"Ha a forgótükröt átfordítanák vízszintes tengelyűre úgy, hogy a fény fel-le menjen, akkor sem tudnák a fénysebességnövekedést kimutatni mert éppen kikompenzálódna a különbség. Amennyivel lassabb felfelé menet ugyanannyival gyorsabban esik lefele. Az a picinyke különbség ami marad, azt még nem tudják mérni."
Hát egyrészt nem igaz, hogy kikompenzálódik a különbség, ezt már ezerszer megbeszéltük itt. A másik az, hogy szerintem írtó pici különbségeket is ki lehet mutatni az interferométerrel (ha most jól okoskodom, akkor valahogy a használt fény hullámhosszától függhet a dolog, de valaki nálam okosabb erősítse meg)
"Pontosabban az MM interferométerrel akarták, de az erre a célra nem alkalmas"
Tehát te úgy tudod, hogy volt kísérlet függőleges irányú éter kimutatásra is? És miért is nem alkalmas az MM interferométer az éterszél kimutatására?
Örömmel olvastam, hogy bele néztél a műszeroldalon a méter etalon történetébe.
Remélem most már érthető számodra a mozgó detektoros mérés és az is érthető miért nem bizonyitható a modellem, hiszen ugyan azon az elven állapitják meg a méter hosszát.
A GPS órákat pedig nem állitgatják naponta mert igen pontosak a pálya magasságnak megfelelően beállitják egyszer az osztás arányt és elvileg nem kell babrálni.
Amiért máég is kell állitgatni az órákat az a műhold pályájában bekövetkezett eltérések miatt van és üzemanyag véges volta miatt csak nagyobb eltéréseknél vezetik vissza a holdat az ideális pályára.
A pozizió eltérést kompenzálják az időadat változtatásával.
"A GPS-ről akkor lehetne vitázni ha lehoznának egy GPS órát és végre megláthatnánk valóban másként jártak e az órák odafönn vagy sem. Nincs (tisztességes) kisérlet. Kisérlet nélkül csak annyit mondhatunk, hogy az áltrel szerint. Szerintem meg másként. Kisérlet dönt."
Szerintem így jobb a kísérlet, mivel a lehozás közben akármi is történhet egy műholddal. A vizsgálat azon módszere, hogy egy rádiójellel megkérdezzük a GPS órát, hogy szerinte mennyi az idő, amit az szinte rádióhullámokkal leküld a Földre. Aztán ugyanezt megismételjük pontosan 24 óra múlva. A kettő között nyilván a földi órák szerint 24 óra telt el, a GPS szerint meg nem (mivel tudjuk, hogy át kellett állítani a fenti órákat, hogy ez a jelenség ne történjen meg). Hogyan lehet ezt másképp magyarázni, mint úgy, hogy a fenti órák másképp járnak, mint a lentiek?
Akkor nem igaz a relativisztikus sebességösszeadási törvény?
Jókat lehet vele számolgatni, de azt akarod mondani, hogy c + c = c ? Akkor nem.
Akkor ilyen esetekben a fotonnak van nyugalmi tömege?
Semmi köze szerintem a nyugalmi tömeghez, mert a foton mindig c sebességgel halad a DVAG -hoz képest. Csak kívülről látszik úgy mintha állna. Ezt úgy értsd, hogy látszana, mert hát a foton ha hozzánk képest áll akkor nyilván sohasem ér a szemünkbe.
A fotonnak nincs nyugalmi tömege, mert az őt alkotó elemi részecskéknek sincs tömege (ezek az elemi részecskék a gravitonok és a töltések)
ivivan (44372), a fény sebességét mindig vízszintes irányban mérik, én a függőleges irányú, a Föld felé eső fényről beszélek. Ha a forgótükröt átfordítanák vízszintes tengelyűre úgy, hogy a fény fel-le menjen, akkor sem tudnák a fénysebességnövekedést kimutatni mert éppen kikompenzálódna a különbség. Amennyivel lassabb felfelé menet ugyanannyival gyorsabban esik lefele. Az a picinyke különbség ami marad, azt még nem tudják mérni. De szerintem eddig motiváció hiányában nem is akarták. (Pontosabban az MM interferométerrel akarták, de az erre a célra nem alkalmas)
A GPS-ről akkor lehetne vitázni ha lehoznának egy GPS órát és végre megláthatnánk valóban másként jártak e az órák odafönn vagy sem. Nincs (tisztességes) kisérlet. Kisérlet nélkül csak annyit mondhatunk, hogy az áltrel szerint. Szerintem meg másként. Kisérlet dönt.
Jó cikket ástál ki, szerintem olvasható, nekem ezek vannak (a tiedet is betettem) http://160.114.99.91/astrojan/silverth.htm
A cm/sec különbséget a gravitáció okozza és függőleges irányú. A 380 km/sec más, ezt a Föld mozgása okozza a "háttérsugárzásban" vagy a DVAG -ban..
kedves Privatti Azt hiszem, legjobb lesz mindenkinek, ha most kapsz egy nyugtató szurit, nem fog fájni, és 1 napig pihenhetsz. Úgyis itt ez az ünnep, ne legyen mindenki ügyeletben. Elég lett volna a 44476 is.
Az nem elég határozott, ha megírjuk, mit rontott el, értett félre stb? Szerintem többet ér, mint ha leszögezed, hogy ilyen meg olyan továbbá ez meg az... :-)
mindenki segíteni akarta, ez nem mentség neki, mert benne van valami téveszme, amire békésen rá lehet vezetni, de ha ő így buldog hagyni kell, mindenkit a saját meggyőződésében mert ebbe nőtt fel gondolom, nem tudom hány éves meg kicsoda de mégis elfogadom, ő is a világ része mégpedig a múköködőé, hagyni kell, ez jár neki... nekünk és neki még rengeteg terer van...
Sajnos tévedtem, mmormota már kiigazított. Bay 2,5m hullámhosszúságú radarjelekkel csak a Holdról visszatérő visszhangot mutatta ki. A Föld-Hold távolságot később és mások mérték ki lézerrel.
A "30 cm-es pontosság" nem lehet jó, mert 2,5m hullámhosszúságú radarjeleket használt. Ha valaki méter pontosságot is talál, megköszönném.
A 2,5 m-es hullámhossz nem akadálya a 30 cm-es pontosság elérésének. A hullámhossz csak a felbontóképességet korlátozza, azaz 2,5 m-nél kisebb kiterjedésű tereptárgyak már elvileg sem ismerhetőek fel egy radarképen. A távolságméréshez rövid idejű, de sok periódusból álló hullámcsomag kibocsájtása és visszaérkezése közötti időtartamot kellett kiátlagolni, ha megfelelő számú radarvisszhang áll rendelkezésre, akkor ennél elvileg még pontosabban is mérhetett volna. Az adott kor technikai színvonalán viszont igazán elismerésre méltó teljesítmény volt a 30 cm-es pontosság.
Igen ez evidens. Ma már minden bokorban található egy kb 600 terahertz frekvenciájú elektromágneses hullámhoz egy rezgésszám mérő. Az ember veszi a stoppert eldobja egy méternyi távolságra, a koppanástól megáll a rezgészámmérő aztán már tudjuk is minden utánmérés nélkül, hogy a stopperünk koppanáskori állásából világosan kiderül milyen messze volt a rezgésszámmérőtől.
Csak egészen vaskalapos, begyepesedett figurák méricskélnek stabilizált hélium-neon lézerekkel hullámhosszakra visszavezethetően távolságot.
Miért számít a távolságmérésnél, hogy mennyi a hullámhosszúság?
Számít, csak nem a hullámhosszt mérik. Rezgésszámot mérnek, vagyis időt mérnek. Az időmérés ugyanis valójában a rezgésszám mérése. Azért mérnek időt, mert az időmérés jóval pontosabb, mint a távolságmérés.
Az s=ct képletből matematikailag képzik, és nem mérik a távolságot a c fénysebesség alapján.
Tehát nem elvi, hanem méréstechnikai kivitelezési oka van annak, hogy a távolságot is időméréssel (azaz rezgésszám mérésével) számítják ki. Ez Bay koncepciója volt, amelyet a Nemzetközi Méréstechnikai Hivatal elfogadott. (Ahol egyébként vezetői állása volt :-)
A kvantumelméletben a részecskéknek nincs éles határa (nem is lehet, mert valószínűségi eloszlások a téren, pontosabban az abszolút-érték négyzetük az), ezért a "találkozás" szónak nincs is értelme. Ennek amúgy a fénysebességhez semmi köze. Ha a foton egy kicsi golyóbis lenne, akkor könnyedén találkozhatna egy másik fotonnal. De mivel nem golyóbis, ezért inkább csak interferál vele. Persze ha egy valószínűségi eloszlás jobban koncentrált, akkor jobban tekinthetünk rá úgy, mint golyóbisra. Az elektron ezért jobban hasonlít egy golyóbisra, mint egy foton, és nehezebb is kísérletileg kimutatni a hullám-jelleget mutató interferenciát, ha a kétrés-kísérletben elektronokat engedsz át egyenként. De interferencia ott is van, és nehezebb (még koncentráltabb) részecskék esetében is van.
De igen.. hangszigetelt üvegen át és a vaku elé helyezett fekete fotokartonnal is elvégeztük a kisérleteket, demonstrálandó, hogy kizárólag a fotonok becsapódása okozza..
Sőt az Alu tálca alját feketére fetve, összehasonlítottuk a fekete és a fényes felszín különbségét at átadott impulzusmennyiség bemutatására..
Na, megleptél, hogy emlékeztél a kisérletre! Ügyes vagy!
De mondom, hogy interferál, ott a kísérlet. De meghallgathatod a Nobel-díjas Feynman előadásában is itt, vagy elolvashatod a "The Strange Theory of Light and Matter" című könyvében. Ha két résen egyenként eresztesz át fotonokat, akkor is interferencia-kép alakul ki: az egyenként eregetett fotonok szépen áthaladnak mindkét résen (mert hullám) és mindegyik interferál önmagával.
Csak fáradt vagyok.. összesen pár órát aludtam, és az itteni drága vitapartnereimről kiderül, hogy évek óta úgy vitáznak, hogy az elemi fizikát sem ismerik.. egyenesarányosságot összekeverik a fordított arányossággal.. stb.
Így valóban nehezebb hidegvérrel fogalmazni.. de törekszem rá.
Nem mutatja a hullámok alapvető tulajdonságait, mint az interferencia, stb.
Dehogynem mutatja. A kísérletet 1938-ban elvégezték, itt egy modern változata. Minden egyes részecske (pl. az elektron) hullám is egyben, és interferál még önmagával is. Az elektront mint hullámot Dirac írta le 1928-ban, 1933-ban Nobel-díjat kapott érte. Felhívom a figyelmedet, hogy nem a váltóáramról mint szép színuszos hullámról beszélek, hanem egy darab elektronról mint hullámról.
Így Einstein specrel nevű rémálma sem fogadható el a fogyatékossága miatt.
Hát, hogy ki, vagy mi fogyatékos, azt most ebben a topikban nem tudjuk megvitatni, mert az éber moderáció mindíg résen van. :o))
Egy biztos, hogy neked nem sikerült megértened szinte semmit a fizikából, mert például a fotonról alkotott véleményed minimum siralmas. De se baj.
Nem tudom te mit taníthatsz és kinek, de ha táncoktatásnál komolyabb tudományos felkészültséget is igényel esetleg a dolog, akkor símán bűnelkövetőként kellene kezelni téged, na meg az intézményt is, amelyik ilyen felkészültséggel alkalmaz.
A fórumokon persze elmegy a Gézoo fizika is a többi sületlenség mellett, de azért ne fűzz komolyabb reményt az elismeréshez.
És főleg ne keverd az intenzitást a frekvenciával.
Bagoly mondja verébnek? Egyelőre te kardoskodsz amellett, hogy a frekvencia az valamiféle fotonsűrűség, holott normális helyen az utóbbi az intenzitás és az előbbi a részt vevő fotonok (hullámcsomagok, energiakvantumok) energiája (leosztva a Planck-állandóval).
