Haladjon végtelen sok IR egybevágó Y tengely irányába, mindegyikben látszik egy IR aminek az origójában lámpa van.. és az egybevágó IR-ek ben x=5 -nél mozog..
Nyílván minden rendszerben c a fény sebessége és különféle értékű a v.
Azaz általánosságban igaz, hogy minden IR-ben y=y0+vt függvény szerint
halad az 5-ös IR lámpája.. és ebből a lámpából minden IR más színű fényt klát kilépni. Ami azt jelenti, hogy mindegyik más számú fotont fog be időegység alatt,
lévén, hogy az időegység alatti fotonok száma e fény frekvenciájával arányos.
És ahogy sorra elhaladnak az ötöske mellett, egy pillanatra az ötöske eredeti
frekvenciájának megfelelő fotonszám ér el hozzájuk,
elötte több foton, a találkozás után már kevesebb.. mutatja a látott fény színe, frekije.
Kérdés a matematikushoz:
Ennek tudatában az ötöskétől milyen sebességgel távolodik Minden IR -ben
Hanem van egyetlen jelenséghalmaz, és ezt leírjuk egy konzisztens model segítségével.
Ha a model helyesen leírja a jelenségeket, akkor egyetlen függvény tartalmazza
a doppler és a specrel hatásait.. És az eredményt nem kell bizergálni, mert úgy helyes ahogy megkaptuk.
"Ezt sem értem: ha van egy adott frekvenciájú fénysugár, akkor abban minden foton azonos frekvenciájú, tehát mindegy, hogy az előzőt vagy a következőt méred: mind azonos frekvenciájú..."
Oké, tegyük fel, hogy a villanástól, ami legyen pl. 1 ms hosszú , egy adott távolság
megtételére vagyunk kiváncsiak.
Ha az első foton jelzi a hosszot, időt, akkor a villanás kezdetét, ha az utolsó
akkor a végét, használhatjuk jelzésnek..vagy pl. a középsőt.. a középsőhöz.
Most vegyük ezt az esetet a szemléltetéshet. a 0,5 ms-nél lévő fotont.
Ha a "doppler miatt" növelt frekit elfogadjuk, akkor ehhez ugyanazon időegység alatt több fotonnak kell beérkeznie.. azaz a magasabb frekihez az 1 ms-nél
indult fotont használjuk a 0,5 ms-nél lévő helyett..
Ha alacsonyabb frekit, akkor nem szabad időegység alatt ugyanannyi fotonnak beérkeznie, tehát akkor a 0,5 ms-elötti fotonok valamelyikét.. szélső esetben azt amelyik 0 ms-nél indult el.. kell jelzésnek használni a 0,5 ms-nél lévő helyett.
"Hát ezt sem értem: ha arra gondolsz, hogy a fotont bármely rendszerből vizsgáljuk ugyanaz a foton, akkor igen, így van, de nem ugyanakkora az energiája és így a frekvenciája sem."
E=h*f ha nagyobb E annak a következménye nagyobb f is..
és úgy is igaz, hogy nagyobb f-hez nagyobb E tartozik.. de úgy semmiképpen sem, ahogy Te írod..
A vonatos példádnál maradva.. A helytelen frekvencia követése pontosan olyan hiba, mint amikor a különféle IR-ekből a nem vonat valamely részének a haladási függvényeit tekintjük helyes függvénynek, hanem a kalauz haladási függvényét.
Abban a pillanatban, amikor egy más frekvenciájú fotont veszünk az eredeti freki helyett azonosító fotonnak,
áthelyezzük térben és időben az azonosítási helyet és időpontot.
Na egy nagyon szemléletes példa: húzz ki egy gumiszálat és vonalzó mellett fesd meg pl. 1 cm-enként..
Amíg azonos a feszítés, a csíkok 1 cm-re vannak egymástól.. és a végek is azonos
távolságot jelnetenek..
Most hozzuk létre a frekvencia változást! Húzd ki jobban vagy engedd összébb!
A csíkok távolságának megváltozásával a teljes hossz is változik. Így ha az egyik vége az origóhoz van rögzítve, akkor a másik vég nem ugyanazon a ponton van, mint akkor, amikor a csíkok 1 centisek..
"Te tényleg nem érted, hogy egy fotonáram (fénysugár, fénynyaláb) egy pontjának a frekvenciája változatlan.???"
Már a kérdést sem értem. Mi az, hogy a fotonáram frekvenciája változatlan? Egy fénysugár frekvenciája függ a megfigyelő sebességétől: erről szól a Doppler effektus.
"Ha más frekit mérsz akkor már nem ugyanazt a fotont hanem egy elötte vagy mögötte haladót detektelsz."
Ezt sem értem: ha van egy adott frekvenciájú fénysugár, akkor abban minden foton azonos frekvenciájú, tehát mindegy, hogy az előzőt vagy a következőt méred: mind azonos frekvenciájú...
"...egy foton csak akkor jelöl minden rendszerben azonos időt és helyet, ha valóban ugyanarról a fotonról van szó.."
Hát ezt sem értem: ha arra gondolsz, hogy a fotont bármely rendszerből vizsgáljuk ugyanaz a foton, akkor igen, így van, de nem ugyanakkora az energiája és így a frekvenciája sem.
A frekvencia-változás iránya megváltozik, a relativisztikus Doppler képletének megfelelően.
De a kérdésed alapján te valami egészen másra gondolsz. Akkor hadd kérdezzem meg tőled: ha egy vonat egy fix koordinátarendszerben az origó felé halad az x-tengely pozitív irányából v sebességgel, akkor milyen alakú képlet írja le a mozgását, majd az origón való áthaladás után milyen alakú képlet írja le a mozgását?
"Kezdem azzal, hogy" f=f0(c+v)/c és f=f0(c-v)/c közeledéskor, ill, távolodáskor a freki.. erre utalt a c+v ill. a c-v.. csak meg kellett volna értened az utalást.."
a relativisztikus doppler efektus egydimenziós esetben , n=-1 ha balról és n=1, ha jobbról jönnek a hullámok, vr a megfigyelő forráshoz viszonyított sebessége a relativisztikus sebességösszeadás szerint..
f=f0sqr/(c-nvr)/(c+nvr)/
Ebből a formából látható, hogy fénysebességű hullámok esetében a közeghez viszonyított sebességnek nincs jelentősége ( !!!! ), csak a forrás és a megfigyelő egymáshoz viszonyt sebessége befolyásolja a mérhető frekvenciát.
milyen szép :-))