Ha jól emlékszem egy olvtársnak kerestem Avanti moonraker antennát,és közben talán az ebaykleinanzeige.de-n árult valaki csak a hozzávaló drótot.Volt hozzá egy skicc rajz is.Van a padláson egy Rothammer féle Antennakönyvem abban tudom ,hogy benne van,de vagy 20 éve nem volt a kezemben,fingom nincs hol van.Van egy kicsörlőzhető katonai oszlopom,azzal megoldhatnám.Másik variáció a Penetrátor.Elsősorban irányhatás ,sugárzási szög ,nyereség érdekelne a kettő összehasonlitásában.Ja balun nélkül 50 ohmnak irják.Vannak cikkek róla 80 méterre de abból nem tudtam kihámozni engem érdeklő dolgot.Én CBzni szeretnék inkább.
Ilyent még nem, de ez egy rövidülési tényezővel méretezett félhullámú antenna lehet 11m-re. Ugyanis a 3X1,77, 5,31m-re jön ki. Ez szerelési magasságtól függően 90-110 Ohm impedanciájú.
Az Antennakönyvben 15.3. pont alatt "A deltahurok" címen található. Az oldalai lambda/3 méretűek. A következő 15.4 "Reflektoros egészhullámú hurok.
Persze ez így nem ugyanaz a méret, de ezt a két pontot érdemes a könyvből tanulmányozni.
Uraim! Ismeri-e valaki,vagy használt-e un.drótpiramis antennát CB-sávra? Ez egy 1,77méter oldalú háromszög,kétszer,csúcsuknál összetéve,és onnan közvetlen koax levezetéssel.Jó volna tudni érdemes-e küzködni vele?
Adott időpontban egy kanadait, VE3KS-t és egy amerikait, W8VI-t látok. Ezek valóban lehetnek hosszú utas összeköttetések, de magloop-pal csak úgy tudom elképzelni, ha a két másik állomásnak nagy nyereségű, forgatható Yagija van, vételhez pedig érzékeny rádiója.
Max, csak akkor, ha a Himalája hegyei lennének a hátad mögött. :)
Amúgy, én is furcsállom ezt a 23000 km.-es vételt. TV-s fronton, ez már elképzelhetetlen volna, a műholdakat leszámítva. Bár, ott van még a Hold is. Onnan, vételezett már valaki ORF1-et? (A poén kedvéért.)
Hogyan állapította meg egy magloop-pal, hogy a terjedés hosszú utas volt-e? Hiszen, ha a magloop-ot 180°-kal elfordítja, az akkor is két irányban vesz és ad. Esetleg az ellenállomás Yagival dolgozott? Akkor viszont a 23423,5km nem stimmel Ausztrália és Spanyolország között.
Valami 20-30km-en belüli, aki még hall elfogadhatóan. (ez ugye a horizontal vs. vertical-ból adódik, hogy nem dübörgök a többieknél, akik kördugárzót használnak)
Ezt feltétlenül közeli, közvetlen terjedéssel elért állomással kellene megcsinálni. A terjedés ne szóljon bele az összehasonlításba. Nem is fülre, hanem S értékre. Nem baj ha az RF-gain le van véve. Csak reprodukálható legyen minden feltétel. Azt sajnos nem várhatod, hogy egy kanadai vagy japán állomás egyformán jöjjön később is.
Mielőtt lecserélem, mindenképp kérek egy riportot valakitől, aki alig hall vele most és én is alig hallom.
Fél éve, lecseréltem a GPE27-emet, egy Sirio 2016-ra (te még emlékszel, hogy ez volt annak idején,. az antennák antennája, csak akkor PAN Super 8, 16, 24-nek hívták)
El sem akartam hinni, hogy ekkora külömbség van a két antenna között min adásban, mind pedig vételben. Ez nem azt jelenti, hogy "S" fokokkal nőttem, hanem hogy jobban kimegyek a zajból és jobban is kihallok a zajból vele. (használt antenna, egy "kimaxolt" Stalit adtam érte)
Elvileg nem lehetne rádiós hatása. Akkor miért terjedt el a legenda?
Érzésem szerint másutt van a kutya elásva. Ha elkezd oxidálódni, kialakulnak elég nagy felületű félvezető átmenetek, azaz diódák. Innentől kezdve ember meg nem mondja, hogy mi keveredik ki és hogyan. Ez az 50 megás és a körüli Moxon antennáknál jött elő, ha alumínium csőből és réz fittingekből rakták össze.
Viszont pár száz kHz fölött ez esetben megjelenik egy új effektus, a belső szálakról kiszorítódik a térerő és leromlik, sőt lehal a litze tekercs, gyakorlatilag "elmegy" a keresztmetszet.
Kiváncsi vagyok a cserére. Kellene valami beacon vagy fix adó a nem túl távolban referenciának. Mert ugye a terjedés nagyon rapszodikus. Pláne füllel, emlékezetből.
Elvileg már 2-3 MHz-en csak a drót legkülső felületén dzsal a petró. Rövidhullámú tekercseket is jó vastag drótból csinálnak. Bár elég lenne vékonyfalú cső is. URH-n meg egy felületi ezüst réteg. Egy hasonló átmérőjű drót elég hasonló külső felületű. A belseje már nem játszik.
Nem igazán hiszek abban, hogy a hajlékonyban az elemi szálak súrlódása vételi zajt csinálna, de van irodalma ennek is. Persze lehet, hogy annyi realitással, mint a HiFi 230 V-os hálózati kábelek "bejáratásának". Az is tény, hogy minden strapának kitett antenna sodratból, sodronyból készül.
