" Nem szabad elfelejtenünk, hogy Einstein nem egyszerûen Newton fényelméletét újította fel a klasszikus mechanika értelmében vett korpuszkulákkal. Einstein fotonja mindig c sebességgel terjed, mert hiszen a relativitáselmélet értelmében a c sebességgel mozgó korpuszkula okvetlen zérus nyugalmi tömeggel bír, és megfordítva. A foton sebessége tehát nem lehet kisebb c-nél, de természetesen nagyobb sem lehet a relativitáselmélet általános elveinél fogva."
De ne zavarjon a plusz- minusz "c" az egy intervallumot jelöl amilyen sebességű lehet az energia elnyelő tárgy a fotonhoz képest. De ha zavar akkor irj helyette "v"-t és v= 0 tól c-ig.
"Egyébként itt pontosan azt mondtad, hogy a kibocsátott és detektált frekvencia akkor és csakis akkor egyenlő, ha a fényforrás és a detektor áll egymáshoz képest..."
Na jó, egy fél dícséret.. mert azt látod, hogy állnia kellene a detektálás helyének A rendszerhez képest, de azt nem látod, hogy B rendszerben ez az álló hely mozog..
Azaz B rendszerben a detektálás helyét kell v sebességgel mozgatni ahhoz, hogy ne csaljunk a foton haladási függvényével!
Azaz a változatlan frekvencián detektált foton helyének függvénye
B rendszerben x=x0+ct-vt szerint alakul, (frekvencia váltás nélkül,) tekintve,
Ezért írtam, hogy az "átlag" nem jó szó. Egyébként tetszik a +-1-es példád. Nagyon jól szemlélteti (amit én nem tudtam megfogalmazni), hogy a véges -c..+c tartomány nem is annyira véges...
Mit átlagolsz? A szakaszon értelmeztél egy hosszúságot, és úgy felezted meg, hogy a két oldalon ez a hosszúság legyen egyforma. Ehhez kellett a hosszúság definiálása.
Tehát nem általában a levegőben lógva értelmeztél átlagot. Ennek van értelme.
Felvehetsz egy végtelen sorozat IR-t, amelyek egy egyenes mentén mozognak. Egyet felveszel tetszőlegesen, majd egyet ehhez képest +1 m/sec sebességgel, egyet -1 m/sec sebességgel. Átlépsz a +1-be, és felveszel egyet ami ehhez képest +1m/sec. Átlépsz a -1-esbe, és ehhez képest egy újat -1-gyel. Ezt a végtelenségig folytathatod. Lesz egy végtelen sok IR-ből álló rendszer, amelyben bármelyik IR-nek lesz +1 és -1 sebességű közeli sebességű szomszédja.
Na most, hogyan választod ki ebből a végtelen sokból a középsőt? :-)
Izé. A B rendszerben lévő dolog, azért van a B rendszerben, mert a B rendszerhez képest áll. Ha valami mozog a B rendszerben, akkor az nem a B rendszerben van.
Egyébként itt pontosan azt mondtad, hogy a kibocsátott és detektált frekvencia akkor és csakis akkor egyenlő, ha a fényforrás és a detektor áll egymáshoz képest...
Van két IR, köztük v sebesség, mindkettőben fényforrás, detektor, és amikor az egyik forrása mellett elhalad a másik detektora akkor megváltozik a detektált frekvencia..
Ez kölcsönössen mindkét rendszerre igaz.
Nyílván, a saját rendszer egy adott pontján detektálva a saját forrás fényét, nincs
ilyen váltás..
Ebből következik, hogy a másik rendszerben detektált frekvencia, csak akkor
azonos az eredetivel, ha a detektálás helye a rendszeren belül a két rendszer
közötti relatív sebességgel mozog..
Azaz az A rendszerbeli fény a B rendszerben, csak akkor nem fogja változtatni
a detektáláskor a frekvenciáját, ha a B rendszerben a detektálás helye v sebességgel mozog.
Tehát van egy IR, amiből indulunk a méréssel (mert ugye a többi IR sebességét csak valamihez képest tudjuk megmérni). Itt ugye (az előbb láttuk be) az fog kijönni, hogy minden IR sebessége a -c és +c tartományba esik. Ennek "átlaga" (szerintem nem szerencsés ez a szó, de én se tudok jobbat) valóban 0, ami alapján kijelenthetjük, hogy az az IR, amiből indulunk az áll a térben? Mivel a levezetésben tetszőlegesen választott IR-el indultunk, ezért kijelenthetjük, hogy minden IR áll a térben?
"A "30 cm-es pontosság" nem lehet jó, mert 2,5m hullámhosszúságú radarjeleket használt. Ha valaki méter pontosságot is talál, megköszönném."
Én csak olyan Bay radarvisszhang mérésről hallottam,, ahol egyáltalán nem volt távolság mérés. Abban az időben (a 2. vh után) technikai csodának számított hogy egyáltalán sikerült visszhangot kimutatni. Ezt hosszú idejű átlagolással, víz bontásával és a keletkezett gáz mérésével érte el.
Pontos méréseket sokkal később a Holdon elhelyezett lézertükörrel végzett a NASA, cm pontossággal.