Ez a két állítás önmagában nem mond ellent egymásnak.
Ha azt állítottuk volna hogy a lámpánk fénygömbjének középpontjában állunk, és nem azt, hogy úgy látjuk, hogy ott állunk.. na akkor lehetne benne ellentmondás.
"De van ilyen rendszer PL: az a forrás és rendszere amit koncentrikus gömbhélyak vesznek körül, és mint irtad minden irányból ilyennek látják a megfigyelők ."
Gondolom itt fénygömbhélyakra gondoltál. Megjegyzem, hogy minden IR ilyen...
"Nézzük.. Ha +c és -c között van minden IR lehetséges sebessége a többiekhez képest és minden IR-ből mért fénysebesség c.. AKKOR az IR-ek között egy áll a térhez képest, és ebből mérve is c a fény sebessége,"
Levezetnéd nekem, hogy az első két állításból hogyan következik a harmadik? Mert nekem ez nem következik...
Az SR.-nek nincs szüksége a számitásokhoz az abszolut álló rendszer hollétének tudására.
De van ilyen rendszer PL: az a forrás és rendszere amit koncentrikus gömbhélyak vesznek körül, és mint irtad minden irányból ilyennek látják a megfigyelők .
Te mint megfigyelő csak egy egyenes mentén vizsgálödhatsz.
Ha most találok, megfigyelek ilyet akkor három eset lehetséges ő is és én is állunk a térben vagy eggyüt mozgunk , a másik két eset az amikor egy egyenesen mozgunk .
Mind a három esetben a forrás körül koncentrikus gömbhélyak láthatók.
"Szerintetek az sr.: Nincs olyan IR amelyik nem mozdul ki a saját fénygömje középpontjából a többi rendszerből nézve.. "
Mi az, hogy egy _inerciarendszer_ kimozdul vagy nem mozdul egy gömb középpontjából??? Ezt ahelyett használod, hogy a fénygömb középpontja mozog vagy nem mozog az IR-ben?
Szerinted van olyan IR, amelyben a fénygömb középpontja mozog?
Úgy tűnik azt hiszed, van ilyen. (Bár annyira nem értesz a matematikához, hogy ezt meg se tudod értelmesen fogalmazni.)
Ha szerinted igen, akkor nézzük ezt meg konkrétan. A mozgásokat ebben az IR-ben írjuk le. Felvesszük azt az egyenest, amelynek mentén gömb közepe szerinted mozog. Legyen az a sebesség, amivel a középpont mozog,:v. Felvesszük ennek az egyenesnek azt a két pontját, ahol metszi a gömbhéjat: P1 és P2.
Na most. Ha P1 és P2 egyaránt c-vel mozog ellentétesen az egyenesen, akkor a pontokat összekötő szakasz felezője áll. Márpedig ez a szakaszfelező éppen a gömb középpontja. Ez ellentmond annak, hogy szerinted v-vel mozog. Ha valamelyik nem c-vel mozog, akkor ellentmond annak az alapfeltevésnek, hogy a fény c-vel mozog minden IR-ben, így ebben is.
"Az sr. állítása, hogy minden rendszer úgy látja, hogy önmaga áll a fénygömb középpontjában.. Gézoo ezzel egyetértek--"
"Szerintem az az egy, amelyik nem mozog a térben.. minden IR-ből nézve áll a fénygömbje középpontjában."
Nem látod, hogy az előbbi két állítás egymásnak ellentmondanak? Ha minden IR-ben áll a fénygömb középpontja, akkor a hozzá képest mozgó fényforrások kimozognak a fénygömbjükből. Ez így világos, nem?
Ez még jobb.. rosszul emlékeztem a 0,003c-vel, az általad említett 0,001 helyett..
(Bár a mondanivalóm lénygét nem nagyon befolyásolja, olyan szempontból, hogy nem c közeli, hanem legfeljebb 1-2 ezred c közeli sebességellek találkozunk.)
más forrásból meg azt tudtam meg, hogy mind a LMC (a szupernova helye), mind a szupernova kb 280km/s sebességgel távolodik vöröseltolódás alapján. ilyen közelségben a világegyetem tágulása még nem túl nagy. ez ugye ~0,001c.
Szóval én elfogadtam Bay elvi indokolását, vagyis a c fénysebesség (előzetesen megmért) birtokában kivitelezhető a rezgésszám mérésen alapuló méteretalon, és ez pontosabb minden távolságmérésnél.
Én meg belenyugszom, hogy sosem fogom megtudni, hogyan lesz a rezgésszám méréséből használható távolságmérés, az általad emlegetett, de konkrétan soha ki nem fejtett módszer szerint.
Valahogy ott tartunk, hogy van igen pontos rezgésszámmérőnk és ennél sokkal pontatlanabb hosszmérő eszközeink. Méter etalon pedig (szerinted) csak elméletileg létezik, ha eddig jól értettelek.
Valóban csak egy példaként említettem. Több dologra példa egyben.
És igen, a legfontosabb eredménye a megfigyelésnek, hogy pontos távolság mérést
tett lehetővé.
Egyébként vélhetően az a szupernova sem áll a térben, hanem csak olyan csekély a sebessége, hogy a felvételek felbontásan nem teszi lehetővé a meghatározását.
Ezzel inkább arra utalnék, hogy a látható univerzum a térben nagyjából zéró sebességtartomány körüli sebességeken mozog..
( Mert akár mozoghatna c közeli tartományban is.., de az ilyen megfigyelésekből látszik, hogy szerencsére zéró körüli..)
valóban volt nemrég cikkezés egy csillagászati esemény kapcsán. sajnos gézoo által adott részletek nem elegendők arra, hogy azonosítsuk az eseményt. amiről én beszélek, az az volt, hogy megfigyeltek egy felvillanás körüli ködöt, amit a fény egyre távolabb és távolabb világított meg, ahogy az idő múlt. ez azért jó, mert így sikerült pontosan megmérni a rendszer távolságát, hiszen a fénygömb terjedési sebessége ugye c. az meg azért fontos, mert ma igen nehezen lehet messzi objektumok távolságát mérni. csak közvetett módszerek vannak, pl a vöröseltolódás, ami viszont beleméri a saját mozgást is, továbbá hipotetikus (hubble állandó ugyebár). van még aztán a fényesség olyan objektumoknál, amiknek a mérete (fényessége) szűk tartományban mozoghat, és közeli objektumokkal sikerült már megmérni a távolságot parallaxissal, stb.
semmi olyasmi nem következik az eseményből, amit gézoo próbál kihozni. feltéve, hogy ugyanarról van szó egyáltalán, persze.
