Valóban, Vorosilov marsall biztosította a szabad, demokratikus kozéletet.
Még arra is ügyelt, hogy a belügyi tárcát ne a választásokon győztes kisgazdák kapják, hanem az erre a posztra sokkal alkalmasabb kommunisták.
Ez a húzás volt a garancia arra, hogy még most, 60 év távlatából is örvendezhessél a felszabadulásnak.
Cenzúra sem volt, igaz papírt csak szovjet kiutalásra lehetett kapni, de az orosz helyőrségparancsnokok mindig kínosan ügyeltek arra, hogy a demokrácia terebélyesedjen.
Akinek valakijét elvitték egy kicsi robotra , annak ez nem volt felszabadulás. Akinek a németek ártottak annak meg az volt. Ha csak 1945-öt nézzük. A többit ismerjük.
Amikor Magyarország washingtoni nagykövete hazánk hadüzenetét átadta az USA külügyminiszterének, egy korabeli legenda szerint közöttük a következő párbeszéd zajlott le:
- Excellenciás Uram, kötelességemnek teszek eleget, amikor átadom Önnek hazám, a Magyar Királyság hadüzenetét.
- Magyar Királyságot mondott Nagykövet Úr? Talán Önöknek van királyuk?
- Királyunk ugyan nincs, de az államformánk királyság. Magyarországon az államfő Vitéz Nagybányai Horthy Miklós tengernagy!
- Nagykövet Úr tengernagyot mondott? Tengerük talán van?
- Tengerünk nincs, de tengernagyunk van!
- Nagykövet Úr! Önök hadat üzentek a földkerekség három legnagyobb gazdasági potenciáljával és legerősebb hadseregével rendelkező országának; az USA- nak, Nagy Britanniának és a Szovjetúniónak. Van Önöknek talán területi követelésük e három ország bármelyikével szemben is?
-Nem, nincs területi követelésünk e három országgal szemben!
-Önöknek nincs területi követelésük egyetlen országgal szemben sem?
-De van területi követelésünk, nevezetesen Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával szemben.
Amúgy meg Ostap Ausztriáról beszélt, nem a Monarchiáról.
Mi meg 1941 december 12.-én hadat ütentünk az Egyesült Államoknak is. Azt, hogy a szovjetek bármilyen módon támadták volna a hadüzenet elött Magyarországot, semmiféle történelmi kutatás nem igazolja. Azt viszont, hogy a háborúból való kimaradásunkat kérték, ezer adat és gesztus.
Vezető fideszes politikus távozását követelő felhívás
NOL • Népszabadság Online • 2005. február 13.
A Budapest felszabadításának megünneplése ellen tiltakozó Kupper András távozását követelik az alábbi felhívás aláírói.
„Egyes” budapestiek levele
Kupper András a fővárosi FIDESZ-MKDSZ frakció vezetője, a FIDESZ hivatalos honlapján is közzétett nyilatkozatában frakciója nevében nyilvánosan tiltakozott Budapest fasizmus alóli felszabadulásának megünneplése ellen, bár – Kupper szerint – „egyesek valóban felszabadulásként élték meg a bevonulást”.
Valóban, csak egyesek élhették meg a felszabadulást, a többiek elpusztultak a nyilasuralom és az ostrom alatt. A FIDESZ-MKDSZ frakció ezzel a nyilatkozattal azok mellé állt, akik hatvan évvel ezelőtt feláldozták Budapestet, hogy még néhány hétig fennmaradhasson a magyarországi nyilas hatalom és a náci birodalom.
A FIDESZ-MKDSZ ezzel a nyilatkozattal csatlakozott a budapesti gettó felszabadulásáról való megemlékezésről kivonuló MIÉP frakcióhoz.
A nácimosdatásnak és a nyilasmentegetésnek semmi helye a közéletben.
Mi, „egyes” budapestiek, elvárjuk, hogy a FIDESZ-MKDSZ frakció zárja ki Kupper Andrást, egyúttal kérjen bocsánatot a város lakóitól.
Mi, „egyes” budapestiek, elvárjuk, hogy Orbán Viktor kövesse meg a város lakóit párttársa nácizmust megbocsátó, a felszabadítást megünneplőket elítélő nyilatkozatáért.
Mi, „egyes” budapestiek, követeljük, hogy a Fővárosi Önkormányzat, a demokratikus pártok frakciói, a Fővárosi Önkormányzat munkatársai nyilvánosan szakítsanak meg minden együttműködést Kupper Andrással. Aláírók:
Agárdi Péter irodalomtörténész, Andor László közgazdász Artner Annamária közgazdász, Baráth Katalin szerkesztő, Farkas Péter közgazdász, Harsányi Iván történész, Kállai R. Gábor író, Kertai Gyula vállalkozó. Krausz Tamás történész, Sándorfi Károly vállalkozó, Schmied András vállalkozó, Szalai Erzsébet szociológus, Szigeti Péter jogfilozófus, Szűcs Katalin Ágnes kritikus, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Vadász János kormánymegbízott, Zsáki András munkás.
"a magyar kormány megállapította a hadijog beálltát...
nagy különbség.."
Télleg nagy különbség. :)
Aztán, ha netán szovjet gépek is voltak azok : az angolszász országokkal miért is állt be a hadiállapot?
Értem én, hogy a Brit Birodalom néhány gyarmata teccett nekünk, de hogy jönnek ők a képbe, ha nem háborúzni akartunk, csak a kassai bombázást akartuk megtorolni? :)
(Segítek : kifestőkönyv, 5. oldal, a zsiráf után keresd)
Az I. világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia volt a hadviselö fél.
Hogy a háború miért tört ki, az közismert, - hogy mi volt az oka annak, hogy ki kellett törnie, - az is.
Ha te azt gondolod, hogy egy háború kirobbantása úgy megy, hogy a Császár és Király a klotyón meditálva dönt, - hát ez azért egy eléggé naív elképzelés...
A magyar uralkodó osztály támogatta a hadbalépést, a sors fintoraként Tisza lépett fel egyedül ellene.
De bár Tisza eleinte ellenezte a háborúba való belépést de a hadüzenet után - az ellenzékkel együtt - feltételek nélkül támogatta a háborút, még akkor is, amikor annak kilátástalansága már nyilvánvaló volt.
Csak 1917-re alakultak ki olyan politikai irányzatok a kor politikai osztályában, amelyek között volt olyan, amelyik a háború befejezésééért emelt szót.
Késön, - addigra már elvertek bennünket, miként...
Ausztria nem volt többnemzetiségü ország, Magyarország lakosságának pedig több, mint fele nemzetiségi volt, akiknek háború utáni döntésében visszaköszön többek között 1848 elhibázott nemzetiségi politikája is.
És hát ha te azt nem tartod bukásnak, hogy egy kis ország nagyhatalmi státuszból sehol nem jegyzett kis állammá degradálódik, - háááát....
