És hát vannak olyan csapatok, ahol kb 2 játékos tud kapura lőni, pl Érd, Walfisch és Szabó Kitti, máshol meg hangyányit több ember veszélyes, jobban eloszlik a játékidő és a lövések is.
És bár átlagot vont, de pl a Fradi alig tudott eddig játszani, 3 meccsből meg nem érdemes kiindulni, itt egy-egy meccs is nagyon felhúzhat/lehúzhat valakit. Meg a korona eleve meg fogja kavarni a dolgokat.
Heteseket általában két-három játékos szokott lőni egy csapatból, a többieknek erre nincs lehetősége, ezért én a hetesgólokat nem szoktam beszámítani, ha a játékosok egyéni teljesítményéről van szó (=ki mennyi gólt lőtt). Ebben az esetben nem lennének egyenlőek a feltételek.
De persze semmi kifogásom ellene ha te összeállítasz egy hasonló táblázatot hetesekkel és felteszed ide.
Ez a lista jelentősen különbözik az MKSz oldalán közzétett felsorolástól. A játékosokat az egy meccsen lőtt akciógólok (átlag) alapján rendeztem sorba és a hetesgólokat nem vettem figyelembe (bár a táblázat végére azért beírtam őket).
Az akciógól/csapat oszlopban azt tüntettem fel hogy az adott játékos a saját csapata összes akciógóljának hány százalékát lőtte. Gyakran halljuk azt az érvelést h 'X játékos persze h a lista elején áll, de csak azért mert a csapatában nincs is más aki gólokat lőne....' Ilyen szempontból - talán némi meglepetésre - nem olyan nagy a különbség a legjobb góllövők között, szinte mindenhol 14-18% között van ez a szám, egyedül Siófokon kevesebb (10% körüli). Kácsor Gréta kiemelkedően sok gólt lőtt, bár ezek egyharmadát (29-ből 9-et) az utolsó meccsen, az Érd ellen.
Most hogy itt az első szünet a bajnokságban és a csapatok túl vannak már hat-hét meccsen (a Fradi, az ETO, a Békéscsaba és a Kisvárda ennek csak a felén, ilyen-olyan okokból…) nézzük ki hogyan kezdte a szezont:
A felsőházban egyértelmű csalódás a Siófok játéka: az ETO ellen hazai pályán negyven perc után feladták a meccset, utána Debrecenben teljesen motiválatlan, ’legyünk-túl-rajta’ hozzáállással kikaptak, és ezzel a bajnoki címért folyó harcból ki is szálltak. Októberben játszanak a középház komolyabb csapataival és most már ellenük sem mehetnek biztosra. De a keret változatlanul nagyon erős, semmi olyan gond nincs amin egy edzőcsere ne segítene és a felsőházi rangadók jövő évben jönnek majd…viszont az is igaz h a Siófok komoly lépéshátrányba került az ETO-val és a Fradival szemben.
A középházban sokáig a Debrecen botladozása jelentette a meglepetést, de utolsó meccsükön a Siófok elleni győzelem visszahozta – vagy inkább meghozta – a játékosok önbizalmát és végre a pályán is összeállt a játék. De két be nem tervezett vereséggel, sérülések tizedelte csapattal így sem könnyű idők jönnek majd, két új igazolás – és végre egy jó balszélső – sokat segítene, mert ezzel a kerettel inkább az NBI hatodik helye tűnik jelenleg reálisnak.
A középház meglepetéscsapata a Mosonmagyaróvár. Igaz, nekik van az egyik legerősebb keretük, vagy legalábbis náluk a leghosszabb a kispad, bár a ’tizenhat azonos képességű játékos’ - amiről mostanában beszélnek - kicsit azért túlzás. De az első hónapban sikerrel túljutottak már az igazán fontos meccseken a középházban, októberben négy könnyebb és két jóval nehezebb (ETO, Siófok) ellenfél következik, ezért most a Móvárnak áll a zászló, az őszi félszezon végén övék lehet a negyedik hely a tabellán.
Játékerőben kifejezetten jónak tűnik a Kisvárda is, és ha nem lennének többen sérültek (Termány Rita, Milosevic-Litre, Karnik Szabina, Habánková) a középház első felében is lehetnének. A csapat extra motivált és a játékuk is változatos, most már csak szerencse kellene h végre mindenkit pályára lehessen küldeni. A Vác egy kivétellel hozta a fontos meccseket (és Móváron is majdnem pontot tudtak szerezni) a kezdősor most is jól, sőt kiválóan játszik, cserék azonban továbbra sincsenek és akik lennének azok változatlanul inkább a kispadon ülnek. Szeberényi Flóráról támadásban hamar lemondtak, a saját nevelésű balátlövő, Bárdy Noémi hat meccsen alig kapott félórát (és annak is a felét a juniorokkal kiálló Érd ellen). Kuczora Csenge is egyre kevesebbet van pályán. Persze amíg a kezdősor bírja, addig ez nem probléma, de messze még az év vége…
Az MTK nem volt szerencsés eddig, két meccsét el kellett halasztani (mint kiderült nem valós) vírusos esetek miatt, Vácon egészen gyenge játékkal kaptak ki, utána otthon a Móvártól már csak egy góllal, de úgy hogy szinte végig vezettek előtte. Az Érdet és a Szombathelyt sikerült legyőzni, és úgy tűnik Vova visszatért a tempohandball-hoz (ami már korábban is kedvenc játéka volt, Tóth Esztitől és Karnik Szabinától is észvesztő sebességet várt el a pályán). Aztán hogy ez a mostani kerettel mennyire megvalósítható, majd kiderül. Vova csapata ahogy múlik az idő általában egyre jobb és egyre motiváltabb, a hangulat a pályán már most is kitűnő, úgyhogy az MTK-szurkolók lehetnek optimisták (mégha a meccseket nem is látják, mert se nézők, se on-line közvetítés nincs az Elektromos csarnokból…)
A Szombathely csapatába többféle különböző helyről és múlttal jöttek játékosok, őket kell egy csapattá formálni. Ez idén egyelőre nem sikerült, Bandelier gyenge formában van, a tavaly ígéretesen kézilabdázó Horváth Petra és Virág Nonó háttérbe szorultak, az újak közül Orbán Adri még nem az igazi, a balkezes átlövő, Marija Agbaba megkapta a lehetőséget, talán túl sokat is, de mostanáig csak két meccsen bizonyított. Igazából Pődör Beki az aki előbb irányító játékával, aztán nem akármilyen góljaival vitte előre a csapatot, ő és a beállós Gorilszka. Negyven-ötven percig így is meccsben tud maradni az SZKKA, idegenben a Debrecen és az MTK ellen például, de ennél feltétlenül jobb játék kell ha a középház első felére aspirálnak.
A senki földjén – ez az igazi no man’s land at NBI-ben - valahol a középház és az alsóház között félúton, a Dunaújváros a vártnál jobban szerepelt, az első héten legyőzték a Szombathelyt és utána Bulath Anita nélkül is az utolsó percig harcban voltak a pontokért a Debrecennel, de ezek a meccsek – és a NEKA elleni is – hazai pályán, Rácalmáson voltak, októbertől idegenben már nehezebb lesz. A Fehérvár hozta azt a formát amit nagyjából várni lehetett, győzelmet az Újváros ellen, negyvenöt percnyi jó játékot a Móvár, kiélezett végjátékot a Vác ellen…ezek után váratlanul jött a megsemmisítő vereség a NEKÁ-tól. Deli Rita lemondott, új edzőt most keresnek, októberben három nyerhető meccsük lesz, ráadásul Fehérváron, kiesési gondoktól szerintem még nem kell tartani…
Az alsóházban a NEKÁ-val hazai pályán igencsak számolni kell, a Békéscsabát és a Fehérvárat miszlikbe aprították (33-22, 34-24), a Szombathely ellen öt perccel a vége előtt még győzelemre álltak (29-31). Idegenben már nem ilyen pozitív a kép: két olyan meccset is elveszítettek amit hozhattak volna, Érden és Újvárosban (vagyis Rácalmáson). Az Érd hősiesen küzdött az ETO, a Siófok és - még tartalékosan is - az MTK ellen, de továbbra is kevesen vannak és a kezdősorból szeptember végére többen megsérültek (Walfisch az utolsó két meccsen nem játszott, az ő kiesése hosszabb távra igencsak nehéz helyzetbe hozná őket). A Békéscsaba közben három hét alatt teljesen reménytelen helyzetbe jutott: Borgyos Panna megsérült és nem lesz már ebben a szezonban, Vámosi Pannát visszahívta a Debrecen, leginkább használható légiósukra, Mitrovic-ra idén nem számíthatnak…Mindössze öt NBI-es tapasztalattal bíró mezőnyjátékossal biztos kiesőnek számítanak, hacsak nem igazolnak három-négy játékost belső posztokra minél előbb.
Sok tehetség van, de nem egyenlő leosztásban a különböző posztokra. Tény, hogy a fiatal irányítók között kiemelkedően jól állunk, de az átlövők vagy kapusok között már korántsem annyira rózsás a helyzet. Vannak tehetséges játékosok, akikről már 18-19 éves korban biztonsággal kijelenthető, hogy stabil nb1-es játékosok lesznek. Viszont az utolsó lépcsőfokot a legnehezebb megugrani, a nemzetközi klasszis kategóriába kevesen kerülnek be. Úgy gondolom, hogy a '98as korosztályból már vannak néhányan azon a szinten, a 2000-esek közül még senki. Vámosnak erre az utolsó lépcsőfokra azért sokkal jobb esélye van, mint Pál Tamarának vagy Pődör Rebekának, akik egyébként szintén ihletett formában játszanak. Vámos testalkatilag erősebb az említetteknél és védekezésben is egészen extra (emlékezhetünk rá, hogy anno milyen szépen védekezett Vjahirjeva ellen).
Elképesztő tehetség bombázás van Háfráék alatti korosztályokban. Milyen kár, hogy külföldi fiatalokat is fejlesztünk, mert lehet több tehetségünk férne NBI-es játékidőhöz.
A mérkőzés a szombathelyiek specialitásával, 7-a-6 elleni akciókkal kezdődött elöl, kapus nélkül. Lőtt is belőle két egészpályás gólt az MTK (az elsőt Marincsák Niki, a másodikat Zácsik Szandra), utána a vendégek gyorsan visszaálltak hat mezőnyjátékosra. Ezután már felállt fal elleni támadások következtek, ezeket eleinte mindkét csapat, majd inkább már csak az MTK igyekezett gyorsan befejezni. Hamar kiderült hogy a hazaiaknak sokkal jobban megy az ilyesmi, a szombathelyiek jó ideig inkább csak szenvedtek elöl. Bandelier ritkán próbálkozott kapura lövésekkel, és a beállóval, Gorilszkával máskor nagyon jól működő páros kapcsolatára sem lehetett ma számítani, mert az MTK védői a hatosra bepasszolt labdákat vagy megszerezték, vagy hatástalanították. Jobbszélen Orbán Adri is bizonytalankodott, a balszél meg mintha nem is lett volna. Egyedül Pődör Rebekában lehetett bízni, ő ugye irányító, de az első félidőben magára vállalta a góllövést, és lőtt is fél tucatot rögtön (köztük több szépségdíjas gólt)…
Az MTK-ban Zácsik némileg visszafogott volt, kétszer ő is betalált és az első hetest is ő harcolta ki, de aztán inkább másokat próbált helyzetbe hozni (így sem volt túl aktív…). De a két szélen Pelczéder Orsi és Azari Fruzsina gólerősen játszottak, Szekerczés Luca és Marincsák Niki is betalált a félidő elején kétszer, Pál Tamara meg amint pályára került rögtön lőtte a gólokat, adta a gólpasszokat, heteseket harcolt ki és nagyon dinamikusan játszott, nehéz volt tartani. (A dinamika Marincsák Niki játékára is igaz, de ő kapura ma nem volt olyan veszélyes mint máskor.) Az első félidő végén akkor tudott visszajönni a Szombathely a meccsbe amikor Tami nem volt a pályán és Zácsik sem. Ekkor elöl Gorilszka egymás után blokkolta Marincsák és Szekerczés próbálkozásait, Dakos Noémi átlövésből akart gólt lőni (nem sikerült) és Gepi becserélése sem javított a helyzeten (bár tőle azért láttunk egy szuper passzt ziccerbe Dakosnak, amiből hetes lett…)
A szünet után aztán igazi tempohandball következett, mindkét oldalon gyors gólokkal, indulásból vagy rendezetlen védelem ellen: Szekerczést sokszor be sem lehetett cserélni támadásokra és Zácsik Szandra is háttérben maradt, negyedóra után lőtte csak az első gólt ebben a félidőben. A Szombathely negyedóráig jól bírta az iramot, különösen a jobbátlövő Maria Agbaba volt elemében, ő korábban elég sok lövést hibázott, de úgy látszik ezzel belejött a játékba mert a szünet után hatszor is betalált és a gyors játékban nagyon jól feltalálta magát (ez azért nem mindegyik szombathelyi játékosról mondható el). Az MTK-ban Pelczéder Orsi hét gólt lőtt (7/8), ebből ötöt indításból, Azari Fruzsi hármat a második félidőben (egyet indulásból, kettőt rendezetlen védelem ellen). Pál Tamara 25-24 után egymás után öt gólt hozott össze (három gólt lőtt, kettőhöz ő adta az asszisztot), a meccs végén tizenkét percen át a hátán vitte a csapatot és amikor az 58. percben 30-26-nál beállt helyette Marincsák Niki, az MTK már megnyerte a mérkőzést. Suba Sárát is feltétlenül ki kell emelni, ő a szünet után állt be és több klassz védést is láttunk tőle, különösen az első húsz percben.
Pál Tamarának és Pődör Rebekának is ez volt a legjobb meccse a szezonban, Tami a második félidőben szinte végig pályán volt és meghatározta az MTK játékát, dinamikában is, akciókban is. Hét akciógóljából és négy gólpasszából nem kevesebb mint öt gyors labdafelhozatal után vagy indításból lett, de betalált háromszor egyéni akcióból felállt védőfal ellen is, olyan dinamikus mozgással ami a védőket teljesen váratlanul érte. A játék felgyorsítását nem kis mértékben neki köszönheti az MTK ezen a meccsen. Védekezésben is végig fent volt, balkettőben, és nem volt vele gond egyáltalán.
Pődör Rebekát védekezésben általában cserélték, ezért a góljait inkább felállt fal ellen lőtte, hármat talpról, kettőt átlövésből, hármat betörésből. De igazi, ellentmondást nem tűrő lövések voltak ezek, a kapusoknak esélyük sem volt védeni, az egyetlen ami kimaradt az is a kapufáról jött vissza, a kapus csak nézte. Pődör Beki már az előző bajnoki évben is megmutatta hogy szinte bárhonnét be tud találni, de akkor még inkább másokat akart helyzetbe hozni, nála ez a gólokra összpontosító játék teljesen új.
PÁL TAMARA gólok és asszisztok:
Első félidő:
hetesgól Tomasevic fölött ejtésből 1-0
gól középen 7 méterről kisebb lendületből talpról két hármas védő között 6-3
gyors labdafelhozatal után gól talpról b3 10 méterről Gorilszka mellett 11-6
gólpassz b2 8 méteren két védő között faultból >b1 Sallai Niki 15-14
kiállítás róla (Agbaba b3 9 méteren oldalról faultolja)
7est harcol ki b3 betörésből >Szekerczés hetesgól 16-14
Második félidő:
baloldalon 12 méterről megindul előre b2 7 méteren leforog a védőről és vonalról gól17-16
gyors középkezdés után rendezetlen védelemnél b3 9 méteren kívülről elmegy a kilépő védő mellett és a j2 védőt (Bandelier) is kívülről kerülve vonalról gól18-18
gólpassz indulás után b2 11 méterről előre >b1/b2 8 méteren Pelczédernek >gól 23-22
(gól indulásból b1/b2 betörésből de nem adják meg mert négyet lépett 23-22)
kiállítás róla (Mayer Szabina kilépett és középen 9 méteren oldalról ellökte) 24-22
(gól j3 8 méteren felugrásból de előtte a felkanyarodásnál lépéshiba ezért nem gól 24-22)
gólpassz b3 12 m előre >b2 12m Pelczéder 26-24
sikertelen szombathelyi támadás után félpályánál kapja a labdát azonnal megindul előre és rendezetlen védelemnél középen 8 méteren védőről lendületből gól27-24
gól b3 9 méterről előre lépve j3 védő mellett talpról 28-24
lövőcsel után b2 9 méteren elindul a kilencesen felfelé és középen felugrásból 7 méterről gól (a j3 védőt itt elvitte Dakos középről balra) 30-26
8 gól (1 hetesgól) + 4 gólpassz 1 hetest kiharcol + 2 kiállítást is
PŐDÖR REBEKA gólok és asszisztok:
Első félidő:
középről 8 méterről váratlanul előredől és talpról gól 7-4
gól középről felugrásból 8 méterről Zácsik fölött 11-7
a kilencesen viszi fel balról a labdát és középen 9 méteren felugrásból Kovács Gréta fölött gól 12-8
lövés kapufa b3 9 méterről talpról Kovács Gréta mellett 13-8
középen 12 méteren megindul előre >a 9 méteren álló Kovács Gréta és Zácsik között betör és 7 méteren felugrásból gól 13-9
gól b2 betörésből 7 méteren a vonal előtt felugrásból (előtte Kovács Gréta jobbról már 9 méteren kilépett rá és abajgatta és Dakos is lökte balról) 14-12
gól középen 10 méterről talpról egy lépésből előre a kilépő Kovács Grétáról 14-13
Második félidő:
gól középen 9 méterről talpról a kilépő de fél ütemmel lemaradó védőről 22-21
kiállítás róla (Kovács Gréta b3 9 méteren visszahúzta) 24-22
Rostának most javára kell írni, hogy a Kézilabda magazinban tényleg remek siófoki támadást választott ki ETO ellen és remek helyeken lassították be az akciót. Ebből nekem az jön le, hogy vagy vereségre játszanak vagy csak simán elment a kedvük az egésztől, nincs meg a motivációjuk.
Tomori az Tomori, amíg ambicionálja, addig válogatott lesz. Láttuk a vb-n, hogy a pillanatnyi sportformát nem kell túldimenzionálni, ilyen alapon minden hónapban más emberekből állhatna a válogatott.
“Tomori Zsuzsi helye a mostani formája alapján a válogatottban sem indokolt)“
Nagyon gyengén játszik. Támadásban lassú, enervált, kiszámítható, emiatt eladott labdák. Védekezésben sincs most a toppon. A másik siófoki válogatott a Kiss Niki meg továbbra is gyámoltalan.
A Vámost viszont nem értem, hogy miért maradt ki a válogatottból? Hornyák lehet esetleg Tomori alternatívája ha nem javul a formája.
Nem véletlen hogy Dahlnak eddig nem volt vezetőedzői posztja, nekem ne mondja senki, hogy ha annyira nagyszerű kvalitásai lennének, ráadásul norvég is, akkor eddig nem jutott volna neki legalább hazájában egy első osztályú csapat tökmindegy, hogy női vagy férfi vonalon. Az is lehet, hogy ő maga sem tud egyenlőre mit tenni ezzel a felállással, Danyinak volt erről egy jó nyilatkozata mikor vezetőedző lett, hogy eddig ő volt a "jó zsaru" de ezt el kell engedni és most kvázi ő a "rossz zsaru" a csapat előtt.
Azért azt eddig is lehetett tudni, hogy ha a Fradi tavaly nem gyengélkedik, és Siófokon 2-3 játékos nem megy extrát a szezon második felében, akkor valószínűleg azért otthon megverte volna tavasszal a Siófokot valahogy egy gólocskával és nincs az egész cirkusz, ami aztán jött a BL indulás körül. (Tegnap már a saját szurkolóik is akik eddig véres szájúan FradiMKSZeztek is odaáig jutottak, hogy még jó hogy nem indulhattak a BLben mert micsoda égés lenne)
A Siófoknak van egy csomó idősebb játékosa, akiknek valszeg ez a hosszabb leállás betette a kiskaput, szemmel láthatóan nulla a sebesség a csapat játékában (Tomori Zsuzsi helye a mostani formája alapján a válogatottban sem indokolt) jött a győri pofon, ami akkora volt, hogy rögtön jött rá azonnal egy másik. Pedig aztán látni lehetett már az eddigi NB1es meccseiken is, hogy rengeteg gólt kapnak, azt is inkább a mezőny második felébe tartozó csapatoktól, és ez nem fog beleférni az erősebb csapatok ellen.
A Covid négy különböző szinten/ formában mutatkozhat meg:
1. tünetmentesség, de pozitív teszt
2. tünetek-láz, torokfájás, hasonlók, ideiglenes íz és szaglás vesztés
3. súlyos tünetek, melyekkel a fertőzöttnek muszáj orvoshoz fordulnia
4. kórházi ellátást igénylő esetek
Az elsőt tán észre sem veszi a fertőzött és nem jár komoly fizikai leépüléssel. A másodikat biztos észreveszi, de némi pihenés után valószínűleg nem jelent gondot folytatni a sportot. Ezt a két szintet le lehet tagadni, és kevés kivételtől eltekintve egyik következtében sem változik jelentősen a teljesítőképesség. A gond a" kevés kivétellel" lehet. Sportolók, fizikailag nagyon leterhelt munkások, idült betegséggel küszködők lehetnek a kevés kivétel. Persze nem vagyok szakember, de annyi ismeret terjed a neten erről, én ezt szűrtem le. Annak valószínűsége, hogy a vírus miatt romlana egy csapat játéka, bár lehetséges, nagyon kicsi. Annak is, hogy ez a mai világban ne kerülne napvilágra egy élcsapat esetében.
Miután a két bl csapat kivételével nincsenek kötelező tesztek, így nincs mit letagadni. Ha tünetmentes pozitív valaki, akkor észre sem veszik, ha 1-2 nap alatt kisebb tünetekkel átesik rajta, akkor sem biztos, hogy tesztet csináltak vele.
Éveken át szép csendben folydogált az NB1 a nőknél. Szinte a kezdetekkor lehetett tudni a végét, alig volt meglepetés. Jött a papírforma. Ezt a jelenlegi helyzetet annak tudom be, hogy a COVID belerondított a levesbe tavasszal, amely miatt félbeszakadt az idény és ezt követően bizonytalan lett minden. A leállás minden játékosra máshogy hatott, volt a pár hetes, hónapos szünet, annak hatását látjuk most.
Hogy Siófokon mi történhetett, nem tudom. Azt nem hiszem, hogy bármelyik csapatnál letagadnák a vírust, no meg ha amiatt játszana gyengén egy csapat, az hamar kiderül. Inkább azt hiszem, Dahl nem képes a játékosokat megfelelő munkára sarkalni, főleg a pályafutásuk végén járókat. Kevésbé teszik oda magukat, mint az szükséges lenne és ehhez az önkéntelenül újak is csatlakoztak. Azt nem hiszem, hogy ennek jelenleg anyagi okai lennének.
Persze, hogy nem foghatják Pena hiányára ezt, a DVSC csapatánál se volt 2 válogatott játékos. Azt nem tudom ez mennyire Dahl bukója, de ma nem ő vezette a csapatot az tény. Sokan mondják most hogy Moen így meg úgy, hát azért akadt neki is épp elég fura meccse, főleg az első szezonjában.
Ő nem tízzel, csak kilenccel bukott a hazai Győr meccsen, aztán volt az a Vác elleni oda-vissza bukó, a kupa DKKA bukó, Érd hazai pályán mindkét szezonban lesimázta őket, igaz mondjuk behúzta az EHF kupát ezek mellett...
A Mosonmagyaróvár váratlanul komoly ellenallásba ütközött a Békéscsaba ellen, az utolsó 10 percben kerekedtek csak felül. Nem volt kérdés, melyik a jobb csapat, de a Békéscsaba derekasan helyt állt. Külön dícséret illeti Török Fannit, aki csak októberben lesz 18, mégis 7 akciógólt szerzett.
Nekem nagyon nem szimpatikus Dahl, de a Siófok szereplésében szerintem bőven más ok is lehet:
1. Elfogyott a pénz és néhányan ezt a pályán éreztetik
2. Átment néhány játékoson a vírus. Ezt a faktort én idén ősszel nem zárnám ki, nem lepődnék meg, ha több csapat teljesítményébe is belejátszana.
Láttam a Debrecen Kohász elleni meccsét. Ezután azt gondoltam, hogy ez a csapat nem képes egy egészséges és küzdő Siófok ellen nyerni, Vukajlovics és főleg Despotovic nélkül. De lehet ez csak női kézi.
Ambros Martin szabad :) nekem eleve unszimpatikus volt a heves gesztikulásai meg kirohanásai miatt ami mellé úgy tűnik taktikai felkészültség nem társult.
Dehogy gondolta. Gondold már át. Az ilyen helyzetet, amit leírtál, azt nem lehet gyakorolni. Olyan ez, mint amikor az ember elesik és ösztönösen maga elé teszi a kezét esés közben.
A kézilabdában rengeteg ilyesfajta mozgást találsz, a futballban is. Van amit nem lehet tanulni, csak úgy jön.
A mozgás annyira gyors, hogy tudatosan nem képes az ilyesmire. Tehát inkább térdre essek, mint a szalagjaim szakadjanak-nos ezt ennyi idő alatt nem lehet átgondolni.
