rádió... Bizonyos értelemben ez kevés alkatrész. Ezekhez eleve lehet kijelzőt is csatlakoztatni. A kész hangfrekit egy, az egykártyás géphez csatlakoztatott normál hangkártya még mindig át tudja küldeni a PC-re, ha kell. Nyilván adóoldalon is működik, csak a másik irányban. És minden más szoftvert elég sajátra cserélni, ha van idő és megjön közben a tudás is megírni.
A DMIPS-ekből ki lehet találni, milyen minőséget képes egy ilyen rendszer előállítani, de az IIS busz elég univerzálisan használt. Pl.: gyári ADC demo panel valami jobb A/D-vel (meg egy másik D/A-val) - IIS busz - számítógép - kész szoftverek. A bemenet, osztó és előerősítő/kimeneti szűrők és végfok, valamint a VFO + Tayloe keverő, amiket nem lehet megúszni, de rengeteg leírás van hozzájuk. Lényeges még: AGC, Noise blanking. A direkt konverzió ehhez képest sokkal nehezebb: kell egy drága FPGA-s demo panel és sok tanulás/próbálgatás, bár nyilván ehhez is akadnak projectek a GitHub-on meg itt-ott.
A stream előállítása ESP32 oldalon nem gond. A nehézséget az okozza (nekem, mert nem vagyok gyakorlott Win11 programozásban), hogy PC oldalon a streamet le kell venni, és megoldani, hogy meglevő programok, pl. WSJT-X választható hang bemenetnek lássák. És fordítva, a PC-n egy válaszható hang kimenet jelenjen meg, és küldje a streamet az ESP32-nek.
Hogy pontosan milyen a RAW stream, majdnem mindegy, csak legyen jól definiált. Megoldom ESP32 oldalon.
A tömörítő codec-et kerülném. Egyrészt nehezebb ESP oldalon, másrészt - és ez a fő szempont - nem tudom, mit művelne egy pszichoakusztikus codec az FT8 jellel. Az FT8 képes zaj alatt venni, átlapolt nagy hangerő különbségű adásokat levenni, stb. A codec esetleg boldogan kiszűrné a hasznos jelet... :-)
Ha ez a VBAN csomag megoldja a stream<->audio átalakítást, szerencsém van, megúszom a PC oldali programozást.
Java, Android Studio környezetben. Elektromos szörfhöz készítettem okosórára és mobilra kijelzőt. ESP32 mért akkufeszt, áramot, fordulatszámot, hőmérsékletet stb. és wifin továbbította a kijelzőre.
Köszönöm, utánanézek. Nem vagyok gyakorlott PC programozásban, embedded uC-kkel dolgoztam. Windows alatt csak pár hobby apróságot írtam. Ugyanez Androiddal.
Készen a VBAN (Voicemeteer) programokat találtam. Ha ez jó, nem kell a PC oldalon programoznom. Definiál egy nagyon egyszerű network formátumot, lényegében RAW audio egy minimális fejléccel, ami megmondja a bitszámot, csatornaszámot, bitrate-et. Aztán ezt passzolja át a programoknak mint audio sink, source.
Még nem próbáltam ki.
Mivel a digi módok félduplex-ek, a másik kellemetlenség, a szinkronozás elmarad. Pár másodperc alatt nincs számottevő elcsúszás. Csak a latency lehet érdekes, de ha pár tized másodperc, az se kritikus.
Érdekes, hogy rengeteg DIY FT8 QRP project van a neten, de egy sem wifi-vel. Pedig elég praktikusnak látszik, ahol RF zavarok lehetnek, nem jó fémesen csatlakozni a PC-hez se USB-n, se a belső hangkártyához. Az a tippem, mindenki a hang/stream problémától rettent vissza... :-)
A PC hangkártyát a korábbi kitekkel kísérletezve is féltettem, inkább egy ezer Ft-os usb-s hangkártyát használtam.
Egy végtelenül egyszerű, kevés alkatrészes, de jó paraméterekkel rendelkező kis szerkezetet szeretnék csinálni. Minimális, de jól összeválogatott kezelőszervvel.
Úgy látom, a komoly, nagy teljesítményű SDR-ekbe rengeteg munkát (órák tízezreit) fektették be, pl. Hermes project. Ezeknek a közelébe se tudnék érni hétvégi fejlesztgetéssel. Viszont a legegyszerűbb kategóriában talán van esélyem valami jót összehozni. Olyasmit, mint a szerintem jól sikerült QMX, csak vezeték nélkül. Kicsit jobb kijelzővel, és sokkal jobb hangoló tekerővel. :-)))
- az 1N4001 diódák állítva vannak szerelve. A toroidoknak annyira szűk a hely, hogy nem mindegy, melyik oldalra kerül a dióda teste. Jobban jársz, ha a leírással ellentétben ezeket a diódákat a toroidok után forrasztod be, mikor már látszik, hogyan férnek el jobban
- a 12V táp csatlakozó közepe hozzá tud érni a bal oldali encoder házához, célszerű egy pici szigetelő lapot közé tenni
- a tápegység panelek, valamint az encoder panel csatlakozóinak forrasztása mechanikai szempontból kényes, nagyon célszerű a még be nem forrasztott csatlakozókkal összerakni, a helyére tenni, megnézni mechanikusan hogy passzol, és csak aztán beforrasztani (ne legyen ferde az encoder panel)
Egy furcsaság: SWR mérő van a gépben (egyik két lyukú ferrit), de a mért értéket nem jelzi ki. Gondolom, majd egy későbbi firmware megoldja.
Hasonlóan, mikrofon is van beépítve, de nincs SSB, se más fónia üzemmód. A fórumon szó volt róla, hogy majd lesz egyszer SSB is.
Összefoglalva: szóval van egy alternatív rendszer, az ASIO, és az vagy a hozzá készült driverekkel direktben éri el a gépben levő vagy géphez csatlakoztatott hangkártyát, vagy a meglevő API-k valamelyikén keresztül, pl. a DirectSound, mivel az is szempont, hogy a már kész programok a megszokott módon találják meg az ilyen hangeszközöket. Ez is olyan, aminek utána kellene nézni, ezen sok múlik.
Ami az egyedi TCP/IP streamet illeti: a BlueTooth vagy WiFi illesztők gyakran nem mások, mint egy-egy sima applikáció, amit nem olyan nehéz megírni, mert semmilyen driverről sincs szó: az egyik végén TCP/IP-n kommunikál (pl. a saját protokollt megvalósítva), a másik végén valamelyik hangrendszerrel áll kapcsolatban, amikről az imént szó esett (ASIO), simán megnyit egy csatornát és belenyomja, lejátssza rajta a hangot, ill. másik irányban ráül egy kimenetre vagy az elején említett loopback-et használja WASAPI-n, és másolgatja az adatokat a kettő között. És persze készen is kell lenni ilyeneknek.
Linuxon a Jack Audio Connection Kit használható (az ALSA meg a PulseAudio helyett) alacsony késleltetési igényekhez, kellemetlen konfigurálni, de nagyon jól működik.
A Windows-nak a Vistától kezdve a WASAPI a hangrendszere, ez elég jó, pl. a kimeneti csatornákra digitálisan lehet rácsatlakozni, mintha bemenetek is lennének (loopback), ill. alacsony szinten hozzá lehet férni a Kernel Streaminghez (DirectKS, WDM-KS), meg ott a DirectSound is, szóval nem kell feltétlenül felrúgni az asztalt egy gyors átvitelhez és a bitrate-ek, bitek közti konverziók kézbentartásához, de az alacsony késleltetéshez valóban inkább alternatív hangrendszert használnak; keverőkhöz, "hangszerekhez" stb. A legjobb az ASIO, meg amúgy is csak az rémlik...
Ehhez a hangkártya-gyártók készítenek driver-eket, pl. a Sound Blaster is, tehát van támogatása. A WDM hangdriver-ekkel szemben (a WDM egy egységes környezet, hogy a különböző Windows verziókon egyféle driver-kód működni tudjon, ne kelljen újraírni mindegyikhez, tehát az egy általános fogalom) nyílt és sok segítség van hozzá.
De még arra is van lehetőség, hogy egy ASIO driver-t hozzáigazítson az ember egy olyan hangkártyához, amihez nem készül ASIO driver, ehhez külön támogatást nyújtanak (FlexASIO). A flexibilitást az is jelenti, hogy az ASIO képes a meglevő hangrendszerekre is ráülni, nyilván van hátránya, de tényleg sokféle konfiguráció létezik. Az MME-re például biztosan nem érdemes csatlakoztatni, az ősi és lassú API.
Ezekre érdemes keresni: FlexASIO, ASIO4ALL, PortAudio library, ASIO2KS, ASIO2WASAPI - TCP/IP streamekről is lesz szó valahol. Igazából engem is érdekel, húsz-huszonöt éve láttam utoljára, csak foszlányokra emlékszem, biztosan van olyan, aki naprakész belőle, de nem tudok most többet foglalkozni vele.
Megjött a QRP-Labs QMX kit csere panelje, ez szépen működik.
Az FT8 mód nagyon kényelmes. Egyetlen usb csatlakozó kell, ezen csatlakozik a hang is meg a CAT is (hangkártyának látja a PC, meg soros portnak).
Egy csomó QSO-t csináltam, még egy kínai is meghallott, de sajnos csak egyszer, nem tudtam befejezni.
Egy ehhez hasonló transceivert tervezgetek, de vezeték nélküli kapcsolattal. Az alapja egy ESP32-A1S modul lenne. 2 mag, 240MHz, Wifi, Bluetooth, egybeépítve egy strereo 24bit 96kHz ADC/DAC párossal. Ez ideálisnak látszik egy SDR alapú adóvevőhöz. Ezen kívül van saját ADC és DAC is benne, ami feszültség-, SWR stb mérésre lehet jó, a DAC pedig a CW burkoló kialakítására.
Először Bluetooth-ra gondoltam a PC kapcsolathoz, de nem várt gondok adódtak. Elsőnek a két irányú audio Bluetooth könyvtár az ESP32-höz nincs rendesen kidolgozva. Csak oda vagy csak vissza sima ügy, jó hangminőség, de sajnos nem lehet váltogatni, mert bont a kapcsolat. (talán ki lehetne cselezni, de nem jöttem rá).
A két irányú kapcsolat (handsfree vagy headset) nagyon gyenge hangminőségű Bluetooth-on, kipróbáltam gyári modullal meg telefonhoz való jó minőségű fülhallgatóval is. Utóbbi, ha csak zenét hallgatok egyirányú kapcsolattal, szépen szól, de ahogy két irányra váltok, brutálisan romlik a hangminőség. Persze FT8-ra jó lehet, ki kellene próbálni.
Több különböző Bletooth eszköz egyidejű kapcsolódása a PC-hez szintén problematikus. Pedig CAT is kellene, serial az audio mellé.
Ezért most a Wifi-t nézegetem. Sokkal nagyobb adatsebesség, ESP32 oldalon nincs különösebb probléma. PC oldalon viszont kell valami, ami az audio stream-et át tudja adni a meglevő programoknak, pl. WSJT-X. Komolyan meglepett, hogy a direkt stream fogadás nincs beépítve a WSJT-X-be, nem lehet kikerülni a PC hangrendszerét. Elég furcsa az SDR-ek korában. Nagyon kevés anyagot találtam arról, hogyan lehet "virtuális hangkártyát" létrehozni, vagyis megoldani, hogy egy UDP vagy TCP stream mint választható hang eszköz jelenjen meg a programok számára. Linuxon könnyebb, de én Win11-re szeretném megoldani.
Most ezen dolgozom, mert ezen áll vagy bukik az egész elképzelés.
HW oldalon első körben SI5351 minden frekvencia előállítására, és az a kvarcszűrős vevő, amit már kipróbáltam és bevált. A 24 bites ADC&DAC több mint elég, a CW szűrőt meg ilyesmit az ESP32 kényelmesen megoldja SW-ből.
Ennek az a hátránya, hogy a kvarcszűrő kis sávszélessége miatt nem lehet spektrumképet, áttekintést csinálni. Ha minden jól sikerül, később megpróbálok egy direkt konverziós (nullára keverő) szélesebb sávú SDR megoldást is, esetleg mindkettőt egyszerre, a széles sávot a vízeséshez, a keskenyet a jobb tükörelnyomáshoz, meg minden egyéb paraméter jobb lehet egy rendes szűrővel.
Az RF csatikkal nem állok hadilábon, a nem egyediek (mint pl. az Ericsson speckó cuccai) boltban kaphatók. Néha azért sikerül valami cifrába beletenyerelni.
Becsületes n3vén 4.3-10. Sokszor elgondolkozom, minek ennyi féle?
Ha a biztonságiakat is belevesszük és nem nézzük a méreteket külön-külön, akkor kb. igen. Egyébként RF koax csatlakozók tekintetében is nagyjából hasonló a "káosz".
Ugyan némileg [off] lesz, de nagyon ide tartozik a nagy T, akkor még W legnagyobb pofáraesése, a jóarásított Philips Fizz. A történet már az első nagy elterjedés után indult, amikor a W úgy gondolta, hogy jó ötlet lesz boldog-boldogtalannak telefont adni, lehetőleg -- konkrétan -- fillérekért. Tömegével vitték, írták alá komoly szerződéseket az akkor 5000 forintos készüléket. A gond csak az volt, hogy annyira elvetemülten fosh konstrukció volt, hogy 10-ből átlag 8 telefont visszahoztak, rosszmájú vélekedések szerint a maradék kettőt csak azért nem, mert a tulajdonosok dühükben rommá törték. Ráadásul annyira nem lehetett javítani, hogy külön konténerekbe gyűjtötték és küldték el tömegesen megsemmisítésre (vagy a gyárba?).
Az eredmény az lett, hogy rengeteg ember maradt élő előfizetéssel, de telefon nélkül (a következő lépcső több tízezer forinttal drágább volt), másrészt a Philips totálilsan elvágta magát a magyar piacon, és bár azóta is gyárt készülékeket, a nem létező bizalom miatt itthon lényegében lehetetlen eladni...
Nekem az első szükség miatt használt telefon egy GH198 volt. 3-4 napot gond nélkül bírt az akkori viszonylag rossz vételi körülmények között is. Aztán, nyilván Nokia 2110. De előzőleg évekig járta a C168-cal az övembe tűzve, és az ismerőseim nem értették, hogy mégis, miért...
"Az első ilyenek egyike a Motorola 5200, 7200 mobilteló volt. 1994 körül."
Ezt kár volt emlegetni, még most is vöröset látok tőle... Bár a történetnek nincs sok köze ezekhez a hozzászólásokhoz, csak azóta végtelenül utálom a Motorolát, legalábbis a mobiltelefonnal foglalkozó részlegeit, és később sem voltam hajlandó a közelébe sem szagolni annak a cégnek.
Akkoriban, kezdőként alig volt pénzem, de bennem volt, hogy a kommunikáció fontos, a vonaton is kézirádióval szoktam bohóckodni, és persze szerettem az újdonságot, így mégis vettem részletre egy StarTac 5200-ast, egy ilyen szemetet: https://www.youtube.com/watch?v=PNVqz3J19O8 . Igaz, még évekig nem hívott rajta jóformán senki, mert drága volt a környezetemnek a percdíj, sőt pl. szüleimnél egy jó darabig még nem is volt hálózat kiépítve. Mindegy. A 124 vagy 127 ezer forintot törlesztgettem utána, többszöröse volt a havi fizetésnek, ha jól emlékszem. És ez az alja volt akkoriban - Ericssonról vagy Nokiáról nem is álmodhattam. Akkor még az Ericsson is más volt, mint később.
Szóval érzékeny időszakban tolt ki velem az a rohadt Motorola, és jól kitolt, mivel a telefon egyrészt érzéketlen volt, másrészt egy töltéssel nem bírt ki egy 8 órás munkanapot sem! Utazás nélkül, polcon, jó térerővel... Amikor volt alkalmam összehasonlítani egy GH198-cal (https://www.youtube.com/watch?v=qveVME1uhS4), azt hittem, hülyéskednek, hogy az napokig működik éjjel-nappal, mire kimerül - egy műszer volt hozzá képest.
"sok esetben pl. a háztartási gépeknél azért kihajthatatlanra tervezik"
Ja, tudom én, ezen sosem bosszankodtam. Az átlag bitkészletekben nincs belőlük túl sok, de lehet kapni speciális bitkészletet, és azzal többnyire eléri az ember, amit akar.
Az ilyenre mondtam, hogy egyirányú csavar, csak betekerni lehet. Jó mélyen, egy fészekben, nehogy egy oldalcsípő-fogóval ráfogva kitekerd. A legtöbbet titán-kobalt fúróval veszem ki, nem ellenfél.
Klubban meg kollektívan bontottunk, most mindenbe T10 fejű saválló csavar megy. Legalább szabvány.
Merci csillagos. De van olyan 3 ágú csavarfej, aminek 3 db lejtő van a fején. Mint egy mini propeller. Egy beleillő ellendarabbal is csak eleve 1 irányban forgatható. Ráadásul rohadt kemény a fej a préselés után, kifúrni sem lehet.
A másik véglet az a műanyag ház, amiben nincsenek csavarok. Minden összepattintós horgokkal kapcsolódik. Eleve szétszedhetetlen.
Viszont a szervizben a javításnál új házat, burkolatot kapnak.
Az első ilyenek egyike a Motorola 5200, 7200 mobilteló volt. 1994 körül. Akkor még javítottak készüléket. De minden belenyúlás után új burkolatot kapott.
De már az 1980-as évek elején, a Sokol korában volt olyan Phillips zsebrádió, amiben egyetlen csavar sem volt sehol.
Ezek egy része szándékosan kicsavarhatatlan. Több csak spec szerszámmal. Kedvencem az 5 ágú torx.
De sok esetben pl. a háztartási gépeknél azért kihajthatatlanra tervezik, hogy a lúzer otthon a vizes kövön mezitláb állva egy körömollóval ne mókoljon bele. Aztán ha a vellany pofánvágja kicsinyként még elmegy reklamálni a bíróságra miután kiment az alkohol a buta fejéből.
Lemaradt: némi pénzért hajlandóak a tervezett elavulásról is lemondani. Egy 35 éves, immár ONtopik holmi szilikon-tömítése, 15 évig üzemelt, további 20-at rohadt a szabad ég alatt. A berendezésbe egy csepp víz se jutott, most is hibátlan és rugalmas. Két zöldövezeti családi ház árába került újonnan.
Tényleg, vajon miért nem találnak ki pár évente új, divatos és a korábbi szerszámokkal behajthatatlan fejeket a csavarokhoz? Ekkora ziccert kihagyni...
Meg két utcányira az SKF bolt. Egy gondom van az ilyen készletekkel, tele van olyan méretekkel, amiket a büdös életben nem fogok használni, olyan meg biztos nincs, ami kellene 🙂.
Közben én leírnám: megtaláltam a fotókat, régi történet, a korábbi videókon is ezek a próbálkozások láthatók. Szóval volt egy, a jobbaktól külsőre nem megkülönböztethető széria, más is panaszkodott rá, azt hiszem, hazai boltban sikerült venni. Jellemző tulajdonsága az volt, hogy néhány tekerés után a réz csúszkák a "fém" érintkezőket a műanyaggal együtt szétkoptatták... Látszanak az árkok a képen. Elektromosan hasonlókat produkált az itt megbeszéltekhez képest: nem sorrendben jöttek az élek, nem érintkezett stb. Egy csere megoldotta, azt hiszem, (másik) kínaira. :--)
Egyrészt végtelen hálás vagyok a segítő szándékért. Másrészt már elve rengeteg baromi jó ötlet (pár nem kipróbált) jött fel, amiért szintén hálával tartozom. Maga a téma szerintem egyelőre szunnyadhat egy ideig.
Biztos vagyok benne, hogy több ponton lehetett volna még javítani rajta, csak az ember fejlesztés közben sokszor hajlamos belefutni a határidő--működési megbízhatóság--szemléletmód hárömszögbe, és leragad ezen belül, ahelyett, hogy... Mondjuk titeket kérdezne. :-D
A visszacsatolt audion magas antennával jó vételi körülmények mellet,- rádió erősítővel 40 méteren is működik- A 12zs 1l eődje a Rd 12 csö pl. a V2 rakétában, a mini robot harckocsiban a Gólitban, és a Luftwaffe rádió vevőkben is használták, de T 55 harckocsi rádiójában is alkalmazták. Ezenkívül pl a légvédelmi gránátok közelségi rádió gyújtóiban autodin néven használták, de tűzérségi gránátokban is alkalmazták.
Hello! Korábban említett R 3 RH vevője 1 V 1 felépítésben működött.
Az után építés egyik fontos eleme a visszacsatolt audion rádiócső, akár önállóan is rádió vevőként is működhet. Az egyszerű audion RF erősítést, AM demodulációt, HF erősítést végez. A visszacsatolt audion nagy erősítést végezve adóként is működik. Mivel sugároz.- a berezgést elkerülni a rács körben 50 mikroamperes műszert használok indikátorként,- így biztosítom a nagy erősítést- Erre a célra 12ZS1L csövet használtam- Mik.
El nem tudom képzelni, mi történhetett, jóval fiatalabb volt nálam... Annak idején élete első QSO-ját velem csinálta (akkor még az ős-HA5YAR-en voltam)...
Ami az ellenkező irányú tevékenységet illeti, egy villámcsapott eszközt javítottam, ill. javítunk több lépcsőben. Nem mutatok/mondok róla többet ennél a képnél, mert sosem tudom, kinek mi lehet esetleg kellemetlen vagy mit nem szeretne nyilvánosan látni.
A lényeg, hogy ez a három darab 8 kimenetű SPI kapcsoló-IC nem működött. Sikerült rájönni, hogy a közösen meghajtott chip select lábuk szinte teljesen fel van húzva plusz tápra, alig látszottak a vonalon a jelek... Az alsó tokhoz vezető vezetősávot megszakítva a probléma megszűnt. Természetesen a felsővel kezdtem, de eljutottam az alsóig is. :--) Aztán már csak az alsó chip CS lábát emeltem fel, hogy lássam, nem a hasa alatt van esetleg zárlat. Legközelebb ezzel kezdem, ennyitől még nem törik le a láb, bár nagyon kényes a fólia...
Kíváncsiságból megnéztem ellenállásmérővel: úgy 3-5 kohm körüli értéket mutatott hidegen a plusz táp lábához képest (mást nem néztem). A középső viszont megaohmokat. Így a felső is gyanús, mert bár működik, ott is kb. 8-10 kohm lehetett az ellenállás. Vagy valami ilyesmi. Csak feleslegesen nem akartam kiforrasztani, nagyon meggyötri a NYÁK-ot, és a nagy része már ki lett próbálva és jó volt.
Mint kiderült, van még egy másik csoport SPI-os kapcsoló is, ami nem működik, nemsokára az jön. Meg néhány opto, ha minden igaz és egy alaposabb teszt. A legrosszabb, hogy valami a mikrokontrollerben is változott; szoftveresen nem akar pont úgy működni, ahogy korábban, de azzal nem én foglalkoztam.
Érdekes kérdés, hogy hol jött be a villám (közvetlen csapás lehetett, egy doboz fedele négy métert repült és belül is voltak áldozatok...) - ugyanis a hálózati része és sok (optocsatolós) kimenete majd húsz centi távolságra el volt választva a külvilágtól, ez valami nagyon közvetett csatolás lehetett, talán majd kiderül.
Egyszer egy ilyet is átalakítottam. Ez csak a saját hülyeségem miatt kellett, mivel az eredeti optikai encodere is nagyon jó volt. Csak sajnos gyári állapotában racsnis. Ki akartam szerelni belőle a kattogót, szétszedtem, és közben tönkretettem az optikai tárcsát. Mikor ezzel megvoltam, rájöttem, hogy nem azt a felét kellett volna szétszedni, a felső lemez alatt van a kattogó, nem alul... :-)
Nem. Én potméterből készítettem. A golyóscsapágyat is fontolóra vettem, de jobban tetszett az a finom ellenállás, amit a potméter tengelyén levő sűrű zsír okoz.
Itt van három régi, rövid videó egy mechanikus és két optikai eszközről USB Full Speed-en keresztül - éppen nem volt még rendes kamerám, bocs, kicsit később lett:
Dumáljak még róla? Ne dumáljak? Megnézted szkóppal, hogy mennyi különbség van a két él, vagyis a szintek megváltozása között, amikor tekered, ill. hogy néznek ki a jelek? Az ócska mechanikuson tudnak egyszerre is jönni... Ha ekkora bajok lennének, nyomuk lenne az interneten is. Semmi parádé nem kell hozzájuk. Persze utólag már mindegy.
Szintén xarduino alatt, de saját írás, én se számoltam mennyi idő ment rá, de megoldottam, hogy minél gyorsabban tekered, annál inkább bentebb léptet helyiértéket. Tehát nagyon lassan utolsó gyorsabban utolsó elötti méggyorsabban utolsó előtti előtti.
Szóval megoldható, csak tisztában kell lenni a xarduino hátrányaival is, amikor pontos időzítés kell oda trükk és imádkozás kell.
Olyan 70-80 óráig számoltam a belefeccölt időt, aztán elengedtem a számolást és csináltam, amíg nem döntöttem úgy, hogy végleg elég. "Hozott anyag" volt sajnos, és 328P-n, és sok okból (akaratellenemre) Arduino keretrendszerben. Az encoder is egy rakás trágya volt, a körülötte lévő egyéb elemekről nem is beszélve, de amit szoftveresen egyáltalán meg lehetett próbálni, azt ebben az isten tudja meddig tartó örökkévalóságban végigpróbáltam. A hibaeldobást is, ennek az lett az eredménye, hogy egy viszonylag nagy sebességtartományban úgy 1 és 1/4 lépés/fordulat közötti feldolgozást produkált. Szűk tartományban kellett állítgatni viszonylag (mondjuk +/- 30, egész pontossággal), de az, hogy +28-ig mondjuk 50-et kell fordítani rajta gyorsan, vagy másodpercenként maximum kettőt szabad léptetni, mert elkezd belassulni, az nagyon nem volt jó. Egyébként már akkor sem volt senki maradéktalanul elégedett vele, amikor hozzám került a projekt.
Szóval nem vagyok jó barátságban a rotary encoderekkel.
Kész eszközökön láttam jól működni őket, de azok egyrészt jobbára optikaiak (vagy mágnesesek?), másrészt a legtöbb esetben paádésan jól átgondolt firmware van mögöttük.
Eeegen, sok mással egyetemben. Annyira meggyűlöltem magát a technológiát, hogy nem is gondoltam, hogy valaha használni fogom. De előbb-utóbb legalább egy PoC erejéig előveszem. 2-3 órás projektnek megteszi egy szombat délutánra.
Lehetett hardware-probléma, mivel hosszú évtizedek óta használja mindenki az enkódereket a rádiókban (is). Pl. akadnak abszolút vicc mechanikus kivitelűek a pici kattogósokból, egyszer régen beszéltünk róla valahol, fotóm is van a néhány forgatás után szétmálló belső érintkezőkről.
Az inkrementálisnál, ugye, két láb van, és pontosan tudni lehet egy adott állapotnál, hogy onnan ha egy adott másik állapotba került, az egyik vagy másik irány, ill. hiba. Ha ezeket mindig megvizsgálod, ezzel a részével nem lehet gond, itt nincs ami megfordulhat.
A hibákat leginkább el kell dobni, ha előfordulnak (vagy fejlesztés alatt megszámolni és kiíratni). Ha egy kevés kimarad, ennél a felhasználásnál nem hinném, hogy feltűnnek. Ha bizonytalankodik az egész, sok a hiba, akkor lomhábbá kell tenni a bemeneteket meg zavart szűrni.
No, ez az. A 328p-re nem hogy DSP-s feladatot, de igazából egy egyszerűbb hanggeneráló feladatot sem szívesen bíznék (utóbbi a D/A hiánya miatt egyébként sem menne zökkenőmentesen). Az ARM-ek ilyetén tudása eldugva ott volt valamelyik tekervényemben, mert a manualok összefoglalójában olvastam már róla, de konkrétan nem foglalkoztam vele még.
Én egy örökkévalóságot (szinte) szívtam már rotary encoderekkel, legalább három, alapjaiban eltérő fejlesztői platformon. Aztán nagyjából feladtam.
Vagy a hardver volt csapnivaló, így bármit építkezni rá felesleges is volt: gyorsabb tekerésnél kimaradtak lépések a jelből, satöbbi. Volt olyan eset is, amikor a gyors forgatásra nem nagyobb növekedés esett, hanem megfordult az irány. Ez azért egy megfelelő encoderrel megoldható lett volna.
Aztán következett, már ahol volt rá mód, a potméter vagy a többfordulatú potméter. Nem rossz, ha nem ütközik a célllal (VFO-nál nyilván ütközik), és ha nem szempont az extrém nagy lépésszám/felbontás. 12 lépéses gyorsmenüt csináltam vele, egészen jól működik, ha valaki megszokja, hogy nem tudja áttekerni.
Léptetőmotor PoC szinten megragadt, vagy az ellenállásával (mármint a tartó-ellenállással) volt gond, vagy a jelszintekkel, vagy a mérettel. Ez VFO-ra egyébként akár jó is lehet, ha nagyon nagy és nagyon nehéz a gomb, és az áttételezés pl. fogasszíjjal van megoldva úgy, hogy hangológomb sokat, a motor tengelye keveset fordul. De ez amolyan overengineering a négyzeten.
Abszolút encoder nem volt meg, csak elméletben. Ha jól van méretezve és nem szempont, hogy abszolút élő legyen (elfogadható némi késés), akkor elképesztően jó tud(na) lenni. Egyszer találtam optikait az Omrontól, beépített feldolgozó elektronikával (csak táp kellett neki, az adatokat meg valami soros vonalon köpte ki magából borzalmas sebességgel). A TME öt darabos csomag ára is nettó 60 000 felett volt (per darab)...
A tekerési sebességtől függő sebesség meg addig nagyon jó, amíg jól van megírva. Mármint, annyira jól, hogy egyáltalán hozzá lehessen szokni, mert erre azért vannak igazán rettenetes példák is (talán valamelyik Rigol műszeren találkoztam ilyennel, hogy lassan állati lassú volt, gyorsan meg baromi gyors, a kettő között pedig nem volt átmenet, úgyhogy vagy dög lassan tekertél el a célig, vagy vállaltad, hogy többször túllősz rajta).
A kijelzőfrissítés meg egy másik fájó téma, mert van azért bőven olyan kijelző, ami a "részleges" frissítést is teljes újrarajzolással oldja meg, ami konkrétan regiszterenként szalad ki a kontrollerből. De ezt kijelzője válogatja (meg működtető könyvtára).
A Full Speed USB csak 10 msec-onként visz el egy csomagot, a High Speed szokás szerint csak nagy lemaradással lett elérhető, szóval nem voltak azok a rétegek rosszui megírva, csak ebből jöttem rá akkor, hogy milyen korlátokkal kell szembesülni egy VFO-nál. Nem azt mondtam, hogy mi hibás, hanem hogy én miben tévedtem, amire a legegyszerűbb megoldás a kisebb felbontás volt. Mindegy.
Én csak hobbizok e téren, és elkövettem már a magam hibáit életem során, de nem próbálnék meg egy esetleg nem túl bonyolult, de optimalizációjában már komoly matekot, DSP-s tudást és tapasztalatot tartalmazó könyvtárat magam összebarkácsolni. A tanulást meg a BASIC mintaprogramok lefedik a könyvből.
PC-n sincs idő mindent a vastól kezdve megírni, de mikrokontrolleren sem, már a hobbistának sem (a kezdetek után). Néha sikert lehet elérni egy-egy részterületen, mert megjavítottál egy sz.r billentyűvizsgáló vagy akár TCP/IP kódot, de ez nem jellemző, építkezni kell a meglevőkből.
Az ilyen problémák környékén szoktam azt látni, hogy a gyökere a gondnak az, hogy radarvezérlésű gépágyúval lőnek a 2 méterre lévő döglött verébre...
Ez alatt értem azt, hogy rögtön könyvtárakat linkelnek be, könyvtári függvényeket használnak, valójában ismeretlen erőforrásigénnyel, ismeretlen hibalehetőségekkel, áttekinthetőség nélkül, ráadásul a probléma csak annyi lenne, hogy be kell olvasni egy port lábat.
Ezeket a kritikus részeket (az első néhány szopás után) mindig megírom saját magamnak, pontosan ismerve a megoldandó feladatot és minimalizálva az erőforrás igényt.
Sőt, a múltkor Arduinon próbáltam használni a léptetőmotor könyvtárat, biztos én voltam az értetlen hülye, de vagy nem ment, vagy olyan szarul, hogy összeomlott az egész tőle. Megírtam pár sorban és hiba nélkül megy az egész.
Nyilván egy FFT-t már nem programoznék le megint, de egy billentyű lekezelést csak akkor használnék könyvtárból, ha pontosan értem, lépésről lépésre, hogy mit is csinál. Mert egy ilyenen is csúnyán el lehet hasalni.
Mindig van olyan eset, amire valaki nem gondol: sok éve USB-s forgatógombot készítettem a PC-s programokhoz, és ha gyorsan tekertem a soklépésű rotary encoder-t, akkor el-elakadt a VFO a programban. :--) Persze meg lehet oldani, de nem játszottam vele tovább, csak koncepció volt.
"Azért arra nagyon kíváncsi vagyok, hogy egy 328P milyen "kritikus" funkciókat bír elvinni egy SDR-ben."
Kevés az ahhoz. Nem tudom, ismered-e már, de a DSP számításait speciális utasításkészlet segíti a processzorok egy részében, úgy sokkal hatékonyabb az egész. Pl. van egy dedikált akkumulátor, amiket egyszerűen lehet használni a számítások során (pl. MAC - multiply-accumulate: https://en.wikipedia.org/wiki/Multiply%E2%80%93accumulate_operation). És a sebességet DMIPS-ben szokták összehasonlítani.
Az ARM családok egy-egy tagja - feltűnésmentesen - annyival tud többet, hogy ezeket is tartalmazza. A dsPIC is tartalmaz ilyeneket - persze az rádiós szempontból tanulóeszköz.
ha túl sok a lépés és a mikrokontroller lassú hozzá
A jelfogós és csöves mikrokontrollereken már túlléptünk...:-)
25 éve motor fordulatot mértünk, 8051-es kontrollerrel (emellett volt még pár tennivalója), fogaskoszorúval vettük le a jelet induktív jeladóval, bőven kilohertz körül szaladgáltak be az interruptok és zökkenő nélkül kezelte.
Szerintem manapság nem is létezik olyan proci, ami ezt a kérdéskört ne tudná csont nélkül kezelni. Persze szoftveresen el lehet qrni, de a hardver garantáltan képes rá.
Miért? A felbontás nagyon finom, és abszolútból sw-ben triviális inkrementális előállítása - fordítva nem megy. Az abszolút jelleg miatt hangerő szabályozónak is alkalmas, ott marad a hangerő ahol hagyom.
A nagy kérdés VFO esetében a lépésszám.
Lehet exponenciálisra csinálni, minél gyorsabban tekerik, annál nagyobb a lépés. Egy ennyire finom felbontás mellett ez nagyon kényelmes tud lenni.
a mikrokontroller lassú hozzá
Ez a gyors 32 biteseknél már nem játszik. A magot alig terheli, az i2c periféria meg a dma intézi. A kijelző frissítése igényel valamivel több erőforrást, de jól megírva ez is elenyésző processzor idő (csak azt frissíteni, ami változik).
Szerintem VFO-nak pont nem jó, ill. egy szabályzógombot, mint a CW sebsséget elő lehet álltani potméter+A/D átalakítóval is. :--) De érdekes. nagy a felbontása, a mechanikusokhoz képest abszolút nyerő lehet már csak az ára miatt is, nem drága. Ezt megjegyzem magamnak...
A nagy kérdés VFO esetében a lépésszám. Ki kell számolni, hogy 1 Hz-es, 10 Hz-es vagy 40 Hz-es legkisebb lépésköz esetén mi a kényelmes és kezelhető lépésszám. Ha jól emlékszem, 5-10 kHz / körülfordulás szokott megfelelő lenni. Valamint nem árt, ha kényelmes sokat tekergetni.
A 600 lépés / fordulatos, inkrementális enkódert szoktam becélozni - 10 Hz az 5 kHz-ben kb. 500-szor van meg, :--) Azért körülbelül, mert ha túl sok a lépés és a mikrokontroller lassú hozzá, mármint nem jut erre elég ideje, akkor akár több is elveszik a belőlük...
"QMX-es tapasztalatai iránt, mert pont ez az a szint, amin még bőven tudok mit tanulni, de már van olyan része, amelyhez javítási vagy személyre szabási célból hozzá tudok tenni valamit."
DSP-tanulásra ez a tippem:
1. GNU Radio-ban el kell jutni addig, hogy összerakj egy SSB demodulálást a különféle blokkokból, hogy megértsd az alapokat, ezzel elleszel egy darabig.
2. Kipróbálás IQ-jellel. Az a vicc, hogy amíg nem építesz valamit, addig is le tudsz I/Q jelet tartalmazó wav fájlokat tölteni a Hálóról, vagy ami még sokkal jobb: élőben valamelyik OpenWebRX (KiwiSDR) websdrről is lehet a gép hangkártyájára jelet juttatni, mert az a szerver, a KiwiSDR hajlandó demoduláció nélkül átküldeni a vett jeleket pár kilohertz szélességben a kliensnek, vagyis a böngésződnek. Már csak annyi trükk kell, hogy a hangkártya kimenetén megjelenő jelet tudni kell kezelni, hiszen bemenetként van rá szükség - apróság, el tudom mondani a módjait, ha probléma van vele. Egy találomra kiválasztott KiwiSDR: http://witikiwi.ddns.net:8073/ Innen: https://www.receiverbook.de/map
Hardware-ből is először a legegyszerűbb egy RF bemenet--VFO+Tayloe keverő--hangkártyakimenet megoldás, hiszen szoftvert tanulni a PC-n lehet legkényelmesebben. Ilyen vevőt szinte percek alatt építeni lehet. Egyetlen lehetőség a sok-sok közül: https://www.qsl.net/yu1lm/FINAL%20HF%20SDR%20RECEIVERS%20TRANSMITTER%20YU1LM.pdf
És már ez is bonyolult, mert ragaszkodtunk az I/Q jelekhez... Nem muszáj.
Egyébként volt egyszer egy SDR Cube nevű project is, az dsPIC-et tartalmaz és egészen jól működik, annak a forrása emlékeim szerint elég áttekinthető - azért érdekes, mert ott végesek a lehetőségek, nem lehet olyan óriási a kód. Ezekből biztosan el lehet indulni, kitalálni, hogy milyen kész könyvtárakat használtak, ha már ismerősek a fogalmak (decimálás, szűrők stb.).
Akár egy kibelezett klasszikus egér is jó alap lehet erre.
A régi PS2 egerek kimenete könnyen olvasható uC-vel. Vettem néhány koszlott példányt a minden 100Ft dobozból a bolhapiacon. Kipróbáltam, szépen működik. De végül a mágnesesnél maradtam, kisebb, pontosabb, praktikusabb.
Egyszerű és jó megoldás az AS5600. Ez egy abszolút pozíciót érzékelő mágneses encoder. Adnak hozzá egy kis korong mágnest, ami az átmérő mentén mágnesezett, ezt kell forgatni az IC felett.
Kicsi, olcsó, pontos. I2C, 12 bites, vagyis kevesebb mint tized fok a felbontás. Mivel abszolút, nem csak hangoló gombnak jó, hanem pl. robotkar pozíció visszajelzésre is.
Én egy potméter csapágyát használva készítettem belőle forgatógombot.
"Nekem sírógörcsöm van, ahányszor egy alap forgó enkódert meglátok. Ha feltétlenül kell valami, én inkább optikai megoldásban gondolkodnék. Akár egy kibelezett klasszikus egér is jó alap lehet erre."
Ez egy tipikus olcsó rotary encoder, egyszercsak megjelent és sok lett belőle... Legalábbis pár éve még olcsó volt, de legalább elérhető. A csapágyazása nem világbajnok, de használható. (És rengetegfajta drágább is kapható, használt profi is.)
Bontott adóvevőkből lehet még kifogni jó példányokat - nemcsak optikait, ha minden igaz, így ennél jóval kisebbeket is.
Állítólag a léptetőmotoros megoldás is jó, de sosem tapogattam, hogy mi az a minimum sebesség, aminél már működik, ill. mennyire stabil lassú fogatásnál.
A 60895-től részletesen újraolvasva... Nem tudom, hogy bármi hasznosat valaha is hozzá tudok tenni a csoport tudásához, mindenesetre azon leszek, hogy sikerüljön. Elismerésem, komolyan!
HA4FLT, erre: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=165258973&t=9013579 Nem lehetetlen, de ha valaki nem szakember (mármint, például mérnök), akkor csak a legmagasabb szintű amatőrvizsgához szükséges + innen-onnan összeszedett ismeretek birtokában erre aligha lenne képes.
Engem most nagyon hajt a tanulási, alkotási vágy. Idén elkezdtem magam beleásni a dologba: amennyire tudok, tanulok, de rendre visszaköszön ugyanaz a kínzó három probléma: 1. nincs megfelelő mennyiségű idő, 2. nincs megfelelő minőségű tapasztalat/tudás a témához, 3. valami egyéb tényező hátráltat (a hiányzó alkatrésztól a rossz/hiányos/ellentmondásos dokumentáción át a tanulási forrásként használható anyagok szűkösségéig bezárólag).
Az utóbbi időben inkább adat- és ihletgyűjtöttem. Ezért is érdeklődtem mmormota QMX-es tapasztalatai iránt, mert pont ez az a szint, amin még bőven tudok mit tanulni, de már van olyan része, amelyhez javítási vagy személyre szabási célból hozzá tudok tenni valamit. De kétségbeejtően kevés van, és ami van, az is rettenetesen van dokumentálva (nyilván azért, mert a kitalálója részben-egészben kereskedelmi ötletet lát benne, ami azért valamennyire tényleg visszás, ezért a lehető legkevesebb használató információt köti a nagyérdemű orrára).* De tételezzük fel, hogy viszonylag sok ilyen van (ami egyébként valószínű, csak én még nem találtam meg). Ha ennek van olyan része, amelynek része egy firmware is (most mindegy, hogy ez MCU-t hajtó kód, DSP vagy FPGA kódsor), egyből jön egy halom igen fogas kérdés.
Ha mostanában szoftverről beszélünk -- ilyen szövegkörnyezetben --, akkor nagyon kevés (és egyébként rendkívül rossz) példától eltekintve egy fő kódról és számos mellékelt függvényről és könyvtárról beszélünk. [Valószínű, hogy ezt pár embernek nem kell magyarázni, pár ember sokkal jobban össze tudná foglalni, de van pár ember, akinek fogalma sincs, hogy miről van szó.] Ezeknek a kódoknak, mivel speciális célhardvert működtetnek, kulcsponti eleme az a megfelelően paraméterezett hardverleíró réteg, amely alapján egyáltalán kezelni tudja a forráskódból fordított gépi kód magát az eszközt (nem a keyert/rádiót/antennaforgatót/bármit, hanem magát a mikrokontrollert/DSP-t/FPGA-t). Jelenleg nagy jóindulattal van kb. 20-25 gyártó, ezek kb. 100-120 féle különböző szoftveres fejlesztői környezettel vannak megtámogatva a fizetős/kereskedelmi felhasználásra teljesen ingyenestől a többmilliós éves díjasig (már forintban). És igen, ezek közül egyikkel-másikkal vannak bajok is. Ha feltesszük, hogy valaki egy amatőr konstruktőr közösség számára jó, hasznos, várhatóan gyakran utánépített eszközt alkot, és nem csak a hardvert (minimum kapcsolási rajz és BOM, utóbbi nyilván adatlapokkal együtt), hanem a szoftvert is közzéteszi (normálisan, git-en, ahogy kb. kell), akkor nyomban jönnek egyből a krédések -- eredetileg milyen IDE-ben írta, azt a felhasználó(k) tudják-e kezelni? (Arduino, ugye) -- mennyi 'gyári' és mennyi saját könyvtárat használt/írt hozzá? Ha saját, akkor az karban lesz-e tartva? -- milyen kódolási, elnevezési konvenció mentén dolgozott? Ha semmivel, akkor milyen a dokumentáció? -- mennyire írta portolhatóra a kódot? Vagyis ha már A gyártó MCU-jával működik, akkor különösebb szeppuku nélkül átírható-e B gyártó Xz fejlesztői környezetébe is? (A többség sajnos nem.) Ha feltesszük, hogy valaki ebből tanulni is szeretne, akkor elég lényeges az, hogy a legalapvetőbb elvárásoknak legalább megfeleljen a kód. Arduino vonatkozásban rendkívül kevés ilyet látok/láttam, STM32-re is vannak egészen kotvány mód megírt cuccok, és ezek még mindig csak az MCU szintje, szó sincs a komolyabb jelfeldolgozásról.
* Itt egyből eszembe is ötlött a szomszéd "nagy" cég, a RigExpert, akik kijöttek nemrég egy specifikáció alapján elég durva egylapos SDR adóvevővel. Ez kifejezetten érdekelne, de olyannyira nincs róla semmi információ (a marketinges szövegen és az árán kívül), hogy az kérdésessé teszi, hogy egyáltalán érdemes-e belevágni.
A Red Pitaya-t köszönöm, utánanéztem, elraktam. Egyelőre az ára elborzaszt, nem kicsit. De a konepció maga nagyon jónak tűnik minden tekintetben.
mmormota, erre:
https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=165265815&t=9013579 Nekem sírógörcsöm van, ahányszor egy alap forgó enkódert meglátok. Ha feltétlenül kell valami, én inkább optikai megoldásban gondolkodnék. Akár egy kibelezett klasszikus egér is jó alap lehet erre. A többi meg... Pontosan ezek járnak az én fejemben is. QRP SDR, teljesen hordozható, gép nélkül is működő. Egyelőre az SSB-t is elengedném belőle.
Valaki Alfonz, erre:
https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=165267259&t=9013579 Köszi a HA8KW pontosítást. Egyébként meg "öreg, mindent látott" amatőr írta valahol (több éve), hogy hát van az a bizonyos SDR, és hogy biztosan teljesen használhatatlan, mert "nézd meg, ott van a dióda egyből az antenna bemeneten -- kizárt, hogy ez a nagyon szarnál jobb lenne" (az idézet nem pontos). Aztán jött például HA5GN, és mesélt ezt-azt az SDR-ekről (BME műszaki nap), és jött a meglepetés, hogy jé... mégsem olyan szar. Aztán ugye alig egy éve HA8NJ "befejezte" a maga cuccát, és amennyire a videon látszik-hallatszik, jelentősen megy a csodálkozás, hogy a jelenlegi és korabeli csúcskészülékek érzékenységét (sőt) probléma nélkül tudja a berendezés. Nyilván ez egy paraméter, van mellette még legalább egy tucat, ami nem kevéssé lényeges (sőt, lényegesebb), de ezek az élmények is igazolják, hogy sok esetben az van (és nem csak itthon, hanem bárhol a világban), hogy amiről nem tudunk (eleget), az csak rosszabb lehet, mint az, amit ismerünk.
XANTIi, erre:
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=165268100&t=9013579 Azért arra nagyon kíváncsi vagyok, hogy egy 328P milyen "kritikus" funkciókat bír elvinni egy SDR-ben. Mert megfelelő jelforma és jó jelelőkészítés mellett egy CW dekódolás (nyilván komoly limitekkel) mehet, DDS oszcillátorok vezérlése nem gond, perifériák ki-be kapcsolgatása alap, kijelzőkezelés, üzemmódváltás is, de kb. itt a vége. Ha hangfrekin akarunk valamit komolyan csinálni, arra sem az architektúra, sem a 8 MHz nem lesz elég.
A többire is tudtam volna valamit reagálni, de érdemleges nem sok lett volna benne,
Nem lesz agyonhasználva, és van fogalmam a funkcióbillentyűkről és azok használatáról is szerencsére. :-) A korábbi billentyűvel az egyik bajom (ami egyébként a használhatóságban, amíg nálam volt, nem mutatkozott meg) pont egy ilyen "kopásos eredetű panasz" volt. Asszem direkt cisnáltam róla screenshotot, de most nem lelem. „Sikerült” vele 30 ms közeli, sok tranzienses prellt produkálnom, de az átlag is valahol 10-12 ms között volt, mindkét irányban, mindkét oldalon.
Volt olyan is, de visszaküldtem. Nem lett volna rossz cucc, de az ára már-már elborult, viszont pár dolgot nagyon nem tudott, amire viszont szükségem lett volna.
A DigiKey-nél van belőle rendesen, de a dupla már nincs készleten, és ebből a PS25..-ből amit találtam elég jó 4-eset, az már elavultnak van megjelölve. úgyhogy lehet, hogy ez a cslaád sem annyira friss.
Ez tényleg remek, köszönöm - én csak a négyes tokokat néztem, mert ez így több mint a duplájába, akár háromszorosába kerül, :--) ill. ebből sincs nagy készlete a cégeknek - nem kell annyi, csak többek közt ebből mérem le, mennyire elterjedt, mennyire használják az adott típust.
Biztosan én írom rosszul, hogy most sem derült ki, de nem a beszerzés a gond, hanem hogy egy következő készülékben mi legyen helyette, mert nem gyártják és előbb-utóbb el fog fogyni. Meg amúgy is érdekel, hogy miért tűnik el gyakorlatilag egy kategória, legalábbis némi keresgélés után így néz ki.
Az a 6 ember azért barokkos túlzás volt szerintem - lám, itt is összeverődtek páran, akik hozzá tudnak szólni a DSP-hez, netán még tapasztalatuk is van benne.
Rádiós célra kevés önmagában (pl. keverés és modulációs módszerek), viszont sokkal kevesebb matek van benne a szokásosnál, levezetések helyett hétköznapi szavakkal és sok ábrával magyaráz mindent, tanácsol és értékel, pl. a szűrőket - be kell osztani a fejezeteket egy évre. Nem olyan vészes.
Kicsit macerás a menüben navigálni, de le lehet tölteni PDF-ként a fejezeteket, én is megtettem, úgy sokkal jobb - ill. megvan egyben is máshol.
Még ez az alábbi volt, ami a legnagyobb tartalékokkal rendelkezik és stabilan elég érzékeny, a következetesen magas CTR valahogy kiment a divatból, de a magas Uceo is, legalábbis egyszerre egyik optocsatoló sem tudta a magas átütési szilárdsággal együtt.
Egy szinuszos 10--20 MHz-es sweep Liassious-görbéje, a vízszintes kitérés a bemenő, a függőleges kitérés a kijövő jel, a kettő között pedig egy elvileg 20 méterre méretezett sávszűrő. Emitt a bode-analízise:
Ezért nem értettem, hogy miről írsz. Hogy nincs meg minden érték egy színuszjelben, vagyis lépcsős a mintavétel miatt, kvantálási hibája van, arról könnyű elképzelni, hogy aluláteresztő szűrővel könnyen javítható, sőt az alaptételek közt megvan, hogy a jel _teljesen_ visszaállítható, ha nincs a mintavételi freki felénél magasabb összetevője, ahogy beszéltünk is róla. Ehhez nem kell zaj, ditherelés meg miegymás. Hogy ez pontosan hogyan lehetséges, nyilván nehéz elképzelni, mint olyan sok más alapjelenséget. De ha már helyére raktuk a szinteket egy ADC előtt, akkor nem kérdés, hogy pl. az 1 és 2 mV közti jelekkel mi lesz (a példád szerint)... A zaj akkor kell, ha további információkat akarsz kisajtolni az A/D-ből, de azért annak is ára van.
Én 30+ éve foglalkozom (bár 10 éve már nem) ilyen mérésekkel, és egy darabig piszokul nem értettem azt, hogy egyáltalán hogyan működhet egy SDR rádió. Aztán egy hosszabb eszmecsere után megvilágosodtam, és akkor sem a decibelektől, hanem hogy rájöttem, az antenna jele az nem "csöndes".
Néha egészen kis dolgokon, megvilágosodásokon múlik a világ sorsa. Most képzeld el, milyen lenne a világ ha nem érteném, hogy 12 bites AD-val hogy lehet 24 bitesen mérni.:-)))
Jó, de akkor azért el kellene dönteni, hogy milyen felhasználásról beszélünk, mert eddig rádiókról volt szó, nem egyszeri impulzus bedigitalizálásáról. Amúgy én még sosem hallottam SDR-t kis zajban "megfenekleni". Erről szól a használható bitek száma, amin javítani lehet, hogy a dithereléssel szétkenjük a kvantálási zajokat és növeljük a felbontást, de hogy csökkenne...
Én analóg méréseknél egyenáramú jellegű jelekkel foglalkoztam, olyanokkal, amiket régen a papíros recorder-eken rögzítettek, Gauss jellegű csúcsok. Ott futottam bele abba, hogyha van egy --- mondjuk --- 10 mikrovoltos alapvonalam, annak +/- 2 mikrovolt zaja van, És megjelenik rajta egy 20-30 mikrovolt magasságú csúcs, azt a világ végéig mérhetem, decimálhatom, akkumulálhatom, szűrhetem egy 12 bites A/D-val, abból bizony 0, azaz NULLA érték lesz. Ezt a jelet aztán tologathatod az AD tartományában, legfeljebb nem 0-ánál hanem 1237-nél húz egy egyenes vonalat.
Hozzáteszem, hogyha nincs sávzaj, csöndes minden, akkor az SDR vevők is pont ugyanígy megfeneklenek, amit ugye a ditheringgel trükköznek ki.
Az igaz, de két dologról beszélünk. Te egy mellékterméket akarsz látni, a rádióban viszont a hasznos jelet akarjuk. Továbbá ami nem szinuszos, az majd az lesz az LPF után.:-)
Ja, hát ez van, hogy mindenki másra használja ezeket az eszközöket. Az RPi 2040 az ATMega-kkal versenyzik (szerintem), az ESP32-x már jóval komolyabb, az A/D-k minősége meg engem nem érint érzékenyen... Az STM nyilván sokkal komolyabb proci kicsiben és nagyban. De akkor már ott vannak a Nucleo boardok meg a fejlesztőrendszerük. Bár azt írták, hogy annak ellnére, hogy jól működnek, annyira azért nem stabil minden a saját fejlesztőkörnyezetüket is beleértve.
"Nagy" FPGA-s kész kártyák is vannak, csak nem jut eszembe a család neve, amit mondani akarok, ott meg a fejlesztőeszközök license-eivel lehetnek meglepetések...
"A bizarr inkább az egészben az, hogy egy 12 bitesnek 10 bit az effektív felbontása, de ebből mégis csak kijön nem hogy a mikrovoltos, de a 2-300 nanovoltos felbontás is. Pedig 1 Volt jelszintre a 10 bit az 1 mV."
Azért ez így nem jó. Az A/D dinamikatartományába oda helyezzük el a jelet erősítéssel vagy csillapítással, ahová akarjuk. Ha a 10 bit-es A/D átfogását vesszük, ami kb. 1000-szeres, akkor ha úgy erősítjük a bemeneti jelet, hogy meghalljuk a leggyengébb jelet is, ami ha minden igaz, az RH rádióknál 1-200 nV, ami kb. -125-127 dBm. Ekkor a tartomány felső vége -65 dBm környékén van, ami közel S9+10 dB (-63 dBm) különösebb trükkök nélkül.
Egy effektíve 14 bites A/D-nél "szimplán" ez az elvi dinamika 86 dB, vagyis az már S9+30 dB, ha nem írok hülyeségeket, mert sok a buktató. És ha ennél nagyobb jellel találkozunk, csak kisebbet kell erősíteni a rádió bemeneti jelén - ekkor veszik el az alja, a gyenge jelek, ahogy ez lenni szokott.
Amire te gondolsz, az valószínűleg a nyereség a jel-zaj viszonyban a sávszélesség szűkítésével, szűrővel, már ha fehérzajról van szó, ami elképesztő méreteket ölthet. Meg persze a nagy trükkre, a ditherelésre.
Ez a vizsgált jel legmagasabb frekvenciájú szinuszos komponensére vonatkozik. Ha a jel alapsávban nem szinuszos, akkor a torzításból adódóan megjelenhetnek sokkal magasabb frekvenciájú komponensek. Amatőr gyakorlatban ennek nincs túl sok jelentősége, de például láttuk, hogy S band-ban dolgozó végfok az összegző fázishibája miatt termelt ~20 GHz körüli komponenseket, és ezeket látni kell...
Messze nem kell 10-szeres. A Nyquist tétel minimum 2-t mond, de ennél kicsivel többet szoktak. Az 50 megát is tudó RH rádiókban 120 megás az AD konverter. Sőt... ha nem csak aluláteresztő hanem sávszűrő is van a bemeneten, akkor komoly undersamplinggal is mehet a móka, azaz a 30 megát megmintázhatod 3 megával is, mivel a megjelenő fantomfrekvenciákat (amiket valójában használsz ez esetben) nem zavarják össze az igaziak.:-)
A 16 bit már kemény dió ezen a pályán, inkább 12-14 szokott lenni. Az érdekes az, hogy ez elég is tud lenni.
A bizarr inkább az egészben az, hogy egy 12 bitesnek 10 bit az effektív felbontása, de ebből mégis csak kijön nem hogy a mikrovoltos, de a 2-300 nanovoltos felbontás is. Pedig 1 Volt jelszintre a 10 bit az 1 mV.
Ha ezt megértette az ember, hogy hogyan történik, onnan már könnyű nyári olvasmány az egész digitális jelfeldolgozás.:-)))
Én a Bluepill-t kedvelem, eredetileg STM32F103 32bit, 72MHz, mostanában a legváltozatosabb kínai klón, de ezekből van 240MHz-es is. Jó 12 bites ADC, timerek, usb stb.
Ha Wifi vagy Bluetooth kell, ESP8266 vagy ESP32. Sajnos ezekben sokkal gyengébb az ADC, maga az ADC is pontatlan, ráadásul durván zavarja a saját wifi modulja. Mindenféle trükk kell, vagy külső ADC.
A Pi Pico-t is próbáltam, érdekes uC, de ebben is gyenge minőségű az ADC, és nincsenek olyan sokoldalú timerei mint az STM-eknek.
Ezek mind programozhatóak Arduino rendszerben is, de legtöbbször sima C-t használok.
Hogyan digitalizálja? Hz-enként eltárolja a jelerősséget X biten?
A bemenő jel egy időfüggvény, ezt lehet ADC-vel digitalizálni. Az adc egyenletes időközönként megméri a bemenő jel feszültségét. Ha pl. a teljes rövidhullámú sávot akarják digitalizálni (0...30MHz-ig), a benne levő teljes információ tartalom akkor lesz meg az így keletkező digitális mintákban, ha
1. végtelen pontos minden mérés
2. a 30 MHz periódus idejének kevesebb mint fele a mérések között eltelt idő (minimum 60 millió minta másodpercenként)
Az 1. feltétel nyilván nem teljesíthető, a gyakorlatban elfogadható egy 16 bites adc (ez technikai kérdés, pl. hangfrekvenciára 24 bites adc is olcsón elérhető, 100 Millió minta/másodpercre már egy 16 bites is több száz usd.
A 2. feltétel teljesíthető, ahhoz hogy az analó sávkorlátozás egyszerűbb legyen (a bemenő jelet aluláteresztő szűrőre kell vezetni digitalizálás előtt, mert minden a mintavételi frekvencia feléné nagyobb frekvencia hamis jelet eredményez), általában feljebb veszik az elvi minimumnál, pl. 100 Msample/sec.
Látható, hogy ez csinos adatmennyiség, 16 biten 200MByte másodpercenként. Ezt pl. FPGA-val előfeldolgozzák, ez olyan előszűrést végez, ami aztán egy kisebb adatsűrűségű jelfolyamot ad át a végső feldolgozást végző dsp-nek, processzornak.
Ha pl. te a 7.0 ... 7.3 MHz-es amatőr sávban akarsz hallgatózni, akkor az FPGA mint sávszűrő működik (késleltet, összegez, matematikai műveleteket végez) aminek végeredménye ugyanaz, mintha egy analó szűrő csak a 7MHz-es sávba eső frekvenciát eresztette volna át, azt egy analóg keverő lekeverte volna 0.... 300kHz-re, majd ezt digitalizálta volna egy adc. Természetesen ebben a kisebb bitsűrűségű jelfolyamban már nincs benne semmi mondjuk a 14MHz-es amatőrsávból.
Viszont semmi akadálya, hogy egy vagy több FPGA több ilyen streamet szűrjön ki, ezeket mind külön-külön feldolgozzák. Így lehetséges, hogy egyetlen bemenő, a teljes sávot mintavételező bemenő fokozat jelfolyamából egyszerre sok ember sokféle adást vegyen, egyik mondjuk CW-t, másik FT8-azik, harmadik SSB-t, negyedik FM-et hallgat. Az, hogy hány embert tud kiszolgálni, a feldolgozó FPGA-k és processzorok teljesítményétől függ.
Az SSB jel az alapsávi hang vivővel eltolt frekvenciájú képe. Az információt a vivő fázisa és amplitúdója hordozza. Ha a szokásos módon, pl. szűrővel vagy fázis módszerrel kis jelszinten hozzák létre, az amplitúdó információ miatt lineáris erősítő kell a megfelelő kimenő teljesítményhez. Ez nem a legjobb hatásfokú.
Analóg módszerrel a következő módon lehetne kapcsoló üzemű végfokkal SSB jelet előállítani:
- hagyományos kisjelű SSB előállítása
- az SSB-t komparátorra vezetve a kapcsoló jel előállítása (tartalmazza a fázis információt)
- Az SSB-t csúcsdetektorra vezetve az amplitúdó jel előállítása
- a végfok ezek után úgy néz ki, hogy az amplitúdó jelet egy hangfrekvenciás erősítőre vezetik, majd ezzel a jellel mint tápfeszültséggel működtetnek egy kapcsoló üzemű RF végfokot
Azt, hogy ez így korrekt, matematikai módszerrel lehet legegyszerűbben belátni. Két dolgot kell megmutatni:
- megmutatni, hogy egy bemenő szinusz hang jelre ez jó (triviális)
- megmutatni, hogy a dolog lineáris, ebből következik, hogy több jel szuperpozíciójára is működik, vagyis mindenféle bemenő hangra jó.
Ezt csak ezért írtam le, mert így könnyebben érthető, kb. miről van szó.
Digitálisan elvileg pont ugyanígy is ezt is lehetne csinálni, de a matematikai rész rendezgetésévél egyszerűsítésekre is van lehetőség. Linkelek egy képet egy egyszerű megvalósításról. A digitális módszer előnye, hogy nagyon pontosan lehet olyan, az SSB-generáláshoz szükséges műveleteket végezni, mint pl. fázistolás Hilbert transzformációval, vagy késleltetés, ami analóg módszerrel egyrészt alkatrész temető, másrészt az értékek szórása miatt pontatlan. A rajzon a cordic egy praktikus módszer inverz szögfüggvény számításra, pl arc tg. Máshogy is lehet, pl. lookup table és interpoláció.
Ez így elvileg szép és egyszerű. A gennyes rész a maradék analóg rendszer. Az AM jel és a fázis összehozása kényes. Ha frekvencia függő késés van (ami egy egyszerű gyakorlati végfoknál létrejön), akkor torzíthat kegyetlenül.
A gyakorlatban ez az egész a következő módon nézne ki.
Használok egy adc-t a hang jelre. Előállítom a fázis és amplitúdó jelet.
A fázist arra használom, hogy az SI5351 osztóinak célszerű, folyamatos manipulálásával létrehozzam a vivőt megfelelő fázisban. (ezzel kezdeném, ha ez nem jól megy, a többit nem érdemes megírni).
Az amplitúdó jel dac-ra megy, ezzel pedig egy kapcsoló üzemű tápegységre emlékeztető hang végfokot vezérlek. Ez adja az RF végfok tápfeszültségét.
Az RF végfok egyszerűen Fet kapcsoló üzemmódban, melyek tápja ez előbbi feszültség. Így a végfokban jön össze az SSB jel amplitúdó és fázis információja.
Ahogy a telefonod egy szűk sávban teszi továbbítás előtt. Nem csak amplitúdó, hanem fázis helyzet is tartozik minden kis idő szeletkéhez. Ha ezeket letárolod és utána matematikai szabályszerűségeket találsz rá, akkor azok alapján te is tudsz generálni. Egy AM vagy SSB jelnek is van egy jellemző matematikai formulája. Ha ezekre a formulákra keresel rá, akkor a mérhetetlen adat tömegben megtalálod a téged pont érdeklő információt.
Ja, és kommunikációnál kezd alapvető lenni a titkosítás is, de legalább az authentikáció (nyílt az adat, de nem lehet titkoban megváltoztatni), amihez hardware-es támogatás kell, különben több másodpercesek a válaszidők. Ez hobbprojectek esetén többnyire helyettesíthető VPN-nel, hogy megvédjük pl. két helyszín közt a titkosítatlan kommunikációt, de nem mindig. Ilyen van az ESP32-ben, WiFi-nél elengedhetetlen, de némely "sima" mikrokontrollerben is. Szóval meg kell gondolni mostanában, milyen hardware-t használ az ember.
Úgyis elszalad felettük az idő. Legfeljebb a megbízhatósága miatt kellhet, de hobbira már mást használnék. Elmozdulás történt a 16-20 megás órajelek és kicsi memóriát+Flash-ek felől a nagyobbak felé, lényegesen máshol van az ár-érték görbe sejhaja.
Pl. az RPi Pico-val érdemes próbálkozni. Az ipari megbízhatóságát nem tudom, de olcsóbban kapni komplett panelt, mint egy Arduino Nano, sőt különféle perifériákkal egyebeépítve is más cégektől: pl. önálló Ethernet kontroller, mint a W5100 vagy talán az 5500-as. Szintén még eléggé a filléres kategória. És könnyű programozni.
A következő lépcső pl. az ESP32-es mindenféle új változata (a 3-as széria), amiben hatalmas Flash-ek és RAM-ok vannak csak kicsit drágábban, mivel, ugye, alapvetően WiFi-s kártya (de inkább vezetéken kommunikáljuk, ahol csak lehet). Illesztettek már hozzá mindent, páratartalom-szenzort és W5500-at is. És szintén elég könnyű birtokba venni, sok a mintapélda hozzá, a fejlesztőrendszer jól működik. Bár én éppen tettem bele fél éve egy javítást, amit el is fogadtak, mert nagyon nem volt jó úgy. :--)
Minden jel leképezhető matematikailag. Ha ezt kimatekozod, abból tudsz újat is generálni.
A zóccógizdaságos kis SDR adóvevők ezt egy igen filléres kis processzorral elvégzik.
Nem tökéletes, de használható. Megoldja a tetszőleges sávszélességet vételben, minden üzemmódot, zajcsökkentő funkciókat, memóriákat, sőt még CW vételt, a teljes frekvencia kezeléssel, a DDS oszcillátorok vezérlésével együtt is. Még hangfrekis funkciókat is rálőcsölnek szegény kis procira.
Lehet, hogy a programtervező matematikus rádióamatőrök szoktak beszélgetni a különféle DSP-k lelkivilágáról, de vajon vannak-e összesen 10-en ezen a bolygón? :)
Szomorú, de a konstruálás izgalmát csak az tudja átélni a digitális térben, aki érti, mi történik az algoritmusok mélyén.
Mert valljuk be, library-k összelinkelése valamiféle szoftverré, az nem több, mint kész nyákok belecsavarozása egy dobozba és a csatlakozók összedugása.....
Persze addig, amíg a ma "rádióamatőre" a készülék gombjainak a száma alapján rangsorol és azért vesz másfél millióért rádiót, hogy FT-8-azzon vele, szót
az SSB a nehéz feladat, külön kell kiszámolni és előállítani a fázis és amplitúdó értéket, és a végfokban összehozni (a uSDX ilyesmit csinál, de nagyon gyenge minőségben, mondjuk az a csoda hogy egy lassú 8 bitessel egyáltalán sikerült
Én nagyon szeretek tervezni, építeni dolgokat. Nagy feladatba nem vágok bele, mert tartok attól, hogy elvesztem a lelkesedést, egy-két hónapos fejlesztés maximum.
Most pl. érdekelni kezdetek a kis SDR alapú transceiverek. Egyiket tovább is fejlesztettem, mert gyenge volt a vevő része. Jobb lett mint gondoltam, belelkesedtem. :-)
A tapasztalatok alapján azon tűnődök, elkezdek egy teljesen saját fejlesztést. Persze legtöbb ötletet máshonnan szedtem össze, de lenne újdonság is.
Amin tűnődök: egy CW/FT8/SSB adóvevő
- Si5351 minden local jelre, FT8 és SSB szintézisre
- ESP uC, vezeték nélküli kapcsolat a PC felé, CAT, belső hangkártya
- FT8 kivételével PC nélkül is működik, az FT8 mobillal is vezeték nélkül
- a szokott 5W QRP-nél nagyobb teljesítmény, teljesen kapcsoló üzemben, vagyis nem lineár végfok
- így az SSB a nehéz feladat, külön kell kiszámolni és előállítani a fázis és amplitúdó értéket, és a végfokban összehozni (a uSDX ilyesmit csinál, de nagyon gyenge minőségben, mondjuk az a csoda hogy egy lassú 8 bitessel egyáltalán sikerült)
- egy normális hangoló gomb, ami nem kattog :-) mágneses szenzorral
Ez nagyobb feladat, mint amit hobby célra eddig elkezdtem. (persze munka szerint voltak sokkal nagyobbak is, de ott nem egyedül) Ami szerintem befuccsolhat, az az SSB adás. Intő jel, hogy egyetlen általam ismert gyári megoldás sem ilyen, pedig a hatásfok és az áramköri egyszerűség miatt vonzó lenne.
A QRP-Labs szerintem ugyanezt fejleszti, de ők is évek óta késnek a megoldással. Pedig amit a kitben láttam, az hw és sw vonalon is nagyon szép munka.
HA8KF-féle volt, ismerem, az érintkezőivel és az állíthatóságával volt bajom, a csapágyazás és az építési minőség (az érintkezőket leszámítva) barátságos. HA8UG-félét néztem, ahogy a HA8KN-félét is. Mind a kettőben van olyan, ami jónak tűnik, tegnap már írtam 8UG Palinak a hivatalos e-mail címre, meglátom. A KN-félék aranyozott érintkezői különösen. HA8KW-ről a hívójelén és az eredményein kívül semmit nem találtam. :-(
Tervezés: a nagyobb tervezési feladatokat régen is teamek végezték el, legfeljebb élőben találkoztak, most meg interneten szerveződő csoportok. Nincs akkora különbség.
Építés: régen kevés információból kellett kevesebb áramkört összerakni, most több áramkört, de sokkal több információ birtokában. Nincs akkora különbség.
A hardware-t leközlik, utánépítik, a szoftvert viszont nem közlik le - vagy ha elérhetővé is teszik, nem magyarázzák, nem tanítják (a rádióamatőrök). Vagyis a szoftvert nem építik utána legalább kisebb egységekből, hogy megértsék a működését. Egyre részletesebben, ahogy a hardware-t is megérti lassan az ember az idők során (RF technológiát értek alatta, tehát rádiót, nem számítógépet, csak így sikerült a szóhasználat).
Tehát az eredeti állításom marad; a szoftvert ugyanúgy kellene kezelni, mint a "hardware"-t, a rádió analóg részeit, de nem tesszük, pedig lehetne, mert ugyanúgy tanulható, hiszen van rá példa, csak kevés.
***
Ami a konkrét megvalósítást illeti, ami egy másik állításomban szerepelt:
1. Néhány éve egy fiatal rádióamatőr saját maga tervezte meg a direktvevős (és -adós), FPGA-s SDR-t, programot írt bele, ráadásul úgy, hogy inkább saját maga számolt ki mindent, maga állította össze a DSP lépéseit az elméletek alapján, közben a zajok-áthallások miatt kétszer vagy háromszor áttervezte a NYÁK-ot (sokrétegűt), legyártatta stb. és készre faragta az egészet egyedül. Az egyik fórumon beszélgettünk róla rendszeresen, hogy hol tart és hogy hogyan javulnak a rádiófrekis paraméterei...
Nem véletlenül mondtam, hogy ma még éppen lehetséges ez; jó rádót épített, sőt a doboz sem volt akadály. A következő simán élvonalbeli lehetne tőle. Persze ő azért jóval átlagon felüli tehetség lehet. Szerintem még csak nem is az egész napját töltötte mindezzel, csak kitartó volt.
2. Ma akár egy komolyabb SDR-hez szükséges áramkörök legnagyobb részét simán meg lehet vásárolni különböző készültségi fokon, szinte minden szükséges összetevőből vannak elérhető árú modulok:
- van FPGA-s kártya,
- van A/D konverter demokártya, csak össze kell kötni őket,
- stb. stb.,
- akár rádió is van nyílt forrású szoftverrel, amit csak boncolgatni és tanulni kell, mint pl. a Red Pitaya,
szóval lenne miből szoftvert tanulni.
De legalább azt látnám, hogy gyakori beszélgetés folyik pl. hogy milyen modulokat kell összekötözgetni egy SSB modulációhoz/demodulációhoz GNU radio-ban, amiben programozás nélkül lehet DSP-t tanulni, és a kész eljárás ki is próbálható a hangkártya segítségével, de az ilyen próbálkozás is ritka, mint a fehér holló. Nem, ehelyett a fórumokon, a QRZ-t is beleértve, többnyire a rádiók szolgáltatásairól és áraikról fecsegnek, a felépítéséről és működéséről a legritkábban. Fontos, de nem csak ez lenne a fontos...
Szóval a körülmények másoknak látszanak, de talán annyira nem is mások, mint régen, ha fókuszál valaki a hobbijára - inkább mi nem tudjuk-akarjuk követni a technológiákat. Mindig ide lyukadok ki. Persze az átlag életkorunk elképesztően magas, de erről is lehetne mesélni, hogy ki hány éves korában tanul újat, amíg lát egyáltalán, vagyis e téren mikkel találkoztam már.
Ebbe nagyon mélyen nem mennék bele, ahhoz széleskörű, de nem túl mély a tapasztalatom. Én két dolgot látok. Az egyik oldal az, aki "ezzel* mindent is meg lehet oldani", és olyan feladatokra is feltétlenül tanítható elektronikát akar használni, amit analóg eszközökkel egyszerűbben, gyorsabban, olcsóbban, jobb minőségben meg lehet oldani. A másik megközelítés meg az, hogy mindegy, csak ne legyen benne "okosság". * Arduiono rendszerint.
A szomorú/kétségbeejtő/lesújtó helyzet ugyanakkor az, hogy 2023-ban a rádióamatőr szolgálat és különösen a konstruktőri munka már messze nem arról szól, mint akár 30 éve (pláne nem az ős/hőskorban). A technológiai fejlődés olyan fokára jutottunk, ahol az építő amatőr vagy a régi "bevált" recepteket követi vagy újítja meg modern/ebb felfogásban, vagy olyan méretű fába fágja a fejszéjét, ami egy szál embernek megugorhatatlan. A professzionális rádiós adattovábbításból csurran-cseppen le valami az amatőrök világába, amit jól-rosszul fel tudunk használni, de a lehetőségek közel teljes körű kihasználásához komoly mérnöki tudás és több tíz ember elhivatott munkája kell, már ha értékelhető produktumot akarunk összehozni. És ebben komoly szerep van a szoftverre bízva a DSP-től kezdve az egészet vezérlő-szabályozó MCU-n át a brutális sebességű jelfeldolgozást végző FPGA-ig. És ha nincs közel végtelen büdzsé és rengeteg idő, akkor lejjebb kell adni kissé, és megelégedni pl. az Arduinoval elérhető megoldásokkal, ott viszont az első komoly probléma mindenképp az lesz, hogy maga a keretrendszer eleve olyan szarul használja ki a hardver lehetőségeit, hogy bizonyos feladatokra már eleve alkalmatlan (időkritikus dolgokhoz pl. kifejezetten nem jó).
Így sajnos tényleg csak az marad, hogy ha van jó RF-szaki, akkor az összerakja a rádiófrekis részt, ha van jó digitális szaki, az megcsinálja a vezérlő-szabályozó-beavatkozó részeket, és nyilván kell valaki aki, a 3D tervek alapján normális dobozolást tervez, még valaki meg jól megírja a működtetőő firmware-t, már ha van.
Felesleges, az egész bekerül egy 5*5 centis, soklábú fekete tokba. A klubban épp ilyen, 10-15 éves, akkor egy családi ház árába kerülő spéci RF cuccokat szedtünk szét és hasznosítunk újra, nyolc rétegű a nyáklap. A panelek belsejében külön kis "öcsipanelek" belaminálva, javíthatatlan és visszafejthetetlen. Igaz, nem is romlottak el, működőképesen szerelték le erkölcsi elavulás miatt.
Hát ez nem egy objektív meghatározás. :--) A másik, hogy mit várunk el. Pl. ha írni nem is tudja valaki a véletlen karaktersorozatokat, ha kialakul a magyar vagy angol szótáruk fejben a leggyakoribb szavakkal, akkor _viszonylag_ sokan képesek 50 wpm körüli nyílt szöveget fejben venni. Ami már nagyon gyorsnak tűnik, ha szabályos szünetek vannak az egységek közt és nincs lelassítva az adás.
A boardot előre telepített speciális bootloaderrel szállítják. A letölthető frissítő firmware kódolva van, a bootloader bontja ki. Emiatt egy új, üres processzorra nem lehet feltölteni a firmware-t.
Hát ez nem témaidegen szerintem... Kétkarost? Mindenki olyat gyárt, az egykarosból van kevesebb. :--) Nekem HA8KN-től van és egykaros, mert azt kedvelem - _annyira_ nem szoktam QRQ-zni... HA8UG-tól tudtam elérhetőséget kérni.
Pedig addig kell ezzel foglalkozni, míg hamincnyolcrétegű nyák és irdatlan méretű és sebességű FPGA nem lesz a normális a hétköznapi rádiókban, amik mellett már sehogyan sem tudunk bármi hasznosat és _modernet_, naprakészet alkotni... Bár ekkora ugrásra azért nem számítok mostanában.
Az alapvető probléma, ami miatt halál természetesen kezelik az emberek _külön_ a szoftvert még akkor is, amikor nincs rá lényeges indok, hogy a szoftvert nem tartjuk a hobbi részének, megismerendő technológiának. Persze, más is meg nehéz is, de egy jó oszcillátort vagy RF erősítőt építeni is baromi nehéz, ugyanakkor a szoftverben is vannak kész modulok, függvények pl. a DSP-ben, amiket alkalmazni kell, nem kifejleszteni. Attól függ, mennyire van az illető kód olvashatóan megírva. És ebben nem látok változást, bár akadnak kivételek.
Mondjuk ebbe legtöbbször épp az ötletgazdák, illetve azok morculnak bele, akik a legtöbb időt, energiát és szaktudást rakták a projektbe... :-( De a megközelítés igaz. U.i. Attól, hogy a firmware nem nyílt, hanem becsomagolták, ha frissíthető, akkor a proci csere után is frissíthető, legfeljebb kicsit bírkózni kell vele. Az STM csinál "rút" dolgokat, hogy ne alkatrészforrásnak tekintsenek a devboardjaikra, de ettől még törhetők, csak tudni kell, hogyan lásson hozzá az ember.
Nagyon korrekt a qrp-labs. Leírtam, mi történt, azonnal válaszoltak. Felajánlották hogy küldenek egy új boardot. Mondtam, hogy összeszerelve szeretném, fizetem a különbséget. Szerelve küldik, de nem kértek pénzt.
Más: tudtok esetleg helyettesítőt a Toshiba TLP627(-4)-hez sima ki/bekapcsolóeszköznek? Bár még lehet kapni (hát még a kínaiaknál, legalábbis hasonlítanak rá), igazából kifutott típus, és a jövőben valami hasonlóan jót szeretnék használni egy bizonyos eszközben. Csak annyira komoly darab, hogy sajnálnám kevesbbel beérni: darlingtonok a kimeneten, 300 Vceo, 1000 % CTR, 5 kV átütési szilárdság (ez azért nem annyira egyedi), egy csomó certifikáció stb. Villámcsapásnál minden tartalék jól jön...
Ja, ezt még nem is néztem. Hát, mindig haragszanak, mikor ezt mondom, de a zárt forráskódú project nem rádióamatőr project, csak rádióamatőröknek szóló kereskedelmi project, és mindegy, hogy kitől származik...
Nem kapcsolt be, kerestem, miért. A táp részben egy Fet hibás volt, cseréltem, utána túl nagy áramot vett fel, és nem kapcsolt be, csak addig vette fel, amíg a gombot nyomtam. Valószínűleg ezt ölte meg a fetet.
Arra gyanakodtam, hogy a fő pcb-ben zárlat van, leszedtem a tápokat, és 3V VDD-t adtam labor tápból. Nagy áram, a beállított áramkorlátig ment, de nem zárlat, pár száz mV. Néztem, mi melegszik - a processzor.
Kész, ezt nem tudom javítani, valami egyedi bootloader van benne a firmware védelme miatt, hiába cserélném.
Hoppá, ezt jól elnéztem, majd átrajzolom. Bár megint éjszaka van... A terhelés ettől függetlenül szándékos volt próbálni, hogy mi változik a görbéken, segít kiszűrni a rossz feltételezéseket.
Igen, én is azt néztem, hogy ez mégsem azért laza, hogy nagy sávszélesség legyen feldolgozva.
A 3. opamp aszimmetrikusan és elég komolyan terhel, a negatív bemenet 47 Ohm, a pozitív végtelen. 100k vagy ilyesmi jobb lenne, bár túl sokat nem változtat.
A kimenet rendben van. Viszonylag magasra tette a tervező a töréspontot, nem akarta, hogy az analóg alkatrész szórás túlzottan beleszóljon a fázisokba, és rontsa az oldalsáv elnyomást. A Nyquist limitet így is bőven teljesíti, a többit elintézi digitális oldalon.
Modelleztem azt a szűrőt az A/D előtt gyakorlásként, majd megmondjátok, ha rosszul - stabilan ez jött ki belőle, pedig játszottam a különféle értékekkel. Muszáj volt még egy erősítőt odatenni, mert az EasyEDA valamiért nem tud két pont közti különbséget felrajzolni - nem mintha bonyolult lenne...
A szerelés kész, bekapcsolni nem merem, jövő hétre marad a bemérés. :-)
Nem bántam volna, ha egy számmal nagyobb dobozra tervezik, nem kellene ennyire zsúfoltan szerelni, mechanikus trükköket csinálni, több kis panelt összelegózni, a rotary encoderek rögzítő füleit levágni, lábait áthajlítani stb. Eszméletlenül szűkek a tűrések mindenhol.
Az viszont biztos, hogy mint késztermék vonzó, hogy ilyen kicsi.
Viszont nagyon pontosan be kell lőni a munkapontját, szoftveresen programozható! Klubban, jó antennával is sikerült egy mozdulattal (billentyű-lenyomás) elfüstöltetni benne pár alkatrészt.
Más típusú IC, a KX3-ban csak egy bemenet van a helyi jelnek, így itt külön tok kell a 0 és 90 foknak, a fele analóg kapcsoló meg be sincs kötve. A QMX-ben pedig A és B bemenet is van, egy tokra megy a 0 és 90 fok, és minden analóg kapcsoló dolgozik.
Megtaláltam a bemenetet, köszi, középen pont nem néztem.
Lehet, hogy nem kellett volna fecsegni, és ez mégis a kétszeresen kiegyenlített Tayloe-változat. A KX3-ban mégis mintha duplaannyi kapcsoló lenne, de persze más oka is lehet. Ezen még rágódom majd...
Most javítanom kell egy másik eszközt, csak pihenek (vagyis eszem)...
Nálam 1N4007 van a rajzon. Valamiért mindig ezt a típust látom használni. Szegény ember PIN diódája... Nem tudom, miért, hiszen csak a záróirányú fesz. maximuma nagyobb a 4001-hez képest. És az enyhébb szennyezettség miatt valószínűleg nagyobb a nyitóirányú ellenállása is. Az 1N5408-at is gyakran látni a társaságában. Az jóval nagyobb áramokat bír, viszont vagy háromszor akkora a kapacitása.
Nem kell neki a HF jel ütemében kapcsolgatni, nagyobb DC-vel előfeszítik. Záró irányban csak a kapacitása számít, az nem vészes, és bele is számolható a szűrőkbe. Nytva pedig tele lesz a PN átmenet töltéshordozóval, úgy vielkedik, mint egy kis ohmos ellenállás meg egy nagy kondenzátor párhuzamosan. Szóval egész jól elvégzi a feladatot.
Én is megnéztem, miért lehet ennyire népszerű. Ahhoz képest, hogy nem RF-re tervezett Fet, jó a [bemeneti kapacitás]/[maximális áram] és [bemeneti kapacitás]/[csatorna ellenállás nyitva] aránya. Emiatt könnyű vezérelni, és jól teljesít, ráadásul olcsó - legalábbis a kínai.
Jól haladok a rádióval, a fő panel kész, ma este remélhetőleg a többit is befejezem. Kithez képest nagyon zsúfolt, nem könnyű összerakni. A leírás nagyon részletes, feltétlenül végig kell olvasni egy-egy részt, csak azután beforrasztani bármit is... :-) Pl. egy tüskés csatlakozó nálam már fordítva lesz, remélhetőleg nem okoz majd mechanikai gondot, hogy felcseréltem a tüskéket meg a hüvelysort.
Az LP filter toroidok alig férnek be a helyükre. Jobban jártam volna, ha előbb azokat teszem be, és aztán az 1N4001-eket, ezek állítva vannak, és nem mindegy, melyik oldalon van a dióda, útban lehet az a kis henger is. (érdekes megoldás, hogy diódákkal kapcsolja az LP szűrőket adás módban is)
Ha el is készül, nem merem itt a nyaralóban áram alá helyezni, itt nincs áramkorlátos tápom. Ha rákötnék egy Lipo-t - és valami zárlatot csináltam esetleg - leégne. Hazaviszem, átnézem előbb kamerás mikroszkóp alatt, aztán óvatosan beindítom.
Ja. Szóval a talán 70 % hatásfokhoz képest lesz pl. 90 százalékunk. Kb. 1,1 W felvett energiából kb. 100 mW disszipálódik. Ami kevesebb, mint amit egy abszolút max. 350 mW-os disszipációjú tranzisztor elvisel. Csak nagyobb SWR-nél - vagy rosszabb hatásfoknál felsőbb vagy alsóbb sávok esetén - gyorsabban akadnak gondjaink... Így kell ezt számolni E osztályban? Egyszer utánaolvasok ennek a megoldásnak is. A száz százalékot csak nem lépjük túl...
---
Amúgy teljesen bizalomgerjesztő ez a QMX. A végfokot leszámítva kipróbált elemekből áll; Tayloe-keverő (bár nem kétszeresen kiegyenlített), remek kis 112 dB-es hangfrekis ADC sok bittel, teljesítőképes DSP - nem lehet egy rossz rádió, csak az amúgy lényeges analóg részek nem férnek bele a dobozba, legalábbis nem az összes sávra - legfeljebb ez a gond...
Az a szimmetrikus LPF és erősítő az A/D előtt mintha 60-70 kHz-es lenne - akár még sávszkópra is futná belőle... vagy nem zéró KF-es, de azt nem hinném.
Az "RX_IN" net másik végét sehol sem találtam - lehet, hogy az már direktben az antennára megy. Akkor adás alatt a bal oldali 3253 az NC lábakra kapcsol, és ez választja le a bemenetet az 1 W-os végfokról? :--) Amúgy egy soros rezgőkört alkotnak a rákötött alkatrészek, amit 2x3 frekire lehet átállítani bemeneti szűrőként - nem tudom, mennyire korrekt, de jópofa.
Méregettem a kondenzátorokat beépítés előtt. A korábbi kínai kitekben 20-30% szórás volt (inkább sajátot tettem be), ebben 5% alatt van. A BS 170-ek nyitófeszültsége 5mV-ra egyforma. Minőségi alkatrészeket válogattak össze.
Úgy tűnik, a qrp kitekben az a szabvány, hogy wattonként 1db BS170. :-)))
A Pinecil kb ugyanaz, mint az ismeretebb TS100, ugyanolyan hegyekkel, de USB C csatlakozón kapja az áramot. Működik 65W-os GaN telefon töltővel, így ideális útitárs.
Az egész valahogy nagyon el van találva. Nem csak a melegítés, a hegy felülete is jobb, mint a többi pákámnak. Közel lehet fogni a forrasztási ponthoz, kb. fele a távolság, mint a Pinecil-nél, és kellemes gumis a tartó rész, nem csúszik, nem ragad. A kábel puha, hajlékony. A tartóban van fémforgács is, szivacs is, és nehéz, nem csúszkál el. Kanalas (homorú) hegyem is van, drag forrasztáshoz. Ez másik pákával nem nagyon ment nekem. Mondjuk a műszerészek a cégben egy rozsdás szeggel is szebben forrasztanak, mint én Metcallal... :-)
Nem mondtam, hogy mást nem lehet használni, csak az egyik legnagyobb élményem volt abban az évben, amikor az RF pákát beszereztem, sokáig fülig ért a szám. Tudom, ingerszegény életem lehet. Vagy az a páka nagyon jó. Te döntsd el. :--)
Aha, kösz, nem rossz. Első rápillantásra 225 DMIPS-et tud - a szerény képességű, de úgy is izgalmas SDR Cube annak idején 40 DMIPS-ről indult dsPIC-kel, kicsit fel lehetett turbózni -, úgyhogy ez már egészen komoly lehet.
Ezt a Metcalt dicsérte nagyon a "kék" fórum üzemeltetője, ugyanezért. Kattogósok vannak, egy nagy doboz alkatrész hozzájuk, meg hegy-kupacok. Amit használok, lassan 50 éves 🙂.
A soklábú bolhacirkuszok miatt vettem forrólevegős állomást, van egy 200W-os kattogós Weller, meg egy 50W-os ruszki fanyeles. Ezekkel minden eddigi forrasztási feladat lefedve.
Az RF pákákkal, a Metcal-lal az a baj, hogy ha az ember egyszer használ olyat, többé nem akar mást a kezébe venni. Még jóformán hozzá sem ér a hegy az alkatrészlábhoz és már fűti az oxidrétegen keresztül is, de nagyon.
Egy baja van: az ára, mint sok kívánatos dolognak a világon. Én lassan szedtem össze a darabjait a még középiskolás koromban az oktatómtól vásárolt kattogós több évtizede után az eBay-en, mert hát hobbi: 40-45 W-os táp, vagyis generátor helyett egy 35 W-os, jóval régebbi típusom van, ami olcsóbb volt, talán nem merték megvenni, de ez is tökéletes még NYÁK-doboz-forrasztásra is, a megfelelő hegyekkel eszméletlen teljesítménye van. Aztán kellett egy asztali pákatartó, meg a hegyek, szintén másodkézből, félár közelében, mert nagyon drágák, de többnyire újan. Bár az sem gond, ha nem újak: a hegyek annyira tartósak, hogy a használtaknak is van piaca... És olyan kicsi a hegyek hőtehetetlensége, hogy egy nyéllel is meg lehet lenni: pár másodperc hűlés után egy ronggyal már ki tudom húzni, később már szabad kézzel is, és másikat dugni a nyélbe... stb.
Köszi a tippet,a QCX-et már összeraktam, elég volt hozzá egyetlen nyugis éjszakás műszak, elsőre működött is. Jöhet egy ilyen. Kattogós Wellerem van, hegy-arzenállal.
Megtetszett a forrasztgatás meg a kitek, rendeltem egy QRP-Labs QMX transceivert.
Ez nagyon más, mit az a két egyszerű kit, amit eddig kipróbáltam. Azok egyszerűek, könnyen szerelhetőek voltak, kevés alkatrészzel. (mióta új vevőt csináltam az FT8 kitnek, teljesen használható, rengeteg összeköttetést csináltam vele)
Ez egy sokkal komolyabb készülék. Nem arra optimalizálták, hogy egyszerű és könnyen szerelhető legyen, hanem használhatóságra. Egy kicsi, könnyű, jó paraméterekkel rendelkező CW és FT8 transceivert terveztek, ami kitelepülésre, komoly qrp forgalmazásra alkalmas, több sávos, SWR-t mér stb. Rendesen lehet hangolni, CW dekóder van benne (nem sok jóra számítok ezzel).
SDR vevő, a beépített uC részben feldolgozza a jelet, a CW forgalmazás megy PC nélkül. Beépített 24 bites adc-je van, a PC felé csak usb csatlakozás kell.
Azért, hogy esély legyen házilag összerakni, az alkatrészek többsége smd gyárilag beforrasztva. Így is marad egy csomó huzal kivezetéses alkatrész, csatlakozó, meg egy csomó toroid, amit meg kell tekerni.
Az egész meglehetősen zsúfolt. Jó páka kell, a pcb hat rétegű, szűk helyeken nem lehet akármivel beforrasztani egy földet - összefüggő fólia vezeti el a hőt. Elhoztam magammal a nyaralóba összeszerelni, egy Pinecil pákát csomagoltam. Nem rossz, de erre a munkára jobb lenne az otthoni Metcal...
Néztem a rajzot, a CW envelope formázása DAC-cal és teljesítményerősítővel van megoldva. Szerintem csak CW-re egyszerűbbet választottak volna, ez jövőbeni SSB-re kellett. Szerintem a beépített uC-vel digitális módszerrel szeparálni akarja az SSB jel fázisát és amplitúdóját, és így összerakni a kimeneten. Egyelőre nem tud SSB-t, de mikrofon van benne, meg mikrofon bemenet is - remélhetőleg lesz majd hozzá SSB-re képes firmware.
Még csak most kezdtem a szerelést, lesz vele több nap munka. Nem könnyű, de jól szórakozom. Meglepne, ha minden elsőre sikerülne - szükség lehet az otthoni műszerparkra.
Építettünk a fiammal egy foxhole rádiót, de egyelőre nem szól. Az antennánk valószínű, hogy fejlesztésre szorul. L alakú 20 m körüli horganyzott drót volt eddig. Kérdésem, hogy a felületet kellene növelni, vagy a drót hosszát. A hullámhosszt, vagy annak akár a felt negyedét úgysem érjük el soha. Drót helyett az alu állványcső nagyobb nyereségű azonos hosszban? Lehet más nagy felületű nem földelt fémben gondolkozni? (Solt tőlünk 100 km, többi középhullámú adó még messzebb.)
Igencsak ez lesz az. A környezetében csak passzív alkatrészek vannak, előtte van egy sávszűrő. Van két dióda is a panelen (alighanem kettős diódák, három kivezetéssel), de ezeket kimértem, jók. Van hely, ennek a tranzisztornak a helyére a próbához beforrasztok egy BF240-est, ezt találtam a fiókban. A másik "háromlábú" egy fet, azt sikerült azonosítani, kimérve jó.
Van egy Toyota antenna, aminek a talpába egy elég komoly erősítőt raktak, sávszűrőkkel. Van benne két tranzisztor, az egyiket sikerült beazonosítani, egy rf fet, a másiknál nem boldogultam. A tokozása SOT-89, az smd kód a tokon:RF47. A Google nem sokat segített, a legtöbb találat nagyobb áramú, nem rf alkalmazású tranzisztorokat adott ki, de itt aligha lehet szó ilyenről. Akinek van rf smd kód táblázata, megnézné, hátha akadna valamilyen megfejtés, ugyanis ez a tok gyanús, mivel tojást lehetne sütni rajta, amikor tápfeszt kap. Tnx!
Mondjuk, a cikkben is azt írják, hogy RH-n javítani kell az ottani topológián, 20 mega alatt nem stabil nagyobb tápfesznél - lehet, hogy _ez_ az a bizonyos átalakítás, ill. egy lehetséges módja, ami az MFJ analizátorában van. A rövidullámmal már régóta a kutya sem foglalkozik a modern telekommunikációban, pedig léteznek azért még igen komoly alkalmazások a világban. :--)
Ehhez képest az MFJ-ben a rezgőkör a visszacsatolás _másik felén_ van, a jelet pedig _nem_ a source-follower és a földelt gate-ű J-FET közös source-áról vesszük le, ami a kimenet lenne, hanem a source-follower gate-jéről... (http://we1u.us/mfj-269/mfj-259b_HF-VHF_Ant_Analyzer_Schematic.gif)
Valamint építettek bele egy feltehetően ALC-t is alulról, ami a source-on levő DC szint tologatásával befolyásolja a FET-ek munkapontját és az erősítést, de azt valószínűleg értem. Bár képtelen vagyok megtalálni a Vf2 jelet, de ha az esetleg a jobb felső sarokban levő VFZ, akkor kijön a fázis, hogy a növekvő kimenőjellel arányosan nagyobb ellenállást lát a föld felé az oszcillátor két source-a, az meg erősítéscsökkenést kell, hogy okozzon.
Szóval vannak olyan oszcillátor-kapcsolások, amikben a kimenőjelet a bázisról vagy gate-ről vesszük le a kisebb zajok miatt, csak ennek a kapcsolásnak nem gondoltam, hogy létezik ilyen variációja, másfelől egy antennaanalizátorban nem gondoltam, hogy ez cél lehet...
Körbe kell kérdezni, hogy a kintieknek milyen tapasztalatai vannak. Esetleg kérni fényképet a rádió(k)ról, amiből legalábbis nagyjából lehet tudni, hogy mi felé nem lesz értelme elindulni.
Vannak két és több sávos mobil antennák, de hogy az adott rádióhoz és adott frekvenciára melyik lesz jó, azt az olvtársak majd megírják.
Az említett típus még szkennelni sem tud normálisan, mert minden lépésnél kinyit a zajzár, bármekkorára állítva, így roppant idegesítően pisszeg. Ilyent se a Wouxun, se a Baofeng nem csinál. Bizonyos tartományokban érzéketlennek is vélem, eléggé süket. Hiába van több állítási lehetőségű beszédtitkosítója, ha be van kapcsolva, nagyon lassan működik rajta, pláne ha gyenge is a jel, akkor érthetetlen a végeredmény.
Köszönöm a nagyon körültekintő és részletes leírást. Nagyrészt meg is értettem. Akkor marad a lent leírt wouxan típus. kezből vannak használva ( par darab autóba szerelt) , mert mozgásban vagy, sík terep 10-20km távolság. A bokrok miatt, meg a föld felszín miatt nem látod egymást. Milyen antennát érdemes beszerezni ehhez a rádióhoz, ha 1xx és 4-5xx is játszik. A rendszeresitett rádió Motorola és valami yaesu ( azt mondjak a yaesu jobb és jobban hallható is, modellt nem ismerik). Atjatszot nem tudja, hogy van e, az ott derül ki. Befolyásol vmit? Kb 16-18 rádió beszél egymással alkalomszerűen. Kint semmilyen jogszabály, korlátozás nincs, több 100km-és körzetben senki nincs Ezen a tipuson könnyű átírni az adó és vevő frekvenciakat manuálisan?
Én pedig méricskélném őket egy-két unalmas délután, meg letesztelném a nagyjelű viselkedését a Széchenyi-hegyen, az OMK mellett. Ott eddig az összes hasonló gagyi DSP-s holmi lesüketült.
Szia, Nagyon leegyszerűsítve a dolgot. A sikeres összeköttetéshez pár magától értetődő alap feltételen (azonos frekvencia, azonos üzemmód) túl pár egyéb tényezőnek is klappolnia kell:
a használt frekvencia adott üzemmódra jellemző terjedési tulajdonságai megfelelők legyenek,
a használt eszközök műszaki paraméterei, így többek között, de nem kizárólag az adóteljesítmény megfelelő legyen.
A gyakorlatban a megadott frekvenciák (inkább sávok) az azokon megszokott átviteli mód (üzemmód) fő szabály szerint nagyjából úgy működik (1. pont), hogy ha látod, akkor szinte biztosan hallod is. Akár több tíz vagy több száz kilométerről (kis túlzással). Ha nincs rálátás, akkor jönnek a trükkök, és itt jön be a 2. pont. Praktikussági sorrendben az alábbi megoldási kulcs szerint érdemes próbálkozni:
javítani a rálátáson: pl. magasági pontokról forgalmazni, kiemelni az antennát egy akár több méteres árbóc tetejére, alternatív megoldásként átjátszót használni, ami jellemzően bazi magasan van, majdnem mindent hall és lát, de nem igazán mobilizálható (vagy csak nehezen),
javítani az antennák tulajdonságain: itt arra kell gondolni, hogy a gyári gumiantennák (amely valójában csak egy viszonylag egyszerű rugalmas tekercs nem elektromos vezető tulajdonságú gumiba ágyazva) helyett valami komolyabb antennát használunk, akár a jármű tetején, akár a hátizsákon, akár egy ideiglenesen leszúrt árbóc tetejére felkötve,
változtatni a használt sávon (ez sokszor nem megoldható, ráadásul sávról sávra más szabályok vannak és kevés valódi "összsávos" rádió van, kéziben meg csak pár és kegyetlenül drágák),
jobb tulajdonságú (jobb minőségű) vevőt használni, de itt nagyon hirtelen szalad fel az árcédula a tizes-huszas-ötvenes szorzó felé.
A teljesítmény növelése nem véletlenül maradt ki, mert önmagában talán még az utolsó helyen sem feltétlenül van helye (bár végtelenül kis teljesítménnyel leadott adást azért nehéz meghallani, bármivel is próbálkozunk. De. Terepi körülmények között akár 20 W adóteljesítmény is felesleges pazarlás, mert alig 10 kilométerre egymástól a domb két oldalán állva pont semmit nem fogtok egymásból hallani. De akár 100 W-tal sem. De ha van egy átjátszó a domb tetején és mindketten látjátok, adott esetben 500 mW is elegendő a biztos összeköttetéshez (ahol az átjátszó is kb. 1 W, vagy annyi sem). Ez mondjuk a 2 métertől 70 centiig nagyon elborult eseteket kivéve így van.
A rádiók adatlapján megadott teljesítmények meg igazából mese habbal kategória, de még a nevesebb gyártóknál is komoly feltételek társulnak hozzájuk: a nagyon bika és megbízható külső táp alap, a beépített vagy rácsúsztatható akkuval a nagyon ipari megoldások kivételével ez nagyjából lehetetlen, ráadásul a gyári antennák többsége sem igazán ideális ekkora teljesítmény leadására, pláne nem úgy, hogy a kezedben fogod közben. Megfelelően illesztett, jól elhelyezett, jól hangolt antennával megoldható (és érdemes is).
Az, hogy melyik rádió ideális rá, elég jö közelítéssel leírták már mások. A fentiek inkább a "hogyan"-ra és a "miért úgy"-ra adnak iránymutatást. Ha teheted, kérdezd meg, hogy a "hivatalos" rádiók milyenek, használnak-e átjátszót, és ha van, milyen nehézségekkel szembesülnek a napi munka során.
Ne felejtsd, hogy a ráírt csodás teljesítményeket is a helyén kell kezelni. A kicikínai szeret nagyot mondani...... Nem kötik hivatalos normák, lehet füllenteni. De sok szerencsét!
Köszönöm a gyors választ, és a hozzászólást mindenkinek, nem akarok most mindenkit felsorolni. De tényleg köszönöm. Akkor már csak az lenne a kérdésem hogy jól gondolom e hogy minél nagyobb a kimenő teljesítménye annál stabilabb és messzebbre visz az adás. Biztos nem szakkifejezés hez. Tehát szeretnék valami hasonlót a lenti paraméterekkel a lehető legerősebb kimenő teljesítménnyel. Mit ajánlotok. Nem akarok profi profi rádiót. De az eldobós tol lehet jobb valami közép kategória minőségben és árban.
Ezekben a "mesés" paraméterekben én már csak akkor hiszek, ha előtte látom is, hogy valóban tudja, és nem a gyártó promo videojában, hanem egy hiteles használóéban. A QYT KT8r is hiper szuper a leírások szerint, viszont a használati értéke 0. Ez a saját tapasztalatom.
Meg más kérdés, a nem erre gyártott adókban a sávszűrők mit engednek ki. Látszólag megy messze a sávon kívül, csak a kimenő teljesítmény 95%-a a végfokot fűti. Az említett kis Yaesu meg az Alinco is pont ilyen.
(Utóbbit a házi firmware-hackeléssel majdnem végérvényesen haza lehet vágni, oroszoknál van megoldás, vissza tudtam hozni az életbe a kitéglázottan megvett rádiót.)
"De mit üzen az, hogy egy-egy rádióhoz képtelen a gyártó a saját leírását rendes, érthető angolra lefordítani?"
Mielőtt beleköttök: a gyártó. Fordíttatni valakivel, aki tud angolul. Csak van oiyan ott is... Egyszer egy rádióhoz, nem többször. Mert utána már azt másolhatja minden eladó. A blabla mennyisége iszonyú, csak a gyakorlat alapján lehet visszakövetkeztetni, mit akartak egy-egy mondattal kifejezni, kitalálni belőlük nem igazán. Pedig néha érdekelne, mit is tud egy-egy rádió. Főleg vásárlás előtt, ha kellenének ezek nekem.
Az, hogy "megy" egy rádió egy adott sávon, nem jelenti azt, hogy az érzékenysége és a szelektivitása is megvan, ill. adóteljesítménye és minimális jeltisztasága. Persze a mai DSP-s világban lehet, hogy ez már más. De mit üzen az, hogy egy-egy rádióhoz képtelen a gyártó a saját leírását rendes, érthető angolra lefordítani? És mit üzen az, hogy a mai számítástechnikai lehetőségek ellenére kínai szövegű menüket, csoportelnevezéseket stb. kell használni és nincs angol? A CCP bosszúja vagy belföldre gyártott eszközök?
Persze az olcsóság fontos dolog, meg hogy gyártanak olyan öszvéreket, amik tudására láthatóan szükség van időnként - bár nem a rádióamatőröknek. Igaz, a legújabb tragédia, vagy csak szimplán az élet alakulása miatt (hogy van jobb átviteli közegünk bármilyen műszaki információ kicserélésére, továbbítására), lehet, hogy már csak a szkennelés marad hobbinak a maradék analóg adások után kutatva végig, sok száz megahertzeken keresztül. Mert rádióamatőr beszélgetés (ha nem a rövidhullámot nézzük) szinte egyáltalán nincs, meg hát ha van is, nem biztos, hogy érdemes hallgatni...
De tudok olyan rádiót, ami 0,1-6000 MHz-ig ad-vesz. Vételben minden üzemmódban, adásban csak FM-ben. Igaz, csak 10 mW szinten. De onnan már lehet erősíteni. 1000 más tuttisággal is rendelkezik.
Összeraktam a 60777-ben szereplő vevőt. Jól működik, szépen veszi az FT8 adásokat. Kapott egy két tranzisztoros hangfrekvenciás erősítőt/aluláteresztőt, így a jelszint is megfelelő. A második emitterkövető, mert az usb-s hangkártya mikrofon bemenete meglepően kis impedanciájú. Opampot tettem volna, de nem fért el rendesen a próbapanelen, minden egyéb már készen volt.
A fő panelen 5V volt csak, elég kevés az SA612-nek, de mivel a jelszint kicsi, nem gond.
Igazad van, nem tudom a tartományt. Azt tudom, hogy beofeng, vagy valami ilyen rádiója volt tartalékba. Ez lehet kiindulási alap, hogy milyen tartomány? Beszéltem most vele, 400 és 500-al és 100 valamennyivel kezdődtek a krekvenciak.
Amit megadtál frekitartományt, arra gyári vagy épkézláb "nyitott" rádió nincs. Ha VHF vagy UHF ipari sáv, oda a legjobb a Wouxun KG-UVD1P. Relatíve olcsó, ár-érték arányban jó, alkatrész és tartozékok ("nem bír ki egy napot-> feltételezem hogy kézirádió, rövidhullám nem játszik), pótakku gombokért. Kiforrott, bevált darab.
naponta reggel adják az aznapi frekvenciát ( nem tudom milyen tartományban), természetesén van hozza rádió is, de elmondása alapján ritkán bírja ki a napot, ezért érdemes vinni tartalékot. Mi az a tartomány, amelyben emberi összegért lehet venni rádiót. És azok milyen tartományban nyitottak? Utána járok én is, hogy hol forgalmaznak. Sík terepen, minden takaras nélkül 5-10km a távolság, azt mondta, hogy 5w elég volt szinte mindig. Köszönöm a választ.
Ilyen nincs. Ami ezt tudta, a "hülyére nyitott" Yaesu VX-1, sok más gond van vele, elég hosszú elmagyarázni. Jogi és műszaki is.
Illetve fel lehet tupírozni így az Alinco DJ-G7-et is, szintén nem problémamentes, ráadásul piszok drága is (ha nem fogsz ki egy "kitéglázott" példányt.)
Sziasztok, egy elméleti kérdésem lenne, melyik az az olcsó kínai rádió, amivel lehet venni és adni széles kb 10-1000mhz ig? Ismerem a jogszabályokat. hosszabb idore utaznék munka miatt Közép-Afrikába, akit váltok ő valami beofung rádiót használt kint, de biztos van más márka és típus. Koszi.
Na, ezt jól leírtam. Szóval ha éppen hozzászólást írok és megszűnik közben a bejelentkezett állapotom, akkor fordul ez elő, hogy a szöveg elküldésekor hibaüzenet jön, majd a visszalépés (Back) nem segít, hogy visszakapjam a szerkesztett szöveget, mert elindul valami script és elcs.szi. Küldés előtt többnyire mindenütt Vágólapra rakom a szöveget, az a biztos, de néha egyszerre esik meg, hogy elfelejtem, ill. hogy előjön ez a kiléptetéses probléma. Ennyi.
Nem tudom, mire gondolsz, nekem jó a Clipboard... Valami script indul el kijelentkezéskor, ha back-et nyomok, az tol ki velem, de ritka. Olyankor bejelentkezni sem tudok a fórumba. Aztán később megint jó.
Válaszoltam egy hosszút már napokkal ezelőtt, de elveszett - nem raktam Vágólapra és kiléptetett az Index, és az előző oldalra visszatérve sem lehetett visszahozni, ahogy máshol legtöbbször lehet. Aztán már nem volt erőm újra leírni... Nincs gond, nagyjából ugyanazokról beszéltünk, csak más szavakkal.
Rókavadászatot (a gy.k. kedvéért rádiós tájékozódási futást) gyakoroltak az erdőben, kitelepültek SOTAzni, valami verseny is volt közben, az egész brigád tolta a QSO-kat angolul, katonai sátrakban aludtak és a második naptól csak hideg víz volt a mosakodáshoz.
Régi és új cimborák, meg jövőre veled ugyanitt és minden ami kell egy ilyen fiatalnak.
Úgy tűnik, rosszul jött ki, pedig nem leszólni akartam. Nagyon is jó kompromisszumnak tartom az audio sávra lekevert jel feldolgozását. Nem kell se drága, gyors a/d, se nagy sebességű fpga vagy asic.
Csak a teljes sávot egyben digitalizáló, 100+ MHz-es, 16+ bites ad-t használó gépekkel akartam valahogy szembeállítani.
Pl. van egy airspy+ vevőm, nagyon szépen dolgozik. Egy jobb 100+ MHz-es a/d árából több ilyen vevő is kijön. :-)
abból, hogy nálad van egy olyan megoldás, ami gyalázatosan működik
Ez semmiképp sem a rendszer hibája. Utána olvastam, kíváncsi voltam, hogy lehetett így elszúrni valamit. Abból jött ki, hogy aki eredetileg megtervezte a kit alapjául szoláló kapcsolást, direkt nullára keverő vevővel képzelte el. Az első kitek ilyenek voltak.Valószínűleg kicsit érzéketlen lehetett.
Aztán valaki más 470kHz-es kf-fel működő szupervevőre módosított, de úgy, hogy az eredeti pcb-n ne kelljen sokat vágni, se sok alkatrészt beépíteni. Az eredeti ic maradt, egyetlen kerámia szűrőt meg egy kondenzátort toldott bele.
Csak éppen abban az ic-ben nincs második keverő. Így az ic-ben levő AM detektornak tervezett résszel próbált keverni. Nem sikerült jól. Ez a keverő megoldás eredményezett végtelenül zavaros jelet. Az én kitem már ezzel a szerencsétlen megoldással lett lenyomtatva. Nyilván van, akinek ez jobban működik, különben nem módosítaják erre a kitet.
Az lehet a különbség, hogy nálam elég sok nagy jelű zavarforrás van, ezt nem bírja. Se agc, se jó szelektív körök, túl nagy erősítés, fejre állt az egész. A világ végén, ahol a kis jel a probléma, zavar meg nincs, talán jó lenne...
Szerintem már akkor jobb lenne, ha visszaalakítanám arra, ahogy eredetileg kitalálták.
Csak közben arra jutottam, megnézem, milyen lenne egy nagyon egyszerű, de normális keverőkkel és elég jó kvarcszűrővel működő vevő. Pont eljöttem nyaralni, nem volt otthon SA615, nem tudtam befejezni. Nem mai gyerek ez a tok, de tetszik benne, hogy alig kell mellé alkatrész, minden dc munkapont beállítás belül van. Nézegettem az analóg kapcsolós keverő megoldást is, de az valamivel bonyolultabb, invertált jel is kell, minimum egy toroid trafó. Meg az SA615 erősítése is jól jön.
Mire hazamegyek, megjönnek a keverők, pár óra alatt összerakom, és kiderül, mennyit ér amit rajzoltam.
az I és Q jelek összegzése még az ADC előtt _analóg_ fázistolással
Én azt hittem, az analóg fázistolós, opampos rémséget csak oktatási céllal tette bele a cikkbe. :-)))
Tényleg ez került a végleges rádióba, egy audio dsp mellé? O-(
A végleges rajzot nem láttam, csak egy (valószínűleg előadáshoz készült) segéd anyagot pdf-ben, részletrajzokkal. Eszembe se jutott, hogy tényleg beépíthet egy analóg fázistolót.
A munkám során sokat dolgoztam digitális jelfeldolgozással, csak nem rádiós területen. A Hilbert trafó gyakori művelet, digitálisan nagyon egyszerű csinálni, analógban meg rémálom, különösen, ha a frekvencia átfogás (az alsó és felső átviteli frekvencia aránya) magas.
"Ha viszont nem így működik, hanem a tükör szűrővel van elnyomva"
Ja, 7SG-nek abban a rádiójában teljesen más tervezési szempontok voltak.
Első KF: remek H-Mode keverővel, ez külön téma, mindenesetre nem diódás keverő, aztán kvarcszűrő (oldalsávokra).
Második KF (pár kHz): Tayloe-detektorral... Csak nem a szokásos módon, mert az alkalmazott DSP IC sztereo bemenetének egyik csatornájára a mikrofon lett kötve, egy csatorna maradt, így az I és Q jelek összegzése még az ADC előtt _analóg_ fázistolással és összeadással történik, aminek tényleg nem túl jó a tükörelnyomása, kicsit fából vaskarika, de éppen abban több egy mérnök, hogy ki tudja kalkulálni, mennyi befektetés elegendő a kívánt cél eléréséhez. Nem tudom, mennyire volt tudatos és mi volt belőle a próba.
Mivel néhány kHz-es KF-et használ, így jön ki az analóg szűrésből és a fenti megoldásból a megfelelő tükörelnyomás. Itt volt róla egy kis beszélgetés: https://hamator.hu/smf/index.php?topic=6907.0 De más paraméterek is léteznek azért.
---
Egyébként nem az I/Q jel alkalmazása miatt kell alapsávi jelet feldolgozni, hanem a hivatkozott "olcsó SDR"-ekben alkalmazott Tayloe-keverő vagy -detektor (QSD) miatt, amiből eleve az jön ki. Van egy csomó jótulajdonsága: kicsi a csillapítása, magas az IP3-a, önmaga is egy aluláteresztő szűrő. A kapcsolók 90 fokos távolságát, amik kikapcsolgatják az alapsávi jelet a bemenetből, egyszerűen lehet négyszeres órajelből leosztva, pontosan biztosítani. És lehet kétszeresen kiegyenlített is. https://studylib.net/doc/18849449/tayloe-mixer
A két jel együttfutásának hibái miatt zajok, torzítások is keletkeznek, mégis remek rádiókat sikerült összehozni ezzel a módszerrel, a szoftveres feldolgozás képességei is sokat javultak - abból, hogy nálad van egy olyan megoldás, ami gyalázatosan működik, nem biztos, hogy általános következtetéseket kellene levonni.
I és Q jelet állítanak elő 90 fokban eltolt oszcillátor jelekkel szorozva, majd A/D, és sw oldalon pontosan megvalósított fázistolással valósítják meg a nem kívánt oldalsáv elnyomását. Ez az olcsóbb SDR vevők tipikus megoldása, előnye, hogy nem kell hozzá nagy sebességű A/D, az audio célra kifejlesztett 16...24 bites, viszonylag olcsó ic-k megfelelnek. Meg komoly sávszűrő se kell. Egyszerű, olcsó, majdnem minden sw oldalon történik.
Nem azon fog múlni az oldalsáv-elnyomás, hogy mennyire szűrögeted le a bemenőjelet
Ha a fenti módszer használják, tényleg nem. ;-) A szorzók pontosságán, együttfutásán múlik a dolog.
Ha viszont nem így működik, hanem a tükör szűrővel van elnyomva, könnyen el lehet érni 20-30dB-vel magasabb tükör elnyomást - persze bejön plusz alkatrészként az analóg szűrő. Minden további feldolgozás már a digitalizált jelen, sw oldalon történik, így itt már nem játszik analóg pontatlanság.
Nekem tetszik ez a szűrős megoldás. Egyelőre egy kis, végtelenül egyszerű megoldással játszom, itt a szűrő keskeny sávú, a klasszikus kvarcszűrős SSB megoldás. FT8-ra tökéletes. Lehet, hogy csak eddig tart a lelkesedésem. :-) Ez abból jött ki, hogy szórakozásból összeraktam két kis kitet, és a második, FT8-ra készült kit vevője nagyon rossz. Különösen, ha az elsőnek összerakott, egyetlen SA612-vel nullára keverős vevőjű kithez hasonlítom. Pedig az FT8 kit szupervevő akarna lenni, csak teljesen rossz tervezés. Mind a kettőnek pontosan 0 dB a tükör elnyomása, de a kisebb jól értékelhető, tiszta vételt produkál, a második meg zavaros katyvaszt. Annyira, hogy a wsjtx programban a spektrum képen látok vagy 15 erős adást, de jó ha ebből kettőt képes dekódolni a program. Inkább csak adásra használtam, vevőnek pedig egy airspy sdr-t.
De az is lehet, hogy elbonyolítom. Pl. CW-re, esetleg ssb-re is alkalmassá teszem, ott meg jól jönne egy szélesebb sáv spektrum képe. Tulajdonképpen lehetne úgy is, hogy a spektrumot az első, IQ jeles módszerrel hozom létre, a hallgatni való jelet meg a keskeny sávó kristályszűrővel. Csak eszembe jutott, mennyivel egyszerűbb lenne, ha létezne egy jó, valahol 10... 60 MHz között működő, 100kHz körüli sávszélességű szűrő. A 100kHz elég széles áttekintéshez, és még feldolgozható a 384kHz-es audio A/D-vel. Sajnos a kellemes egyszerűség villámgyorsan elpárolog, ha fokozom az igényeimet... :-)
Láttam egy magyar fejlesztést (silver-blue), az a szűrő&sdr módszert használta. Érdekes fejlesztés, viszont a szűrő keskeny sávú, és így nincs spektrum megjelenítés (nem is volt célja, kicsi, könnyű, kitelepüléshez való rádió volt a cél. Szép munka szerintem. Érdekessége, hogy egy grafikusan, kód fejlesztés nélkül "programozható" audio dsp-t használ, ami radikálisan lecsökkentette a sw fejlesztés munkaigényét. Érdekes chip, nem drágább, mint egy jobb audio a/d, és rengeteg dolgot meg lehet oldani vele.
Ilyesmi érdekelne engem is, csak spektrum képpel.
Nem azért, mert szükségem van rá, hanem mert szeretek fejlesztgetni.
Mit értesz "fázisos" SDR alatt? Nem kell feltétlenül direkt konverziós adó/vevő, hogy egy rádiónak kiváló paraméterei legyenek - "egyszerű" Tayloe-keverős rádiók is kiválóan teljesítenek.
Nem azon fog múlni az oldalsáv-elnyomás, hogy mennyire szűrögeted le a bemenőjelet (ha a kapuk kapcsolgatása pontos), hanem hogy együtt fusson amplitúdóban és fázisban is a két jel (I és Q) a KF-oldalon. Mégpedig azért, mert az oldalsáv az egymáshoz képest 90 fokkal eltolt két jel egymással való "szimpla" összeadása/kivonása során esik ki - majd megkeresem az ábrát, nem nehéz.
Ha zero KF-ről van szó, akkor simán eltűnik a nemkívánt oldalsáv a képzetes tartományba, de kiegyenlítés ott is kell - ha minden igaz, adóoldalon a vivő nem esik ki rendesen; a (Tayloe-keverős) KX3-nál pl. szervízmenüből kellett kiegyenlíteni a szinteket, méghozzá sávonként, de már alig emlékszem rá.
A KX3-ban egyébként a KF-sávszélesség korlátozására Sallen-Key hangfrekis szűrőket használnak pár kHz sávszélességben (I és Q jel), az a szűrőtípus éppen alkalmas erre a feladatra (remélem, jól emlékszem).
Bár a zero KF elvileg zajosabb, a KX3 paraméterei így is egészen elképesztően jók lettek. És ha komolyabb a DSP, akkor automatikusan képes kiegyenlíteni az együttfutás hibáit, mint ahogy a PC-s programok is.
Nem tudom, mennyire reális kvarcokkal sokkal szélesebb bandpass-t csinálni amatőr körülmények között. Mondjuk 100kHz-et vagy nagyobbat. Az lenne benne a poén, hogy akkor lehetne sdr módszerrel spektrum képet is csinálni. A szélesebb sáv jó kompromisszum lehetne, alkalmazható lenne az olcsó hangfrekvenciás sok bites A/D, és a kellemetlen nemlineáris torzítások nagy részét így is megoldaná a szűrő.
A szokásos fázisos IQ jeles olcsóbb SDR-eknél a tükörszelektivitás nem az igazi. A jó szűrő sok mindent leegyszerűsít.
Soros induktivitásokkal lehet valamennyire növelni a sávszélességet, de hogy a gyakorlatban megy-e elég jól ezzel a szűrő tervezés, azt nem tudom. Mindenesetre gyanús, hogy hosszas kereséssel se találtam gyakorlatban is megépített, széles sávú kvarcszűrőről leírást.
Szimulátorram majd játszom egyet. A kvarcokat ki tudom mérni, és így pontosan felvenni a helyettesítő képet.
SAW szűrőket is nézegettem. A tömegesen használt, könnyen elérhető példányok között nem találtam megfelelőt. Persze létezik alkalmas, de ára nincs, csak érdeklődni lehet, és nem hiszem, hogy 1-2 darabról hajlandóak lennének levelezgetni...
Én személy szerint azóta tudom, hogy a létraszűrő milyen komoly dolog, mikor megláttam a (közel húsz éve) 14.500 euróba kerülő Hilberling PT-8000A belsejét...:
Igen érdekes kisérlet. A 612-es IC-nek vannak kicsit feljavított változatai, de ezen a frekin nincs jelentősége. Mennyit csillapít a létra szűrő? Kicsit emlékeztet azokra az időkre, amikor egy XF9-es gyári szűrő egy magyarnak több havi fizetése volt és pl. 8 MHz-es kvarcokból építettek SSB szűrőt sok-sok válogatással. Anno a Rádiótechnikában is voltak ilyenek.
A filléres kínai óragenerátor kvarcok egy szállítmányban meglehetősen hasonlóak. Hidegre-melegre nem tudom hogyan reagálnak, de pár dollárért egy marékkal adnak.
Ezt az érdekes ladder szűrőt a neten láttam. Nem tudom, ki találta ki a ki- és bemeneten a dupla kvarcokat, de telitalálat. Sokkal kisebb az ingadozás az átviteli sávban, mint nélkülük. Mivel ezek a uC-hez gyártott kristályok nevetségesen olcsók (12Ft az alin), nagyon ügyes megoldás. Ennyire kevés alkatrészből fantasztikus az eredmény.
Megépítettem egy FT8 kitet: ADX-S. Az adó része SI5351 szintézerrel állítja elő közvetlenül az FT8 FM jelét, és jól működik. A vevője viszont baromi rossz. Félre volt hangolva (a szűrő átvitele nem esett egybe a venni kívánt sávval), ezt as SI5351 frekvenciák beállításával rendbe hoztam. Sajnos utána is gyenge, zavaros vacak maradt. Gondoltam, tervezek hozzá egy kicsit jobb vevőt. Valami ilyesmire gondoltam (rajz).
A kvarc szűrőt próbaképpen összeraktam és bemértem, az nagyon jól működik, meredek levágás, alacsony ingadozás az átviteli sávban.
Az SI5351 és az azt programozó uC része az eredeti kitnek. Mivel már bele kellett nyúlnom a fw-be, kiismerem magam, a frekvenciák beállítása nem lesz gond. Felső keverést tervezek, így a tükörszelektivitás rendben lesz. Persze át kell gondolnom, hogy a második keverő lokál jele a szűrő melyik oldalára kerüljön, nehogy tükrözze az FT8 sávját. :-)
A bemenet az eredeti LP szűrő után veszi le a jelet, ezért nincs az első keverő előtt szelektív kör. A kimenet pedig a kit audio LP filterére csatlakozik.
A potméter elég durva megoldás, de AGC nincs. Ha a gyári rádióval forgalmazok, legtöbbször ott is kikapcsolom. Mivel a zaj döntő többsége bejövő zavaró jel, azt gondolom, nem igazán számít, hogy rontja a bemeneti zajtényezőt.
SA612 ic-m nincs, megrendeltem, addig várnom kell a további próbával. Azért választottam ezt az IC-t, mert egyrészt egy másik megépített kitben (Forty-9er) egy szál magában ez a vevő, és az a kit jól vesz, másrészt egy csomó dolgot megold, nem kellenek se trafók, se munkapont beállító ellenállások.
Szerintetek jó lesz így a vevő? Sok mindent terveztem eddig, de pont rádió vevőt eddig nem...
+ VCS mértékének jelzésére analóg műszert /50 mikró / használok a rácskörben az audion és a rádió frekvenciás erősítőben a közeli berezgés előtti állapot elérésére.
(Ahogy szokták vót mondani: nincs ingyenebéd itt se. Szépen belekalkulálták az árba a plusz költségeket. Ettől függetlenül azért még így is megéri sokminden.)
Vám nincs rajta, az ÁFA már a vételárban benne van. Viszont a saját futáruk tényleg jó.
Kis értékűeket még mindig postán küldik, ami szívás. Pont ma rendeltem újra egy kis csomagot, amit elnyelt a magyar posta. Nem volt nyomkövetős, fújhatom.
Megoldották a kicsi kínaiak hamar az egész vám-áfa- vámközvetítés sarcolásos problémát.
Hétfőn meg is érkeztek a forgókondikhoz a tengelyösszekötők, kb. 3 héttel a rendelés után. Jó minőségű, és mivel hatot rendeltem, küldtek is hozzá hat darab imbuszkulcsot. :) Kici ócó postával összesen 1.400 Ft volt.
Amúgy mióta riogattak azzal, hogy ilyen-olyan vámszabály módosítások miatt felejtsük el örökre az Aliról való rendelést, azóta éppenhogy jobb lett minden. Ha több cuccot rendelek, beteszik gyűjtőborítékba, majd Expressone futár hozza egy hétre a rendeléstől számítva. És semmit sem vámolnak meg.
Egy hirdetésfigyelő nem árthat meg. :) Nekem már arra is volt példa Willhaben-ről, hogy egy eszköz megtetszett, ráírtam az osztrák kollégára, és kiderült, hogy jön a Balatonhoz hétvégére. Ott találkoztunk az átvétel miatt.
Ebben a rádióban két hely van, ezt tudod direktben kapcsolgatni az üzemmódváltóval (CW / CW-N). A PBT csak akkor működik távíró üzemben, ha bent van mindkét szűrő. DSP-s rádiókban (meg nyilván az SDR-ekben) van bent egy TWIN-PBT funkció, ami ugyanaz, mint a PBT, csak a két KF-et lehet ide-oda tologatni, ezzel saját, jól hangolható változó szélességű szűrőt létrehozva. A 746-tal ilyen mókákkal, plusz a külsőő tunerrel tudtam a zajon 1-1,5 dB-t lefelé tolni, a jelen meg 2-3 dB-t felfelé, direkt szűrők nélkül.
Köszi, örülök. Akkor a félreértések elkerülése végett, bár te ezeket úgyis tudod:
- a PBT-hez többször transzponált vevő kell, vagyis amelyikbe két utólag beépített kvarcszűrő szükséges (az ettől eltérő eseteket most hagyjuk),
- a funkció használatához elég ennyi, tehát pl. 500 Hz-re megvásárolni két szűrőt,
- viszont vannak olyan rádiók szép számmal, amikbe több (pár) szűrő is belefér és képes kapcsolgatni közöttük, tehát lehet SSB-re vagy több szélesebb és távíróra/digitális üzemmódokra egy vagy több keskenyebb szűrőpárunk (2,4 kHz / 500 Hz),
- sose felejtsük el, hogy _szélesebben_ nem fogunk tudni venni annál a sávszélességnél, amilyen kvarcszűrőt választunk,
- a PBT csak alulról vagy felülről tünteti el a venni nem kívánt állomásokat a beállítógomb segítségével (mint egy alul- vagy felülvágó hangszínszabályzó egy erősítőn, csak sokkal komolyabban), miközben a sáv másik oldala nem változik, ez ábrákon egyszerűen látható.
Rádióztam IC-736-tal jó párszor, ami majdnem ugyanolyan, mint a 738, csak 50 MHz nélkül, és amúgy a II. és III. KF-ről van szó, de nem emlékszem, hány hely volt benne szűrőknek, a menüjében mindenesetre volt pár beállítás ezzel kapcsolatban.
Nekem is jól jött emlékezetfrissítésnek. Hála és köszönet érte!
A "jobb rádiók" valóban megáll, de a 376/378 ennyit tud. Tehát vagy egy vagy egy pár szűrőt tehetsz bele, és azt is csak távíró üzemre. Slussz. Annyit tudsz szórakázni még, hogy a szűrőt el tudod hangolni ide-oda egy picit (PBT). Amit leírtál, az pár kategóriával komolyabb rádiókban elérhető, és ha tényleg meg akarja csinálni valaki (ami versenyzéshez azért erősen javallott), akkor különösebb nehézségek árán tud elkölteni egy jól látható összeget a témában. :-)
A kvarcszűrők a KF fokozatokban nemcsak arra jók, hogy meggyengítsék vagy eltüntessék a venni kívánt jelek környezetében a többi jelet, hanem a vevők más lényeges paramétereit is javítják.
Több okból is nagy a különbség, hogy egy rádióban csak egy gyári kerámiaszűrő van, vagy kvarszűrő is, szélességétől majdnem függetlenül.
1. Többször transzponált vevőben (amibe többnyire egy-egy pár szűrő kell és nem egy), a KF fokozatok gyakran elhangolhatók egymáshoz képest (IF-shift), ebben az esetben az egyik fokozat átviteli sávja nem fedi a másikat, a kettő metszete lesz, ami csillapítatlanul átmegy, így a vett sávszélesség csökkenthető - hasonlóan a keskenyebb szűrőkhöz, csak gazdaságosabban -, méghozzá fokozatosan.
2. A minél keskenyebb szűrők előnyeit egy példán keresztül könnyebb elmondani: van egy 400 és egy 250 Hz-es szűrőnk (vagy szűrőpárunk) egy DSP-s rádióban és folyamatos sávszélesség-állítási lehetőségünk. Csökkentem a sávszélességet 400-tól lefelé. A DSP nagyon szépen megoldja, hogy csillapítsa a venni kívánt állomáshoz közeli jeleket a fejhallgatóban, de a jel a zajból nem fog jobban kiemelkedni és az esetleges torzítások sem változnak.
Amikor viszont elérem a 250 Hz-et és átkapcsol a rádió a keskenyebb szűrőre, akkor tisztán hallatszik, hogy a jel-zaj viszony javul és esetleg tisztábbá, kevésbé torzzá vagy recsegőssé is válik. (Persze sokféle rádió létezik, de egy jobbfajtában...)
Ezek távíróvételre és nagy tolongásra kihegyezett példák voltak egy DX körül, másfelől versenyekre - SSB-n azt kell eldönteni, hogy mi az a legkisebb sávszélesség, amit nem utálunk, mert még érthető számunkra vele a beszéd, főleg, ami nem anyanyelven szól.
PC's vevőprogramokban, websdr-ekben kipróbálható: a 2,4 kHz az emberi beszédet kényelmesen átvivő, standard sávszélesség SSB-re, a 2,0 kHz már egy feszes beállítás, ill. érték, de van, aki 1,8 kHz-es szűrőt használ és kedvel...
És akkor ott vannak még bizonyos digitális üzemmódok is; távíróhoz nagyon jók a keskenyebb szűrők 250-400 Hz között, amiket kitárgyaltunk, ill. egy-egy specifikus digitális módhoz is, de oda az általános szűrősávszélesség valóban az a bizonyos 500 Hz szokott lenni.
Tehát felhasználás és pénztárca függvénye, hogy pl. egy 2,4 kHz és egy 500 Hz-es szűrőt vagy 2x szűrőt veszünk minden üzemmódra, vagy a keskenyebbik kifejezetten távírószűrő lesz, és akkor 350 vagy 250 Hz a cél, esetleg SSB-nél inkább 2,0 kHz, mert nem a trécselés számít, hanem a DX-ek - szóval érted...
Részben tapasztalatból, részben a használati utasítás alapján. 1. Ha kezdő vagy, alapvetően nézd meg, hogy a kezdők részére fenntartott frekvenciákon az alacsony WPM-es amatőrök mennyire zavarják egymást (jobbára semennyire), vagyis itt kevésbé lesz szükséged szűrőre. Szóval előbb hallgass bele a sávokba!
2. Ha menőbb vagy, vagyis akár a versenyállomások cicergésnek hangzó adásait is hallod és venni is tudod a tömegben, akkor kell szűrő. Ez megint csak tapasztalás kérdése. 500 Hz-es szűrővel egy nagy pile-upban sem leszel beljebb, mert 4-5-10 állomás lesz a környéken, attól függően, hogy ki mennyire tekert odébb (vagy van odébb a rádiója), bár nyilván ez is számottevően szűkebb, mint az alap CW. Szóval előbb ezt is hallgasd meg. Én kicsit hajlok a 250 felé. Végül a szabályok: 1. Ha egy szűrőt teszel be, akkor az a harmadik keveréshez hangolt szűrő kell legyen, tehát vagy az FL-52A vagy az FL-53A.
2. Ha két szűrőt teszel be, akkor azoknak azonos sávszélességűeknek kell lenniük, tehát vagy FL-52A + FL-100 vagy FL-53A + FL-101.
Ezért vagyok nyugodtabb az elmebay kapcsán. Volt rá példa, hogy zárolták az eladó bankszámláját, itthon meg jönne a mese, hogy "nálam semmi baja nem volt".
Biztos van ott is csaló, szélhámos, nepperféreg stb., nemcsak itthon. Ha munka miatt úgyis arra járok, nem kerül semmibe.
Kizárólag személyes átvétel, pont. A már említett láncfűrészes csalókon (nagyságrendekkel több van!) már megedződtem, más fizette a tanulópénzt. (Ahogy rádiónál vagy bármi műszaki ketyerénél is elsőnek a hátteret nézem, az esetek 95%-ánál ekkor behúztam a féket. A maradék nagy részénél meg a google fordított képkereső találatai figyelmeztettek.)
Itt is érdemes nézelődnötök, sokszor a magyar határ mellett, vagy max 100 kilométerre vannak nagyon szép rádiók feltéve, bőven magyar nepper és Ebay árak alatt.
Nem angyalok, de közel 40 év után nem várok csodát. Durva költségcsökkentés, vele fölrepedező panel, meg "seven dots error". Mégis aranyáron adják (TS940). Hetekig kínlódtam vele, míg jó lett, két donort is feláldozva. (kvarcok, naná...)
Egy 7000-et is tesztelnék, meg is teszem, ha extra jóárasítva szembejön.
Félig OFF A hétvégén érdemes 143.050 MHz-re hangolni USB-ben (-1 KHz), mert a Perseidák maximuma hallgatható is lesz. Ha akad otthon egy bármilyen 145 MHz-re hangolt körsugárzó, az már bőven elég.
Nekem nem általában ezzel az UI/UX megoldással van bajom, hanem konkrétan a Yaesu megoldásával. A nagyon klasszikus nagyon nagy rádiók (FT-1000 például) már határeset, de azok sem a pénztárcámhoz, sem a használati igényeimhez nem passzolnak sehogysem. Ahogy a TS-990, TS-890 vagy az IC-7851 vagy a többi "pilótavizsgás". A 746 sem volt egyszerű, de mind a mai napig, ha ránézek a képére, tudom, hogy mi mire jó és tudom, hogy ha valamit akarok, azt hogyan és hol érem el. No ilyen élményem egyetlen Yaesuval sem volt. És ahogy megnézem a használati utasítását egyiknek-másiknak... Eh... A hideg ráz tőle. Fejlesztek felhasználói interfészt működő eszközre (szoftveresen is, de nem számítógépes vagy mobilos alkalmazásra), és párszor rá- vagy lebeszélem a drága megrendelőt egyegy megoldásra vagy -ról. És már a pilot/PoC fázisban is rendszerint nagyon pozitív a visszajelzés. SDR kiteknél meg egyre inkább (így kb. egy év és már megépített, tesztelt vevő után) hajlok rá, hogy sajnos nagyon igaz. A Rigexpert megoldására vagyok most kíváncsi, de egyelőre nincs dokumentációja.
Az egyik hülye agymenésem, elektronikai hulladékból mentett "SSPA KIT". Ebbe jön jól a tőled megvett jó nehéz Celwave ezüstözött vörösréz BPF. Esztergagéppel át tudtam hangolni.
Ahhoz kellett a kijelző-vezérlőt+procit is cserélni, vagy egy az egyben csereszabatos volt a meglévővel? 817 is tudott csíkosodni, Robi tud mesélni róla. A Yaesu jól megszívatta vele.
Tőled (meg a pár hozzászólással alattad említett embertől) meg merném venni, mástól nem nagyon. Mint már mondtam, nem munkaeszközöm, ráér(t) olcsón megvenni. Jó kis játszós.
Apró infó: a 857/897 családhoz jó ideje egy más gyártótól beszerzett kijelzőt építettek. Más volt az előlep nyák is. Kb 5 éve vettem pótalkatrészként már olyat. Azokra nem jellemző a csíkosodás.
Tetszik-nem tetszik, lassan már csak ilyen van. Hideglelést kapok én is az érintőképernyőtől, nagy TFT-től, de "egy bolond százat csinál" - alapon a többiek is átvették.
Régimódi vagyok, a jól olvasható LCD kijelzős sok gombost szeretem, leginkább a jó vevővel. Az említett "dzsungelharcos" rádió pont olyan! Élmény vele pásztázni a sávokban, minden kezelőszerv ott, ahol kell, 25kHz-cel odébb már nem kopog bele a közeli HG5C, nem ül le a vevője. Igen, az ára, szépen belőtte a kereslet , ahogy a szakink írta. Inkább ezt, mint a sok cigit meg sört 🙂.
SDR meg egyéb kitek (pl. QCX, ami nem SDR, hanem szinkrodin) csak forrasztgatásra, játékra. Pár QSO klubban, aztán ott maradnak a műhelyben egy polcon, a legtöbbet be se dobozoltam.
Néztem, néztem, néztem, de... Eh. Őszintén, a hideg ráz a felhasználói felületétől. Mindnek.
Az egyetlen, amire többször (több tucatszor) mondtam, hogy no, alszom még rá egyet, mielőtt rátenyerelek a webshopban a vásárlás gombra, az FT-450D volt. Ezt is csak az után, hogy az Icom kinyírta a 718-at. Mondván, hogy legyen valami, ami legalább rádió. Én azt vallom, hogy bár nem lényegtelen, de sok technikai paraméter másodlagos (főleg úgy, hogy azért a mostani rádiók közül nincs segreesősen brutálisan rosszabb, vagy jobb az átlagnál, bár mondjuk a vállalhatatlanul rosszak híre nagyon gyorsan terjed). Az lényegesebb, hogy mennyi kedvvel kapcsolom be és használom (lásd a korábbi sikertelenséget). Mondjuk ehhez még hozzá kell tenni, hogy mindig élmény volt bekapcsolni és használni a 746-ot, csak ugye eredmények (összeköttetések) nem jöttek, és egy idő után elfogyott a lendület (itt az idő azért években, nem napokban vagy hetekben volt mérhető). És az Icom annó nagyon nagy jó pontot szerzett azzal, hogy az első levélre hezitálás nélkül, azonnal küldtek egy nyomtatott használati utasítást meg egy rakat katalógust, matricát, filléres ajándékokat. Mondjuk ennek igazából pont semmi jelentősége, de akkor is a szívem csücske. SDR kiteket néztem/nézek, beleértve a magyart is, de kevés van.
Harec a mikrohullám miatt lenne jó, de oda sajnos sok idő kell( kiutazások hegytetőre) ha a műholdazást bem nézem. Tény qo100 miatt jó lenne a harec.
Warcsávokat ne sajnáld, szerintem semmi extra. Mind közelében van simasáv.
50-70mega miatt jó még a harec, mert nyáron ott előbb van terjedés, mint 144nél.
23 13cm miatt nekem is terben a harec csak idő nincs rá. Építeni meg nélküle is tudok max marad a műteher. Építgetni úgyis izgalmasabb, mint adni a sok 5 9 -es riportot meg hallgatni a sávban kinek milyen kosaras emelője és mennyi munkája van...
Pont a két ÚRIEMBER-t említetted meg, akiknek nem szokása átvágni az embert. Tény, nem a legolcsóbbak, de cserébe nem egy villámcsapott, telehányt, szétturkált, penésszel és cigifüsttel meg ágyi poloskával fűszerezett szemetet fogsz kapni.
Pl. van egy bizonyos ipari rádió, amiből bármilyen állapotú bárhol, bármennyiért fölbukkan, megveszem. Pistinél többször is volt kínálatban, vittem, sose volt velük gond. De a Dezsőtől vett mütyűrökkel se!
Azért nekem ennyire nem rosszak a tapasztalataim. A 817ND-t még HA7VOX-tól vettem 2016-ban Bordányban használtan, az FT-897D-t szintén használtan vettem, az X5105-öt 8DZ-től, illetve az Icom 705 is second hand példány, mondjuk szerintem mind nagyon keveset volt használva a külsejéből ítélve. Eddig lekopogom egyik sem szívatott meg, inkább már az én használatom nyomai akadnak sajnos. HI :)
Most már azért vennék gyári riget is, de én úgy voltam vele, hogy az SDR nekem SWL mókázásban jön nagyon jól, nagyon kényelmes, bármit kiszúr az ember a utility sávokban is vele. Amikor viszont csak kimegyek a terepre, beállok egy frekire, oszt cékú, akkor nem nagyon érdekel a spektrum, meg a közeli állomások zaja sem, mert utóbbi esetén mások engem úgysem fognak meghallani, inkább keresek frekit. Mondjuk versenyezni meg nem szoktam, mert azon kevés alkalmakkor, amikor ég alá kijutok, a rádiózás pár óra tud lenni, miután az asztrós RIG már dolgozik.
Ezért nekem sokszor kényelmetlen, hogy hétvégente biztosan valami verseny van, úgyhogy a fóniát el lehet felejteni, akkor ott az FT8.
Csak le kéne tenni egyszer a HAREC-et a WARC sávokért, mert nagyon hiányoznak. Sajnálom, hogy X év rádiózás után nem lehet valami kedvezményes módon igényelni azokat a sávokat kis teljesítményre.
Nekem használt és új rádióval is sikerült befürödnöm. De látva és olvasva az itteni (és más, személyesebb) tapasztalatokat, idehaza nem vennék használt rádiót. Szinte senkitől, szinte semennyiért. Kivételek persze akadnak, de elég kevesen. Pár éve vettem egyet Nagy-Britanniából, ott elnéztem az árfolyamot az ebay licitnél és csúnyán fájt, amikor ki kellett fizetni. Rommá teszteltem mindenféle létező eszközzel (2 napig), de nem sikerült bekapcsolnom, visszaküldtem, elfogadtá. Kiderült, hogy semmi baja nem volt, nálam volt elszaródva az Anderson. Mindegy. Nem örült, de 2 hét múlva eladta, mondjuk láthatóan alacsonyabb összegért, mint amivel én leütöttem.
Huszonpár éve egy IC-746 volt, az alap. Véleményes antennával, borzalmas QTH-ról sikerült több élvezetes aktivitást és versenyt végignyomnom, viszont ha sem verseny, sem aktivitás nem volt, akkor folyamatosan szívtam azzal, hogy nem hallottam állomásokat, és még ha hallottam is, nem jöttek vissza hívásra. Az én hívásomra meg talán (több százhoz hajló számú kísérlet után) egyszer vagy kétszer jöttek vissza összesen. Leültem, tekergettem, sávot váltottam, tekergettem, aztán vissza, aztán egy időben ment a szkennelés, de az sem jött be, meguntam. Más okból is, de eladtam (elég jelentős buktával, de ez más kérdés). Azóta kis kihagyással nézegetem, hogy milyen a választék, és csak amióta értelmes SDR van, azóta viszket újra a bankszámlám, hogy kellene valami. És az, hogy az ablakon random kihajított, illesztetlen kábel az SDR High-Z antenna bemenetén egy óra alatt vételben összehozta majdnem egész Európát és délkelet-Ázsia Európára utazó állomásait meggyőzött arról, hogy ne akarjak többet tekergetéssel sokat foglalkozni. Második rádiónak egy ilyen funkcionalitásában alap készülék meg ennyiért aránytalanul drága. Nekem.
Köszi az adatokat. Akkor a HHH-2 lett a gerecsei (HG5RVA).
Az én listámban (2021.11.hó) már nem szerepelt ezen a néven, viszont az AT D878 UV II. Plus rádióhoz letöltött listában HHH-2 néven volt. A freki is rosszul volt beírva, ezért nem tudtam beazonosítani. Igen, a CTCSS kód már más.
Hogy mennyire örök élet+40 nap, az majd kiderül. Egy biztos: imádom a vevőjét. A "bizonyos elmeroggyantak
35-40 éves rádióit" mosolyogva engedem el.
Az említett romhalmazokért max. 20-25 ezret adok, pláne ha nincs alkalmas donor. Életre keltésük sport, kihívás, játék. Vesztenivaló nincs, ha nem menthetők, lőtéri céltárgyak lesznek :-). (Eddig erre nem került sor, "almás" presztízs-okostelefonból annál inkább.)
Csini. Ahogy elnézem, az utolsó rádiónak kinéző "örök élet plusz egy nap" rádió jelenleg a piacon, amit újként meg lehet venni. Mondjuk közel 2000 euró azért... erős.
Kenwoodék megcsinálták a "tökéletes" rádiót, kétszertranszponált+KF-DSP. Nézve az adásvételi oldalakon a nepperférgek aranyáron föltett, leprafészek QTH-n pihent, ki tudja milyen állapotú vágyait, ár/érték arányban több millába kerülne a TS590SG-m. Ezer köszönet a klub- és fórumtársnak a tippért! Nem is nagyon látok belőle használt eladót, ami akad, annak oka többnyire silent key. Vagy közeli extra jellel megölték a vevőjét...
Mire ez nálam az örök vadászmezőkre távozik, addigra ezerszer jobban lesznek nála a piacon, boltban megvehetően.
Nekem az volt "megdöbbentő", amikor a teljesen magyar fejlesztésű "Flex-verő" [senki nem mondta, csak így lesz kattintásvadász] SDR "házi" bemutatójának filmjét néztem. A sok "csak a klasszikus szuperheterodin a jó" amatőr hitetlenkedő második-harmadik visszakérdezését a jel-zaj viszonyról és az érzékenységről. Ja. Itt tart a technológia.
Nagyon jó oldal. Az eham-os értékelés abszolút szubjektív, nulla pont a júzer error miatt (elcseszte a firmware-frissítéssel a rádiót), ez viszont műszeres méréseken alapul. Sok mostani alsó- vagy középkategóriás vas simán elveri a régi idők zászlóshajóit. Így fejlődik a technika.
Elég megnézni a szomszéd topikban a közel 300e-ért kínált 706MkIIG-t, vagy bármelyik, ennél drágábban hirdetett 25-40 éves időzített bombát. Hozzá még 1-2 szűrő, amik kifutottak, egyre drágábbak. Akkor már egy picit még hozzátenni, ár/érték arányban jobban megéri egy bolti új "TS". Vagy az FTdx10, klubtársunk jóvoltából bemutatkozott.
Csak hát pont az ára, és "törékenysége", ami visszatart amikor elindulok. Nem egy olyan RIG, amit bevágsz a hátizsákba, aztán nosza, hanem csak a direkt neki összeállított fotóstáska megfelelő rekeszébe, ügyelve mindenre.
Ettől félek én is. Remek a vevője, jól kezelhető, van plusz akku+külön töltő, USA verzió, csak kicsit visszatart a szép nagy, de sérülékeny kijelző a terepre viteltől. Ha kocsival megyek bárhova, akkor már viszem a 100W-os rádiót, nagy akkut stb.
A 705-höz egyedileg varrattam bőrtokot. Minden belefér, nem volt olcsó, de legalább nyugodt vagyok.
Sokszor egy "új állapotú" 30-40éves is 1000euro körül, tehát azért a régi se olcsó, ha csak nem lom, a lomot rendbe tenni meg kell tudás+műszer. Tény a nagyon alap belépő vagy csövesek csőhibával olcsók, de most nem a 20eFt ért kapható végcsőhibás ft-250 vagy 40eFt ért kapható kb. semmire se való ft-747 -re gondoltam.
Nézem sok régi készülék jobb, mint sok új. Dolgozik a marketing, hogy az alap legyen "butább", mint a profi, hogy ne érezze átvágva magát, aki egy profiért 3X annyit kiad csak új készülékben gondolkodva....
Ezek alapján elmondható annyira nem is rossz pár régi(nem mind csak pár) és azokon legalább van sok poti, sok gomb, sok kapcsoló, depréz lengőtekercses műszer, vfd, masszív fémház.
Igen, ez érdekes dilemma. Mostanában, hogy az SDR technológia ennyi felfutott, már nehéz "régi" rádiókban gondolkodni. Nekem is van Icom 705-öm, olyan szinten kényelmes, hogy hihetetlen. Meg persze az, hogy a 21. századi igényeknek készült. Pl még egy drót se kell digihez, mert BT-n vagy Wifi-n keresztül is lehet kommunikálni a rádióval, de van USB is. Nomeg power bankról is lehet hajtani, azért nagyon hasznos feature-ök. [Mondjuk azt egyáltalán nem értem, hogy miért nem raktak bele egy FT8 modemet...] Csak hát pont az ára, és "törékenysége", ami visszatart amikor elindulok. Nem egy olyan RIG, amit bevágsz a hátizsákba, aztán nosza, hanem csak a direkt neki összeállított fotóstáska megfelelő rekeszébe, ügyelve mindenre.
Arra pl az FT-817-em sokkal jobb, mert már velem is leszolgált 7 évet úgy, hogy eleve használtan vettem. Igaz most pont takarítottam rajta, meg kicserélem a gumi gombokat, fedlapot majd, mert az idő azért meglátszik, de alapvetően megbízható még ennyi idő után is. Érdekes kérdés, hogy a modern rig-ek miként öregszenek majd. Egyedül ez az oka, hogy felmerült 1-1 régebbi rádió vásárlása, ami már kiállta az idő próbáját.
Azért 250-300 ezer és az 1000-1200 euró 400-500 ezer forintja között nincs brutálisan nagy ugrás. Mondjuk épp elhanyagolható sem. Sokan egy alap összefüggést nem vesznek figyelembe. Egyrészt, az, hogy technikai értelemben nincs tökéletes rádió (más se mondjuk), mert egyetlen eleme sem tökéletes. Aztán nincs tökéletes rádió az adott felhasználói igényre sem (nem lehetne tömeggyártani), így biztos lesz benne soha nem használt funkció (és gomb), meg olyan, ami hiányzik. Aztán az sem mindegy, hogy mi van előtte (a táp oldalán és az antenna oldalán), vagyis a rádió ígyis-úgyis csak egy lánc eleme. Végül az alapigazság: a legjobb rádió az, amit a legtöbbet használsz (vagy egyáltalán használsz).
Na ez az, hogy vannak idők, amikor nem igazán érdemes a régi rádiók felé fordulni. De minden a pénztől függ: egyáltalán nem mindegy, hogy abszolút maximumként 250..300 eFt van egy (alap)rádióra, vagy meg tudja valaki ugrani az pl. FT-710 vagy az FT-DX10 árát (kb. 1000 és 1400 euro a visszafizetések miatt).
Érdemes ilyenkor azt is nézni, hogy mennyi ideig volt gyártásban és hogy nézett ki az akkori kínálat. A 718 például bő 20 évig, és ez idő alatt jött be, majd múlt ki a 7200, ami műszaki tartalom és elsőrendű funkciók tekintetében nem tért el tőle szignifikánsan. Műszakilag persze igen, mert a 7200 háromszor, a 718 csak kétszer kever, illetve nyilván a DSP és az erre alapuló szűrők azért másik ligába teszik őket.
A 7200 végig rétegkészülék volt, az Icom szerintem annyit gyártott belőle, ami épp elég volt a tervezési költségek nullázására, egy darabbal sem többet. Erre kellhetett a 9-10 év.
Nehéz téma használt rádióban gondolkodni, mert ami annó jó volt, és most is jó lenne, azt nem adják el, ami annó jó volt, mostanra elromlott, azt nem érdemes megvenni, ami annó szar volt, azt meg ugye pláne nem. És erre jön rá még csomagolásként, hogy az átlag magyar ügyes amatór, pláne, ha még ún. „kereskedő” hirdetése azzal az ordas oximoronnal kezd, hogy "gyári állapot, frekiben nyitva", és egyébként a burkolat összes phillips csavarjának feje olyan fényesre van nyalva, mint salamon töke.
Köszi, még régen megtetszett a rugged design igazából. Leginkább bázis rádiónak, de alkalmanként hálózati tápos kitelepülésre gondoltam vele. Mondjuk a jelenlegi körülményeim nem ideálisak, meg van is rig ezen kívül rengeteg, csak régen tetszett, aztán most, hogy már úgymond meg tudom vásárolni, amire régen csak a nyálamat csorgathattam, eszembe jutott.
Amit még látok, hogy elég ritka. Még az ebayen sem látok most, nem hogy itthon. Ma pont voltam találkozón is, Icom 706-ok, FT-8x7-ek dögivel vannak, azt bármikor talál az ember, de 7200-at még élőben sem nagyon találtam, amióta az eszemet tudom.
bázisállomásnak túl van kicsinyítve, kicsi a kijelzője, csak DSP alapú szűrők vannak benne, és ugye bármit is csinálsz, a méret oltárán az ideális hűtést is feláldozod, ami így minimum kompromisszumos,
mobil készüléknek nagy és nehéz, 100W adóteljesítményhez meg vagy tuner vagy nagyon kafa antenna kell, de ami fő, olyan áramforrás, amely zokszó nélkül elbír a 20+ A-rel,
kitelepülős rádiónak borzalmasan nagy, nagyon nehéz, csodás képeken hirdetik csurom vizesen, de valójában nem vízálló és cseppállónak is véleményes, az energiaellátás és a többi nehézség mint a mobilnál,
Szóval mindenre elmegy, de semmire sem tökéletes. Rádióként semmi kimagasló vagy végtelenül rossz. Engem sem az értékelései, sem az újkori ára nem győzőtt meg.
Prof, ha3flt, köszönöm a segitséget, közbejött egy fontos dolog, és nem volt időm válaszolni, de amint több időm lessz elolvasom amiket küldtetek. Köszönöm.
Nekem ilyen mikrofonokat adtak hozzá, meg szinte ragadtak a kosztól a rádiók.
A lopott készülékektől ódzkodásod érthető. Fel is hívták a figyelmemet egy bizonyos sittes Szilárdra, hogy tőle ne vegyek semmit. Állítólag nemrég betöréses lopásért ült.
Igen, furcsállottam én is. Szépen leketyegett az 5 perc, nem lőtt bele senki az uccsó másodpercben.
Amúgy hibátlanok a rádiók, licence-eltek, digitális üzemben is működnek. Leírás alapján nem ilyen mikrofon járna hozzá, más a csatija.
Meg ami fontos szempont, hogy "tiszta". Ipari rádiót csak származási papírral veszek meg. A börzén, neten árult darabok ki tudja, hogy jutottak az eladóhoz.
A másik kivitel fegyverzete huzalból készült. Tekercs alakú fegyverzet esetén a tekercsek egyik sarkaként forgó kondenzátorként működik, és másik esetben a tekercsek mindkét sarkát használva varióméterként működik. DP105
Amit te belinkeltél, az elsősorban a rövidhullámok ionoszférában való terjedésének előrejelzésére jók. Ezt a terjedést alapvetően a napszak, illetve az ionoszféra elsősorban a napszél általi állapota befolyásolja. Ez az összefoglaló táblázat pont erről szól.
A táblázat alsó felében a VHF Conditions rád kevésbé vonatkozik, ez az ultrarövidhullámú terjedést mutatja (6 m, vagyis 50 MHz és felette). Ezen felül is az Aur Lat az aktuális napszél gerjesztette sarki fény legnagyobb kiterjedése (90 ugye a sarkok, 0 fok az egyenlítő), az Aurora a sarki fényt, mint visszaverő "közeget" kihasználó összeköttetések létrejöttének lehetőségét jelzi, az most "closed", vagyis ilyen jellegű összeköttetést nem lehet létrehozni (bármennyit is próbálkozik az ember). A 6 méteres sáv alkalmanként nyitva lehet (ezt automatizmusok figyelik, azért zöld, mert Európába/Európából fogtak jeleket ezen a sávon).
Az EME aztán pláne nem érdekes, ez a Föld-Hold-Föld összeköttetés jelzése.
Alapelvként pár javaslat.
Egyrészt rengeteg függ attól, hogy hol és milyen antennád van fent. Lehet, hogy az életben nem fogsz rövidhullámú DX-et (nagy távolságban lévő ellenállomást) hallani 20 méteren, teljesen mindegy, hogy mennyire műszerrombolóan jó terjedés van. De ha mérni nem tudod -- az amatőr munka eszmeiségének megfelelően -- érdemes kitapasztalni. Nap nap után, sőt, napon belül is különböző időpontokban visszamenni ugyanarra a sávra, ugyanarra az -- ismert -- frekvenciára, és megnézni, hogy a távoli fix állomást hallod-e. Eleink pont ilyen megfigyelések alapján tapasztalták meg és írták le azt, ami ma szinte ökölszabály, hogy napközben a hosszabb frekvenciák tök süketek (40-80 méter szinte biztosan DX-mentes, 20 méterhez vagy nagyon jó és nagyon nagy antenna és/vagy bitang teljesítmény kell), viszont jó napfolttevékenység mellett simán jöhet 10 méteren Észak, de akár Dél-Afrika is.
Sziasztok, nem vagyok rádióamatőr de van egy rövidhullámú radióm amivel szoktam néha hallgatózni. Néha sok állomás jön be, máskor alig. Letöltöttem egy applikációt ami mutatja mikor jó a hullámterjedés. Ahol irja a hullamhossznál hogy good vagy poor az érthető de mit jelent a sok egyébb, például a band closed sem értem a többiről nem is beszélve. Valaki eltudná magyarázni mi mit jelent és mikor jó. Esetleg pár szóban mijen időjárás vagy napszakba érdemes rádiózni.
Egy régi rádiószonda adója 2,3 GHz-en adott. Ugyan ilyen frekvencián működött a nyírtelki üzem által által gyártott őrzésvédelmi érzékelője adó és vevő egysége, amiből a HTI kísérletei alapján készített kísérleti radar kísérleti modell készült,- ami sikeresen érzékelte a célt a helikopterrel végzett mérések alapján, a budaörsi repülőtéren folyt 1964-ben. / A mérési jkv. a Közszollgálalti Egyetem Könyvtárban megnézhető / A kutatás a rádió gyújtó témában folyt és az MH haditechnikai Intézett anyagában megnézhető/ DP105
A 160 m-es sáv mellet a KH felett 1963-64 évben működött a " Kadett" rádió a lokátor tanszék közelében, adó EL84 csövel adott és transzisztoros vevővel működött. DP105
Köszönöm a segítő választ mindenkinek! A következő Kőrösi börzén szétnézek az említett kuplungokkal kapcsolatban. Mindenképpen szép megoldást szeretnék, hogy ha esetleg megválnék az eszköztől pár év múlva, akkor a következő tulajdonos is kifogástalan megoldásokat lásson. :)
HA5OPI: természetesen, meg tudom mutatni a megrepedt darabot. Valamikor jövő hét végén leszek újra azon a QTH-n, ahol a tuner is van, akkor tudom majd kiszerelni.
Ez tetszik. Az lehet, hogy az eredeti helyén nem lehet hozzáférni, betekerni, emiatt ki kell szedni, a csavarok helyén utólag ki kell fúrni a szalagot.
Én rengeteget játszom cad-del meg 3d printerekkel, emiatt a világ összes problémáját hajlamos lennék azzal megoldani. :-)
Elkészült 160 m -es sávra konverter a korábbi rezgéskeltő átalakításával keverőként, a keverőre a bemenő jel és a rezgéskeltőtől érkező jel jutott, és a KF 1,6 MHz volt, amit egy vevő vett KH sávon. DP105
Ha ráér a következő börzéig: többen is árulnak olyan kis kuplungot, ami egy kerámia tárcsa, a két csatlakozó vége egy-egy kis fémhenger hatos likkal+hernyócsavarral, a tárcsához rugalmas lemezekkel csatlakoznak. Az egész szerkezet rugalmas, nem megy tönkre! Filléres cucc.
Egy elég egyszerű módszert javasolnék. A közdarabra kívülről rátekerni 2-3 menetet önvulkanizáló szilikon szalagból. Esetleg ezt a "gumicsövet" egy-egy kábel kötegelővel rögzíteni. Ezt a csoda szalagot "rescue tape" néven is árulják. A feltekert szalag menetei tökéletesen homogén csővé válnak, -50 és +200 fok között a rugalmassága örök.
TPU-ból (rugalmas, gumiszerű anyag) lehetne nyomtatni egy közdarabot 3d printerrel. Az eredeti, csavarozott műanyag korongok belfelé a bordával megmaradnak, a vékony törött lemezeket kivágva. A TPU korong a kiszedett lemezek helyére kerül, a bordák miatt nem tud megcsúszni. Az egyik felét 90 fokkal elfordítva célszerű felcsavarozni, akkor a koron oldalt se tud idővel elmozdulni.
Ha esetleg nem elég erős így, akkor a két csavaros korongot is 3d printelni kell kemény műanyagból, így több és magasabb borda közé kerülhet a rugalmas TPU közdarab.
A tanácsotokat szeretném kérni. Van egy automata tunerem, amelyben a képen látható, motor és forgókondenzátor közötti műanyag tengelyösszekötő elért, elrepedt (a képen jó alkatrész látható a csavarok mentén reped el). Ez sajnos típushiba.
Amerikai fórumokon így "javítják" a törést.
Van más ötletetek egy szebb megoldás érdekében? Fontos, hogy szigetelőanyag legyen az összekötő, nem lehet fémből.
Szia. Voltam ott a napokban, csak olyanjuk van, mint az Anico-nál van. Meg náluk szinte semmi nincs raktáron, mindent rendelnek. /Legalábbis amiket én kerestem/
Helyes! Nem műtárgyak ezek, engedd el. Úgyis szembejön egy jó, előbb-utóbb, normális áron. A két éve itt a fórumon aranyáron hirdetett és "elkelt" faládás 107T02 is kint volt a Burabun, ugyanannál az eladónál 😃. (korábbi és idei fotók az egyik embertől ->ordít a ládán a sorszám 😆)
Megkaptam ajándékba azt is, amivel egy kedves csapattársunkat átverte egy ismert nepperféreg. Táp-panelen+KF-ben jópár elkó és tranzisztor cseréje, érzéketlen volt közel 10A vételi áramfelvétel mellett. Természetesen "tökéletes és hibátlan" volt, biztos a Seat Alhambra csomagtartójában, útközben romlott el...
Nem minden reménytelen, ez sem. Még mindig kissé amper-szaga van, de legalább működik oda-vissza, a gyári paramétereket tudja.
Ezer bocsánat attól az úrtól (hölgytől???), akit "sokadszorra túrok ki" az évezred üzletéből, mert gyorsabb voltam 🙂. Legközelebb is le fogok csapni az ilyen extra jóáras vasakra, nekem se sz@rj@k a pénzt. Lutri volt, hogy lőtéri céltárgy vagy a hordozható kis mindenes lesz-e. Kár lett volna másik rádió javításáshoz szétbontani.
_nyunyuka: "Lehet hogy jobb lett volna megvenni, javítókészletből pótolni a tápot, vagy szétaprítani."
Végül a kettőből összehoztam egy nagyjából műkődőt. Amiben állt a víz és szétrohadt az alsó panel, az egy T01 volt. Szerencsére a tápegységig nem ért fel benne, így abból kiműtöttem, a hiányos az egy T02, az megkapta, és működik de időnként szaladgál a frekikijelzője. A vízállásost vettem amatőrtől, a másikat ócskavasból, szép rózsaszín "Üzemképes" cédulával, gyári új kinézettel, csak sajnos a festékzárra nem figyeltem. A mostani BURABU-n ezért nem vettem meg a szemmel láthatóan vízzel alaposabb ismeretséget kötött, nem működő T02-t, mert sikerült tapasztalatot szereznem korábban, hogy bármi is lehet a belsejében ezek után. De azt legalább működésképtelenként árulta a srác, igaz így meg sokallottam is érte a 10-et.
Az első "csöves" rádióm egy DL67-es szubminiatűr pentódára épült. Szintén "többcélú" volt. 1 db góliát elem és egy db 22V-os vaku elem egy ételdobozban a régi bakelit forgó mellett.
Hagyományos forgó kondenzátor tervhez KH-RH frekvencián működő csöves rezgéskeltőt készítettem 12Zs1L csővel ,
amit kísérlet után helyi rezgéskeltőként, majd kisebb átalakítással visszacsatolt audiónként, ill. konverterként tudok használni amatőr célra. A kísérleti fogó kondenzátor kapacitása 150 pF . M.
Rajz és típus ismerete nélkül nem küzdök tovább, visszaadtam a gazdinak.
Egy dolog azért előkerült közben. A már emlegetett kis generátormodul (Si5351), amit mint lokáljelforrás használtam, kb. 10MHz-enként tüskék vannak a kimeneti jelén. Próbáltam utána nézni, mitől vannak, hogyan lehet ezeket kiküszöbölni, de nem igazán lettem okosabb. Pedig pici méretű, egyszerű áramkör, ami egyébként meglehetősen stabil jelforrás, amennyire látom, RH vevőkben is szeretik használni, mint lokál oszcillátor vagy éppen bfo.
Bocs, ez egy kiegészítő tartozék, nem készülék. Átjátszó üzemhez kell, meglévő rádiók közé.
Ha ez profi márka, akkor biztosan jó és tudja a ráírt paramétereket. De a piacon kapható kínai olcsók is amatőr célokra jók. Tudják amit vállalnak. Hőmérsékletre nem kompenzáltak, de használhatóak.
Egy kis soros kapacitáson küldd a jelet be neki. Pár pF elég szokott lenni. Ha az is sok, egy kis kukactrimmer is megteszi. De egy pár kOhm-s trimmer is. Kár a PIN-diódával bonyolítani szerintem.
Amennyire vissza tudtam fejteni a gyanús áramköri részt, annyit már tudok, hogy nem hagyományos oszcillátor van benne, hanem egy - a topológiából sejtem csak, mivel nincs jelzés a tokon - valamilyen frekigenerátor adja a lokáljelet. Ezt valamilyen mikrovezérlő hajtja.A bemenete meglepő módon hangolt, a varikap hangolófeszültségét a feltételezett mikrovezérlő állítja elő (gondolom, van benne D/A konverter). Ez a feszültség korrekt módon szűrt, egy marék R-LC tag lóg ezen a vezetéken, amíg eljut a toktól a diódáig.
Van egy Si5351-re épülő kis generátorpanelem, azzal próbáltam neki lokáljelet adni, de ennek a modulnak alighanem túl nagy a jelszintje, mert ha ráadom a jelet, attól "leseg..el" az egész vevő. Csillapítóhoz meg nincs a fiókban megfelelő ellenállás, de találtam egy pin-diódát, majd azzal lehúzom a jelszintet. Ez a terv mára.
Talán gerjed a keverő valami egész nagy frekvencián. Érzékeny tapogatásra? Valami fémmel, pl. az oszc jelet becsatoló kondenzátort, vagy egyéb olyan lábat, ami a keverőhöz tartozik. Úgy értem, nagyon megváltozik-e a zaj jellege? Másik teszt lehetőség ferritet a közelbe tolni, a vesztesége terheli az esetleges mikrohullámú gerjedést, és megint csak változik a zaj. Persze ha esetleg van több GHz-es spektrumanalizátor, egyből látni.
Hogyan hangolódik a rádió? Folyamatos, vagy szintézeres, lépked?
Azt is ki lehet próbálni - ha már úgyis kiszedted a csatoló kondit - hogy külső szignálgenerátorral beadva az oszc jelet, ugyanúgy, ugyanott zajosodik-e?
Ez már elég konkrét hibaforrás. Sajnos. Rajz és IC típus nélkül elég kínosnak látszik a dolog. Látszik valami konkrét VCO tekercs? Vagy SDR alapú, DDS oszcival?
Próbálj ki egy csibész trükköt. Ha lehűtöd jól a rádiót majd durván és gyorsan felmelegíted, van-e valami hatása? Lehetne egy kis utólagos tápszűréssel is próbálkozni.
