"Altercator" 1818. számúban egészen jól világítja meg, külön jó hogy a GARÁD szó is előkerült, hiszen ebből vannak az úgynevezetten "idegen" GRAD formák is kialakulva. Ezek KÖRülvett helyek, ezzel nevezik meg a vár fogalmát. Ez voltaképp a KERT/KERÍT átírása, ami szintén lényegét tekintve KÖRÍT-ett jelentést hordoz.
A GARáDOL GARÁD része átírva KERÍT. Másképp KÖRÍT, ez egy KERítés lényege, KÖRbe vegye a KERtünket, a birtokunkat, stb... Aki Miskolc környékén a Bükkben jár, Garadna patakot is talál, kisvasút megálló is.
A K_R közt is azért lesz kakukktojás, sose mondtam hogy ilyenkor 100% kell érteni. Például a KÁR szó valószínűleg nem idevaló, a varjúnak pusztán csak a hangja ez, semmi egyéb. Illetve az anyagi KÁR én úgy tartom hogy az ÁR szó következménye balra toldalékolással. Azaz a szót valószínűsítem hogy a nagyobb ÁRadások ihlették meg, és az ÁR okozta KÁR így kialakult mint fogalom. Ma már nem csak vízkár, de eredetileg lehetett.
De a KAR körértelmű. Egyetlen KÖRbe fordítható testrészünk. Illetve a KAR mikor KAROL, akkor KÖRbe vesz valamit. KARÁM szó, KARABINER szó jelentése KÖRBEN , ! KARA =KÖR, a BIN az itt is BENN. Eredeti az KÖR, rá se rántsunk ha épp van már ovális is, de mindegy, az is köríves vonalú. Ide ne másold a Wiki kampós(orrú) magyarázatát .)) Ez eredetileg KÖRBEN haladást biztosító eszköz, például így egy kikötött állat, kecske vagy épp kutya ezáltal 360 fokban (KÖRBEN) meg tudja tenni ugyanazt a távot, és nem akad bele mindenbe.
Aztán KARAJ, KARAKTER, KARantén szintén mind a KÖRt nevezik meg, a KAR is KÖR itt ezekben. Vagy ott van a KARALÁBÉ szó, ami annyira német szó hogy ez a KARÓLÁBÚ lesz pontos átírásban. Csak meg kell nézni ezt jó sok képen és látszik ami nyilvánvaló, ez egy KARÓLÁBÚ zöldség.
KÚR szóban a K_R KÖR, az ÚR alatt az ŰR-t kell érteni, az ÜR-egesség gyökszava. Nem épp egy KÖR-ÜR(eg) dologról van szó kúrás esetén?)) Pont arról. Azt ne kérdezd miért nem KŰR akkor már, mert épp lehetne. A KÉR szó esetén a CZ-F szótár egész jót ír, ajánlom a KÉR (1) cikket. A KÉR-észek a folyó feletti KÖRtáncuk okán kapták nevük. A fa KÉRge KÖRbe öleli a fát. Ezek szintén eredendően KÖRértelműek...
kar² ...az ember felső végtagjának a vállízülettől a csuklóízületig terjedő része, ...vmely tárgynak, szerkezetnek kinyúló része, támla
Ótörök jövevényszó. | ≡ Ujg. qar kar; Kāγ. qarï ua.; kirg. qarï ua.; csuv. χu̮r két alkar, könyök; stb. Megfelelői a mongol nyelvekben és a mandzsúrban is megtalálhatók. ⌂ Kiindulási alakja: *qar, esetleg *qarï, *qaru lehetett. A 2. jelentés metafora. A karol származékszó nyelvújítás kori.
Még egyszer a nyomaték kedvéért: A karol származékszó nyelvújítás kori.
"Látod, erre nem vennék mérget. Mármint arra, hogy a latinból vettük át a torony szót. Nagyon nem egyezik a hangsor ahhoz, hogy átvétel legyen. Turrim → Torony. Valójában csak két hang egyezik.
Nem veszed figyelembe, hogy hozzánk nem közvetlenül a latin turrim jött, hanem német jövevényszóként a torn alakot vettük át.
Eszembe sincs újra hosszasan (és feleslegesen) vitázni külön hangonként. Megcsinálod magadnak viták nélkül, és ha kész, kiraksz egy ilyen ABC szerűséget. De ha nem hát nem. De úgy látszódna igazán hogy van é bármi értelme az egésznek, én továbbra is azt mondom így logikusan nem épül fel nyelv.
Az úgy meg nem megoldás, ha kedvünk szerint változtatgatjuk az úgymond hangunk "jelentését", akkor tényleg bele se kezdj. Vagy van egy világos egyértelmű fogalom, ami köré írható, vagy nincs. Bárhogy értelmezhető gumijelentésekkel nincs is értelme. Önbecsapás volna.
Nálam a hang leginkább hangutánzó, illetve a képzés módja által IDŐNKÉNT a szóba kerül a hangképzés jellemzője.
Azaz egy a valóságban kerekded formájú tárgy gyakrabban lesz mondjuk B, D P hanggal megnevezve mint egy átlag másik mássalhangzóval. Vagy a gömb formájú tárgyak megnevezéseiben sokkal nagyobb százalékban lesz egy O vagy Ö hang, mint úgy egyébként, mert ilyenkor az ajak is gömbölyödik, és valahogy tudatosan vagy ösztönösen ez a szóba kerül. De ezek ilyen alkalmi jelentéscsírák, ami nem törvényszerű dolgok, csak mégis megfigyelhetőek.
Én max. így találom a "jelentést" bennük, nem úgy mint egy gyök esetén, amiben fix pontot találok meg.
1:A latin COMIS kezdetű szavakban (ez 4 db. máris) az a MISS nem az amiről beszélünk, nem önálló egység. Úgyhogy ezt kiveszem a buliból.
A CO ami előtte van semmit sem jelent tudtommal önállóan.
2: A MISSA szó a magyar MISE. Ennek sincs köze a misszióhoz, vagy a messzeséghez. Ez MÁS lesz.
3: A misszió egyező, ami a messze szavunkkal eléggé rokon értelmű. Több ide tartozó szavunk lehet jóval annál amit írtál, az kemény 3, amiből 1-et ki is húznék: a MESZEL máshova tartozó (mez)
De van : MASZ-lag, (jobb messze tőle), MESSZE, MESSZI (2 formája is), MESSZELY, MISSZIÓ, MISZTIKUS, MISZTÉRIUM. Van angol MISSILE, és ez hajító, lövedék, rakéta is egyben, a közös vonásuk hogy mind jó missile száll el ha selypítünk.)) Ki mit hisz el, én nálam a misszió-messze rokonok mindenképpen...
"Itt azt hiszem, a korábban általam is használt "eredet" szónál kevésbé félreérthető kifejezés lenne az "előzmény"."
Ez a szó valóban szerencsésebb kifejezésnek tűnik, azonban a szavaknak/gyököknek mégiscsak van egy valamikori eredete, jelesen mikor megalkották azokat.
"az már nem cáfolhatja azt a nyilvánvaló tényt, hogy akár a magyar torony, akár a kecsua torre szónak előzménye a latin turrim."
Látod, erre nem vennék mérget. Mármint arra, hogy a latinból vettük át a torony szót. Nagyon nem egyezik a hangsor ahhoz, hogy átvétel legyen. Turrim → Torony. Valójában csak két hang egyezik....
És a bosnyákok, horvátok, szerbek 'toranj' szava is a magyar toronyra hajaz, nem a latinra.
De az angol tower is kérdéses.
Visszatérve a magyar toronyra, a szó gyöke a nálunk igen elterjedt tor- (tur-, tar-, ter-, tür-,) gyök, számos szavunk alkotó eleme: tor, Torda, torok, torló, torma, Torna, tornác, torpan, torta, torz, torzsa.
Az -ony, -kony, -gony, -ány, -kány, -gány, -uny, -kuny, -guny, -eny, -keny végződés szintén ismert és meglehetősen gyakori még a szó elején is. Csak néhányat az első kettővel: horony, szurony, iszony, viszony, bizony, uszony, takony, tárkony, vékony, aluszékony, alkony, konyul, konyít, konyha...
Ilyen toldalékot nem találtam a latinban. És -RIM/-IM végződést sem...
"Általános szabály : sem a magán- sem a mássalhangzókat nem lehet tetszőlegesen csereberélni a gyök jelentésének megváltoztatása nélkül"
Ilyen merev és túl kötött szabályok csak a fejedben születnek meg, a nyelvünk ennél jóval lazábban kezeli ezt, persze betartva egy bizonyos keretet. Tetszőlegesen a gyök kulcshangjai nem változgatnak át bármivé. Na de baromira nem mindegy hogy mit nevezünk meg gyöknek. A mássalhangzóvázas gyökök esetén nem változik meg a gyök értelme, ha közte cserélődik a magánhangzó. A KERing KER-je ugyanúgy KÖR lesz továbbra is értelmileg. Az már egy másik kérdés hogy épp a másik magánhangzó ami a szóba került, hozott é a szóba még valami plusz értelmet, simán előfordulhat hogy nem, de máskor meg igen, kapcsolódhat a hangváztól független valamely mássalhangzónkhoz.
De a KÖRT nem tünteti el a szóból, mert a K_R által ugyanúgy ott lesz, legyen bármi a magánhangzó közte.
Tehát ily módon akár egy 3 hangos hangalakban bizonyos esetekben egyszerre 3 gyök is lehet akár.
Vagy mit csinálsz az olyanokkal, mikor a JÓ JAvult.)) A JÓ itt JA lesz. De a GYÓgyításnál GYÓ. Ilyenkor mi van?)) Hát nem éppen ugyanazok így is?... Dehogynem, ahogyan a mindenHOL végén a HOL =HELY. Így is kérdünk a helyre hogy HOL... Itt nincsenek HE meg HO gyökök, baromság lenne itt ez hiszen ez egy hangváz megint. Ráadásul itt már az L az LY a végén. De ez ugyanaz lesz itt. KAvics esete, a KŐ szó van a KA mögött is éppen most.
TÁV-TOVA-TÉV: nekem magyarázhatod hogy ezek más dolgok, nem azok mert egyek ! A TORONY-nak is már megtaláltam vagy tucatnyi verzióját. Csak a T_R a közös pont, illetve ezután N, M, NY mássalhangzó hármasból valamelyik megjelenik. De rengeteg hasonló írható még, fogok is.
Ő : önálló szavunk, az 1. szám 3. személyű valakire. Ebben az esetben a hang tényleg X dolgot jelöl, és pár vele képzett szóban, de aztán ennyi. Mert egy ŐZ szóban már nincs ilyen szerepe. ÖV szóban sincs már.
FOR gyökünk: Inkább én F_R nevezem meg, mert a FARag, FÚR, FÉReg, FÜRge, FIReg, FORog, FERgeteg, FÖRgeteg szavak teljesen egyértelmű bizonyítékai a F_R váz forgásértelmének, ezt a közte váltakozó magánhangzók nem változtatják meg. Ez is egy szócsoport, logikai csoport. De a gyök az F_R és nem az R önállóan. Az F_R hangváz az egésznek a gyöke !
Tudom mi a gyakorítóképző, és az valamilyen cselekvés(hanghatás) ismétlődése, vagy folyamatossága lesz, illetve annak a gyakoriságát fejezi ki. Szerintem nézz utána, ha problémát okoz.))
Megint mellébeszélsz, nem egy ZIZEGésről van szó, amiről egy kisgyerek is már tudni fogja hogy a hangjából van a szó. Ez egyértelmű . Én a hangra írt ÁLTALÁNOS és utólag odaképzelt fantáziált jelenetekről beszélek. Mint mikor az R hangra ilyen hangzik el hogy a "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgást jelenti" ---- akkor erre azt tudom mondani hogy ez általánosan biztos nem helytálló. Eleve hülyeség egy hangnak mozgásértelmet adni, mikor minden hang egy rezgés.)) Akkor minden hangunk mozgást jelent.)) Mozgás nélkül nincsen hang.
Minden hang hangutánzó, az R is az. Minden zörej, nesz jobbára egy mozgás eredménye. De a piaci ÁR, az ŰR, a RÁ, a BÉR, ÚR, RAG, MERT, MÁR, stb.. kismillió alapszavunknál és gyökénél egyszerűen nincsen semmiféle jellegzetes folyamatosan ismétlődő gyors mozgás. Szerinted a fentieknél van?.)) Néha épp annak lehet a hangja, amit mondasz, de más esetekben meg köze nincs az egésznek ehhez...
"De ha összehozod hogy minden hangra világos egyértelmű jelentést határozol meg, (nem túl elvont gumijelentésekre gondolok, amit kedvünkre magyarázhatunk ) és még aztán valós értelme lesz a szavakban, én állok elébe. "
Egy-két hónapja belekezdtem valameddig eljutottunk kevés egyetértéssel, ennek ellenére az ábc kb felét, egyharmadát sikerült alaposan kivesézni. Tettük ezt az Ősnyelv? topikban hozzászólások sok-sok tucatját áldozva neki, hadd ne írjam le újra az egészet...
Már azértr se, mivel újra egyértelmű jelentéseket kérsz, holott jópárszor világosan leírtam, nincs, mert nem is lehet egyetlen szóval meghatározni egy-egy hang jelentését, mivel az szükségszerűen nem egyetlen dologra, hanem egy egész fogalomkörre vonatkozott. Ez örök vita tárgyát képezte, és képezi ma is...
"MISSZIÓ:"
Nem érzem, hogy magyar gyök lenne. A latinban az alábbi jellemző jelentésekkel találkozunk:
missa=mise missio= abbahagyás, elbocsátás, megkegyelmezés, vége valaminek...
1: Továbbra sem állíthatok mást: csak a TERÜL-DERÜL közt van rokonság. Itt viszont annyira, hogy bizonyos szövegkörnyezetben akár a szavak felcserélhetőek. Például ha KITERÍTJÜK a kártyákat, akkor valójában egyúttal KIDERÍTJÜK hogy kinél mi van. Ha KIDERÜL az ég, akkor elénk TERÜL nemde?... Elénk TÁRUL. A szennyvíz DERÍTŐ épp annak TERÍTŐJE. Azért lehetnek rokonok, mert a 2 hang az emberi fül számára eléggé hasonlatos, lehet eleve 2 féleképpen TERjedt el.
De a TER-et nem cserélheted fel a KER-rel, vagy a MER-rel ezek már nem rokonok. A KERülő útnak baromira nem lesz semmi köze a MERülő úthoz ! A MERítés- TERítés- KERítés. Más dolgok mind. Ezek nem rokonok, a K_R körgyököt nem cserélheted fel a T_R gyökkel, aki KÖRBE megy az nem TŐRBE megy, hiába csak 1 hang a különbség, TOTÁL másról beszélünk. De azért mert a lényeges HANGKAPCSOLAT tűnik el, ha felcseréljük a K_R hangvázat X-R vázra. Ezzel a megbontással megváltoztatjuk az egészet.
2: Nem minden hangkapcsolat viselkedik gyökként. Egy KALAP esetén nem is a KA számít, mert a KALAP = KÖRLAP, így értendő a szó. KAL-LAP, és L hangnál egybeolvasztva. Pont ilyen, körforma és lapos, ez van a szóban. A KAL is KÖR, elég csak megnézni sok ilyen szót, ezt takarja. KAlács körforma, térdkalács is. A KULacs KUL-ja is KÖR. A KOLOSTOR KOL-ja is KÖR. Ezeknél nincs külön KA, KU- KÖ gyök, így nem is értelmezhetőek, mert itt a mássalhangzópáros viselkedik gyökként.
KALÁKA,(lakókör) KALITKA, KALIBER (töltény körméret), KALAJ, KALAUZ(körbe vezet), kALIBA, KALIMPÁL, KALODA, KALÉZOL, és a többi, CZ-F is görbedéssel és hajlással magyarázza, én meg kimondom hogy ez is a KÖR egy formája. Ne keress kivételeket, bizonyára lesznek. Nem baj, fő hogy a nagyja stimmel...
KANYAR esetén is gyök a hangváz, a KANY-KENY-KÁNY-KUNY- a hangváz a K_NY illetve K_N is olykor, ami bárminemű kanyargósságot fejez ki. KANYAR,,KENYÉR, KÁNYA röptéje, KUNYerál, KONYHA ami a lekonyuló régi pásztorKUNYhó által lesz kanyaros. Szóvégeken is ezt jelenti, gyakori földrajzi nevek végén is. Felső-TÁRKÁNY esetén a BÜKK hegység alja kanyarog a településnél. De a BAL-KÁN hegységet ha a térképen megnézzük, különös "véletlenbe" botlunk, épp balra kanyarodó a vonalvezetése. Ne a térséget nézzük, a hegységet, azt nevezték meg előbb. Sokáig vízszintesen látható, majd vesz egy BAL-KAN(yart). Összecseng a hangalak és a valóság, nem véletlen van sok hegység végén KÁN, KONY és stb. formák, a hegyek már csak ilyenek, kanyarognak.
KAROM: KÖRÖM szó változata. És igen, ha egy szó K_R indít, akkor majd mindig körbe botlunk valahogyan.
3 : A GAZ szó GÁZ is volt megnevezve. GYOM GÁZ kifejezés is ismert volt, vagy épp fordítva gáz gyom. A GÁZ már régi szó lehet, a fingra is mondják, meg más légnemű anyagokra is. Persze, mert a fing is gázképződés. A GAZ is ezt teszi, szerinted nem vették észre azok akik egész évben gazdálkodással foglalkoztak?... Régen főleg arra a gázra értették , aminek szaga is volt. A GAZ vegetációértelmét csak most 2023 végén magyarázod bele a szóba, de nem ezáltal született meg. Maga a szónak limlom/hulladék értelmezése is van, annak is az a jellemzője hogy szagos. És a levágott rothadó gyom is érezhető igencsak , azaz lehet közvetlen kapcsolat a GAZ-GÁZ szavak közt, főleg hogy még egy hangalak is volt a kettő. A dudvát gyom GÁZ néven is értelmezték.
A GAZDA meg a GAZban GÁZOL sokat, biztos nagyon hihetetlen a szavak közti nyilvánvaló kapcsolat. Ja és GÁZDA is volt megnevezve, ha már így téma a téma. De hogy valaki a GÁZ-GŐZ kapcsolatot se értse, az inkább a tréfás szerintem...
"3: A TERÜL, PERDÜL, KERÜL, MERÜL, DERÜL, teljesen különböző értelmű gyökök."
Persze, hogy azok, mert a kezdő mássalhangzó mindben más. Ugyanakkor a rokonság fennáll köztük.
"A TERÜL--DERÜL összetartozóak csak, a TÉR/TERület értelmével."
Nem lehet, mert az egyik TERül, a másik pedig DERül. A kapcsolat az -ER gyök révén valósul meg.
Pont úgy, mint a KArom, KAp, KAbin, KAbát, KAcs, KAjla, KAlap, KAn, KAnyar... szavak esetében, csak itt a KA- gyök teremti meg a rokoni szálakat, vagy a
KaRom, KöRöm, KoRom, KeRül, KéR, KáR, KóR, KuRta KüRt... gyököknél. Itt a K-R hangok jelentése a kapocs a gyökök között.
Általános szabály: sem a magán- sem a mássalhangzókat nem lehet tetszőlegesen csereberélni a gyök jelentésének megváltozása nélkül.
"Nem a hangok a gyökök, hanem a HANGKAPCSOLATOK."
Az egy- kéthangúak is lehetnek gyökök önállóan is és toldalékként is: A, Á, Ő, Ó, -Ú, -S, -T, -K -Z... ÉN, TE, BA, RÁ, ÓL, ŐL, ÉL, KI, ÁT, TÓ, TŰ, ÜT, FŰ, FA, SÍ, RÍ, ÁR, ÉR, ÚR, ŐR, ÍR, ŰR, SZÚ, SZÓ, ÉSZ, ÁSZ, ÚSZ, ŐSZ, ŰZ, EZ, AZ, ŐZ, SÓ, IS, ÉS, SE, Íj, OLY, JÓ, ÚJ, ÉK, OK, -OZ, -ÁNY, -ÁLY, -ER, -KA, -CA,
"Egy S hangot esőnél is hallhatunk, meg sütésnél is hallhatunk, nincsen közös "jelentése", a közös pontjuk az hogy mindkét dolog S hanghoz hasonlót bocsát ki. Ennyi,"
És ez éppen elég volt ahhoz, hogy ezzel a hanggal "nevezzék meg" a hangot kiadó dolgokat. Óriási jelentősége volt ennek, mivel ezek voltak az első "szavaink", s lehetővé tették a beszéd további fejlődését, s magát a kommunikációt.
"a hallható hang a jelentése, amit hallunk belőle..."
A kiadott hang azt jelentette, ami a hangot kiadta. Szavak híján az volt az első szókezdemény amivel valami(ket) jelölni, azonosítani tudtak.
"az a fixa idea nálad hogy egy hangnak az ember olyan jelentést képes adni hogy "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás"--- ami szerintem meg abszurd,"
Ezt már elég sokan felismertük ahhoz, hogy igaz legyen, s nem utolsó sorban fizikai jelenség is: A hang a mozgás kísérő jelensége, forrása az a tárgy, ami mozog. Önmagától adódik a jelentése, mivel olyant tárgyakat, jelenségeket lehet vele jelölni, melyek ezt a hangot adják ki. Egyszerű ez, mint a faék. Csak el kell képzelni egy olyan helyzetet, ahol szavak nélkül kellene megértetni magunkat (mint őseink) csupán egy-két hang segítségével.
"mert a már kialakult szókészlet birtokában UTÓLAG a besorolás már önkényes."
Egy fenét önkényes... Egy repülő légy hangját milyen hanggal tudnád utánozni? Gondolom Z-vel. De megpróbálhatod P-vel, K-val, T-vel is....Kíváncsi vagyok, a partnered melyik hanggal fogja megérteni, hogy mit akarsz vele közölni.
"igéket sorolok fel, és lehetőleg gyakorítóképzővel ellátottakat. És láss csodát, bármely hanggal létrehozok folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgást."
Tájékoztatlak, hogy a gyakorító képzővel főleg NEM a mozgás folyamatosságát, hanem szakaszosságát jelöljük. Gondold át, mi a különbség az ír és az írogat között.
Azért is nevezik gyakorítónak, mert ugyan az a cselekmény többször is előfordul, tehát nem folyamatos lesz, hanem szakaszos.
De ez eleve sületlenség, mert az őseinknek még szavai sem voltak, nemhogy képzőkön járt volna az eszük.... Számukra csak az utánzott hangok álltak rendelkezésükre, amivel egy mozgást, vagy a mozgást végző tárgyat tudták "megnevezni".
"Nem beszélve arról, hogy amúgy egy FOROG szót FORDUL írom le, akkor már is eltűnik a "folyamatosan gyorsan ismétlődés" a szóból és egy rövid mozgás marad mindössze,"
Tehát elismered, hogy a FOR gyökben benne van a folyamatos mozgás... Rendben. Lépjünk tovább:
Ha valaki azt akarta kifejezni, hogy az eleve forgó mozgást jelentő FOR gyök jelentését pontosítsa, jelezze, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal történik a cselekvés, akkor egy gyakorító képzőt tesz a szó végére, ha pedig csak egyszeri mozgást (ami egyébként önmagában véve folyamatos az adott időszakban), ami be is fejeződik akar jelölni, akkor a -dul toldalékkal teszi egyértelművé.
(Jelen esetben az -og gyakorító képző inkább az ismétlődésre (a fordulat megismétlésére) utal, s nem a mozgás gyakoriságára, kisebb-nagyobb megszakításaira.)
"A GAZ szó is a GŐZ-GÁZ szócsoport része, a gyom lebomlásakor GÁZok keletkeznek, ezért."
Gondolom, ezt viccnek szántad...
"A GÜZÜ meg a gazok közt bóklászik"
Ja, és ezért ő (a güzü) is gázzá válik, mint a gazda...
"A GAZda meg GAZOL, aztán a GAZon átGÁZOLunk,"
A GAZ természetes vegetáció (növényzet) jelentésű szó. A gazda nyilván olyan személy, aki a növényekkel foglalkozik, begyűjti annak termését. Persze, később már ülteti is azokat, és valószínűleg rajta maradt ez a megnevezés, hiszen továbbra is növényekkel foglalkozott.
"És hogy fogod mondani, ha valami tetszik? Pl. Lájkolom a kabátod? Vagy lájkolom az új frizurád? Vagy így invitálod az ismerősöd: Üljünk be egy kicsit csetelni, mert rég találkoztunk?
Persze, attól, aki elfelejti nyelvét, kultúráját mást nem is várhatunk. Nem új jelenség ez..."
Kötözködsz. De az idegen szavak átvételének, meggyökeresedésének tényét kénytelen vagy belátni.
"de maga a kultúra hordozója, megtartója valójában a köznép volt."
Ezt esetleg alá tudnád támasztani valamivel? Mert mikor én jártamban-keltemben találkozom a "köznéppel", akkor nem a Feszty-körkép alakjait látom.
"Minden remekbe szabott építmény a nép hagyományait használta föl nem az elitét, mert annak nem volt."
Ez a "nép hagyományai" hol figyelhető meg teszem azt az esztergomi Bakócz-kápolnán?
"Az albánok, (kullë), bulgárok (kula), macedónok (kula),
Nyilván nem kizárólag a latin liturgikus nyelvű nyugati kereszténység volt az egyetlen hatás. A török kule és váltizatai az iszlám terjeszkedés lenyomatai lehetnek.
"Elég elolvasni néhány szócikket. Hadd ne foglalkozzak vele..."
Fú a szél.
"... hogy lehetett egy korábbi forrás, vagy források, ami a ma elfogadott latin eredetet az európai térségben is alááshatja."
Itt azt hiszem, a korábban általam is használt "eredet" szónál kevésbé félreérthető kifejezés lenne az "előzmény". Az előzménynek is mindig van előzménye, de az soha nem "radírozhatja ki" a következményt. Derüljön ki bármi a japán tawā és a latin turrim esetleges összefüggéseiről, az már nem cáfolhatja azt a nyilvánvaló tényt, hogy akár a magyar torony, akár a kecsua torre szónak előzménye a latin turrim.
"Ez a véleményed az Új magyar etimológiai szótárról. Hmm. Azért ez így indoklás, elemző érvek híján Ungváryt idézve "...csupán a szél zúgása." Elég elolvasni néhány szócikket. Hadd ne foglalkozzak vele...
"Nem említem Japánt."
Ok, igaz, de én említettem, és az is igaz, Te sem tartod latin eredetűnek. Ebben egyetértünk. És abban is, hogy lehetett egy korábbi forrás, vagy források, ami a ma elfogadott latin eredetet az európai térségben is alááshatja. (nem azonosak a hangsorok)
"Ó, dehogynem! Lájkolunk, ha kedvelünk valamit, "csetelünk", mondjuk, ha csevegünk valakivel. Friss a példa, még ismertek az azonos értelmű magyar szavak, de idővel akár ki is kophatnak."
És hogy fogod mondani, ha valami tetszik? Pl. Lájkolom a kabátod? Vagy lájkolom az új frizurád? Vagy így invitálod az ismerősöd: Üljünk be egy kicsit csetelni, mert rég találkoztunk?
Persze, attól, aki elfelejti nyelvét, kultúráját mást nem is várhatunk. Nem új jelenség ez...
"Ezt teljesen rosszul látod. A kultúrán az általános fogalomértelmezés szerint az ún. magas kultúrát értjük. Azt pedig épphogy a mindenkori elitek művelték, műveltették."
Na, ne mondd... Illetve abban igazad van, hogy műveltették! De nem ők csinálták, ők csak kisajátították az adott kultúra eredményeit.
Egyetlen fáraó sem épített piramist, egyetlen császár nem épített palotát, de még egy kunyhót sem, mert nem tudott... Azok a létesítmények, - és minden hozzá kapcsolható dolog - mind a nép kultúráját (hitvilágát, szokás- és morális rendjét, kialakult formavilágát) tükrözik, nem az elitét. Az persze igaz, hogy ilymódon létrejött egy "minta", amit a nép különböző szinteken majmolni kezdett, ma is így van ez, de maga a kultúra hordozója, megtartója valójában a köznép volt.
" de a megrendelők ők voltak."
Igen, jól mondod, a megrendelők... de nem a kultúra létrehozói.
Minden remekbe szabott építmény a nép hagyományait használta föl nem az elitét, mert annak nem volt. (tisztelet a kivételnek) Nem akarok ebbe a vitába belemerülni, de nézz meg egy mai modern lakótelepet, üvegpalotát, villát, és vesd össze a Makovecz tervezte sárospataki városnegyeddel, templomokkal, középületetekkel, házakkal, el lehet zongorázni a különbséget.... Miért? Mert utóbbiak a népi motívumokat, hagyományokat őrzik, azt, amit évszázadok, évezredek alatt csiszoltak, őriztek a nép fiai.
Igaz ez a nyelvre, zenére, s minden kultúrális megnyilvánulásra.
"Nem jó ellenpélda! Mert bár a keleti nyelvek 'torony' szavai valóban nem latin eredetűek, de ez mit sem cáfol az állításaimból. A latin is megörökölhette valahonnan a turris-t, vagy annak valamely ősibb alakját."
Igen, ez egy elfogadható magyarázat (amellett, hogy az egymástól független szóalkotás is lehetséges verzió) s itt közös nevezőre jutottunk atekintetben, hogy nem kell mindig átvételt feltételezni kvázi azonos gyökök/szavak esetében.
"Felhozott példáid sok-sok évszázaddal "frissebbek" mint a torony. Ez nem fair."
Annyiban fair, hogy a változás az átvételkor történik, mikor beilleszkedik az adott szó a fogadó nyelvbe, s átveszi ennek sajátosságait.
Kastell → kastély
Planke. → palánk
putzen → pucol
Pistole → pisztoly
Viszont megfigyelhető, hogy a mássalhangzók nemigen változnak Kivétel a felsoroltak közt a pucol → putzen, ahol csak a gyök került átvételre, de az változatlanul.
Ha viszont később változott meg a szó hangsora, akkor a hangváltozás általános szabálya sérül, hiszen az nem nyelvspecifikus - ahogyan azt állítják.
Ha visszatekintünk az 1754-es listádra, csupán a
Jiddis turem
Luxemburgi tuerm és a
Német turm
őrizte meg a latin alakot (turrim) a többi nem.
Figyelemre méltó a magyarral nagyon egyező
Bosnyák toranj (kiejtve torany)
Horvát toranj
Szerb торањ (toranj) és a
Máltai toronija nálam 'torri' fordítást adta a program.
Az albánok, (kullë), bulgárok (kula), macedónok (kula),
"Amúgy meg néhány példa az Új magyar etimológiai szótárból a torony szavunk alakulására:"
1324 Symonthurnya, kilenc évvel később: 1333 Chaakt(h)ornya, ugyanekkor:13321337 Toronia [kiejtve: Vagy többféle változatban volt jelen a szó, vagy nem tudták pontosan leírni, (lásd Chaak) mert a latin ábc átvétele nem ment olyan könnyen, és az írás attól függött, ki hol tanulta, és hogyan írja a szavakat, hiszen nem volt egységes oktatás, helyesírási szabályzat...
Azután előfordul a 1488 Felthorom, de ma az eredeti változatban ejtjük:
Úgy tűnik semmi változás nem történt 700 év alatt....
De ha összehozod hogy minden hangra világos egyértelmű jelentést határozol meg, (nem túl elvont gumijelentésekre gondolok, amit kedvünkre magyarázhatunk ) és még aztán valós értelme lesz a szavakban, én állok elébe. Egyszer ha megvan , tegyél ki egy ilyen ABC-t, hogy mi micsoda és ha tényleg működik, akkor aláírom. Ha 8-10 megvan, már jöhet egy részeredmény mondjuk. De próbáltam, nem itt találtam meg egyelőre a lényeget. Hátha nem mission impossible. Én maradok a hangvázaknál, míg ilyeneket lehet megoldani vele: MISSZIÓ :
A hivatalos szöveg "latin jövevényszó", semmi új, csak amit megszokhattunk.)) Viszont 99 százalék(és fél), hogy a MESSZE szavunkhoz nagyon is van köze. Egy misszió esetén eredetileg jó messze megyünk valamely cél érdekében. Stimmel. És az angol nyelv MISS szava is épp erről szól: "több jelentésű", de mindre illik a MISS =MESSZE értelmezése. Ha épp céltáblát téveszt valaki, akkor azért messze, ha hiányzik a kedvese, akkor meg épp ő van MESSZE. Így is úgy is stimmel rá a magyar MESSZ(E)...
1: BAN-BEN-BUN- stb. mind lényegileg BENN. A BAN-BEN ugyanaz, kár ezt cifrázni. De változatosabb és több szó felépíthető ily módon.
2: TOV-TÁV is egy. A TÁVOLABB TÁVja ugyanaz, mint a TOVÁBB szó TOV-ja. TÁV ez így is úgy is.
3: A TERÜL, PERDÜL, KERÜL, MERÜL, DERÜL, teljesen különböző értelmű gyökök. A TERÜL--DERÜL összetartozóak csak, a TÉR/TERület értelmével.
A többi teljesen más, a PERdül tűznél született szó (PIR gyök, ezerszer átvettük), a KERül körértelmű szó, K_R hangvázas főleg, de azt vettem észre hogy ez bizony K_L is működik. KOLOSTOR, KOLOZSVÁR, ami a KÖRÖS-VÁR lesz és sok más ilyen szó, ez is megér majd egy hosszabb összefoglalót.
Nem a hangok a gyökök, hanem a HANGKAPCSOLATOK. Egy hang az amit hallasz belőle. Egy S hangot esőnél is hallhatunk, meg sütésnél is hallhatunk, nincsen közös "jelentése", a közös pontjuk az hogy mindkét dolog S hanghoz hasonlót bocsát ki. Ennyi, a hallható hang a jelentése, amit hallunk belőle...
De biztos vagyok benne szinte hogy ezt hiába magyarázom (de olvasnak is, emiatt) mert az a fixa idea nálad hogy egy hangnak az ember olyan jelentést képes adni hogy "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás"--- ami szerintem meg abszurd, mert a már kialakult szókészlet birtokában UTÓLAG a besorolás már önkényes.
Ehhez nem feltétel az R hang, mert a recept a következő: igéket sorolok fel, és lehetőleg gyakorítóképzővel ellátottakat. És láss csodát, bármely hanggal létrehozok folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgást. Persze mert az igék nagyja mozgással jár, a gyakorítóképző meg biztosítja a folyamatosságot. Ez a trükkje, ez bármely hanggal működik.
Nézzük is meg ezt mondjuk ezúttal B hangra : loBog, csoBog, doBog, roBog, liBEG, Billeg, Ballag, Berreg a csengő is, és JÉÉÉ működik, mondhatnánk most már hogy a B hang is ezt kell hogy jelentse!)) De megcsinálhatjuk a többi hangunkkal is, és akkor arra juthatunk hogy minden hang ugyanezt jelenti, ami meg megint egy groteszk dolog lenne... Nem beszélve arról, hogy amúgy egy FOROG szót FORDUL írom le, akkor már is eltűnik a "folyamatosan gyorsan ismétlődés" a szóból és egy rövid mozgás marad mindössze, pedig az R továbbra is ott a FOR gyökben. Ugyanúgy ott van.
A GAZ szó is a GŐZ-GÁZ szócsoport része, a gyom lebomlásakor GÁZok keletkeznek, ezért. A GÜZÜ meg a gazok közt bóklászik. A GAZda meg GAZOL, aztán a GAZon átGÁZOLunk, így épülnek a szavak, logikusan alakítja/toldogatja a már meglévő hangalakot, így lesz a gazol-ból gázol, a gőzből gáz. Nem véletlen használjuk gyakran párban, GŐZÖK-GÁZOK keletkeznek. A GÉZ dolgot most hirtelen nem tudom mi, majd ezt meg kell nézni hátha van magyar háttere...
"A BAN és BEN ugyanazt jelenti. Ami a pohárBAN van, az semmivel sem mutat távolabbra mint ha a tengerBEN volna."
A magánhangzó-illeszkedés gyakorlata fölülírta a hang jelentését.
"Látod a TOV-TÁV is TÁV lesz."
Látom. Te is látod, hogy a magas hangok IDE mutatnak? ez, erre, ide, hé!...
"De most a BENN:"
Ha egy gyökben két hang azonos, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy jelentésük is rokon, hiszen ennek a két hangnak az ősi jelentése tükröződik bennük, azt hozták be a gyökbe. Erről engem nem kell meggyőznöd... Arról viszont igen, hogy miért tekintesz két, pláne több különböző gyököt azonos jelentésűnek. Ha háromból egy hang különbözik, akkor már nem beszélhetünk azonosságról. Lásd: Terül-Perdül-Kerül-Merül-Derül, vagy kÁr-kAr-kEr-kOr-kÖr-kÚr, vagy kaB-kaCS-káD-kaF-kaGY-kaL-kaN-kaM-kaP-kaR-kaT-kaZ....
Hasonlóságról, rokonságról igen, ami a hangok jelentésének köszönhető.
"Oké, pontosan nem ugyanazt jelentik, de látszik hogy minden bizonnyal egymásból képzett szavak,"
NEM egymásból képzettek! Lásd GAZ, GAZ(da), GÉZ, GÜZ(ü), GIZ(da)
A gyököket nem egymásból képeztük, hanem hangokból raktuk össze a hangok (a megnevezett dologra jellemző) jelentésének megfelelően.
