Jól írja payagyerek: a reed cső egyik végére kapcsolj valamilyen feszültséget a másik végéről (egy ellenálláson keresztül) töltögess egy kondenzátort. A kondenzátorról leveheted a (többé-kevésbé) fordulatszám arányos feszültséget.
Persze működne ez ellenállás nélkül is de a kondi túl nagy árama szép lassan tönkreteheti a reed cső érintkező felületeit ezért szerintem úgy válaszd meg a feszültséget, az elenállás és a kondenzátor értékét hogy a reed cső ne kaphasson 0,01 ampernál nagyobb terhelést (pl 12 V esetén legalább 1200 ohm).
Igazad van, de itt az elpár oldali védelemként szerintem nem muszály. Gondolok itt arra, hogy ha nincs hőfokkülönbség, akkor probléma van. Tiltva marad. A relé nem zár vissza, Csak ujraindítás lehetséges.
"Persze a rajzod 3 tranyóval Schmitt-triggerként célszerűbb nekünk."
Valószínűleg egyetlen darab darlington tranzisztor is elegendő lenne (0,3A kb 30 Ft) az szerintem ide kielégítő érzékenységgel bír és képes kapcsolni egy relét is.
Az ilyen vezérlő áramkör kialakításánál ügyelni kell arra hogy legyen az áramkörnek hiszterézise, tehát ne ugyanazon a hőmérsékleten kapcsoljon ki amelyiken bekapcsol. Pl a biztonsági relé 3 fok hőmérsékletkülönbségnél tiltson le, de csak 6 foknál engedélyezzen újra. Ha túl kicsi (esetleg nulla) az áramkör hiszterézise akkor előfordulhat hogy a vezérlő és a vezérelt berendezés "folyamatosan ki-be kapcsoló" üzemódba bonyolódik. A szobatermosztátoknál sem véletlen az hogy a bekapcsolási és a kikapcsolási hőmérséklet között legalább 2 fok különbség van, különben nem óránként indulna be a fűtés húsz percre hanem öt percenkéne egy percre :)
Ja. A hídkapcs a lényege, csak én azért rajzoltam stabIC-vel, mert azt így műveleti erősítőként használva 1,5A limitig bárki, bármit ráakaszthat. Ezt talán még egy hentes is meg tudja fabrikálni. Persze PIC alapú vezérlést is fabrikálhatunk, azonban én úgy gondolom, (főképp védelem esetében) hogy az egyszerűség megbízhatóságot is jelent. Manapság akkora elektromágneses térben élünk, ami bár ránk nézve sem túl egészséges, egy szoftver alapú vezérlő sem díjazza. (villám, elektromos tüsik a vill.hálózatba)
Persze a rajzod 3 tranyóval Schmitt-triggerként célszerűbb nekünk.
Ekkora víz igényhez már kb 150mm átmérőlyű kutat szoktak fúrniés búvárszivattyúval üzemelnek. (de ebben nemigazán vagyok jártas)
A hőszivattyúnak akkor a legjobb a hatásfoka,minél alacsonyab hőfokúvízzel fűtünk. Ennek a legjobban a padlófűtés felelmeg. (négyzetméterenként kb.9-10 méter cső)
A másik a fancoil ezt viszont úgy kell méretezni hogy minél alacsonyab fűtővíznél is letudja adni a helyiségnek az elegendő hőenergiát. Ha akarsz akkor ezzel nyáron hűteni is tudsz!
Elég nagy a belmagasság.....ha az irodákban nem szükséges ez a belmagasság akkor érdemeslenne álmennyezettel csökkenteni és szigetelni.Kissebb a hő igény és hőveszteség. Ha viszontmarad a belmagasság akkor a fancoilt javaslom, mivel az ventillátoros így folyamatos légkeverést biztosít. Erre viszont van aki érzékeny.
"klotyeszt" is fűteni kellene....persze az öltözőt és a zuhanyzót is. A műhelyt semárt valamennyire, meg a raktárat. Ha viszont az irodáktól jól elszigetelik akkor nemfontos. Milyen tevékenység fog zajlani a műhelyben? Milyen gépek lesznek bent? Van köztük olyan ami hőt termel......ezek is fontosak.
A hőszivattyó is olyan mint egy gáz kazán.....ha kell megy...ha kell sokat megy és ha nem kell akkor csak keveset. Akárminden helyiségben lehet külön termosztát.....ez már csak gépészeti megoldás. A fancoilokban beépített termosztát van.
Az ehhez szükséges vízmennyiséget kiszivattyúzni sem lesz egyszerű dolog de attól tartok hogy (a hőcsere után) ugyanabba a vízrétegbe visszapumpálni ezerszer nehezebb feladat lesz.
A műszerrel sorba is köthetünk ellenállást amivel csökenthető az érzékenység. A műszer helyére erősítőt (IC vagy tranzisztor) is tehetünk amely akár relét is kapcsolhat.
földszinten: , 3,8m-es belmagassággal: 5db 30m2-es helyiség irodaként használandó, 21-22 fok szükséges. kb. 200m2 raktár és műhely, ahol nincs extra hőigény, bármennyi többlet is van a fűtetlen állapothoz képest, az már talált hő :-)
emelet: 2,6m-es belmagasságal: 6db, egymástól független helyiség összesen 180m2, 21-22 fok szükséges, fennmaradó kb. 180m2-nek nincs extra hőigénye(raktár, klotyesz, stb.), bármennyi többlet is van a fűtetlen állapothoz képest, az már talált hő :-).
milyen kút a "jó" kút"? csak azért, mert nekem pl. a kertemben 2 db csőkút van szivattyúval, s egyenként 7m3-t termelnek óránként. igaz, ezeket csak locsoláshoz használom. nagyon nem is mélyek, 125mm-es átmérő -35m-ig van, s onnan -65 méterig 65mm-es mélyítéssel.
fűtésrendszer milyen legyen? milyen értelemben? nem terveztem semmit, ezért kérek tőletek a véleményt, tanácsot.
hatásfok:
földszinten: , 3,8m-es belmagassággal: 5db 30m2-es helyiség irodaként használandó, 21-22 fok szükséges. kb. 200m2 raktár és műhely, ahol nincs extra hőigény, bármennyi többlet is van a fűtetlen állapothoz képest, az már talált hő :-)
emelet: 2,6m-es belmagasságal: 6db, egymástól független helyiség összesen 180m2, 21-22 fok szükséges, fennmaradó kb. 180m2-nek nincs extra hőigénye(raktár, klotyesz, stb.), bármennyi többlet is van a fűtetlen állapothoz képest, az már talált hő :-).
másrészt mennyire lehet szabályozni a hőszivattyús rendszert? értsd: (gáz) kazános fűtésnél: hőigény -> termosztát felcsavar -> lőn hő (és a gázszámla...), nincs fűtési igény -> termosztát lejjebb állít -> közel arányosan csökken a költség is.
mennyire lehet szakaszolni, szakaszonként szabályozni a szivattyús rendszereket? pl. az épület mondjuk kerekítve 700m2(valójában 720m2), de mi van akkor, hogy ha hetekig csak az irodákat vagy csak azok egy részét kell fűteni?
Azért dobtam fel egy egyszerű áramkört, mert lehetnek itt a fórumon olyan emberkék is akik megriadnak egy komolyabb elekronikától. Asszem evvel ők is tudnak mit kezdeni.
Persze az egyik szenzorral érdemes egy 1k ohm-os potit sorba kötni az állíthatóság végett.
Az a lényege, hogy a stabIC akkor ad névleges, esetünkben 5 V-os feszt, ha a középső lába testen van. Jelen esetbe nem. A kimenetre kapcsolt akármi (lámpa, relé, műszer) különbségi jelet kap. Ennek a szintje az elpárologtató ki- és bemeneti csövén lévő hőfokkülönbségtől függ. Minél nagyobb a csövek közti hőfok különbsége, annál több a fesz. Ha nincs hőkülönbség, akkor nincs delej a kimeneten. Ha műszert dugunk a kimenetre, akkor a hőfelvétel szintjét látjuk. Beállításnál sokkal egyszerűbb egy kijelzett érték növekedését látni, mint 2db hőmérő fokait és ennek változását szemmel követni. Persze, ha már megy a rendszer, akkor egyszerű védelmi áramkör is lehet belőle. Ha megáll a víz, vagy eloson a gáz, akkor a két PTC, vagy NTC által adott ellenállás egyforma lesz, ezáltal leesik a kimenő jel, elejt a relé, megáll a kompri.
Az NE555-el nincs valami kapcsolás, a bemenetén impulzust kapna, a kimenetén pedig folyamatos feszültséget adna. Ha megszünik az impulzus, megszünik a kimeneti feszültség. Ezzel lehetne védeni az elpárt. Ha nincs áramlás,letiltja a kompresszort.
Roppant sok menetes kis tekerccsel már sikerült némi delejt indukálnom avval a satnya mágnessel, ami a vízórába van. Ezt egyenirányítva, pindur kondival pufferelve egy feszmérő müszi mutatná nekünk a vízáramot. Azonban idő hílyán még csak a tekercsnél tartok. Most is a kompri mosása lopja az időmet. Mégiscsak felöntöttem keróval. (víztiszta, szobahőmérsékleten 2-3 nap alatt nyomtalanul elpárolog, nem agresszív, nem baszogatja a tekercs zománcát). Majd jövőhéten, munkahelyen lesz csak időm a vízórával molyolni.
Jó jó..csak nemműködik. Nagyon nagy az áttétel, nemjelziki. Másik tengelyre kell raknom egy mágnestés mellé a read csövet. Jólesz csak nem adja magát egyből. Pici mágnest kell keresnem.
Passz, fogalmam sincs. Bekötöttem mind a két végét a folyadéktartályba gusztusosan beforrasztva, a folyadékot meg egy harmadik csonkon vettem el a tartályból.
A műszerrel sorba is köthetünk ellenállást amivel csökenthető az érzékenység.
