A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
A kétféle anyagtípus, amelyik külön-külön, de összecsomósodik, képezik az eltérő anyagú galaxisokat, melyek egyformán semlegesek elektromosan, de gravitációsan taszítják egymást. Még akkor sem lenne nagy égiháború, ha netán ütköznének, mert a csillagoknak csak pár tized százaléka találná el egymást a nagy távolságok miatt. (itt is jelen van az a fránya téridő) :)
azért nem látjuk, mert egy másik, tőlünk távolodó galaxist képez az anyagával.
Ez egy kézenfekvő feltételezés, csak szinte bizonyosan nem igaz. A galaxisok túlságosan sokat ütköznek aminek eddig egynek sem lett volna szabad megtörténnie. Ilyenkor ugyanis nagyon tipikus sugárzás lépne fel, a két párnak megfelelő éles frekvenciával, az atombombánál 100-szor erőteljesebb robbanással. igenám, de ez az atombomba csillag méretű lenne, nempedig néhány kg, mint a Fat Boy. A tipikus frekvenciák miatt bizonyosan felfedeztünk volna ilyen robbanásszerű sugárzást.
Az elektron-pozitron annihiláció 511 keV, míg a proton-antiproton annihiláció 938 MeV energiájú gammafotonokat kelt.
Ez a fotonból részecske, részecskéből foton, energiaveszteség nélkül, elég furának tűnik.
Hát, az elemi részecskék világához közelítve egyre vadabb dolgok történnek, de ez azért eléggé egyértelmű: a párkeltés és annihiláció az egyik biztos pont.
„Hogy hova lettek Antal és a kis Anti (= antiproton és a pozitron) azt a fizikus sem tudja, pedig neki is el kellene számolnia velük, tőlük már kérdezted?”
A részecske fizikus Sz. Gyulát már kérdeztem, és ő hihetően elszámolt vele. (azért nem látjuk, mert egy másik, tőlünk távolodó galaxist képez az anyagával.) Ez a fotonból részecske, részecskéből foton, energiaveszteség nélkül, elég furának tűnik. :)
Ha a proton találkozik az elton párjával, akkor egy 3.83x10-17 cm-es proton-neutriniót alkotnak, tehát a részecskék nem semmisülnek meg. www.atomsz.com
"Sajnos ezekkel te képtelen vagy szembenézni - évek óta. Ennek oka rejtély."
Nem olyan rejtély az!
Az ismert kognitív torzításokból több is afelé hat, hogy a delikvens megőrizhesse a kialakult énképét, és ha valamibe már elképesztő energiákat beleölt, akkor még magának is hazudva a végtelenségig mentegesse a tévedéseit. A bolond crackpot-fizikusok tévképzeteit a pszichológiatudomány gyönyörűen tudja magyarázni.
Az antiproton nem spirálozik el, mert ugyanolyan stabil mint a proton (tórusz). Hasonlóan a pozitronhoz ami az elektron ikertestvérkéje amely szintén stabil részecske (tórusz). Ezek négyen végtelen életidejűek, ameddig nem találkoznak a párjukkal. Ha a proton találkozik a párjával akkor persze fotonná alakul, annihilálódik. Az elektron-pozitron dettó. A foton is stabil, végtelen ideig működik, nem fárad, örökmozgó, egészen addig amíg nem találkozik a többiekkel. Ha koppan akkor leáll, elbomlik. Ha a foton fáradna az alaposan felborítaná a kozmológiai képzeletünket, az enyémet is.
Hogy hova lettek Antal és a kis Anti (= antiproton és a pozitron) azt a fizikus sem tudja, pedig neki is el kellene számolnia velük, tőlük már kérdezted?
Azok a részecskék spiráloznak el amelyek nem záródnak körbe, ilyen nem stabil részecskéket tartanak számon a fizikusok már száznál többet. Ezeket elemi részecskének vélik, de nem azok. Elemi részecske csak kettő van: a graviton és az elektromos töltésrészecske.
Az elektron és a proton tórusz fény gamma-foton bomlásával alakul ki tehát a frekvencia adott, az a bomló foton frekvenciája. Csak két frekvenciánál záródhat pontosan körbe a tórusz, az egyik az elektron/pozitron pár, a másik a proton/antiproton pár. Más frekvenciáknál nem záródik körbe, ezek a részecskék elspiráloznak, nem stabilak.
Igen, tudom, hogyan gondolja Gyula, kicsit hasonlóan de erősen eltérően, nem baj.
A tömegnek két meghatározása is van. Ez melyikre vonatkozik?
A tóruszban pörgő/keringő elemi részecskék frekvenciája, milyen hatásra alakul ki? Egy tippem az, hogy az egymással szemben, párhuzamosan haladó „graviton sugárzás” felpörgeti őket. iszugyi szerint, a kétféle töltés okozza a nyugalmi tömeget.
A téridő görbületét leíró egyenletek a nyomó gravitációs sugárzás tömegek közelében kialakuló gradiensét írják le. Ilyenképpen a relativitáselmélet éppen a nyomó gravitációt írja le, csakhát elvileg rosszul. Előszöris a látszó világot írja le és nem a valóságot.
Hosszkontrakciót vízionál pedig az csak egy látszólagos hatás, valójában semmi nem történik a bot hosszával csak menetközben másképp látjuk, mérjük.
Idődilatációt vízionál de az órák ugyanúgy rezegnek mint a földi kontroll, csak másképp látszanak. Kevés a kisérlet.
Tömegnövekedést vízionál pedig a mozgó részecskék tömege nem változik meg semennyire, mert a tömeget a tóruszban pörgő/keringő elemi részecskék frekvenciája és ezáltal a tórusz tehetetlensége szabja meg és nem a tórusz mozgási sebessége.
Szingularitást vízionál oda ahol a gravitáció nem a végtelenbe hanem éppen nullához tart, nevezetesen a BH belsejében. Így csak az elkövetett hibának van szingularitása, a BH-nak nincs.
Tehát nem a téridőnek feleltethető meg hanem a téridő van megfeleltetve a nyomó gravitációs sugárzásnak illetve annak tömegek közelében kialakuló gradiensének, mint a nyomó gravitáció matematikai leírása. Semmi esetre sem fordítva.
A fizika tele van hibával és téveszmékkel, a fizika egyfajta diktatúra.
Elminster Úr! Az eddigi megnyilatkozásaid alapján azt gondoltam, hogy utálod a kinyilatkoztatásokat. Ha már a véleményről is ilyen dehonesztáló a „véleményed”, akkor mi a teendőnk? :(
„ez a graviton. Örökmozgó, nem fárad el, nagyon gyors és nagyon nagy erőt fejt ki. Egy tükörképi párban kapcsolódva alkotja a gravitációs sugárzást,”
Az általad definiált graviton, mint az az anyag alapvető, fáradhatatlan mozgatója, milyen módszerrel mutatható ki, különös tekintettel annak sugárzási formája? Eddig a téridő görbületét favorizálják, a gravitációs erő okának. Ha ez a minden irányból érkező sugárzás betölti az egész univerzumot, ami tulajdon képen, megfeleltethető a téridőnek is, ha a többi anyagi objektumot magába foglalja, mivel vonatkoztatási rendszernek használható.
Na, ebből amit leírtál, nem tudsz egyetlen egy állítást sem bizonyítékokkal igazolni. A te személyes fantáziavilágod az egész. Mint iszugyinak a négy elemi részecskéje.
Amúgy tudod, mit tartanak a "vélemény"-ről? Olyan mint a fing: jobb bent tartani!
Véleményem szerint van egy elemi energiarészecske ami mozgatja a világot, ez a graviton. Örökmozgó, nem fárad el, nagyon gyors és nagyon nagy erőt fejt ki. Egy tükörképi párban kapcsolódva alkotja a gravitációs sugárzást, ami a gravitáció okozója. Átmegy a Földön mintha üvegből lenne a Föld, nagyon pici nyelődik el belőle. A kicsi elnyelt rész úgy okoz gravitációs erőt, hogy felülről a teljes erő nyom téged lefele, de alulról egy iciri piciri résszel kevesebb sugárzás nyom téged felfelé. A két sugárnyomás nyomóerejének különbsége okozza a súlyodat.
Az elemi részecskék tulajdonságai horrorisztikusak, nem a makroszkopikus világ szokásai jellemzik. Nem tudom, hogyan nyom, milyen mechanizmussal képes trillió trillió newtonos erőt kifejteni, de ezt teszi. Ez az erő mozgatja a galaxisokat és ez működteti az Univerzumok ciklusait.
A másik elemi energiarészecske (kvantum) az elektromos töltésrészecske, szintén párban. A gravitonnal így négyen alkotják a fény fotont.
Ha a foton elbomlik akkor jön létre a normál, barionos anyag a foton egyik feléből (elektron). A másik feléből pozitron.
Ha a foton energiája nagyobb (1836 -szor) akkor a másik feléből nem pozitron hanem proton jön létre (emebből meg antiproton)
Tudom, hogy durva, de a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, különböző frekvenciával keringenek a saját tóruszukban.
Az elektron antianyaga nemcsak a pozitron hanem a proton is antianyaga. Az elektron és a proton nem tudnak egymásra felszállni mert durván különbözik a frekvenciájuk. Az annihilációhoz két azonos frekvencia kell, mert a foton két fele csak azonos frekvenciával alakulhat ki.
Bocs ha egy kicsit továbbmentem, de így épül fel és így működik az anyagi világ. A fő mozgató erő és energiahordozó a graviton.
„Amit megfigyelhetsz az mind, mind valamiféle anyag.”
Asztrojan! Szerinted az univerzumban minden anyag, a tér és idő, csak szellemi termék. Arra lennék kíváncsi, hogy az erő fogalma, mint szellemi termék, szerinted melyik anyagi formátumból ered? Mire vezethető vissza?
Ez "Azonban a gravitáció olyan, hogy POZITÍV VISSZACSATOLÁSSAL VAN a tér geometriájára. Akármilyen görbületű a tér, a gravitáció az idő előrehaladtával azt az irányú görbületet NÖVELI. Ha kezdetben negatív görbületű volt, akkor mára nagyon-negatívvá teszi, ha a kezdetben pozitív görbületű volt, akkor mára nagyon-pozitívvá teszi a visszacsatolás az univerzum görbületét." abszolút az ostobaság tömkelege.
A GRAVITÁCIÓ EGY KÖLCSÖNHATÁS A TESTEK KÖZÖTT ÉS NEM VÁLTOZTATJA MEG A TÉT-IDÖ METRIKÁJÁT.
