Nem az átlaggal kell számolni, hiszen az amúgy is nagy téli fogyasztást dobja meg a franciáknak eladott villany, ez viszont a szénerőművi termelést növeli kényszerűen. Tehát fals az Electricity Map kalkulációja is.
Export nélkül a németek is tisztábbak lehetnének. Amúgy az a pillanatfelvétel amit mutatsz nem valid. A francia export-import kereskedés a döntő, amit én közöltem, az - GW-os német --> francia exporttal.
Ezek a tényleges kereskedés számai, a fizikai áramlásokat a teljes energiapiac és a távvezetékhálózat határozza meg.
Kongóban 42GW-os vízerőművet építenek, ami a világon a legnagyobb lesz, duplája a második kínainak. 80 milliárd dollárba kerül, és ellátja Afrikát árammal.
Ha vársz eleget (vagy eláll a szél/nap) bőven importőrök tudnak lenni a németek is. És ilyenkor általában a legretkesebb lengyel szénáramra támaszkodnak - de van, hogy éppen ők kapnak a francia atomból...
Másrészt, ahogy írtam volt - akárhogy ragozod, akármilyen időpillanatot nézel, importtal együtt is legfeljebb a negyede lesz a francia energiarendszer karbonterhelése a németének, legtöbbször ennél is kevesebb.
Amúgy meg méltatlan és értelmetlen süketek párbeszéde ez a végtelenített vita. A szél-nap megújulókra több napos, hetes, de inkább évszakos tárolás nélkül az energiarendszert alapozni nem lehet és pont. Aki ezt nem látja be, az igenis FÉLESZŰ. PONT.
Erre kell megfelelő műszaki megoldást kidolgozni, mert jelenleg NINCS. PONT. Az akku szóba sem jöhet, a SZET nem skálázható fel. Vannak ötletek, de gazdaságosan megvalósítható megoldás egyelőre nincs. Ha nem is lesz - akkor ez az egész zsákutca, akkor tényleg jobb lenne inkább leporolni és alaposan továbbfejleszteni a nukit, végre használható fúziót reszelni, hidrogénalapú gazdaságot csinálni, vagy ezeket megfelelően keverni - de valamit ki kell találni.
Ugyanakkor fosszilis még valójában elég sok van, simán kitart a szén-gáz-olaj még ebben az évszázadban, a nem-konvencionális készletekhez való hozzáférési technológia olyan ütemben fejlődik, hogy akár még tovább is kitarthat (igazándiból bitang sok minden van még a lábunk alatt). Igen, jó kérdés, ez mennyi CO2-őt jelent, és végül mit fog ez jelenteni a klímaváltozás tekintetében. Szerinted katasztrófát - mások szerint meg nem - biztosat pedig valójában nem tudunk...
Nem szalmabábozok - csak te sajnos azt sem érted, amit saját magad írsz...
Hogy van-e elég erőforrásunk boldogulni? Nézőpont kérdése, igazándiból VAN. Komoly környezeti károkat okozunk ezzel? Igen? Ezek visszafordíthatatlanok, és végül elpusztítják az egész bioszférát, amivel saját magunkat is kihalásra ítéljük?
No ez egy fogós kérdés. Neked határozott igen rá a válaszod - de jobban végiggondolva, szerintem meg inkább nem rá a válasz. Az biztos, hogy nem helyes egy csomó dolog, amit csinálunk - viszont arra próbállak (teljesen eredménytelenül) rávezetni, hogy saját jószántából egy adott határon túl nem fog lemondani alapvető dolgokról az emberek zöme, tehát tényleg vagy az van, hogy elfogy és akkor majd egyáltalán nem jut (ezt tudomásul vesszük, nyilván) - vagy találunk valami más megoldást.
A te megoldásod, hogy ott a túrós rétes az asztalon, de ne együk meg, inkább egyesek éhezzenek - nem fog menni. Ha nem látod be, hát az a te dolgod, itt mi csak beszélgetünk...
Hagyd már abba a szalmabábozást... főleg a leszoktatással... a hsz-eid fele értélkelhetetlen az állandó félrebeszélés/félreértelmezés/félremagyarázás/költői túlzások/soha nem tett kijelentések mások szájába
adása miatt.
Igen erősen kétlem, hogy ne tudnál ezek nélkül is vitázni. Ezredszerre szóltam... türelmesen, udvariasan.
Arra reagálj amit én írtam. Van elég erőforrásunk "mások nélkül" vagy "mások ellenére" boldogulni? Van elég időnk és energiánk még azelőtt előrukkolni ezekkel, hogy tartós hiányt kezdenénk el szenvedni az életmódunk fenntartásához
elengedhetetlenül szükséges energiahordozókból és javakból?
Ha nincs, akkor nem kell majd leszokni erről-arról?
Neked meg még több szerencsét az emberiség fogyasztásról, utazásról, EVÉSRŐL-IVÁSRÓL, autózásról, a többre, a jobb életre vágyásról leszoktatásához...
Szerinted minek van több esélye? Elő lehet adni itt nagy dagályosan, hogy fenntarthatatlan úton haladunk - ami igaz is, de tudsz mondani az emberiség történetéből egyetlen egy pillanatot is, amikor "a végtelenségig fenntartható pályán" mozogtunk? Vagy fejlődünk (ami mindig a végtelenbe tart, populációban is, erőforrások tekintetében is) - vagy éppen hanyatlunk (ami meg szintén a végtelenbe extrapolálva az eltűnésünkről szól).
Olyan szabályozást, ami az optimális munkapontban tartósan megtartja a civilizációnkat - még soha senki nem tudott kitalálni, már csak azért sem, mert egyáltalán nem is tudjuk, hogy hol van az a munkapont, az mindig csak utólag derül ki...
Fogadd el kész tényként, hogy a népesség még legalább 2-3 milliárd fővel tovább fog nőni (de lehet, hogy 4-5 is lesz az), AKÁRMIT CSINÁLSZ. Ennek legfeljebb valami olyan katasztrófa vethet véget, ami tömeges pusztulást okoz - és ez szerintem még akkor is elkerülhetetlen - ha voltaképpen ennek mi magunk leszünk az okai. Ez van.
A megközelítésed egyszerűen nem realista. Olyan módon szeretnéd megoldani a problémákat (valójában nem is akarod őket megoldani...) - amire nem fogsz soha partnereket találni. Még itt ebben a fórumban sem helyesel SENKI az ötleteidre, még akkor sem, ha egyébként a pőre tények tekintetében igazad van. Tényleg fölöslegesen sok húst eszünk. De a világon vagy négy milliárd ember szeretne sokkal többet enni, mint most tud... Tényleg elhasználjuk a fossziliseket - de a velük való takarékoskodás legfeljebb kitolja valamennyire az elfogyásuk idejét - ám valójában még ez sem biztos, a piaci mechanizmusok nem erről szólnak, ha kevesebb kell, esik az ára, akkor többen engedhetik meg maguknak, elkezd több fogyni - stb... Azt látni, hogy amennyit termelni tudunk - azt el is tudjuk fogyasztani, takarékoskodni akkor fogunk, ha vagy nem lesz már belőle - vagy találunk valami jobbat helyette.
Én ez utóbbi szószólója vagyok egyértelműen. Az új technológiák kifejlesztése egyébként halad, ha esetleg nem vennéd észre, nagy konzervativizmusod és kizárólag a most létező és általad is megvásárolható dolgokhoz való nagy ragaszkodás közepette - hogy olyan dolgokról beszélsz, amelyek egy jelentős hányada még saját gyerekkorodban sem létezett, sok minden még 1-2 évtizede sem igazán... Az energetikában például egyetlen tudományos áttörés felforgathat mindent.
A tiszta atomenergián alapuló rendszer valós lehetőség, és nem olyan drága mint a piszkos megújulón, és fosszilisen alapuló rendszer. Itt vágyálmok vannak, hogy majd 10 év múlva 80% megújuló lesz a németeknél, kérdem én, hogy, mikor a szél + napelem rendelkezésre állása, kb. 30-35%-os, ha a fölé akarnak menni, akkor vagy tárolni kell, vagy exportálni kell valakinek a felesleget, de kinek ha mindenki megújulózik. Ha meg tárolják, akkor drágább lesz mindennél.
Sok szerencsét új technológiák kifejlesztéséhez és rendszerbe állításához a szükséges erőforrások (elsősorban nyersanyag, munkaerő és kutatókapacitás) hiányában.
Azt értem én, hogy technooptimizmus, de egyelőre ott tartunk, hogy a topic arról értekezik lesz-e és mikor rolling blackout a szuperfejlett
nukleáris iparral rendelkező Franciaországban, vagy helyette lekapcsolgatják az üzemeiket meg ezt-azt, mint Kínában...
...a mérnök szemléletmód folyamatos emlegetése közepette nem ártana azért néha a valós lehetőségeinket is beleszőni a mondanivalódba.
Egész jó ötlet ez a használtpapucségetés. Van hozzá elég erőművi kapacitásuk is? Valamiért csak importálják azt az áramot ahelyett, hogy a Francois, Jacquis meg Pierre hátsó udvarában százszámra található kis kombitüzelésű erőműveiket hörrentenék be éjszakára,
Honnan tudod, hogy "tisztán szénáramot" használnak ilyenkor? Nem mondjuk a fölös dán szél, vagy az abból pumpált norvég SZET-ek áramát használják??
Egyébként mit akarsz ebből kihozni? Ha a franciák az összes importált, saját termelésből nem fedezhető fogyasztásukat Bangladesben rossz cipők és boszorkányok különösen környezetszennyező égetésével termelt árammal fedeznék - akkor is maximum a harmada lenne az emissziójuk fajlagosan az átlagos németének (és ötöde a német megújuló-hullámvölgyesnek).
Európa felvillanyozza a franciákat. Természetesen a németektől veszik a legtöbbet. Ha nem sikerül nekik néhány atomreaktort üzembe helyezni villámgyorsan, csak idő kérdése egy komolyabb áramszünetnek, amennyiben az idő még rosszabbra fordul. Most még "csak" 77 GW körüli a csúcsfogyasztásuk, de ez felkúszhat akár 107 GW-ra is, érdekes lesz a hiányzó 30 GW forrása....
Az atomerőművek a blackout "pillangószárnyai", nagyon érzékenyek a hálózati zavarokra, és ha elkezdenek leválni beindul a dominóeffektus.
Csak remélhetjük, hogy mire hozzánk elér szétválnak majd a régiók és megmenekülünk.
Azért kíváncsi lennék, hogy amikor a franciák csúcsidőben 10-15%-os szénáram importra kényszerülnek a fogyasztásuk arányában, azt melyik ország karbonemissziójához számolják? Mert ugye ilyenkor tisztán a szénerőművek többlettermeléséből jut exportra a régiós országoknak akik kisegítik a franciákat, de borítékolható, hogy távolabb is megdobja a szénfelhasználást.
Igen, amit leírtál az kb a többségi álláspont. Meg is értem, hiszen nincs az a hülye ember, aki önszántából kevesebbel érné be azért, hogy másoknak jobb legyen. Szerintem ezt a részt fölösleges is tovább feszegetnünk, itt nincs vita.
Arról sem kell vitát nyitni, hogy "mindehol ugyanannyira lesz-e rossz" (vagyis mindenhol ugyanúgy lesz-e rssz), mert sem időben, sem térben nem lesznek egyenletesek - még régiókra bontva sem - a változások.
Azon érdemes elgondolkodni, hogy a mostani életmódunk fenntartható-e csakis a saját erőforrásainkra támaszkodva?
Szerintem nem. Nincsenek ritkaföldfémeink, nincs olajunk (nem csak elégetjük az olajat, a vegyiparnak is fontos alapanyaga),
nincs egy rakás olyan ásványi kincsünk, amiket ma olyan régiókból importálunk, amiket hagyományosan "túlnépesedettnek"
szokás bélyegezni.
Ha mi nem mutatunk az irányukba szolidaritást, akkor ők miért is mondanának le a természeti kincseikről és a munkaerejükről a mi kedvünkért?
És ez az amin igazándiból érdemes elgondolkodni. Mennyi idő alatt tudjuk és milyen feltételek mellett felépíteni az életvitelünk
A demográfiának sokkal nagyobb az átfutása, 100 év múlva is majdnem ennyi ember lenne, ha mostantól mindenki csak egy gyereket vállalna(vannak országok, ahol a népesség nagy része 20 év alatti), mert olyan a korosztályok aránya, egyébként meg nincs 100 évünk, hogy leszokjunk a fosszilis energiáról.
Igen. Alapvetően ez a probléma. A bioszféra mondjuk 1 milliárd embert amerikai jólét mellett is elbírna (észrevenné, át is alakulna - de ugyebár már az ókorban átalakítottuk a környezetünket, ebben semmi extra nincs) - a mostani erőforrás- és technológiai-bázison is.
A század végére várhatóan 9-11 milliárd környékén tetőző globális népességet meg sokkal takarékosabb autók meg kevésbé környezetszennyező technológiák mellett is nyögni fogja. Viszont NEM TUDSZ EZZEL MIT KEZDENI.
Látványosan nincs eszköz a demográfia visszafordítására (a globális népirtás kivételével). Az is látszik, hogy a jólét, és még inkább a nők emancipációja, iskoláztatása, munkába állása drámaian csökkenti a TFR-t, sőt, olyan mértékben, hogy idővel majd ezt kell megtanulni kezelni (a legfejlettebb országokban már rendre "elfogyási pályán" van a demográfia, de hiába, ha ettől még a globális népesség növekszik) - de mire ez "körbeér", addigra az a sokat emlegetett 9-11 (vagy még több) milliárd BIZTOSAN MEGLESZ. Ami egyébként végül is önmagában is jelzi, hogy "kifulladóban" a folyamat, hiszen a XX. század volt valójában a népességrobbanás kora, ebben a században közel megnégyszereződött (!!) a globális népesség, és ilyen még egyszer nem lesz, még a legvadabb jövőbeni demográfiai prognózisok sem számolnak a mostani állapothoz képest már duplázódással sem - tehát most már a korábban exponenciális népességi görbe lelapulásának időszakában vagyunk - ám a folyamatok tehetetlensége óriási, a most elkövetett hibák még három-négy emberi generáción át fognak mindent meghatározni.
Ami viszont azt is jelenti, hogy ábrándozni meg hülyeségeket kitalálni semmi értelme - mérnöki megfogalmazással alapadottságként kell kezelni egy sereg dolgot, nem az emberi vágyakról, az evésről-ivásról meg fogyasztásról kell megpróbálni leszoktatni az embereket (nyilván a pazarlás nem támogatható, nyilván van mit tenni ezen a téren is - DE NEM ITT LESZ A MEGOLDÁS !!) - hanem megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek a húrok túlfeszítése nélkül lehetővé teszik az igények kielégítését. Kárhoztathatjuk a gazdag országok fogyasztását - de a valóságban meg ott tartunk, hogy az egy főre vetítve még hozzánk, Magyarországhoz képest is kifejezetten szegénynek nevezhető Kína ma már a világ legnagyobb új-autó piaca, lekörözve az USA-t is, és lássuk be: igenis reális igény a sokszor így is szegényesen élő kínai tömegek részéről is (ahogy mondjuk az indiaiak meg más hasonlók részéről is) a jobb élet, jobb étkezés, lakhatás, ruházkodás - mert a többségük még ma is olyan szinten van ezen kérdésekbe - ami szintet az itt nagy arccal észt osztó és takarékosságra meg vegánságra intők saját magukra nézve is vállalhatatlannak mondanának... Márpedig ha csak az előbb említett két nagy országban cca. 3 milliárd ember fogyasztási szintje megduplázódik - akkor még mindig legfeljebb közelíteni fogják alulról a legcsóróbb EU-s keleti tagállamok életszínvonalát, még mindig messzi távolban lesz tőlük a német-svéd életszínvonal - de közben majd megduplázódik a bolygónk terhelése...
És ez be fog következni és pont. Ha nem akarjuk megengedni (nekik), akkor erőforrásháború lesz - amit egyáltalán nem biztos, hogy mi nyerünk meg (sőt...). Sokkal népesebb, elszánt, egyáltalán nem kőkorszakban élő atomhatalmakról beszélünk...
Én itt csak előre menekülési lehetőséget látok, nem a húsevésről leszokásról, meg efféle kilátástalan baromságokkal kell foglalkozni - hanem tényleg tiszta erőforrásokat és műszaki megoldásokat találni-fejleszteni az igények kielégítésére.
