Keresés

És ezt arra írtad, hogy milyen tapasztalati tényeket ismertek, ami ellentmond az x=x₀+ct összefüggésnek? Hát ebben egy tapasztalati tényt sem látok...

Sőt. Itt épp azt írják, hogy a foton mindig c sebességgel terjed, amit mi is mindig mondunk és az előbbi összefüggés is ezt mondja ki.

" Nem szabad elfelejtenünk, hogy Einstein nem egyszerûen Newton fényelméletét újította fel a klasszikus mechanika értelmében vett korpuszkulákkal. Einstein fotonja mindig c sebességgel terjed, mert hiszen a relativitáselmélet értelmében a c sebességgel mozgó korpuszkula okvetlen zérus nyugalmi tömeggel bír, és megfordítva. A foton sebessége tehát nem lehet kisebb c-nél, de természetesen nagyobb sem lehet a relativitáselmélet általános elveinél fogva."

 

Igy ir Bay Zoltán a fotonról.

 

Az egész szöveg itt található:

 

http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv100/tv898/foton1.html

De ne zavarjon a plusz- minusz "c" az egy intervallumot jelöl amilyen sebességű lehet az energia elnyelő tárgy a fotonhoz képest. De ha zavar akkor irj helyette "v"-t és v= 0 tól c-ig.

Szia Iván , látom még most sem vergődtetek zöldágra a "2f" fogalmával.

 

A foton impulzusa :

 

p=E/c

 

Gondolom ezt ismered ha most ez a foton találkozik bármilyen sebességű anyagi testel a foton átadott impulzusa igy változhat.

 

P=E/c^+_- c 

"Ha beláttad, hogy a haladási függvény a tapasztalati tények tükrében nem lehet x=x0+ct alakú"

Mondj már egy tapasztalatot, amely szerint vákumban nem ilyen... :-)

Milyen tapasztalat mond ellent az x=x₀+ct dolognak? Én csak olyan tényeket ismerek, amelyek ezt alátámasztják...

 

  Ha megérted,  hogy csak  hamis frekvenciaméréssel érvényes az általánosan

 

alkalmazott x=x0+ct függvény és helyette a konstans frekvenciájú

 

   x=x0+(c±v)t  alakot kellene használni, akkor belátod azt is, hogy ezzel

 

feleslegessé válna az "átlagolás" is.

 

 

 

Válasszuk most ketté az "átlagolást" és a foton haladási függvényét.

 

   Ha beláttad, hogy a haladási függvény a tapasztalati tények tükrében nem lehet  

  

   x=x0+ct alakú, akkor  azt is belátod, hogy ez bármely IR esetén így van, és

 

   helyette az x=x0+(c±v)t  alak lenne a helyes, akkor  belátható az is, hogy

 

   egy IR valóban áll a fénygömbje középpontjában, az összes többi csak

 

   hamis frekvencia méréssel láthatja önmagát benne állónak és az összes többit elmozdulónak.

 

 

 

 

    

   Egyébként kijár neked egy dícséret is.

 

"Egyébként itt pontosan azt mondtad, hogy a kibocsátott és detektált frekvencia akkor és csakis akkor egyenlő, ha a fényforrás és a detektor áll egymáshoz képest..."

 

   Na jó, egy fél dícséret.. mert azt látod, hogy állnia kellene a detektálás helyének A rendszerhez képest, de azt nem látod, hogy B rendszerben ez az álló hely mozog..

  Azaz B rendszerben a detektálás helyét kell v sebességgel mozgatni ahhoz, hogy ne csaljunk a  foton haladási függvényével!

 

   Azaz a változatlan frekvencián detektált foton helyének függvénye

 

    B rendszerben   x=x0+ct-vt szerint alakul,  (frekvencia váltás nélkül,) tekintve,

 

     hogy c >v ..

 

 

   

   

 

Mi alapján választod ki az IReket?

Ezért írtam, hogy az "átlag" nem jó szó.
Egyébként tetszik a +-1-es példád. Nagyon jól szemlélteti (amit én nem tudtam megfogalmazni), hogy a véges -c..+c tartomány nem is annyira véges...

Értelmezd... :-)
Aztán, ha megvagy vele, próbálj valamit öszehozni a kis példámra...

Mit átlagolsz?
A szakaszon értelmeztél egy hosszúságot, és úgy felezted meg, hogy a két oldalon ez a hosszúság legyen egyforma.
Ehhez kellett a hosszúság definiálása.

Tehát nem általában a levegőben lógva értelmeztél átlagot. Ennek van értelme.

De csak úgy általában átlag az nem értelmes.

 

  Ez egy jó kérdés!  Térjünk vissza a válasszal azután, amikor

 

   az x=x0+(c±v)t  függvényt értelmeztük.

 

Izé..

 

  Azt Te nem tudod, hogy a koordináta rendszerben egy segéd koordinátarendszert

 

tetszőleges sebességgel mozgathatsz?  Akár 1000 c sebességgel is?

 

  A detektálás helyét írtam.. nem azt, hogy a detektort kellene mozgatni..

 

  Fogd fel úgy, hogy végtelen sok detektor van, mind áll a B rendszerben, és csak az kap "szót" amelyik sorra kerül a v sebesség miatt.

 

 

Dehogy!

     Azt írtad, hogy gyorsan tudsz olvasni..  Akkor talán mostmár a figyelmesebben

olvasást kellene fejlesztened..

 

    Vagy érteni nem értetted?

 

   Oké, akkor egy példa n1 rendszerből megmérik X IR sebességét,  és ezt teszik

n2, n3, n4,..,n999    stb rendszerek is..

 

  Majd szépen átlagoljuk a kapott eredményeket.

 

  Ha elegendően sok rendszer adatát átlagoljuk, úgy, hogy egyenlő arányban legyen

köztük olyan amely az X IR szerint -c  és +c felé mozog, akkor az átlag jó közelítéssel megadja az X IR térhez viszonyított sebességét.

 

 

Felvehetsz egy végtelen sorozat IR-t, amelyek egy egyenes mentén mozognak. Egyet felveszel tetszőlegesen, majd egyet ehhez képest +1 m/sec sebességgel, egyet -1 m/sec sebességgel. Átlépsz a +1-be, és felveszel egyet ami ehhez képest +1m/sec. Átlépsz a -1-esbe, és ehhez képest egy újat -1-gyel.
Ezt a végtelenségig folytathatod. Lesz egy végtelen sok IR-ből álló rendszer, amelyben bármelyik IR-nek lesz +1 és -1 sebességű közeli sebességű szomszédja.

Na most, hogyan választod ki ebből a végtelen sokból a középsőt? :-)

Izé. A B rendszerben lévő dolog, azért van a B rendszerben, mert a B rendszerhez képest áll. Ha valami mozog a B rendszerben, akkor az nem a B rendszerben van.

Egyébként itt pontosan azt mondtad, hogy a kibocsátott és detektált frekvencia akkor és csakis akkor egyenlő, ha a fényforrás és a detektor áll egymáshoz képest...

Én is gondolkoztam rajta, de egy véges egyenesnek van közepe...

Nem olvastad?  Két hozzászólással lejjebb írtam..

 

   Oké.. hogy ne kelljen oda menned..

 

  Van két IR, köztük v sebesség, mindkettőben fényforrás, detektor, és amikor az egyik forrása mellett elhalad a másik detektora akkor megváltozik a detektált frekvencia..

    Ez kölcsönössen mindkét rendszerre igaz. 

 

   Nyílván, a saját rendszer egy adott pontján detektálva a saját forrás fényét, nincs

ilyen váltás..

 

  Ebből következik, hogy a másik rendszerben detektált frekvencia, csak akkor

azonos az eredetivel, ha a detektálás helye a rendszeren belül  a két rendszer

közötti relatív sebességgel mozog..

 

   Azaz az A rendszerbeli fény a B rendszerben, csak akkor nem fogja változtatni

a detektáláskor a frekvenciáját, ha a B rendszerben a detektálás helye v sebességgel mozog.

 

 

 

Így van!

 

   Fogod az egyenes -c és +c közötti szakaszát, és egyszerűen megfelezed.

Végtelen sok lehetséges sebesség esetén nem lehet csak úgy "átlagot" képezni. Olyan ez, mintha egy egyenes közepét keresnéd.

Tehát van egy IR, amiből indulunk a méréssel (mert ugye a többi IR sebességét csak valamihez képest tudjuk megmérni). Itt ugye (az előbb láttuk be) az fog kijönni, hogy minden IR sebessége a -c és +c tartományba esik. Ennek "átlaga" (szerintem nem szerencsés ez a szó, de én se tudok jobbat) valóban 0, ami alapján kijelenthetjük, hogy az az IR, amiből indulunk az áll a térben? Mivel a levezetésben tetszőlegesen választott IR-el indultunk, ezért kijelenthetjük, hogy minden IR áll a térben?

Mi az, hogy "állandó frekvenciájú fény"?

Szia!

 

   Nocsak?   Azt megértetted, hogy az állandó frekvenciájú fény detektálási helye

 

   v sebességgel mozog az IR-en belül?

 

 

"nem látom jó módszernek a specrel kidobását, hanem helyette jó módszernek tartom a valóságnak megfelelő alakúra korrigálását, kijavítását"

Egyelőre egy szót se értesz az egészből. Így nem könnyú a dolgod a kijavításával... :-)

"A "30 cm-es pontosság" nem lehet jó, mert 2,5m hullámhosszúságú radarjeleket használt. Ha valaki méter pontosságot is talál, megköszönném."

Én csak olyan Bay radarvisszhang mérésről hallottam,, ahol egyáltalán nem volt távolság mérés. Abban az időben (a 2. vh után) technikai csodának számított hogy egyáltalán sikerült visszhangot kimutatni. Ezt hosszú idejű átlagolással, víz bontásával és a keletkezett gáz mérésével érte el.

Pontos méréseket sokkal később a Holdon elhelyezett lézertükörrel végzett a NASA, cm pontossággal.

   Ahogy újra olvasom, látom, hogy nem is kicsit hanem nagyon élesen.. Bocs!

Tényleg nem akartalak megbántani vele.

 

Bocs, kicsit élesebben fogalmaztam, mint kellett volna..

 

   Szóval a tények és a valóság az, hogy nem "Gézoo" fizika, hanem a valóság.

 

  Sajnos a specrel nem a valóságot, nem a tényeket hanem helyette csak a

 tények egy megcsonkított, változatát írja le.

 

      Ezzel sokakat csúnyán félrevezet, becsap.  Amiért nagyon elítélem Einsteint.

 

   És miután Einstein beépítette a "specrel"-jébe azon jó elemeket is, amelyek

 

 megfelelnek a valóságnak,  nem látom jó módszernek a specrel kidobását, hanem

 

 helyette jó módszernek tartom a valóságnak megfelelő alakúra   korrigálását, kijavítását.

 

 Ezért sem szerencsés valamiféle Gézoo fizika emlegetése.. 

Szia!

 

  Ha megtennéd, hogy a tényeket, a valóságot nem akarnád meghamisítani, akkor megköszönném..

 

  Ha pedig nem tudod, hogy a példában említett állandó v relatív sebességgel

 

mozgó két IR-ben a detektált freki csak akkor állandó, ha a detektálásának helyét v sebességgel mozgatjuk, akkor

 

   - állj ki az út szélére és halgasd meg az állandó sebességgel haladó járművek

hangját, közeledéskor és távolodáskor..

 

   - Ha pedig a doppler hatást ismered, de szándékosan szeretnéd kihagyni

   a valóságos számításokból,

 

  hogy ezáltal a hamis, félrevezető,  hibás  specrelt védelmezhesd,

 

   akkor írd azt..