Keresés

Részletes keresés

ivivan Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44372
"Földi körülmények között kicsik az eltérések, nem tudunk ilyen pontosan fénysebességet mérni."

Ennél lényegesen nagyobb pontossággal tudjuk mérni a fénysebességet: éppen most linkelte be Teodor a méter definíciót, ahol írják, hogy a fény sebességét 10-12 pontossággal tudják mérni, ami a mm/s tartományba esik.

"A GPS figyelembe veszi a leeső fény picivel nagyobb sebességét, azt mondja rá, hogy áltrel hatás."

Ez mosolyogtató, ha nem haragszol :-) Ha gyorsabb lenne a fény az elvileg számítottnál, az azt jelentené, hogy a fény egy picivel hamarabb érne ide, mint illene neki. Az áltrelből az következik, hogy a fenti órák egy picivel gyorsabban járnak, ami nem fogható fel az előbbi rövidebb időnek, mivel ez állandó sietést jelent a földi órákhoz képest, a nagyobb sebesség pedig egy állandó (távolságtól függő) eltérést jelentene.

"A c-től eltérő fénysebességeket a Silvertooth egyutas lézerinterferométer összeállítással lehet mérni."

Csak ezt találtam Silvertoothtól, de ez nem olvasható: tudnál egy jobb linket adni?

"Kiszámítható, hogy a Föld 380 km/sec sebességgel száguld a Kráter/Leo felé."

Most meg már 380km/s-ről van szó? Az előbb még csak cm/s különbségekről beszéltél. Az 1 ezrelékes hiba már régen kibukott volna a GPS-nél, szóval ezt rögtön cáfoltnak vesszük, ha nem baj.
Előzmény: Astrojan (44369)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44371

Szia!

   Akkor te biztosan vákumban élsz.

 

  Különben a hangok eljutnának hozzád is..( ha már a fény nehezebben megfigyelhető.)

 

  Ugyanis elegendő ha az út szélére kiállsz, és hallgatod az állandó sebességgel haladó járművek motorhangját.

 

   Amikor közelednek akkor magasabbm amikor távolodnak akkor mélyebb

annál amit akkor hallasz amikor éppen melletted vannak elhaladás közben.

 

  Ugyanez a fényre is igaz.. és Te azt mondtad lezseren, hogy az a Doppler..

 

  Na igen.. a dopplet ami kimaradt a specrelből.  Úgy látszik Einstein nem tudott vele mit kezdeni. -- vagy nem akart, mert az olyan "éteres lett volna".. --

 

 

Előzmény: ivivan (44350)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44370

Szia Asztrojan!

"Pontosan. A Föld felé tartó fotonok gyorsabbak mint c (néhány cm/sec az eltérés a magasságtól függően)."
Akkor nem igaz a relativisztikus sebességösszeadási törvény?

"Nagyobb fénysebességeltérésekre a fekete lyukaknál lehet számítani. Az eseményhorizonton pl a befelé haladó foton sebessége 2c, míg a (radiálisan) kifelé tartó foton sebessége = 0."

Akkor ilyen esetekben a fotonnak van nyugalmi tömege?

Előzmény: Astrojan (44369)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44369
Tehát szerinted a fény sebessége nem állandó,

Pontosan. A Föld felé tartó fotonok gyorsabbak mint c (néhány cm/sec az eltérés a magasságtól függően).

csak még nem sikerült ettől eltérő sebességet tapasztalnunk. Miért?

Földi körülmények között kicsik az eltérések, nem tudunk ilyen pontosan fénysebességet mérni. A GPS figyelembe veszi a leeső fény picivel nagyobb sebességét, azt mondja rá, hogy áltrel hatás.

Csak a tisztánlátás végett, a Michelson interferométer nem egy fénysebességmérő készülék !! Hiába forgatod nem méri a fénysebességet.

Nagyobb fénysebességeltérésekre a fekete lyukaknál lehet számítani. Az eseményhorizonton pl a befelé haladó foton sebessége 2c, míg a (radiálisan) kifelé tartó foton sebessége = 0.

A c-től eltérő fénysebességeket a Silvertooth egyutas lézerinterferométer összeállítással lehet mérni. Forgatod az interferométert és csupán ettől változnak a csíkok. Kiszámítható, hogy a Föld 380 km/sec sebességgel száguld a Kráter/Leo felé.

Éppen abba az irányba és éppen annyival amekkora sebességet a COBE is kimér a háttérsugárzáshoz képest.


Gergő (44298), Erre nem érdemes reagálni, akkora baromság.

lehet, hogy nem érdemes, de azért én örömmel reagálok erre a kis baromságodra. :)
Előzmény: ivivan (44299)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44368

http://www.muszeroldal.hu/news/bankuticikknovember.pdf

 

Itt a link.

 

Solmindent megmagyaráz .

Előzmény: TEODOR (44367)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44367

Kedves topiktársak , itt egy árdekes olvasmány , ha figyelmesen elolvassátok utána várom az észrevételeiteket

 

Elsősorban Ivánnak és Privattinak szól.

Mungo Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44365

Szóval a tények és a valóság az, hogy nem "Gézoo" fizika, hanem a valóság.

 

Erre azért ne fogadj nagyobb összegben...

Hogy mi a valóság, azt momentán csak a jóisten személyesen tudná nekünk hiteltérdemlően megmondani és feltételezem, bár tévedhetek ebben a kérdésben is, hogy te sem állsz közvetlen beszélő viszonyban vele.

 

Mi marad akkor nekünk? Mindössze annyi, hogy vizsgálgatjuk a körülöttünk lévő világot, tapasztalatokat gyűjtünk és ezeket olyan formán írjuk le, amiből következtetni lehet a kísérleteink eredményére. Ha a következtetések a mérési hibahatáron belül bejönnek, akkor van egy használható elméletünk, amit azért újra és újra tesztelünk, mert tudjuk, hogy nem ez a végső megoldás, de nem tudjuk hol vannak az érvényességi határai.

 

Ezzel szemben te figyelmen kívűl hagyod a tapasztalati tényeket és egy, a saját logikád szerinti világot építesz magadnak, amiről azt állítod, hogy ez bizony a valóság. De ha ez a valóság, akkor miért mond ellent a tapasztalatnak? Azt azért nem gondolhatod komolyan, hogy mindenki rosszul mér, vagy hamisítja a mérési eredményeit.

Ha az eddigi tapasztalatok alapján Einsteinnek nem lenne igaza, már régen a lomtárban lenne az elmélete, a többi elavult kacat mellett.

 

Ezért nincs abban semmi rossz, ha az általad a saját logikád szerint felépített világot az egyszerűbb megkölönböztethetőség okán Gézoo fizikának nevezzük.

Így tanulmányozhatjuk, hogy milyen lenne a világ, ha olyan lenne, mint amilyet te álmodtál. Talán még partnereket is találnál a tovább álmodáshoz.

Előzmény: Gézoo4 (44327)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44364
Én nem az átváltásra vagyok kíváncsi. Azt kérdeztem, hogy egy tetszőleges IR-ben hogyan írnád le a fény terjedését (amit mi x=x0+ct alakban szoktunk leírni)? És miért úgy, ahogyan leírod?
Előzmény: TEODOR (44363)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44363

A képlet arra való, hogy amitt én látok megfigyelőként a sajátrendszeremben egy történésről, ugyan azt a jelenséget hogyan látja hozzámképest ismert sebességgel haladó másik rendszerben lévő megfigyelő.

 

Szerinted a megfigyelés miként befolyásolja a történést?

Előzmény: ivivan (44362)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44362
"Ki beszél itt arról az abszolut álló rendszerről amiben a fény terjed , itt konkrétan a fényről beszéltem , annak a terjedési tulajdonságairól ."

OK. És akkor szerinted milyen módon lehet leírni a fény terjedését (egy képletet kérek: x=... alakban)? Most már nem értem miről beszélsz. Eddig se nagyon értettem hogyan akarod kimérni az abszolút álló rendszerhez képesti sebességet valamilyen mozgó detektorokkal...
Előzmény: TEODOR (44361)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44361

Ki beszél itt arról az abszolut álló rendszerről amiben a fény terjed , itt konkrétan a fényről beszéltem , annak a terjedési tulajdonságairól .

 

De az a rendszer sem homogén változatlan , mert energia és anyag van benne.

 

Ha valahonnan elindul egy fénynek nevezett energia csomag , a térben hozzá képest más sebességgel és iránnyal mozgó megfigyelők mást és mást állapitanak meg róla , de ezzel nem változtatnak a fény tulajdonságain.

 

Einstein éppen ezért választotta a fény terjedését a képletei alapjául, és ehez a sebességhez képest viszonyit minden más IR mozgását.

Előzmény: ivivan (44360)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44360
Nem tudsz elszakadni az éter gondolatától? Mindenképpen kell egy abszolút álló valaminek lennie, amiben a fény terjedhet? Miért?

A fény mindenkihez képest c-vel terjed. Minden IR-ben, mindig. Ezt fejezi ki a képlet, amit már többször beírtunk.
Előzmény: TEODOR (44358)
pint Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44359
az ember azon segít, akin tud. a megváltoztathatatlanba célszerű beletörődni.
Előzmény: Törölt nick (44356)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44358

Igen Iván a fény mindig c sebességgel halad a vákumban , nem IR-ekben nem kordináta rendszerekben , nem képletekben .

 

A fény nem a forráshoz képest halad c sebességgel hanem a keletkezési pontjához képest halad c-vel onnan terjed tovább gombhély alakban, és nem valami kordináta rendszer origójától.

Előzmény: ivivan (44357)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44357
És ezt arra írtad, hogy milyen tapasztalati tényeket ismertek, ami ellentmond az x=x0+ct összefüggésnek? Hát ebben egy tapasztalati tényt sem látok...

Sőt. Itt épp azt írják, hogy a foton mindig c sebességgel terjed, amit mi is mindig mondunk és az előbbi összefüggés is ezt mondja ki.
Előzmény: TEODOR (44355)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44355

" Nem szabad elfelejtenünk, hogy Einstein nem egyszerûen Newton fényelméletét újította fel a klasszikus mechanika értelmében vett korpuszkulákkal. Einstein fotonja mindig c sebességgel terjed, mert hiszen a relativitáselmélet értelmében a c sebességgel mozgó korpuszkula okvetlen zérus nyugalmi tömeggel bír, és megfordítva. A foton sebessége tehát nem lehet kisebb c-nél, de természetesen nagyobb sem lehet a relativitáselmélet általános elveinél fogva."

 

Igy ir Bay Zoltán a fotonról.

 

Az egész szöveg itt található:

 

http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv100/tv898/foton1.html

Előzmény: ivivan (44350)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44353
De ne zavarjon a plusz- minusz "c" az egy intervallumot jelöl amilyen sebességű lehet az energia elnyelő tárgy a fotonhoz képest. De ha zavar akkor irj helyette "v"-t és v= 0 tól c-ig.
Előzmény: TEODOR (44352)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44352

Szia Iván , látom még most sem vergődtetek zöldágra a "2f" fogalmával.

 

A foton impulzusa :

 

p=E/c

 

Gondolom ezt ismered ha most ez a foton találkozik bármilyen sebességű anyagi testel a foton átadott impulzusa igy változhat.

 

P=E/c+-

Előzmény: ivivan (44350)
mmormota Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44351
"Ha beláttad, hogy a haladási függvény a tapasztalati tények tükrében nem lehet x=x0+ct alakú"

Mondj már egy tapasztalatot, amely szerint vákumban nem ilyen... :-)
Előzmény: Gézoo4 (44348)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44350
Milyen tapasztalat mond ellent az x=x0+ct dolognak? Én csak olyan tényeket ismerek, amelyek ezt alátámasztják...
Előzmény: Gézoo4 (44348)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44349

 

  Ha megérted,  hogy csak  hamis frekvenciaméréssel érvényes az általánosan

 

alkalmazott x=x0+ct függvény és helyette a konstans frekvenciájú

 

   x=x0+(c±v)t  alakot kellene használni, akkor belátod azt is, hogy ezzel

 

feleslegessé válna az "átlagolás" is.

 

 

 

Előzmény: mmormota (44344)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44348

Válasszuk most ketté az "átlagolást" és a foton haladási függvényét.

 

   Ha beláttad, hogy a haladási függvény a tapasztalati tények tükrében nem lehet  

  

   x=x0+ct alakú, akkor  azt is belátod, hogy ez bármely IR esetén így van, és

 

   helyette az x=x0+(c±v)t  alak lenne a helyes, akkor  belátható az is, hogy

 

   egy IR valóban áll a fénygömbje középpontjában, az összes többi csak

 

   hamis frekvencia méréssel láthatja önmagát benne állónak és az összes többit elmozdulónak.

 

 

 

 

    

Előzmény: ivivan (44346)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44347

   Egyébként kijár neked egy dícséret is.

 

"Egyébként itt pontosan azt mondtad, hogy a kibocsátott és detektált frekvencia akkor és csakis akkor egyenlő, ha a fényforrás és a detektor áll egymáshoz képest..."

 

   Na jó, egy fél dícséret.. mert azt látod, hogy állnia kellene a detektálás helyének A rendszerhez képest, de azt nem látod, hogy B rendszerben ez az álló hely mozog..

  Azaz B rendszerben a detektálás helyét kell v sebességgel mozgatni ahhoz, hogy ne csaljunk a  foton haladási függvényével!

 

   Azaz a változatlan frekvencián detektált foton helyének függvénye

 

    B rendszerben   x=x0+ct-vt szerint alakul,  (frekvencia váltás nélkül,) tekintve,

 

     hogy c >v ..

 

 

   

   

 

Előzmény: ivivan (44338)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44346
Mi alapján választod ki az IReket?
Előzmény: Gézoo4 (44340)
ivivan Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44345
Ezért írtam, hogy az "átlag" nem jó szó.
Egyébként tetszik a +-1-es példád. Nagyon jól szemlélteti (amit én nem tudtam megfogalmazni), hogy a véges -c..+c tartomány nem is annyira véges...
Előzmény: mmormota (44343)
mmormota Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44344
Értelmezd... :-)
Aztán, ha megvagy vele, próbálj valamit öszehozni a kis példámra...
Előzmény: Gézoo4 (44342)
mmormota Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44343
Mit átlagolsz?
A szakaszon értelmeztél egy hosszúságot, és úgy felezted meg, hogy a két oldalon ez a hosszúság legyen egyforma.
Ehhez kellett a hosszúság definiálása.

Tehát nem általában a levegőben lógva értelmeztél átlagot. Ennek van értelme.

De csak úgy általában átlag az nem értelmes.


Előzmény: ivivan (44337)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44342

 

  Ez egy jó kérdés!  Térjünk vissza a válasszal azután, amikor

 

   az x=x0+(c±v)t  függvényt értelmeztük.

 

Előzmény: mmormota (44339)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44341

Izé..

 

  Azt Te nem tudod, hogy a koordináta rendszerben egy segéd koordinátarendszert

 

tetszőleges sebességgel mozgathatsz?  Akár 1000 c sebességgel is?

 

  A detektálás helyét írtam.. nem azt, hogy a detektort kellene mozgatni..

 

  Fogd fel úgy, hogy végtelen sok detektor van, mind áll a B rendszerben, és csak az kap "szót" amelyik sorra kerül a v sebesség miatt.

 

 

Előzmény: ivivan (44338)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.20 0 0 44340

Dehogy!

     Azt írtad, hogy gyorsan tudsz olvasni..  Akkor talán mostmár a figyelmesebben

olvasást kellene fejlesztened..

 

    Vagy érteni nem értetted?

 

   Oké, akkor egy példa n1 rendszerből megmérik X IR sebességét,  és ezt teszik

n2, n3, n4,..,n999    stb rendszerek is..

 

  Majd szépen átlagoljuk a kapott eredményeket.

 

  Ha elegendően sok rendszer adatát átlagoljuk, úgy, hogy egyenlő arányban legyen

köztük olyan amely az X IR szerint -c  és +c felé mozog, akkor az átlag jó közelítéssel megadja az X IR térhez viszonyított sebességét.

 

 

Előzmény: ivivan (44333)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!