Választáskor coccifort. Már az anya ketrecében elkezdem adni.
Egy nyulász kolléga ezt a keveréket kiegészítette borsós granulátummal és/vagy egy kicsi nyúltáppal (kb.20-30 % összesen az olcsóbból) és nála szebben nőttek mint nálam. Velem előfordul, hogy túlzásba viszem a friss zöld adását és akkor abrakot alig-alig esznek.
70% árpa 20% búza és 10% napraforgó. Mellé réti széna és lucernaszéna vegyesen, ha van frissen kaszált zöld. Meg ami a konyhából kijön és nyúlnak való.
Mellé nyalósó és néha nutrafort3 rászórva a nedves szálas takarmányra (harmatos vagy esőben kaszált).
A fenti arányok persze nem mérleggel belőve. Nyáron kevés ez a fehérje, mert keveset esznek, de egy kis szójával meg lehet bolondítani. Bár azt elvétve kapnak, inkább 2 héttel tovább hízlalok.
Az meg hogy drága sajnálom..............................................!!!Mert egy agrármérnök ismerősömmel apukám takborsót termeszt és annak a betakarítása is költséges!Szóval meg tudom érteni az árakat(Tudom én nem pofázhatok nekem ingyen van, és a szüleim segítenek!!!!)
Ha Suplatyi HSZét el olvasod a kérdését, akkor meg tudod hogy én mit írtam! Mert azt kérdezte más hogyan hizlalja a nyulát! Én így!Más mással! Mivel barátomtól szerzem a nyúltápot 1000 ft 25 kg zsákkal!
Ez majdnem annyira jó, mint a keltetőből vásárolt húshibrid csibék táppal 6 hét alatt történő felhízlalása.
Mivel ez a magyar óriás topik és nekem ebből a fajtából nincs, így nem írom hogy én hogyan takarmányozok. Mert ez a fajta tudom különleges.
Egyébként nincs baj a nyúltáppal sem, csak drága. (persze tudöm Feri ingyen kapja vagy 2000 ft-ért veszi, de ő más téma) Odafigyeléssel és kis olvasással kielégíthető az igényük táp nélkül is.
A poros takarmány /darált/ szemgyulladás ill tüsszögés, légúti betegségek kiváltó oka lehet. Tehát pl. a darált kukoricát, borsót stb szokták etetni beáztatva vagy enyhén nedvesen. Földes homokos koszos esetleg penészes takarmány nem szabad megetetni nyuszival hisz komoly betegségek üthetik fel a fejüket a tenyészetünkben ha ilyeneket etetünk
Én nyúltápot adok nekik!De szerintem ez a legjobb! Mert szemes abrakkal sokkal tovább maradnak nálam és a következő csoportot nem bírom el helyezni!Nálam ez vált be!
Úgy néz ki, hogy ha nincs ló jó a szamár is elven, én is takborsót adok neki, mert azt be tom szerezni. Az a kérdésem lenne, hogy milyen formában adod neki? Úgy értem, bedarálod-e vagy beáztatod, ugyanis egy könyvben azt olvastam hogy: " Mindig daráltan és előzetesen beáztatva etetjük a hüvelyeseket". Előre is köszönöm a választ.
Hát igen a takarmány árpának sokkal nagyobb a fehérje tartalma ill kevesebb a keményítő tartalma, mint a sör árpának de a nincs ló szamár is jó alapon most sörárpát esznek a nyuszik. Sőt tengerit is krumplihajat száraz kenyeret stb. de természetesen a fő takarmányuk fű- széna, lucerna, akácfa, fűzfa. Nyúltápot esetleg csak a szoptatós anyák kapnak vagy esetleg télen, nem gondolom hogy az egyoldalú etetés hasznos lehet. Inkább mindenből kapnak de csak mértékkel. De ahány ház annyi szokás, mindenki úgy takarmányozza a nyuszijait ahogy akarja, a sört inkább én iszom meg
Az utóbbi években egyre több takarmánybúzát etetünk a nyulakkal. Régen ezt tiltották, búzát csak emberi fogyasztásra volt szabad felhasználni. Napjainkban bõven áll rendelkezésre, hazai temésátlagai a gabonafélék közül a legnagyobbak, termesztése gazdaságos. A gabonafélék közül a búzában van a legtöbb fehérje (12-14 %) és ezt a fehérjét a nyúl jól hasznosítja. Mint valamennyi gabonaféle fehérjéje esetében, úgy a búzáéra is érvényes, hogy biológiai értéke nem teljes, bizonyos aminosavakban szegény. Etetésekor ezt is figyelembe kell venni. Nyersrosttartalma alacsony, keményítõben viszont dús. Az ásványi anyagok közül jelentõs a foszfortartalma, bár ez nem a legjobban hasznosul a nyúl szervezetében. Mészben szegény, így etetésekor mészkiegészítés szükséges. A búzát a nyulakkal akár szemesen, akár abrakkeverékben etethetjük. Szívesen állítják be nyúltápokba is, mivel az elõkészítés során csirizesedik és ezzel jobb minõségû, szilárd, kevésbé morzsálódó granulátum készíthetõ. A nyúl takarmányának 20-30%-ában kaphat búzát úgy, hogy emellett feltétlenül kell nyersrostban gazdag tömegtakarmányt is adagolnunk. Hazai abraktakarmányaink közül a kukoricát termesztjük a legnagyobb mennyiségben. Ez a legkönnyebben beszerezhetõ abrak, csak a legritkább esetben, a leginkább aszályos években lehet gond a kukoricavásárlás. A nyulászok is leginkább kukoricát termesztenek akkor, ha ilyen célra valamekkora földterület rendelkezésükre áll. A kukorica táplálóanyag-tartalmát a többi gabonaféléhez viszonyítva a nyúl gyengébben értékesíti. A kukoricának több elõnye, de sok hátránya is van. Energiában a leggazdagabb, fehérjében viszont a legszegényebb gabonaféle. Ez a fehérje biológiai értékét tekintve is eléggé kedvezõtlen, a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakban szegény. A kukorica sok karotint tartalmaz, aminek fontos élettani elõnyei vannak. Egyoldalúan hizlaló takarmány, tenyésznyulak adagjában csak korlátozottan etethetjük. A sok kukoricát fogyasztó tenyésznyulak ugyanis elhíznak, a nõstények gyengén ivarzanak, nem hajlandók párzásra, vagy az eredményes pároztatás után is üresen maradnak. Ezért a sok-sok gyakorlati tapasztalat alapján a tenyésznyulak részére csupán 10-20 % javasolható. Ennyi kukoricát azonban csak nyolchetes életkor után célszerû etetnünk. A fiatal, 4-8 hetes nyulak ugyanis a keményítõt rosszul emésztik meg, ezért az emésztõszervi megbetegedések elkerülése érdekében mérsékeljük a kukorica adagolását. A hízónyulaknak már bõvebben adhatjuk a kukoricát. Itt sem javasolhatunk azonban 20-30%-nál többet, mivel táplálóanyag tartalmát viszonylag rosszul értékesítik, ennél több kukorica etetése után sok zsír rakódik le a hasüregben, a belek körül, ami rontja a vágási kitermelést, hiszen a belek és a bélzsír hulladékba kerül. Az említett 10-20, illetve 20-30 % etetési lehetõség is azt jelenti, hogy a kukorica bizony nagyon fontos abraktakarmányunk. Érdemes tehát arra is figyelnünk, hogy a kukorica jó minõségû legyen. Az utóbbi években azt tapasztaltuk, hogy a kukorica gyakran fuzáriumgombákkal fertõzött. A gombák mérgezõ anyagot termelnek. Az ilyen kukorica súlyos emésztõszervi megbetegedést okozhat, ami egészen az elhullásig vezethet. Enyhébb esetekben is számolnunk kell szaporodási nehézségekkel, a hízónyulak tömeggyarapodásának romlásával. Azt tapasztaljuk, hogy a fuzáriumos kukorica etetése nyomán a növendékek gyarapodása leáll, étvágyuk romlik, magatartásuk kedvetlenné válik. A nyúl soványodik, szõre fénytelen, borzolt lesz, ilyen esetekben a kukoricával vagy a táppal azonnal álljunk le és jó zabot vagy árpát adjunk szemesen, majd jó minõségû lucernaszénát. A kukoricát egyébként a nyulakkal szemes, megtört vagy darált formában etethetjük. Utóbbi formákban keverékhez adagoljuk. A kukoricát mindig frissen készítsük elõ, mert a többnapos dara megkeseredik, avasodik és a nyulak nem szívesen fogyasztják el.
